Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-16 / 24. szám
csupán szabni s a versenyző czégeket ajánlataik beadására felhívni. Az ajánlatok közül annak idején azt választja a képviselőtestület, a melyiket jónak látja. Figyelmezteti azonban aj képviselőtestületet, hogy ez úttal határozatot ilyen alakban se hozzon, nehogy a conczesszionális idő előtt e tárgyban a tanácsnak adott megbízás miatt az Elektra nehézségeket támasz- szón s a szerződés be nem tartása czimén követeléssel álljon elő. Weinberger Lipót várni kíván a kérdés megoldásával. A közgyűlés az Elektra kérelmének s az Egger czég ajánlatának elutasítását elhatározta; a villamos világítás berendezését illetőleg pedig, a Spitzer felfogását téve magáévá, ezúttal nem határozott. Fischmann Sámuelnek oda irányuló kérelme, hogy az általa Freundlich Leibnétól megvett radvánczi utczai telekhez a Füzes felparczellázása alkalmával hozzácsatolt 232 □ ölnyi területet □ ölenkint 35 kraj- czárjával megvehesse, miként a többi birtokosok megvették, élénk vitára szolgáltatott alkalmat, mert Stern- berger olyan ajánlatot adott be, hogy ő □ ölenkint 70 krt ad a szóban levő ingatlanért. A tanács megbízásából tiszti ügyész a kérelem teljesítését javasolta. Novak Endre a szóban levő ingatlan eladására nézve a nyílt árverés megtartását indítványozta, miután azonban a következő felszólalásokból az ügy állásáról,- hogy t. i. nem egy önálló birtokrész eladásáról, hanem egy Fischmann által megvett telekhez odamért részlet méltányos átengedéséről van szó, alaposabban tájékozódott indítványát visszavonta s a területnek Fischmann részére átengedéséhez hozzájárult. Weinberger Lipót többek élénk helyeslésétől kisérve kijelenti, hogy a város mostani anyagi viszonyai között nem tartja a Fischmann kérelmét teljesíthetőnek ; árverésen kell eladni a szóban levő területet a legtöbbet ígérőnek. Reismann Bertalan, Zipser Mór, Grossmann Péter, Ember János, Pocllussányi Ottó, Molnár Mór dr. és id. Nehrebeczky György az igazság és méltányosság követelményének tartják, hogy a város ne tegyen Fischmannal kivételt, hanem adja át neki is az általa megvett telekhez odacsato’t területet azon az áron, a melyen másoknak adta; mire a képviselő- testület nagy többsége elhatározta, hogy a kérdéses földterület □ ölenkint 35 krajczarjával adassék el Fischmann Sámuelnek. A katonai pótraktárak épitési munkálatának felügyeletével megbízott főmérnöknek, Kovács Adolfnak, a képviselőtestület 100 frt tiszteletdijat szavazott meg. A Magyar Aszfalt-részvénytarsasag értékpapírokból álló óvadékanak készpénzzel való való kicserelese elhatároztatott. A laktanyák meszelésére és kitört ablak-üvegek bevágatására házi ellátás czéljából a katonai hatóság által kért 377 frt 56 kr atalanyt a kepviselőtestület megszavazta (házi kezeléssel 526 frt 92 krba került). Öesterreicher Jakab dr. indítványára a tanacs előterjesztést teszen az Uj-tér befasitasara és parkírozására vonatkozólag s egy bizottság kiküldését javasolja. Novak Endre dr. szerint ez a kis tér egészség- ügyi szempontból szóba is alig jöhet; ugyanazért nem szeretné, ha a tervben levő munkálat esetleg akképen foganatosíttatnék, hogy a tér másként való, produc- tivebb felhasználását megnehezítené. Weinberger Lipót barátja ugyan az Uj-tér rend- behozatalának, hanem költségeket nem a varossal, hanem a környékbeli házbirtokosokkal szeretné megfizettetni, mert a renbehozatal által ezek hazának es telkének értéke növekszik. Molnár Mór dr. szerint ideiglenesen nehány bolthelyiséget kellene a térnek a híddal egy irányban haladó részére építeni. Hampel János a Novák felfogását pártolja; a Molnár által javasolt ideiglenes építkezésnek nem barátja, azt azonban igazságos követelésnek tartaná, hogy a rendezés költségeihez némileg a háztulajdonosok