Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-02 / 22. szám

Jóváhagyta a belügyminiszter a törvényhatósági bi­zottság azon határozatát, hogy a Kossuth Lajos teme­tése alkalmából lelmerült kiadások a házi pénztárból fedeztessenek, valamint hogy a Budapesten felállítandó Koasuth-szobor költségeihez a vármegye közönsége a kavicsszállitási alapból 500 forinttal hozzájáruljon. Ugyancsak a belügyminiszter egész terjedelmében jóváhagyta a törvényhatósági bizottság azon határozatát, amelylyet elrendeltetett, hogy a kiküldött s Ungvár vá­rosánál működött belügyminiszteri számvizsgáló javára megállapított költségek az annak viselésében elmarasztalt állásukból elmozdított városi tisztviselők vagyonából köz- igazgatási utón hajtassanak be, ■— és hogy a várost illető követelések az illetékes bíróság előtt haladéktala­nul megindítandó kártérítési kereset utján az elmarasz­talt tisztviselők ellen, tekintet nélkül a bűnvádi eljárásra, — érvényesíttessenek. Jerikoglu Sándor és Antalóczi Kázmér gyógysze­részeknek a belügyminiszter által leküldött azon folya­modványát, hogy engedtessék meg nekik Ungvárott egy uj gyógyszertár felállítása, a törvényhatósági bi zottság a belügyminiszterhez visszaküldeni határozta azon okból, mert hasonló tartalmú folyamodványok tárgyalása óta egy év még nem mull el. Az Erdély részi Kárpát-egyesületnek d belügy­miniszter utján megküldött s általa is figyelembe aján­lott azon törekvését, mely czélul tűzte az ezredéves ki­állítás alkalmával hazánk Királyhágón túli részének ter­mészeti szépségeit és ritkaságait művészeti képekben be­mutatni, — a törvényhatósági bizottság a kavicsszállitási alapból 50 írttal támogatni határozta. A honvédelmi miniszter leirata folytán a Ludov ka- akadémiában a jövő tanév elején betöltendő Buttler Já­nos gról-téle alapítványi egy helyre, melyre a bemuta­tási jog a vármegye közönségét illeti, első sorban Tom- csányi Ödön vármegyei főpénztáros Gábor nevű fia, másodsorban Nagy József kaposi adópénzláros Elemér nevű fia választatott meg. A földmivelésügyi miniszter leirata folytán utasit- tatott a mezőgazdasági bizottság, hogy az apa-állatok­nak az anya-állatokhoz való számaránya, továbbá a köztenyésztésre használt apa-állatoknak megvizsgálása iránti intézkedéseket tartalmazó szabályrendelet-tervezetet készítsen és terjeszszen be. A miniszteri rendeletek és leiratok után községi költségvetések és számadások kerültek napirendre, melyek közül a csapi, nagy-bereznai és turja-remetei körjegyzőségekhez tartozó községek 1892-iki, a csicseri, zalaeskai, ubrezsi, nagy-bereznai és turja-remetei kör­jegyzőségekhez tartozó községek 1893-ik évi zárszá­madásai jóváhagyattak, mig a kis-bereznai körjegyző­séghez tartozó Zauszina, O.-Mocsár, Bég.- Pásztóiy, köz­ségek 1892-ik évi zárszámadásai visszautasittattak, és ezen zárszámadásoknál tapasztalt szabálytalanságok miatt a kis-bereznai körjegyzőnek és a nevezett községek elöl­járóinak fegyelmi utón való felelősségre vonása miatt a nagy-bereznai főszolgabíró megbizatott. Az általános közigazgatás javítása érdekében szük­ségessé vált 17 körjegyzői állás szervezését határozta el ezt követőleg a törvényhatósági bizottság. Az ide vo­natkozó határozatot valamint a körjegyzőségek uj be­osztásának tervezetét lapunk más helyén közöljük. Az alispán és tiszti főügyész megokolt előterjesz­tésére elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a belügyminisztertől kérelmezni fogja 1-ör: egy számvevői állás szervezését és a szám­vevői hivatal részére 400 frt úti átalánynak engedélye­zését azon czélból, hogy a községek pénzkezelése köz­vetlenül ellenőriztethessék; 2-szor: a központi pénztár­hoz egy pénztári könyvvivői állás rendszeresítését, hogy ezáltal a főszolgabirák a nagyobb, mennyiségű pénzke­zeléstől felmentessenek; 3-szor: a tiszti főügyészi állás mellé egy alügyészi, a nagy-kaposi szolgabirói hivatalhoz ,még egy szolgabirói, egy központi negyedik aljegyzői, s a nagy-kaposi és szobránczi szolgabirói hivatalokhoz egy-egy dijnoki állás rendszeresítését a nagyarányú ügy­forgalom-szaporulat folytán. A vármegyei mezőgazdasági bizottság