Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-10 / 6. szám

mélet elválaszt hatlan a gyakorlattól; az elméleti részek tehát nem képeznek az iskolában önnállóan tanitandó külön fejezeteket. Úgy az elméleti, mint a gyakorlati ismeret anyag folytonosan ismétlendő, egyrészt azért, hogy az ismere­tek a tanúlók emlékezetébe jól bevésődjenek, másrészt azért, hogy a tanulók a munkát a szokás által meg­kedveljék és kézügyességük fejlődjék. Budapest, 1894. évi október hó. Felelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ. Nyilt-tér. Filip János és id. Szűcs Gábor botfalvai lakosok biróválasztáskor versenytársak lettek. Együtt fizették a korteskedési költségeket, úgy, hogy mindkét részről Filip János vállalta azt el, mit ki is fizetett. Érdekes, hogy Szűcs Gábor most már az ezelőtt csinált adósságait is Filip János volt bíróval akarja kifizettetni vagy megtagadtatni. Mittelman Sándor. Igen tisztelt szerkesztő úr! Az igazság érdekében kérjük a következő helyreigazító so­roknak helyt adni. Egy Eremite Pál nevű kikindai lakos nyi­latkozatot tett közé ellenünk, melybó'l csak annyi a való, hogy vele perben állunk, minden egyéb ténybeli állítása a valósággal ellenkezik. Perel pedig azért, mert a tényleges, igazságosan és méltányosan megállapított jégkárösszegen felül nem akartunk neki annyit fizetni, mint a mennyit ő követelt. Az általunk alkalma­zott becsű alkalmával 3675 írtban állapították meg a jégkárt; ezzel megkínáltuk, miután nem fogadta el, az összeget készpénz­ben bírói letétbe helyeztük ; ott van az ma is, ha tehát a nyi­latkozatban arra hivatkozik, hogy ügyvédjétől értesült, hogy az összeget utólagosan a bírói letétből felvettük, akkor ö vagy Ügyvédje, tudva valótlant állított. Különben nagyon csalódnék valaki, ha azt hinné, hogy Eremits ur téteti közzé e nyilatkozatot, merj ez tudtunkkal Ma­gyarország majdnem minden vidéki lapjában megjelent, oly vidé­keken is, hol Emeríts ur soha sem járt, elannyira, hogy e nyi­latkozat közzétételének költségei sokkal többre rúgnak, mint a mennyit kártérítés czimén rajtunk követel ; ránk sem gyakorolhat pressiót, mert hiszen a biróság dolga kárigénye felett határozni, a való tehát az, hogy a közönség félrevezetésére ép azok aknáz­zák ki az Emerits úrral történt esetet, a kiknek érdekében áll tekintélyünket a közönség előtt lerontani, mely törekvéssel szem­ben kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy sok száz kárvallott feleink közül Emerits Pál az egyetlen, kivel akaratunk ellenére Legújabb franczia diva tu Í^ll Í — ■ -----— ■■ ■ mr és menyasszonyi ruhák oly olcsó árak mellett kaphatók, mint ez ideig a helyi piaczon sehol sem. Erdélyi és szepességi kelengyék nagy választékban, jutányos ár mellett. Mély tisztelettel Schwarz Rezső gyári raktára Ungvárt, K^zinezy-uteza, Brody Zsigmond féle házban. Üzletemet ne tessék eltéveszteni, ajtóm felett egy nagy lámpa függ, nevemmel ellátva. kénytelenek vagyunk többi biztositott feleink érdekében pert vi­selni. holott némely nagy biztositó részvénytársaság, mint sta­tisztikailag ki lehetne mutatni, jóformán a perekből él, mert hi­szen ép az ezen téren szerzett szomorú tapasztalatok késztették a gazdasági egyesületeket, hogy Mezőhegyesen október 30-án or­szágos kongresszusra összegyűlvén, a méltánytalan, erőszakos és igazságtalan kárfelvételi eljárással szemben orvoslást keressenek. Látható ebből, mennyire alaposak ez immár országszerte terjesztett nyilatkozat vádjai, a melyek jellemzésére elég, ha ki­emeljük, hogy részben teljesen koholtak, részben elferditvék, részben tudva hamisan idéztettek. Bárki meggyőződhetik kötvényfeltételeinkből, mindent fog benne találni, csak azt nem és úgy nem, a mit és a mint a nyilatkozat azt állitja. Egy igaz. hogy a tűzkár nálunk három nap alatt jelentendő be. a részvénytársaságoknál azonban általában 24 óra van a kár bejelentésére megállapítva ; a 14. §. elferdítve közöltetett, mert ez csak azt tartalmazza, hogy ha »az ajánlatba valótlan és hamis adatok bebizonyithatélag a szövetkezet károsítását czélzé szándékkal igtattak«, a biztositott fél kártérítése elenyészik. Ezt mondja a törvény is és magyarázatra nem szorul. A 22. §. ugyan­csak elferdítve idéztetett, mert erős szélvész idején minden jóra- való gazdaember a gőzgéppel való cséplós körül maga is a leg­nagyobb elővigyázatot tanúsítja. Ugyanily megítélés alá esik a nyilatkozatnak azTalaptőkére vonatkozó része is, mert daczára an­nak, hogy mint szövetkezet nincs szükségünk oly alaptőkére, mint a részvénytársaságoknak, mi a törvény által előirt biztosítási alap­nak kétszeresét tettük le és pedig készpénzben. Amennyiben pe­dig az ezután megalkotandó törvényes intézkedések visszaható- lag is nagyobb biztosítási alapot fognak kívánni, biztosíthatjuk az Eremits ur háta mögött rejlő biztositó részvénytársaságokat, hogy a törvény ezen követelményének is meg fogunk annak idején felelni. Különös, hogy Eremits, a ki takarékpénztári igazgató és földbirtokos, az uj és még nem is közkézen forgó biztositási tör­vényjavaslatokat ennyire tanulmányozta. Avagy voltak oktatói ? Ilyen inspirált és Eremits úrtól teljesen idegen vidéki la­pokban megrendelésre közzétett nyilatkozatok úgy hisszük, a jó­zan gondolkozást! magyar gazdaközönségnél ép azt fogják ered­ményezni, hogy még csak annál szivósabban ragaszkodjék szö­vetkezetünkhöz. melyről minden független és elfogulatlanul gon­dolkozó ember elismerni kénytelen, hogy üdvös működésével nem szolgált rá ezekre a támadásokra. Folytatni fogjuk teljes buzgalommal megkezdett működé­sünket és hiven maradva a magunk elé kitűzött czélhoz, már működésünk ténye által is kényszeríteni fogjuk a biztosító közön­ségen meggazdagodott biztositó-i észvénytársaságokat, hogy ők is eddigi túl magas dijaikat alább száltitsák, annak daczára, hog »szaklapjaikban« a dijak felemelésének szükségességét hangoz­tatták. Ezáltal szövetkezetünk közvetve is nagy szolgálatot tett és tesz, kivált a gazdaközönségnek és ez magyarázza meg. hogy miért terjesztik a biztositó-részvénylársaságok Eremits nyilatkoza­tát oly kitartóan, miért indították meg ellenünk országszerte azt a hajszát, mely a mi létjogosultságunkat, közszükséget képező törekvésünket csak annál fényesebben igazolja. Tisztelettel Országos Magyar Kölcsönös Bi..tosité Szövetkezet. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál rne egen ajánljuk tiszt, olvasóink figyelmébe Egger dijjutalmazott biztos hatású iiiellpasxt illáit. Kaphatók eredeti 25 és 50 kros dobozokban minden nevesebb gyógyszertárban és drogua-üzletben. — valamint Egger A. fia gyógyszer-különlegességi gyárában Bócs-Nussdorfl Arankainentesitó rostán tisztított s a kassai ni. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás által arankamentesnek talált lóhere­és luezerna-mag’ továbbá komócsin, zab, bükköny, árpa és tavasz-buza valamint szalonna, olaj, termény és gyapjuzsák s mindenféle egyéb gazdasági czikkek legjntányosabb áron kaphatók Blau testvéreknél Beregszászon. Ungvölgyi takarékpénztár részvénytársaság. nagyszerűen halnak gyomor bajoknál, nélkülözhe'.e len és áitolánosan ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség lünetei: étvágyta­lanság, gyomorgy.nge ég, bűzös lehelet, fellujtság, savanyú, telböffögés. hasmenés, gyomorégés, felesleges, nyálkakiválasztás, sárgaság, undor és hányás, . yomorgörcs szűkülés. Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortulterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hämor- r'ioidá'rnál. Említett bajoknál a MárlaczellS líjonunesejijsek évek óta kitű­nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Török József gyógyszertára ISu«lngiesl, Király utcza 12 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom“. A Máriaczelli gyomorcseppek valodian kaphatók. Ungvárt : Bene Lajos, Lám Sándo r Hoffmann Béla gyógysz. Baranya-Sel- ley: Uwira Fr. gyógysz. Nagy-Kapo- son : Porhajós Ferencz gvógyszerészn Homonnán : Szekerák A. gy ógysz. I Gyomor­cseppek Meghívás. Az „Ungvölgyi takarékpénztár-részvénytársaság.“ folyó évi február hó 25-én délelőtt 10 órakor az intézet helyiségében tartandja I. rendes közgyűlését melyre a t. ez, részvényesek tisztelettel meghivatnak. Napirend : 1. Négy igazgatósági tag választása (alapsz. 31. §). 2. A felügyelő-bizottság választása (alapsz. 50. §). 3. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 4. A mérleg bemutatása és az igazgatóság és felügyelő­bizottság felmentése. 5. A nyereséget illető ajánlat. 6. A hitelesítő bizottság kiküldése. 7. Egyéb az alapszabályok értelmében teendő indít­ványok. Nagy-Bereznán, 1895. január hó 27-én. Az igazgató tanács.-STá Árverési hirdetményi kivonat. Az ungvári kir. jbiróság mint tlkkvi hatóság közhírré teszi, hogy a munkácsi káptalan végrehajtatónak Grabovszky Románné végrehaj­tást szenvedő elleni 1000 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végre­hajtási ügyében a beregszászi kir. törvényszékhez tartozó (az ungvári kir. járásbíróság területén levő) Ungvár város területén fekvő, az ung­vári 1016. sz. tjkvben Grabovszky Románné Cserszky Emília nevén álló ingatlanra az árverést 928 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1895. évi ápril hó 27. napján délelőtti 10 órakor a kir. jbiróság tkvi hatóságnál meg­tartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el­adatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 92 frt 80 krt készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezé­séről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Ungvárt, 1894. évi deczember hó 14. napján, a kir. jbiróság mint tlkönyvi hatóság. Nemes Menyhért, kir. albiró. W.H.III

Next

/
Oldalképek
Tartalom