Ung, 1894. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1894-09-30 / 39. szám
XXXII. ÉVFOLYAM. Ungvár, vasárnap, 1894. szeptember 30. SZERKESZTŐSÉG: Meyyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti, l evelek csak bérmentesen fogadtatnak o1. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A !rp megjeleli minden vasárnap KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr UNG YÁRMEGYE ÉS AZ MGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Még egyszer a Fehér-kereszt. A 7abódy József látogatása alkalmából folyó évi szeptember hó 26-án megtartott értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a Fehér-kereszt-eg/e- sület czéljaival rokonszenvezik s hogy az egyesületnek ungvármegyei fiókját szervezendőnek tartja. Miképen történik meg a szervezés; a nőegyesület veszi-e ügykörébe a Fehér-kereszt czóljait, vagy pedig egy teljesen önnálló egyesület veszi munkába ama nagy és nemes feladatok megoldását, melyeket a humanitás és hazaszeretet az első társadalmi kötelességek sorába emelnek, az nem tartozik a dolog érdemére; a fődolog az, hogy az eszme kö zöttünk rokonszenvre talált s a Fehér-kereszt nemes czéljait ha csak kis mértékben is, rövid idő alatt meg lösznek nálunk valósítva. A mozgalom alkalmából három olyan körülményre kívánjuk felhívni a közönség figyelmét, a melyek eddigi felszólalásainkban kellőleg kidomborítva nem voltak. Az egyik az, hogy az uj emberbaráti intézmény tőlünk csekély anyagi áldozatot igényel és áldozatainkat meghaladó társadalmi munkát végez. Ez pedig az által válik lehetségessé, hogy az országos szervezet nem kíván a vidék rovására gyarapodni ; sőt erkölcsi és anyagi támogatásban is részesíti a vidéket. Ez az igen helyes eljárás a társadalmi adó arányos felosztását jelenti. E réven a gazdagabb vidék társadalmi utón is segítségére siet a szegényebbnek, a miből mi szegény felvidék húzunk legtöbb erkölcsi és anyagi hasznot. Erkölcsit az által, hogy e segítség révén tettre buz- dulunk, anyagit az által, hogy erőnket meghaladó áldozatok hozatalára kényszerítve nem leszünk. A Fehér-kereszt az egyetlen közpouti társadalmi intézmény, mely nem vesz a vidéktől, hanem ad annak. A Fehér-Kereszt megalkotásánál a másik lé- uyeges körülmény, hogy a nálunk uj társadalmi tényező a hazafias kötelességnek azon terén mozog, a melyre bátran követheti bármely fia is a hazának. A gyermek, a jövő nemzedék megmentésének gondolata megragadja minden igaz ember lelkét. E téren a nemzetiségi féltékenykedés ki van zárva; sőt a faj ember-anyagának növelésére irányuló törekvés közelebb hozza majd az embert az emberhez, a polgárt a polgárhoz. Természetesen csak abban az esetben, ha az intézmény ereje minden elfogultság és minden részrehajlás nélkül érvényesül ; ha a megmentendő emberek között se jobbra, se balra különbséget nem teszünk. Nagy figyelemreméltó szempont ez a mi poliglott vármegyénkben is, hol az összes társadalmi erők részvétét csak a minden tekintetben elfogulatlan és igazságos eljárással biztosíthatjuk. Mi nem kételkedünk benne, hogy valamint a múltban rátaláltunk az igazság útjára, a jövőben is az igazság, a méltányosság mértékével fogunk mérni s e tekintetben is példát adunk az ország hasonló körülmények között élő törvényhatóságainak. A Fehér kereszt megakotásáuál harmadik kiváló figyelemre méltó szempont a Novák dr. álláspontja, mely lényegében lapunk múlt számából ismeretes. E szerint a Fehér-kereszt csak kiindulási pontja lenne annak a nagyobbszabásu társadalmi mozgalomnak, mely arra volna hivatva, hogy a szegény- ügy égési nagy kérdésére irányítsa a közfigyelmet s annak törvényes megoldását siettesse. E nemes, végczéljában nagy törekvés teljes