Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-04 / 31. szám

XXXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, vasárnap, 1895. augusztus 4. 31. SZÁM.

SZERKESZTŐSEG :

Megyeház-tér I. szám, I. emelet.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

A lap megjelen minden vasárnap.

KIADÓHIVATAL: \

Székely és Illés könyvnyomdája.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK:

Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 > Egyes szám 10 kr.

HIRDETÉSEK

előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. UNG VÁRMEGYE ÉS ÁZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

A virilis intézmény.

A városok zilált viszonyai gondolkozásra sarkalják az (így jobbrafordulását szivén viselő polgárt s arra ösztönzik, hogy az általános, törvényes intézményeknek hatását mérlegelje.

Ilyen hatásaiban mérlegelést érdemlő intézmény a virilis intézmény, éz az újonnan kreált „középkor,“ melynek „áldásait“ első sorban azok a polgártársak élvezik, a kiknek fiileit állítólag, legjobban sérti a „bagolybuhogás.“

Az uj „arisztokráczia“ a régi ellen való fene- kedésóben nem veszi észre, hogy az arany borjú vitézei a nép előtt sokkal gyűlöltebbek, mint akár a legzárkózottabb oligarchák; nem veszi, nem akarja észrevenni, hogy az az intézmény (a virilis intézmény,) melyeket a jelen társadalmi rend állandósítására alkottak, az arany borjú előtt hozott áldozatnak tekintetik az emberek milliói által. Olyan széleskörű és olyan elkeseredett küzdelmet még nem látott a világ, a milyen napjainkban folyik a rakásra halmozott vagyon ellen.

Hála Istennek, a mi csendes partunkat a küzdelem hullámfodrai még erősebben nem érintették, de a kiválom már itt van; meglegyinteite a népet s főleg a keze munkája után élő iparos polgárságot.

A polgárok közül nagyon számosán azt a meggyőződést táplálják, hogy a romlásban nagy része van a virilis intézménynek. Mi által vált kárára a virilis intézmény városunknak, annak tüzetes vizsgálata és bizonyitgatása nem képezi a jelen sorok feladatát; arra a kérdésre azonban, egész általánosságban, már ma is feleletet adhatunk, oka-e s ha igen, mennyiben az, a virilis intézmény a városok zilált állapotának?

Nem volna igazságos dolog a jelen állapotok bünbakkjául a virilis intézményt állítani oda; de hogy ennek az intézménynek is része van a romlásban, az tagadhatatlan.

Két dolog van a világon, a mivel az ember soha jól nem tud lakni : a hatalom és a vágyó n. Az utóbbira még éhesebbek az emberek, mint a hatalomra, mert a vagyon a hatalomnak is egyik főbiztositéka. A gazdag emberek uralkodó vágya vagyonuk növelése.

Vannak ugyan tiszteletreméltó kivételek, hanem ezek meg nem döntik az igazságot, hogy főleg napjaink gazdag vagy csak jobbmódu embereinek is egyetlen nagy szenvedélye a vagyon gyarapítása, melynek minden más tekintetet alárendelnek. Sok jómódú gazdagodó, vagy gazdag ember a templomban, sőt álmában is arany garmadájának növelését forgatja elméjében. Vájjon csuda-e, ha e szenvedélyét még a — városházára is magával viszi; csuda-e, ha egyik-másik virilis, nem tartva egyebet szem előtt mint a saját „jól felfogott“ érdekét, gazda- godási szenvedélyét a képviselőtestületbe is beviszi s ott olyan törekvéseket támogat, a melyek ellenkeznek a közérdekkel?

Némely városi virilisek azt a prakszist követik, hogy meg is választatják magukat, a mi egy kis városházi asszisztenczia mellett épen nem nehéz feladat.

Mikor aztán választaniok kell a virilis és választott minőség között, rendesen az utóbbit választják. Állítólag azért, hogy a „közbizodalmát“ annak elfogadása által megköszönjék, voltaképen pedig más ok miatt; lemondanak virilis jogukról azért, hogy azt olyan ember által gyakoroltassák, a ki az ő engedelmes liivök. így aztán megesik, hogy olyan emberek, kiket az igazi közbizalom egy

szavazattal sem ruházna fel, két szavazattal folynak bele a dolgok intézésébe a városházán.