által a peronospora elleni kötelező védekezés tárgyában szerkesztett szabályrendelet-javaslatot a közgyűlés elfo­gadta. Ugyancsak a mezőgazdasági bizottság javaslata folytán felírást intézni határozott a törvényhatósági bizottság a földmivelésügyi ministerhez aziránt, hogy a felvidéki takarmány-termelés fokozása és a felvidéki ka­szálók javítása czéljábói szükséges minta-kaszálók kije­lölése, a munkatervek és költségvetések elkészítésével a kulturmérnökség megbizassék. A mezőgazdasági bizottság előterjesztésére ulasit- tatott az alispán, hogy a vármegyei fatenyésztési biztos állal beterjesztett tervezet szerint a vármegye ungvári szőjötelepén alkalmas szölőmunkások és vinczellérek kiképzése czéljábói a fontosabb szőlőmunka idején idő­leges és állandó gyakorlati tanfolyamok létesítése iránt intézkedjék. A felvidéken jelentkező éhínség enyhítésére 1500 Irt állami segély nyújtása és a lyultai fürészma- lomlói a bisztriczai Ifidig terjedő viczinalis útszakasznak Ínséges pénzzel való kiépítése iránt a belügyminiszterhez felterjesztés intézletett. Az eőr-darma-minaji útrész a viczinalis úthá­lózatba felvétetett. A bereznai járás szolgabirája által tett felterjesz­tés folytán kiküldött bizottsági jelentés alapján felirat intézése határoztatott a földmivelésügyi miniszterhez aziránt, hogy a mezőgazdasági és mezőrendőri ki­hágások miatt kiszabott bírságpénzek ne a községi bírák által kezeltessenek, hanem általuk a főszolgabirák- hoz küldessenek be, kik azokat központi kezelés czéljá­bói a vármegyei pénztárba lesznek hivatva szállítani, hol az ily péazek járásonkint összesítve, külön alapként fognak kezeltetni.- A baromfitenyésztés tárgyában alkotott szabály- rendelet a belügyministeriuiühoz felterjesztetni határoz­tatott. Az alispánnak azon intézkedése, mely szerint a heveny fertőző megbetegedések költségeinek fede­zése czéljábói elrendelte, hogy a közegészségügyi bírsá­gok fejében befolyó összegek «közegészségügyi birság alapja« czimén a pénztárba szállíttassanak, jóváhagyatott, s ez értelemben a belügymiuisteriumhoz felterjesztés intézteim határoztatott. Az alispán bejelentése, mely szerint az ungvölgyi h. é. vasút részvényei ezidőszerint jövedelmet még nem hoznak, tudomásul vétetett; és tett indítvány folytán az alispán a jegyzőkhöz küldött kisajátítási jegyzéknek mielőbbi beküldése végetti lépések megtételére felhi­vatni határoztatott. A tiba váraljai, valamint az ulicsi és kis-szállás- valkajai közutak a törvényhatósági úthálózatból kivétet­vén, miután ezáltal a szóban levő utak a fentartásához szükséges rendelkezési alaptól elestek, ezen községeknek a viczinalis úthálózatba leendő felvétele végett az érde­keltségi tárgyalás elrendeltetett. Az adófelszólamlási bizottságba 1893-95. évi cyklus utolsó évére Hegyi György és Lám Gyula rendes. Benkő József és Hoffman Béla póttagul beválasztattak. Ezek után Ungvár várost érdeklő ügyek in­tézteitek el. Kacsur Elek adóügyi tanácsosnak arra irányuló fellebbezését, hogy a képviselőtestületnek azon határo­zatát a mellyel az 5 éven belül építendő uj házakra nézve a községi pótadómentességet 10 évre megadta, a törvényhatósági bizottság változtassa meg, a közgyű­lés elutasitotta, mert minden községnek jogában áll a saját területén levő ingatlanokra nézve a községi pót­adók tekintetében kedvezményt nyújtani. A Fekete-sas épület lentartási költségeire a kép- v selőtestüfet által 673 frt 80 kr utalványozhatott, ezen utalványozás ellen a város tiszti ügyésze fellebbezvén, ezen fellebbezés a on indokolással, hogy a város mint tulajdonos ezen tentartási költség viselésére kötelezendő — elutasittatott. Hasonlókép elutasitotta a törvényhatósági bizottság Reismann Mórnak azon városi határozat elleni felleb­bezését, a mely határozattal tudomásul vette a képvi­selőtestület a polgármesternek a 68,000 frt hovafordi- tást tárgyában tett jelentését. Ily elintézést nyert a Vincze Béni fellebbezése is, mely azon haiározat ellen irányult, a melylyel Farkas és Mocsárynak a sajtóper megindithatásara a felhatal­mazást a város képviselőtestülete megadta. Jóváhagyta a törvényhatóság a város