is hozzájáruljanak. Grossmann Péter szükségesnek tartaná, hogy azon a helyen a millenium emlékére egy csinos kioszk építtessék. A képviselőtestület a rendezés ügyét ezután id. Nehrebeczky György elnöklete alatt egy Novák Endre dr., Lám Sndort, Weinberger Albert és Klein Andorból álló bizottságra bízta. Szendrey J. kérelmére a rendőrség lábbeli szükségleteinek ellátásáért a fejenkint 11 frt 84 krban megállapított ajánlati összeget 14 frtra emelte fel a képviselő-testület. Dier Lajosnak 56 frt aszfalt-tartozását törülni határozta a közgyűlés cserébe a telkén átvezetett csatornák szolgalmi jogáért. A hidas-mérleg árverése eredményének kihirdetése is vitára szolgált alkalmul. E közjövedelmi forrást eddig Weisz Lázár 50 frrt bírta, most pedig 518 Irt 95 krért vette ki ugyancsak ő. Az eddigi hallatlanul olcsó bérletnek az a magyarázata, hogy úgy az épületet, mint a berendezést a bérlő adta, melyet most a város 700 frt becsárban átvett. Podlussanyi Ottó az árverés eredményével meg van elégedve; csupán a 6 évi bérleti idő ellen szól 3 évet indítványoz. Hasonló értelemben szól Groszmann Péter és Tornajkó István. Weinberger Lipót kifogásolja az árverést, meri annak feltételeit nem a képviselőtestület állapította meg. mert e feltételek nem voltak kellő időben közzétéve s mert az árverés zsidóünnepen tartatott. Ember János a Weinberger L. kifogásait igen figyelemre méltóknak találja és kérdi, nem befolyásol- ták-e hátrányosan azok a körülmények az árverés eredményét ? Az adandó felvilágosítástól teszi függővé szavazatát. Úgy a polgármester mint a tiszti ügyész azt a felvilágosítást adják, hogy idő rövidsége miatt minden követelménynek nem lehetet eleget tenni, hanem az eljárás azért nem bizonyult be hátrányosnak; árverező volt elég s az eredmény is kielégit minden várakozást. Az árverés eredményének jóváhagyása mellett szólanak Grosz Ábrahám, Zipser Mór és Reismann Leo. Reismann Mór azt állítja, egy 1887-beli határozat alapján a régi bérleti összeg nem 50, hanem 250 frt volt. Mocsáry tiszti ügyész a szerződés felolvasásával czáfolja e téves állítást. Erre névszerinti szavazással 22 szóval 8 ellen az árverés eredményét a közgyűlés elfogadta. A borsólázi, füzesi legelők bérbeadása, a füzesi ut kibővítésére eszközölt kisajátításra vonatkozó előterjesztések névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadtattak. A polgármester előterjesztésére a gimnázium telkének telekkönyvi átírására az engedélyt a képviselő- testület megadia. E tárgygyal kapcsolatban Reismann Mór aziránt intéz kérdést, megóvattak-e a gimn. építkezés alkalmával a foglalás által veszélyeztetett városi érdekek ? Erre a polgármester azt a felvilágosítás adta, hogy a lehetőség határai között megóvattak, a mennyiben a téglakerítés (a savanyuvizi vendéglő mellett) mintegy másfél méterrel beljebb vitetett. Végül az adókivető-bizottságba beválasztatott Stahlberger Mór és Weinberger Salamon dr. Ung’vármeg’ye gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyai 1894-ben. — Adatok a kassai kereskedelmi és iparkamara 1894. évi fő- jelentéséből. — A kassai kereskedelmi és iparkamarának 1894. évi főjelentése Ungvármegye 1894. évi gazdasági, kereskedelmi és forgalmi viszonyait a következőkben ismerteti: I Mezőgazdaság. 