Hogy ez a gyakorlat nincs a közügy hasznára, hogy maga a virilis intézmény nem a huszadik század eszménye, úgy látszik oda fenn is belátták. Erre vall a volt miniszterelnöknek a hódmezővásárhelyi munkás-mozgalom tárgyában hozzá intézett interpellaczióra adott válaszának az a része : „A kormány kívánja, hogy az alsóbb osztályok a helyhatóságokban inegfebdőleg képviseltessenek.“

Minő lesz ez a megfelelő képviseltetés, azt természetesen még ma sem tudhatjuk. Felfogásunk szerint az igazi képviseltetés az lenne; ha egyrészről a választói jogosultság a vagyontalan osztályra is kiterjesztetnók, másrészről pedig a virilis intézmény, mely kiáltó ellentétben áll a kor demokratikus irányával, eltöröltetnék.

A kaszárnya-ügy.

Miként lapunk múlt számában említettük, a Fe- rencz-József-laktanya lakályosságának megvizsgálására vegyes bizottság küldetett ki.

A bizottság julius 26, 27, és 28-án felelt, meg a hadügy és a honvédelmi miniszter ez irányú intézkedéseinek, s a vizsgálatról bő tartalmú jegyzőkönyv vétetett fel, melyből az tűnik ki, hogy inig a bizottság polgári tagjai a kaszárnyát több kisebb-nagyobb átalakítás után továbbra is lakhatónak és megfelelőnek találják, addig a bizottság bal jai tagjai a kaszárnyát kaszárnyái czélokra alkalmasnak nem találják, s a legsürgősebb javításokat csak azért fogadják el, mert néhány év múlva úgyis lejár a város és a katonai kincstár között kötött kaszárnya-bérletügy.

A vizsgálat elrendelése a kaszárnya ellen egészség- ügyi kifogás miatt történt.

A katonaság részéről ugyanis az mondatik, hogy az ungvári kaszárnyában nagyobb mérvű tiphus-beteg- ségek, mirigy-daganatok, genyes torokgyuladások és váltólázak fordulnak elő.

Okát e betegségeknek a katonai szakértők a következőkben találjuk:

1. A kaszámya-terület az Ung-csatorna és a ka- dubecz-patak közti területen tekszik s így az okozott csapadék-viz az év legnagyobb részében stagnál és miután letelé el nem tűnhet, az udvarok felszínén párolog el.

2. E miatt az altalaj majdnem állandóan nedves, és ezért esős időben az agyagteltöltésü szobákban az altalaj már közvetlenül a padozat alatt nyirkos, az udvaron pedig 50—70 cm.-re található az.

3. A kaszárnya-épületek általában földszintesek és alápinezézve nincsenek.

4. A szobák falai tavaszszal, télen és őszszel nedvesek, úgy hogy a legénység czipőit és bőrnemüit egynéhány nap alatt penész-réteg fedi. A falak több helyütt megrepedeztek.

5. A helyiségek deszkapadlója alatt közvetlenül legtöbb helyen nedves agyag van.

6. A kaszárnya-épületnek külső oldalán majdnem teljesen hiányzanak a függő és lefolyó csatornák, miáltal a felülről lefolyó viz a falak nedvességét elősegíti.

7. A szellőztetés hiányos, s az csakis az ablakok kinyitásával történhetik.

8. A meglévő 5 kút közzül csupán kettő használható.

9. A csatornázás, mely az állandó öblítést nélkülözi, rosszul működik.

10. Az árnyékszékek elhelyezése az ablakok nyitását gátolja, s az azokból elterjedő bűz a kaszárnya levegőjét nagy mérvben megfertőzi.

A betegek szobájának árnyékszéke közvetlenül egy legénységi szoba lalához építtetett, s a kellemetlen szag miatt e helyiséget ki kellett üríteni.

11 Egyéb hiányként felemlittetik, hogy a keleti résznek egész hosszában végig vonuló útvonal magassága majdnem eléri a szobák padozatának magasságát, a mi a falaknak és a padló alatti feltöltéseknek nyirkosságát mozdítja elő ; hogy a nyugoti rész közelében nyílt földárok van, melyben piszkos viz stagnál.

Ezen hiányosságokat, kivéve a 2. és 5. pontban foglaltakat a bizottság polgári tagjai is elismerik, s ennél fogva kijelentik, hogy a kaszárnya továbbra is alkalmas kaszárnya czélokra, mert a vizsgálatnál a falak szárazuknak találtattak és az udvaron több helyütt megejtett ásatásnál a talaj csupán nyirkosnak és nem egyszersmind nedvesnek találtatott.

A mi a betegedési eseteket illeti, erre nézve a bizottság polgári tagjai a vármegyei főorvosnak véleményét kérik figyelembe venni.

