Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-23 / 25. szám
XXXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, vasár nap ,1895. junius 23. 25. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Megyeház-tér I. szám. I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak e . Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. V lap megjeleli minden vasárnap KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A kisiparosok szervezkedése. i. A kíméletet nem ismerő érdekharezok korát éljük; az egyes társadalmi osztályok több kegyetlenséggel és nyersességgel folytathattak egymás ellen küzdelmet, de több benső elkeseredéssel és nagyobb szívóssággal alig barczolhattak egymás ellen, mint ma harezolnak. Korunk két dolog által tette a társadalmi osztályok között az ellentétet a lehető legélesebbé: túlságos pártfogásába részesítette az egyént s ezzel az önzés ösztöneit szabadabbaká tette és mód nélkül megnövelte a kényelem, a testi jólét azon eszközeit, a melyek az élet kellemesebbé tételére vannak hivatva. Az önzés ösztöneinek felszabadulása a nagyobb fizikai szabadság és a mű és kézműipar ezer meg ezer neme, melyek mint csalétkek ébren és álmában egyre kisértik az embert, minden társadalmi osztályban tulcsigázzák a vágyakat. És mert az ember természeténél fogva különben is kapzsi és telhetetlen, kiki a lehető legtöbbet igyekszik magához kaparitani az élet anyagi javaiból, melyekben boldogságát keresi. És miután az erők egyenlőtlenek és a javak soha sem állanak arányban a teljesíthetetlen vágyakkal, okvetlenül be kell állania a küzdelemnek az egyének és ezeknek érdekszerinti csoportosulása folytán a társadalmi osztályok között. A ki utolérhetetetlen ábrándokat nem kerget, belátja, hogy ez a küzdelem soha meg nem szüntethető ; azr emberiséggel született ez, és vele fog meghalni. Ám nem is a küzdelem megszüntetése a társadalmi bajok orvosának a feladata, hanem az, hogy a küzdelemben az egyensúlyt biztositó intézményeket javasoljon; olyan társadalmi erőkifejtést tanácsoljon, a mely lehetetlenné tegye egyes társadalmi osztályok hosszas uralmát s a közhatalom pártos kihasználását. E tekintetben az a felfogás képezi az eszményt, hogy az egy meghatározott területen lakó összes társadalmi osztályok bírják a közhatalmat, hogy a belőle származó javak arányosan oszoljanak meg, addig is azonban, inig ez az eszményi álláspont a valóságba mehet át, minden társadalmi osztálynak nemcsak önmaga, hanem a háttérbe szorított többi társadalmi osztályok iránt való kötelessége is, hogy tömörüljön, erejét fejtse ki s egyes osztályok tartós uralmát akadályozza meg. Ha a kis ipart s a kisiparral az önálló apró tűzhelyeket a végpusztulástól meg akarjuk menteni, mindenekelőtt tömörülésre kell buzdítanunk a kisiparosokat. Ha ők nem tömörülnek, ha erejüket együttesen ki nem fejtik, senki más meg nem menti őket az elveszéstől. Á többi társadalmi osztályoknak is érdekükben állana ugyan, hogy a kisipart, az önálló tűzhelyet veszni ne hagyják ; mert a kisipar romjain nő a mindent elnyeléssel fenyegető szoczia- lizmus és anarchizmus; de hát az ember, a mikor közvetlen érdekét nézi, süket és vak. A nagyiparnak ma hozza a hasznot a kis ipar elnyomása, a vásárló közönségnek ma jutányosabb a gyári áru, a szoczializmus veszedelme pedig csak holnap jön, lm ugyan jön. Mikor közvetlen érdekről van szó, nincs belátás, nincs méltányosság és okosság; a közvetlen érdeket csak a vele ellentétes közvetlen érdek szembeállításával és erejének kifejtésével lehet tóken tartani. A kisipart kíméletlen erélylyel szorítja a nagy ipar; ha a kisiparosok élni akarnak, vegyék fel vein szemben az egész vonalon a küzdelmei. Vegyenek példát a kisiparosok a gazdáktól, a kik egymás után tartják hatalmas összejöveteleiket, vetik össze vállaikat, hogy érdekeiket megvédelmezzék. A kisiparosok a rájok váró küzdelemben nem oly szerencsések ugyan, mint a velük egy hajóban evező kisgazdák, mert ezek érdekközösségben állanak a nagybirtokosokkal, mig a kis és nagyiparos érdekei merőben ellentétesek; azért azonban, ha élni akarnak, ne riadjanak vissza a küzdelemtől; tömörüljenek és szervezkedjenek országosan, hogy megállapíthassák versenyképességük és feumaradásuk módjait. Erre az országos tömörülésre a mi kisiparos városunk, Ungvár adhatna első sorban példát és mondhatná ki az ügyben az első szót Ungvár, mint a kisipar fészke, rendkívül sokat veszített a gyáripar nyomása miatt; polgárai egyre szegényeknek, a szegény kisiparos, ki a legnagyobb erőfeszítéssel ina is jeles közmüveket állít elő, noha nincs a ki megvegye, évek óta nem bir szerezni, vagy a meglevőt költi, vagy adósságra tengeti életét. Az ungvári iparos polgárságnak, tehát nagy oka vau rá, hogy tűzhelyének megmentése érdekében a kezdeményezés, a cselekvés terére lépjen. Ember János. Felhívás. Napjainkban, midőn a filoxera pusztítása hegyi szőlőinket megyeszerte immár annyira veszélyezteti, hogy alig lehet egy-két nyomorúságos szüretre számítani, minden módot és alkalmat töl kell használnunk, hogy a hegyvidéktől, — hol a filoxera elleni védeke- nés — amerikai fajok ültetése, és szőlőink fentartása csak igen nagy áldozatok árán érhető el, — elfordulva, oly talajon igyekezzünk szőlőket építeni, mely a filoxe- rától teljesen immunis. Országszerte megindultak már ez irányban a mozgalmak, s az országos kormány támogatása mellett egyes kopár területeken uj élet, uj jövedelmi források keletkeztek. Legutóbb a szomszédos Bodrogközön létesült ily hegyközség, a szomotori homokdombokon! Hogy mily előnye van ily homokban épített szőlőnek, azt hisszük, bővebben fejtegetni nem szükséges. A mellett, hogy a vidék olcsó és jó tiszta bort ihatik, termelő úgy mint a munkás, elszokik a testet és szellemet gyilkoló pálinka ivástól, a munkás nép pedig oly időben nyer foglalkozást s ezáltal kereseti forrást, midőn minden mezei munka szünetelvén, összetett kézzel s leg- többnyire korgó hassal kénytelen lézengeni. Ha figyelembe vesszük még azt, hogy ily homokterületeken a szőlő korán és igen bőven szokott termést hozni, lehetetlen, hogy lenne bárki is, ki ne igyekeznék megtakarított vagy megtakarítandó pénzecskéjét egy biztos jövedelmet hajtó és neinzetgazdászati szempontból és oly nagyon fontos vállalatba befektetni. E czélok által vezettetve, (ogamzott és érlelődött meg agyunkban azon eszme, hogy a beési erdőn fekvő s mintegy 100 holdnyi területű homok molyvákon szőlőtelep létesüljön. Számot vetve a kezdet nehézségeivel, egyelőre 20 holdnak a megszerzése terveztetik olyképen, hogy 1000D öles parczella képezzen egy holdat, ennyi, vagy ennek 2—3-szorosa értendő tehát 1, 2, vagy 3 hold alatt. Felhívjuk ezekhez képest a kaposvidéki földbirtokosokat, az intelligens s gazdaközönséget, hogy e tontos intézmény létrehozásában bennünket támogatni szíveskedjék; egyúttal, hogy julius hó I-ső napjáig Írásban szíveskedjenek bármelyikünknél a parczellákra előjegyzéseket lenni; mihelyt 20 parczellára a jelentkezés megtörténik, a megszerzés iránt az intézkedések meg fognak tétetni s a szervező gyűlés összehivatik, hogy a munkálatok és az ültetéshez való előkészületek még a tél beállta előtt megkezdhetők legyenek. N.-Kapóson, 1895. junius 12-én Bernúth Zoltán Jászay Mihály. Dr. Mijó Kálmán. A Farkas-Vincze sajtópör. — Esküdtszéki tárgyalás. — A múlt évi november hó 16-áról elhalasztott esküdtszéki tárgyalás a Farkas-Vincze sajtópörben e hó 20-án tartatott meg Kassán, a törvényszéki palota nagytermében. Mint az már az esküdtszéki tárgyalásoknál rendesen történni szokott, a jelen esetben sem alakult meg az esküdtszék a kitűzött időben, mely időt úgy az esküdtszéki tagok, mint a megjelent hallgatók Vincze Béni legutóbbi röpiratának, és a Fincziczky Mihály volt polgármester hivatalból elmozdítását kimondó fegyelmi határozat olvasására fordítottak, — melyeknek példányai nagy számban jutottak forgalomba ez alkalommal Kassán. Végre 10 és 1/i órakor együtt volt a behívott 36 esküdtszéki tag, s megkezdődött az esküdtszék megalakítása. Úgy a vádló kir. ügyész, mint a védő ügyvéd teljesen élt visszavetési jogával, s ezáltal az esküdtszék tagjai a szó legszorosabb értelmében polgárokból állottak. Ügyvéd az esküdtek között egy sem volt. Az esküdtszék tagjaivá lettek : Gallik Géza, Beller Károly, Adriányi Béla, Dietz Lajos, dr. Popescu Emílián, dr. Reiter György, Szémann József, Fodor Henrik, Szoha Endre, Kolacsek Vilmos, Greguss Imre, Barts Károly, póttagok : Janik Ferencz és Schwarz Armin. A tárgyalást Péchy Aurél törvényszéki elnök vezette. Szavazó birak : dr. Buloghy János és Teleky Péter törvényszéki bírák voltak. A vádhatóságot a vádló Farkas Ferencz rendőr- kapitány személyes jelenléte mellett nemeskéri Kiss János kir. ügyész képviselte, mig a szintén személyesen megjelent Vincze Béni vádlottat Blázy Kálmán dr. kassai ügyvéd védte. Az alakulás után az esküdtek letették hivatalos esküjüket, s megkezdődött nagy érdeklődés mellett a tárgyalás. Elnök első sorban előterjeszti, hogy a jelen sajtóügyi tárgyalás meginditását az Ungvárt megjelent s Vincze Béni aláírással ellátott három rendbeli röpirat tette szükségessé, mely előterjesztés kapcsán felolvastatott a vádlevél a röpiratok inkriminált részével. A felolvasás után Vincze Béni vádlotf kihallgatása következett, ki a felelősséget a röpiratokban foglaltakért elvállalja. Blázy dr., a vádlott védőjének kérelmére, a kir. ügyész ellenzése daczára, a sajtóeljárás 49. §-ának értelmében, a törvényszék megengedte Vinczének, hogy kifejthesse az esküdtek előtt azon okokat, melyek a a röpiratok megírására és kiadására késztették. Az esküdtek nem kis érdeklődése mellett adja elő Vincze: Ungvár város szomorú anyagi helyzetét mint főokot, s végül kijelenti, hogy a röpiratok kiadása határozottan a közérdek, s nem önérdek szempontjából történt. Nem kisebb érdeklődés mellett hallgatták e kijelentés után az esküdtek a „Két kulacsos„ Talmi bizalom“ és „Csalfa kalmárok“ czimü röpiratokat. E röpiratok felolvasása után a kir. ügyész a bizonyítási eljárásnál Schreiber Fülöp tanú kihallgatásának mellőzését kéri, amennyiben Schreiber az első tárgyalásnál vádló: Farkas rendőrkapitány ellen sértő kifejezéseket használt s e miatt jogerős ítélettel 200 frt pénzbírságra Ítéltetett. Dr. Blázy védőügyvéd bizonyítja, hogy a kir. ügyész véleménye és kérelme jogügyi szempontból sem állhat meg, mert Schreiber nem a vádlott érdekében, hanem az ügy és a való igazság felderítésére hallgattatik ki, és ez okból kéri Schreiber kihallgatását is. Továbbá a vádlevéllel szemben azon megjegyzést teszi, hogy abban nincsenek külön választva azon kifejezések, melyekben a magán vád képviselője becsület- sértést és rágalmazást vél látni. A bizonyítási eljárás folyamán kéri a beidézett tanukat arra nézve is kihallgatni, hogy csakugyan komédia volt-e Farkas lemondása a helyettes polgármesterségről, és ha komédia volt, azért történt-e, hogy magának a polgármesteri széket annál inkább biztosítsa. Kéri ezeken kívül a tanuk kihallgatását annak bizonyítására is felhívni, hogy Farkas a városi tisztikar ellen denuncziálólag nyilatko- zott-e, hasznavehetetlennek állítva annak tagjait, és Lapunk mai számához egész iv melléklet van csatolva. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