rokonszenvünket bírja s a Jehér-keres\t fiók-egyesület mielőbbi megalakulását már csak azért is óhajtandónak tartjuk, hogy általa a mi kis körünkben próbát tegyünk a Novák dr. eszméjével és a szegény ügy czélszerü megoldásának nagy kérdésében példát adjunk mások hasonló nemes törekvésének, példát adjunk az országnak. A kerületi tornaversenyek. (n) A testi nevelés ref'rmjának nevezetes mozzanata lolyt le most országszerte a kerületi tornaversenyeken, A kerületi torna versenyek ezen, mondhatni, nemzeti nevelésre nézve elvi jelentőségűek nem a de- czentralizáczió szempontjából, hanem a reform keresztülvitelének és megvalósításának érdekében. Mint minden eszme, ez is csak akkor valósul meg igazán, ha minél szélesebb körben lesz elterjedve, minél jobban behat az ország minden végébe, a nép minden rétegébe, a nemzet vérébe. Az országos tornaversenyek, bármennyire vonzottak már újdonságuknál fogva is, mint sokak állal látatlanok, csak a képzelet utján halottak, s ha a helyi tor- naversenyek nem jönek segítségükre, hírlapi olvasmányok módjára, csakhamar feledésbe mennek. Ismétlődésük addig, mig nem lettek nemzetünk olympiai játékaivá, nem volt indikált egyrészt a nagy költség, másrészt a fővárosi és a vidéki ifjúság sajátszerü temperamentuma miatt. Mig ugyánis a székváros szemkápráztató látnivalói val valóban elbűvöli a vidékit és gazdag tudomány táraival bámulatba ejti a jövevényt, ifjúsága talán tudatában kedvezőbb helyzetének és az abból eredő szellemi emel kedettségének, hidegen hagyja vidéki iskolatársait, sőt a városinak bizonyos veleszületett gőgjével lenézi a ■> falusit f. Azonkívül a vidéki tanulóifjúság a tővárosi tömkelegben a nagy ámulattól alig tudja kitárni testi és szellemi hozományát; a nemzet tribünje előtt elszorul és elfogul a zsenge test és kebel és a haza oltárára nem meri leplezetlenül lerakni gyönge testének talán else áldozatát. Ily körülmények közt, a hol nincs meg a bátoi fellépés és hiányzik a meleg szív, mely szeretettel fogadja vendégét, olt a kölcsönös társulás és barátság valamint az ebből eredő ismeret- és ügyesség-csere sem lehetséges. Ezért kellett a fiatal lornázókat először megedzen a helyi és kerületi versenyeken, hogy mintegy kipallérozva helyt álljanak az ország színe előtt. Ez történi! természetszerűen szüleik és vezetőik gyöngéd és ébei gondozása alatt otthon, fokozódik a rokonérzelmü ba rátságos kertetekben és fénypontját éri el az orszáj szivében. De meg a nagyobb vidéki városoknak és a kerü letek székhelyeinek alkalmuk van az eszme érésérő meggyőződni, a szomszédokat a vidéki igaz vendégsze rettel és meleg barátsággal fogadni; a tornaverseny vá rosok versenygésévé lesz, a példa vonz és az eszmi terjed és megtestesül. E mellett az ifjú lassan megismeri szép hazája s minél jobban ismeri, annál jobban megszereti; meg ismeri benne nemzetének szép jellemvonásait; a tanul takat példákon gyakorolja be; fogalmai tisztulnak, isme rétéi tágulnak, szive társai körében melegebben dobban jelleme jobban kidomborodik ; teste és lelke egyaránt ne Ezenfelül az ifjúság vezetői is időről-időre össze gyűlvén, a vidéken jobban megbeszélhetik a tapasztal , takat, megvitathatják a testi nevelés módozatait, mint , fővárosban, hol az idő rövidsége és a tér nagy mérete . miatt ezt aligha tehetik. ^ Tudom, hogy sokan csupa külsőségnek tartják ' versenyeket általában, melyek aligha felelnek meg a hoz ■ zájok kötött nagy reményeknek, de hát nem a form i dat esse rei ? és nem kell e mindent felhasználni, a rr a tornázást az ifjúsággal megkedvelteti ? A verseny sem mi esetre sem czélja a testi nevelésnek, de tagadhat ' lanul annak hatalmas rugója. És mint ilyenekei, min L den nevelő csak örömmel üdvözölheti. A terv azonban, bármily üdvösnek ígérkezett b ■ kevés kilátást nyújtott a jól megérdemelt sikerre. A vij i sereg és lelkes vezetői vezérüket veszteni vélték a nagy nevű reformátorban és e vesztesség annál sulyosab volt, mert a verseny megtartásának határideje nagyo i rövid vala. A szorgalmi időre való tekintetből ugyani jéül, melyről már a demográfusok is kimondották, hogy alkalmatlan; a rendelet a múlt tanév utolsó napjaiban jött el rendeltetése helyére a szünidőben pedig nem lehet gyakorolni, az év elején meg nehéz a tartalékosokat és ujonezokat glédába állítani. Hogy különösen a kassai versenyről szóljak, hozzájárult még a minden vállalatnak megrontója, az igazi saltus lyricus: a pénzhiány. Vidékünk szegénysorsu la- | kossága nem igen költhet kerületi kirándulásokra ; aki költhet, nagyobbrészt gyenge tornázó, ezekkel pedig nem ajánlatos versenyeztetni. Így történt, hogy az 50 növendéknek majnem feléről kellett gondoskodnunk, a mit az évek folytán télre tett tornaalapból fedeztünk. E két körülmény különösen a kassai tornaversenyt majdnem kétségessé telte. Szerencsére azonban, az üdvös rendelet a kassai tankerületi főigazgatóban oly lelkes pártolóra talált, kinek nemcsak hivatalos ügybuz- góságának, de széleskörű ismeretségének és közkedveltségének sikerült a kerületi verseny eszméjének oly férfiakat megnyernie, kik a verseny sikerét már előre is biztosították. Itt ki kell emelnem első sorban Kassa sz. kir. város törvényhatóságát — élén nemes főispánjavai — melynek áldozatkészségé és bőkezűsége nem csak az ifjakat szállásolta és látta el nagyon is mérsékelt árakon, de vezetőiket is oly mérvben fogadta és vendégelte meg, hogy a sziveslátás e fokáról mindig csak hálásan és elismerőleg nyilatkozhatunk. A rendezőségtől minden tanintézethez beosztott vezetők ezen sokakra nagyon is terhes tisztöket oly készséggel és odaadással teljesítették, hogy ezáltal valamennyiünket viszontszivességre köteleztek. Az elszállásolás és étkezés mintaszerű volt. S itt ismét hálával és köszönettel kell emlékeznem Gerevich E. főreáliskolai igazgató urnák azon, első sorban igen tapintatos intézkedéséért, hogy ifjúságunk a neki leginkább megfelelő tornahelyiségben oly kitűnő és jutányos (szombaton vacsora, vasárnap reggeli, ebéd és vacsora 1 frt, hétfőn reggeli 10 kr., ebéd 40 kr.) ellátásban részesült, másodsorban azon utánozhatlanul szives modort és útbaigazításért, melylyel mindnyájunkat úgy családja körében, mint azon kívül fogadott. A verseny a Kassán ritka kedvező időben folyt le. A hely megválasztása, beosztás, a szerek felállítása és az egész verseny rendezése dicséretére vált a fáradhat- lan intézőnek. A szerepkiosztás igen tapintatos volt; kinek-kinek kijutott a vezérlő és bíráló szerepből. A felvonulást és a gyakorlatokat óriási közönség nézte és a tarka virág ifjúsághoz szép koszorút font. ltjaink derekasan állták meg helyüket, a mint azt már előbb közöltem. Nagy kár, hogy a jury a játékokat figyelmen kívül hagyta és nem jutalmazta. A közoktatási kormány nem küldött képviselőt, csak a leutolsó perezben bízta meg képviseletével a kassai kir. tankerületi főigazgatót. Sok szomszéd tanintézet nem volt képviselve, minek oka bizonyára a nagy távolság és felvidékünk nehézkes közlekedése, különösen pedig azon a nevelésre fölötte hátrányos körülmény, hogy a felekezeti iskolák ifjúságai az utazási kedvezményből ki vannak zárva. Pedig ott, a hol a nevelésről, különösen annak keresztülviteléről van szó, nem szabad külömbséget tennünk állami és nem állami intézetek közt, mert az állam első feladata, hogy erős legyen. Másnap még folytatva néztük a város nevezetességeit s másnap haza indultunk Ujhely, Munkács