1. Mezőgazdasági terményekkel való kereskedés. Az aratás. Az ungvári járásban a nyár folyamán beköszöntött gyakori esőzések annyira elősegítették a gabonanemüek fejlődését, hogy az aratás egy héttel a rendes idő előtt kezdődött meg; az ősziekben általában jó, a zabban gyenge, a tengeriben gyarló termés ; a ka- posi járásban általában gyarló aratás, melyet a jégverések és az árvíz idéztek elő, a tengeri be nem ért; a szobránczi járásban az aratás a gabonanemüekben minőségileg jó, mennyiségileg középszerű volt, zab és tengeri általában jó termést adlak ; a nagy-bereznai járás alsó részében közép, a felsőben teljesen rósz termés, a zabban jégverés folytán nagy károk. Búzaátlagárak: Az ungvári mümalom adatai szedni : Január hóban 5.95, február 7.06, márczius 7.07, ápril 7.22, május 7.75, junius 8.00, julius 8.30, augusztus hóban —szeptember 6.60, október 6.55, nov. 6.50, deczember 6.60. A hüvelyes vetemények kataszteri holdankint átlag 2.31 métermázsányi termést adtak. Az ungvári járásban a tartós hőség folytán lesültek és gyengén fizettek ; a kaposiban semmi sem termett; a szobránczi- ban középtermés voit; a nagy-bereznaiban a bab nyengén termett. A termés mennyisége holdankint átlag a követ-; kező : lenmag termett 4 mm., kendermag 4 55 ; len termeltetett 149, kender 1421 holdon; burgonya tér-j meltetett 14,510 holdon, átlag 38.22 mm. terméssel, mi a középen aluli termésnek felel meg; czukorrépa termeltetett 445 holdon, átlag 92.88 mm. terméssel; dohány termeltetett 77 holdon, silány terméssel. A takar mánynemüek között a takarmányrépa adott átlag egy holdon 90.25, luczerna, lóhere és baltaczim 21.68 mm. termést, a széna 14 35 mm. egy hektáron. Az aratás eredménye 1894 évben. Termett összesen métermázsákban kifejezve: őszi búza 185,259, kétszeres 666, őszi árpa 1,561, őszi repcze 2,714, lava- j szí búza 3,613, tavaszi rozs 2,757, Tavaszi repcze 5, tavaszi árpa 40,608, zab 81,466, köles 2,885, szemes kukoricza 37,934, tatárka 243, magbükköny 7,726, borsó, lencse, bab 2,564, lenmag 596, lenlonal 325, kendermag 6,449, kenderfonal 3,664, dohány 385, czukorrépa 41,333, burgonya 554,564, takarmányrépa 112,088, luczerna, lóhere, baltaczim 108,124, bükkönykeverék, muhar stb. 45,063, természetes kaszáló 775,172 mm. 2. Erdei termények és fa ke rés ke dés. Az összes 258,985 kai. holdnyi erdőségből véderdő volt 5500, töltétlen erdőtalajon álló 235,409, nem föltétien erdőtalajon álló 18,076 kát. hold. Ezekből tölgy- erdő 36,799, bükk- és más lomberdő 199,727, fenyő- erdő 22,459 kát. hold. A tulajdonosok jogi minősége: állami 169 193, törvényhatósági és községi 329, egyházi 1,563,, hitbizo- mányi 3,098, közbirtokossági 39,217, részvénytársasági 778 hold. Vármegyénkben a feiső-ribnyiczei gőzfürész (Kohn József és Jakab czég) 104,000 frt értékű léczet és deszkát gyártott, — Reizmann Hermann kincstári füréSz- bérlete Ungvárt hat fürészkerettel és 4 körfürészszel körülbelül 50,000 frtnyi fűrészárut állított elő. A fakereskedés helyzete az 1894. év tavaszán kedvező volt és az árak 5—10 százalékkal emelkedtek. Hogy mennyit tett ki a forgalom, erre nézve a jelentés az ungvári állomáson feladott mennyiségről nem adhat számot; nem pedig azért, mert az ungvári állomás nem volt hajlandó ezen kimutatást „a 3 forintnyi obulus lefizetése nélkül teljesíteni“ s újabb megkeresésre a kamarának ideje már nem volt. Szürthén feladatott összesen 2743 tonna. 3. Állattenyésztés és kereskedés. Az 1894. évben vármegyénkben összesen 48,314 szarvasmarha számláltatott. A lóállományról nincs vármegyék szerint osztályozott kimutatás. A vármegyei állatvásárokra felhajtatott 32,110 ökör, 24,250 tehén, 9170 borjú 19,152 ló és 25,788 juh. 1J. Ipar. Iparostanoncz-iskola csak Ungváron volt. Az osztályok száma 6, a tanítóké 5, a tanulóké 338, az alsófoku kereskedelmi iskola osztályainak szama 3, a tanítóké 2, a tanulóké 70. Az ipariskolai megyei alap álladéka 593 frt 55 kr. A kassai m. kir. gépészeti középiskolát 2 ungmegyei tanuló látogatta. Az ungvári agyagipar-iskola a kereskedelmi miniszter rendeletével államosittatott. A tanulók száma az 1894. év végén 24. A homonnai faipari állami iskolát 1 ungvár- inegyei tanuló látogatta. Iparos népesség Az egész vármegyében 1716 (Ungváron 776) önálló iparos volt. Ezek, valamint az egyéb vállalatok alkalmazottainak betegség esetébeni segélyezésére egy kerületi és három vállalati pénztár működött 1416 férfi és 223 nőtaggal. Bevétel 8340 Irt 46 kr, kiadás 7268 Irt 38 kr, pénztári maradék 1033 frt 16 kr. Az ipar állományában 1894-ben előfordult változások kimutatása : Ungvár városában: ki datott iparigazolvány kereskedésre 24, iparra 35, iparengedély ó. Megszűnt iparigazolvány kereskedérr 5, iparra 6, iparengedéiy 1. A bereznai járásban : kiadatott iparigazolvány kereskedésre 20, iparra 15, iparengedély 5; megszűnt 1 iparigazolvány. A kaposi járásban: kiadatott iparigazolvány kereskedésre 9, iparra 17, iparengedély 11. A szobránczi járásban : kiadatott iparengedély kereskedésre 9, iparra 10, iparengedély 2. Az ungvári járásban: kiadatott iparengedély kereskedésre 1 o, iparra 29: A mi magát a különböző iparnemeket illeti, azokra vonatkozólag a kamarai jelentés a következőket írja : A vas ipar csak a grot S/.táray János lelső-remetei vasgyára által üzetelt gyárilag M torjai egy 45 és egy 7 lóerejü gőzgép és 14 darab összesen 120 lóerejü vizi kerék. Berendezése 2 kazán, I kavaró pest, 2 forrasztó pest, 4 trísstüz, 3 kovácstüz, 5 faszáritó kamara, 7 pöröly, 2 hengersor, 1 házi öntőmű 1 kupolakemen- czével, i lakatosműhely, 7 fúvógép. Gyártott 9000 q rúd- és abroncsvasat, kovácsolt és hengerelt vasat 100 ezer frt és 60 q szerszámvasat 1200 Irt értékben. Alkalmazott 80 gyármunkást, 12 szénégetőt, 10 favágót és 18 fuvarost. Lakatos volt 1894-ben 14 kovács 74, bádogos 12, rézműves 1. (E számok mindenütt az egész vármegyére értendők.) Téglagyártással üzletszerűen foglalkoztak : Gutt- mann Izidor téglagyára Karcsaván, gyártott 800,000 fali téglát. A Propper-Vágner és Társai körkemencze- társulat (és nem mint a jelentés írja: Fülöp és Társa) Ungvárt, gyártott 600,000 téglát. Özv. grót Sztáray Antalné téglavetője Sztrajnyában, gyártott 200,000 téglát. Porczellán- és kőedény-gyártást űzött: Az ung- | vári porczellán- és agyagipar-részvénytársaság ungvári 1 gyártelepe, melynek motorjai egy 10 lóerejü locomobil jés egy 6 lóerejü fekvő gőzgép, 1 kazánnal, 1 körtür.sz- j szel, 2 agyagzuzóval, 2 mázdobbal, egy chamottezuzóval stb. van felszerelve. 1894-ben gyártott 1500 cserépkályhát 45,000 frt, terracotta épitési díszítményeket 15,000 frt, szobrokat 15,000 frt és majolika-diszedényeket 10,000 forint értékben. Alkalmazott 66 férfi-, 4 nő- és 30 gyermekmunkást. Feltüzelt 4000 köbméter tölgy- és bükkfát 8500 frt értékben. Kályhás- és fazekas-ipart folytatott 26. Bútorokat hajlított fából gyártott: az ungvári bútorgyár részvénytársaság nagy gyártelepe Ungváron, melynek motorai egy 36 és egy. 16 lóerejü gőzgép. Berendezése 2 gőzkazánból és 50 segédgép- és készülékből áll. 1894-ben 150,000 bútordarabot gyártott 300,000 forint értékben és ezenkívül nyers butoralkatrészeket más gyárak számára szállított mintegy 40,000 forint értékben. Alkalmazott 220 férfi-, 110 nő- 20 gyermekmunkást 70—80 kr. és illetőleg 50—60 kr. napi kereset mellett. Ezeken kívül 20 hivatalnokot foglalkoztatott. Asztalosipart űzött összesen 64 iparos, kik közül — írja a jelentés — az ungvári bútorasztalosok kiváló dicséretet érdemelnek. Esztergályos 4, bodnár 9, ács 32, bognár 27, kocsigyártó 7 volt. A kocsigvártólag vonatkozólag megjegyzi a jelentés, hogy »Ungban kitűnő kocsigyártók vannak, kik bármely osztrák vagy más külföldi stréberczéggel felveszik a versenyt. Ha nagy uraink, az ariszto- és plutokralia^ képviselői a noblesse oblige jelszót nemcsak a lófuttatási és balletsport, de hazai ipar terén is érvényesítenék, jeles iparosaink megélhetése és prosperitása nem lenne oly problematikus mint a minő.» Szij- és nyereggyártó 9, kefekötő 1, kárpitos 3, czipész 133, csizmadia 142, szabó 91, kalapos 10, szűcs 6 folytatta önállóan iparát.