közönségének azt a határozatát, melylyel felhatalmazta a polgárin.stert, hogy a régi fogyasztási adókezelők óvadékának a zálogból való visszaválfására felhasznált 7300 frt ér­ték erejéig az uj kezelők óvadékát helyezze el, lombar- dirozza s egyúttal a fedezetről gondoskodjék. Ivántsy László dr a képviseletnek azt a határo­zatát, a melylyel a fogyasztási adókezelők választá­sánál az élő szóval való nyilvános szavazást ha­tározta el, — elvi szempontból megfellebezvén, — a törvényhatósági bizottság a fellebbezést elutasította azon indokolással, hogy a fogyasztási adókezelők s ezek el­lenőre nem lévén a törvényben és szabályrendeletben felsorolt tisztviselőkül tekinthetők, hanem ideiglenes al­kalmazottaknak, — reájok a városi tisztviselők válasz­tásának a módját meghatározó törvényszakasz nem alkalmazható. A törvényhatóság elutasitotta az „Elektra“ rész­vénytársaság felebbezését is, a melylyel a villany vi­lágítási berendezés felállítására 1895. deczcmber 31-ig halasztást kér; mert a társulat szerződésileg lett köte­lezve a világítást legkésőbb f. évi julius hó l-ig meg­kezdeni s a szerződés a kellő időben lett jóváhagyva s erről a társulat idejekorán értesítve. Benedek Imre volt városi ellenőrnek a pénztári hiányok és a vizsgálati költségeknek megfizetését ki­mondó városi határozat ellen irányuló felebbezését —- Kapeller Albán ugyanilyen irányú íelebbezése a februári közgyűlésen elintézést nyert, — a törvényhatósági bi­zottság eluiasitotia. Ungvár városának a hely pénzszedésre vonatko zólag alkotott szabályrendeletét, a mely szerint a hely­pénz a kövezetvámi sorompóknál szedhető, — a tör­vényhatósági bizottság visszavetette, mert a miniszteri rendelet szerint a piac/.i helypénz csupán a piacz térül kijelölt helyen és csupán az itt történt elhelyez­kedés után az elfoglalt területért szedhető, a heiv- pénz lerovásánál elölordulható visszaélések megtorlására vonatkozó szabályrendelet azonban jóváhagyatott. A városi kövezeti vám újabb 3 évre történt bér­beadása tárgyában hozott azon városi határozatot, a melylyel a vámszedési jog évenkinti 9125 írtért Lend- vainak adatolt ki, — Zipszer Mór megfebbezvén, ezen felebbezés elutasittatott. Ezen utóbbi városi ügyek tárgyalása közben Wein­berger Lipót bizottsági tag éles kritikát akarván gya­korolni a városi adminisztráczió felett, akként nyilat­kozott, hogy a városi adminisztráczióban általában de a mostani képviselőtestületben is a I örvény testiségek­nek szakadatlan lánczolata tapasztalható s ennélfogva felkéri a főispánt és a törvényhatóságot, hogy felügye­leti jogukat ezen törvénytelenséggel szemben minél előbb és minél gyakrabban gyakorolják, mert a városnál oly dolgok merülhetnek fel, mint a minőka legközelebbi múlt­ban nehány városi .tisztviselőt elsepertek. Ezen méltatlan támadással szemben Lüley Sándor dr. polgármester egy törvénytisztelő s kötelesség tudó köztisztviselő önérzetes hangján mondott hatásos szép beszédben utasította vissza Weinberger gyanúsításait, melyekkel szemben a főispán kijelentései és az egész törvényhatósági bizottság tüntető lelkes éljenzése által nyert a polgármester fényes elégt telt. A városi újonnan rendszeresített számvevői állás ügykörét megállapító szabályrendelet egy bizott­ságnak adatott ki megvizsgálás és véleményezés végett. Ezután kérvények következtek, melyek közül a szerednyei öltványtermelő érdekszövetke­zetnek kérvényét, melylyel a kormány által filloxera- mentes szőlőiskola támogatására adományozott 1000 írtból 200 frtnyi segélyt kér, — a bizottság azon okból utasította el, mert ezen 1000 frtnyi állami segély kizá­rólag az Ungvárt létesitetl vármegyei szőlőtelep felsegé­lyezésére lett kiutalványozva. Árok és Rahoncza községeknek a kincstárral kö­tött adásvevési szerződései jóváhagyattak — Korumlya község és a Gutlmann testvérek közt kötött csereszer­ződések pedig a község megsértett érdekeinek megvé dése végeit a tiszti főügyésznek adattak ki. A n.-bereznai csizmadia iparosoknak arra irányuló kérvénye, hogy a nem heiyben lakó csizmadiák a N.