és Szatmár társaságában, telve sok kellemes emlékkel az élvezetteljes kirándulásra. Elinduláskor sok ismerős és barát gyűlt össze a pályaudvaron s mondhatjuk, hogy részükről oly sok figyelem, megtisztelés és kitüntetésben, sőt majdnem mindenüttt annyi baráti szeretet nyíl- vánálásaiban részesültünk, hogy addig is, mig ezeket jövő viszonzás zálogául tekintjük, csakis a legnagyobb köszönettel említhetjük. Hogy a kontraszt teljes legyen, hazatérve, a babé- ros ifjakat nem várta és nem fogadta senki. Nem vagyok a tüntetés barátja, de a neveléshez tartozik az ifjúságot azon társadalmi lormákhoz szoktatni, melyekre a rend és illem határain belül bizonyos fokig szüksége van és a melyekre, ha jó eleve kellő mértékben meg nem szokja, később kötéllel sem lehet fogni. i ajánlatos versenyeztetni. (n) A testi nevelés ref'rmjának nevezetes mozza- így történt, hogy az 50 növendéknek majnem fenata lolyt le most országszerte a kerületi tornaverse- [ léről kellett gondoskodnunk, a mit az évek folytán télre nyékén, A kerületi torna versenyek ezen, mondhatni, letl tornaalapból fedeztünk. nemzeti nevelésre nézve elvi jelentőségűek nem a de- E két körülmény különösen a kassai tornaversenyt ezen rahzaczio szempontjából, hanem a reform kérész- m em kélsé é telte. Szerencsére azonban, az üd- tulv.lelenek es megvalósításánakerdekeben..Mint minden J rendelet a kassai tankerületi főigazgatóban oly eszme, ez is csak akkor valósul meg igazan, ha minél! ___________________________1 szélesebb körben lesz elterjedve, minél jobban behat az ország minden végébe, a nép minden rétegébe, a nemzet vérébe. Az országos tornaversenyek, bármennyire vonzottak már újdonságuknál fogva is, mint sokak állal látatlanok, csak a képzelet utján halottak, s ha a helyi tor- , , , , ... naversenyek nem jőnek segítségükre, hírlapi olvasmányok ros törvény hatosagat elen nemes főispánjával módjára, csakhamar feledésbe mennek. Ismétlődésük ad-1 inelynek áldozatkészségé és bőkezűsége nem csak az dig, mig nem lettek nemzetünk olympiai játékaivá, nem Dj^ka-t szállásolta es látta el nagyon is mérsékelt ára- volt indikált egyrészt a nagy költség, másrészt a főva- kon, vezet01ket is oly mérvben fogadta és vendégelte . . ...... 3 . iha.t hACfir Q 071 roc I O 1 á C! n bánAl m irw in Ír L ó I ó r.«» Azonkívül a vidéki tanulóifjúság a fővárosi töm- igazgató urnák azon, első sorban igen tapintatos intéz- kelegben a nagy ámulattól alig tudja kitárni testi és kedéseért, hogy ifjúságunk a neki leginkább megfelelő szellemi hozományát; a nemzet tribünje előtt elszorul tornahelyiségben oly kitűnő és jutányos (szombaton va- és elfogul a zsenge test és kebel és a haza oltárára nem ' csora, vasárnap reggeli, ebéd és vacsora 1 frt, hétfőn meri leplezetlenül lerakni gyönge testének talán ,első reggeli 10 kr., ebéd 40 kr.) ellátásban részesült, másodáldozatát. sorban azon utánozhatlanul szives modort és utbaigally körülmények közt, a hol nincs meg a bátor zitásért, melylyel mindnyájunkat úgy családja körében, lérozva helyt álljanak az ország színe előtt. Ez történik (elvonulást és a gyakorlatokat óriási közönség nézte és természetszerűen szüleik és vezetőik gyöngéd és éber | a tarka virág ifjúsághoz szép koszorút font. Ifjaink de- gondozása alatt otthon, fokozódik a rokonérzelmü ba-1 rekasan állták meg helyüket, a mint azt már előbb kö- rátságos kertetekben és fénypontját éri el az ország | zöllem. zájok kötött nagy reményeknek, de hát nem a forma í ben, sőt majdnem mindenüttt annyi baráti szeretet nyil- dat esse rei? és nem kelle mindent felhasználni, a mi! vánálásaiban részesültünk, hogy addig is, mig ezeket Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. 39. SZÁM.