A javítási módokat a bizottság tagjai a következőkben javasolják :

1. A padozatok alól a nedves agyag eltávt sék, és az száraz kavicscsal pótoltassék; a 1 szobája mellett levő árnyékszék egy második b elzárassék; a szabadon álló árnyékszékek uj, a' tektöl kissé távolabb építendők4 által pótolta* ezeknél minden hiányosság alaposan ki javít tas

2. A szobák falainak nyirkossága ellen javasolják a drainage-zés módját és a kaszái- , oldalain alkalmazandó csatornák építését.

A bizottság polgári tagjainak javaslatával szemben a bizottság katonai tagjai egyhangúlag kinyilatkoztatják, hogy az ajánlott javítási módok a bajok teljes orvoslására meg nein felelők és hogy a knszányn további állandó beszállásolásra nem alkalmas, s ha a javítások meg is cselekedtetnék, annak elkészítéséhez hosszabb idő szükséges, miért is javasolják az egészségre leginkább károsaknak jelzett szobák azonnali kiürítését.

Ezen szobák a keleti részen a 3., 4., 8., 9., 13., 25., 26., 45 és 46. számuak, melyek különösen nyirkosak, azután ugyancsak a keleti részen a 12., 16., 15. és 55. számnak, a déli részen a 12. és 16. számuak, melyek árnyékszékekkel szemben (ekszenek, végül a keleti részen a 23. számit szoba, a melyik a betegek részére tentartott árnyékszék mellett van.

Hogy az ezen helyiségek kiürítésé után a még in maradó 3 zászlóalj a kaszárnyában továbbra elhelyezhető legyen, ez idő szerint a következő munkálatok azonnali íoganatositását javasolja a bizottság katonai része :

1. az összes árnyékszékek, ide értve a csapatkor- házét is, egészen újból építendők, át nem eresztő teljesen elzárt és pneomatikus módon tisztitandó emésztő- gödrökkel;

2. a jelenlegi csatornák az emésztő gödröktől teljesen elzárandók és csupán a csapadék és mosóvíz elvezetésére szolgálhatnának azok ; előzetesen azonban öblítés által alaposan tisztilandók ; az uj árnyékszékek úgy áilitandók fel, hogy a laktanya Helyiségei felé csak keskeny homlokoldalakkal nézzenek.

A bizottság katonai tagjai végül megjegyzik először azt, hogy az esetben, ha a jelenlegi vegyes bizottság nem épen a legszárazabb időben tartotta volna meg vizsgálatát, úgy annak polgári tagjai is kénytelenek lettek volna meggyőződni a katonai bizottságok részéről több ízben konstatált tal-nedvességről; másodszor megjegyzik azt, hogy az általuk történt javaslat és csatornák javítása végett csak legszükségesebbjét és legsürgősebbjét mutatják az azonnal foganatosítandó intézkedéseknek s több költség-okozást azért nem kivannak, mert a kaszárnyák használatba vételére kötött egyezség néhány év múlva amúgy is lejár.

A vegyes bizottság működése tehát, mint a fentebbiekből látható, nem hozta meg a várva-várt béke olaj-ágát; a kaszárnyák-iigye tehát továbbra is, mint Damokles-kardja fog városunk felelt függni, s el lehetünk készülve, hogy sújtani is fogja városunkat, hacsak a hadügyminisztérium magáévá nem teszi Bene Sándor dr. vármegyei t. főorvos szakvéleményét, mely szerint :

1- ször : A vegyes bizottság katonai tagjai részéről a laktanyai szobáknak feltételezett, de a bizottság polgári tagjai részéről meg nem engedett, mert nem konstatált, nedvességnek, mint egyedüli kórokozó ha- lánynak helyt foglal hatósága fenn nem áll ;

2- szor: a jelzett bántalmak nagyobb mérvbeni fellépte oly körülménynek tulajdonítandó, melyek a laktanya talajának s épületeinek körén kívül esvén, ezeknek nem róvhatók tel ;

3- szor az ivóvíznek egészségessé tételére — esetleg mély furásu artézi kutak fúrására — különös gond fordítandó ;

4- szer: hogy a laktanya a tervbe vett, különösen a jövőre nézve preventív hatású javítások megtételével laktanyai czélokra továbbra is alkalmas, egészségügyi tekintetben nem kiíogásolható.

De ha ez a vélemény győzne is, városunk az által is mintegy 50—60.000 Irtot lesz kénytelen a kaszárnyákra fordítani.

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.