- Bereznai hetivásárok látogatásától tillassanak el, az ér­dekelt községek meghallgatása végett kiadatott a fő­szolgabírónak. A községi szülésznők díjazását megállapító szabályrendeletek megvizsgálás és véleményadás végett bizottságnak adatott ki. A bereznai járáshoz tartozó községek gazdaközön­sége által a közös legelő rendtartás tárgyában megho­zott határozatok s azzal kapcsolatos költségvetések jó­váhagyattak. tízabolcsvármegyének a fertőző betegségek ellen védekezés tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet módosítása iránt, a belügyminiszter intézett felirata, valamint Szeben vármegyének a vármegyei tisztviselők, segéd s kezelőszemélyzet javítása iránt a belügyminisz­ter és a képviselőházhoz intézett feliratát pártoló fel­irattal támogatni határozta a bizottság. Mármaros vármegyének M -Szigeten kereskedelmi és iparkamara felállítására irányuló törekvés iránt inté­zett átirata, valamint az országos gazdasági egyesület­nek a megyei gazdasági egyesület és mezőgazdasági bizottság egymáshozi viszonya és hatáskörük egy me­gyei szabályrendeletben való körvonalozása iránt intézett beadványa, tekintettel arra, hogy a vármegyei gazdasági egyesület tevékenységét felfüggesztette, tudomásul vétetett. Még több kisebb erdekü községi ügy, kér­vény, felebbezés és törvényhatósági átirat elintézése után az alispán bejelentette, hogy a f. évi május hó 29-én megtartott körjegyzői szigorlaton Káliók Elek, Galgóczy Gyula és Fekete Bertalan körjegyzői képesítést nyertek. A héber oktatásról. Szomorúan kell tapasztalnunk még most is a XIX. század végén, hogy vannak izraelita polgártár­saink között olyanok — még pedig szép számmal — kik gyermekeik nevelését és tanítását, a tanításhoz egyáltalában nem értő — kontár emberekre bízzák. (Tisztelet a csekély kivételnek.) Vármegyénkben is — különösen a felvidéken — ujjainkon lehetne megszám­lálni azon községeket, melyekben az izraelita családok — jobbmóduak külön, szegényebb sorsuak együt­tesen — ne tartanának úgynevezett héber tanítókat (reba); kik a községben, mint vallástanitók szere­pelnek. Nem lesz érdektelen dolog megösmerni ezeket a vallás-tanitókat. Ki a maga valóságában több ily tanítót kívánna látni egy csoportban, ne sajnálja azt a fáradságot, sé­táljon az ungvári „Sas-tér“-re őszszel, a sátoros ün­nepek után három csütörtöki napon, tavaszszal pedig az izraelita husvét után következő ugyancsak három csütörtökön, ott megláthatja az úgynevezett „tanító- vásárt.“ Máramarosban könnyen meglehet őket ismerni mivel rendszerint galicziai bevándorolták s úgy haj viseletűk, valamint öltözetük elüt a többi falubeli iz­raelitákétól. Hogy mily nagy hátrányára vannak ezek a ta­nítók nemzeti művelődésünk előre ha'adására, a ma­gyarosodás fejlődésére — kiváltképpen nemzetiségi vi­déken, — azt a tanítók tudják legjobban, mert ők simítják a héber tanítók által rögössé tett utakat. Iskolájuk a község legrozogább, sötét s egészség­telen helyen fekvő viskója ; vagy ha vásár alkalmával ugv egyeznek meg, hogy tanítójuk vándor koszton legyen, akkor mindennap más háznál tartja előadásait, azaz a hány gyermek van a családban, annyi napig ta­nít ott és kosztol a családnál. De köztudomású dolog, hogy a gólya a szegény embernél teszi leggyakrabban tiszteletét, ki valami pincze szerű épületben van meghúzva családjával és mert sok a gyermeke, nála van legtöbb ideig az iskola. Miből is áll voltaképén e tanítás ? Nem egyéb, mint a héber imádságoknak szajkoltatása, mellyel na­ponta 6 — 8 órán át fárasztják a gyermek elméjét. Mi­kor a gyermek reggel 8-kor a nyilvános iskolába lép, már szellemileg fáradt, figyelni nem kepes> elmeje reg­geli 4 órától 8-ig nagy munkát végzett s az. ilyen gyermekkel vajmi kevésre lehet a tanítónak haladni. Azon nyilvános népiskolában, hová több izraelita gyermek jár, hamar észre lehet venni a héber iskola nyomait, mert a különben fogékony izraelita gyermek­kel sokkal kevesebb eredményt lehet elérni, mint más vallásbeli tanulókkal. Midőn pedig a héber-iskolák szü­netelnek, (tavaszszal 3 hét, őszszel 3 hét) az izraelita tanulók méhszorgalmat fejtenek ki, minek meg is van a látszata a népiskolában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom