Ung, 1894. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1894-08-12 / 32. szám
padláson tekenővel és fazékkal. Az udvarokról, árnyékszékekről, szemétdombokról stb. nem is szólok; jobb ezekről hallgatni. Az ilyen házrészeket elkeresztelik a mi jó házi uraink lakásoknak és szednek utánok olyan béreket, mintha azok valóban lakások lennének s nem csupán falak és fedelek, a melyek a boldog lakót az idő viszontagságai ellen úgy, a hogy megvédik. Az ungvári házi ur a ház által képviselt érték 8—10 százalékával nem elégszik meg; neki 15—30 perczent kell és csak az alkalmat lesi, hogy a srófot megszorítsa. Az alkalom megérkezett s házi uraink — ismét tisztelet a kivételeknek — élnek is vele telivér uzsorásokhoz illő módon. Tudvalevő dolog, hogy a városi pótadó 39°/0-ról 62%-ra emelkedett. Ezt az alkalmat ragadták meg a háztulajdonosok arra, hogy a »lakás»-ok árát aránytalanul telrugtassák. Ök azzal meg nem elégszenek, hogy a fokozódó közterhek arányában emeljék a házbért, nekiek haszon kell a közromlásból Nem elég, hogy az újabb terhet a lakókra hárítják, a lakó még külön is fizessen a házi urnák azért a gyönyörűségért, hogy fedél alatt tartózkodhatik nemes Ungvár városában. Nem üres beszéd, a mit állítok; de való igazság, melyet a tények támogatnak A város közterheiben arányosan kell osztozni minden polgárnak. Ebből a szempontból, habár a köteles ellenőrzés elmulasztása miatt első sorban a stabilis polgárokat, a háztulajdonosokat illeti a felelősség a mostoha állapotokért, a lakónak is viselnie kell a reá eső teher- többletet. A 23% községi pótadó 100 frtonkint 4 Irt 14 krral tette drágábbá a ház adóját. Feltéve, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő áron bírja a lakó a házfalakat és a fedelet, nem veheti rossz néven, ha háztulajdonosa minden 100 frt után ennyivel, sőt ha kerek 5 Írttal is emeli a házbért. Csakhogy a háztulajdonosok nem eny- nyivel, hanem 100 frt után 10 —20 írttal emelik a béreket ; erről bárki is meggyőződhetik, a ki a fehér czé- dulákkal ékesített kapus házak rejtelmei iránt érdeklődik. A házi-urak előrelátók. Lakóikon előre beszedik a h. polgármester által kilátásba helyezett 100% pótadót. És mit tehet a lakó ez ellen a háziuri előrelátás ellen. Fájdalom, nem sokat. Csaknem megkötött kezekkel van kitéve az uzsoráskodási hajlamoknak ; mert hát az utczán is »házbért» kellene fizetni. Egyelőre annyit tegyenek a lakók, hogy ne siessenek a bérléssel. Nemcsak a bérlőnek kell a fal meg a fedél, de a házi urnák is kell a pénz. S ha a lakók egymásra nem hezitálják az úgynevezett lakásokat, a házi urak puhulni fognak A jövőben azonban gond jskodjanak róla a tisztviselők, hogy lakásaik legyenek. A kit hivatása a városban való lakásra nem szőrit, az bátran kiköltözhetik Ungvárról bármelyik város végre. A tisztviselők tisztviselő-telepet létesíthetnek; odahagyhatják a drága lakásokat; hadd élvezzék azokat háborítatlanul a — svábok és a poloskák! Bérlő. Kettős félj aj dúl ás. »A malomipar segélykiáltása<■ czim alatt egy nagyobb czikk jelent meg a »Molnárok Lapjában», mely közlemény csaknem az egész sajtót bejárta Az alapjában jogosult feljajdulás egy részét mi is adjuk ; de egyúttal a magunk, a közönség feljajdulásánakys kifejezést adunk. — Az »emlékirat» kifejtve azt, minő nagy eredmények köszönhetők a malomipar fellendülésének és különösen azon körülménynek, hogy a vidéki molnárok kiállták a versenyt a nagy malmokkal, igy folytatja : »A székes főváros területén lévő óriási malmok agyafúrt vezetői nem jó szemmel nézték ezt a tisztességes versenyt, melyről leginkább azon években szereztek meggyőződést, a mely években az idegen gabonát vámvisszatéritési kedvezménynyel nem őrlethették. Akkor, midőn Európa nyugoti államainak védvámos politikáját követve, mi sem engedtük meg, hogy az idegen gabona métermázsája 1 frt 50 kr. (aranyban) vám-illeték nélkül hozzánk bejöhessen. Az évenkint egy millió métermázsa gabona feldolgozására berendezett székes fővárosi nagy malmok miniszteri fizetést huzó igazgatói ezen közgazdagságunkra nézve igen üdvös, de az ő telhetetlen zsebeikre nézve igen sanyarú 1888., 1889. és 1890-ik években szomorúan tapasztalták, hogy az ő busás jövedelmeiket az exportálásnál a külföldi államok védvámos politikája tetemesen megdézsmálja, a belfogyasztásnál pedig az ország különböző vidékein épült malmok tisztességes versenye oly aggasztó módon devalválja, hogy ök ezek ellenében 50 - 60 ezer forint fizetést élvező igazgatóságaikat s részvényeik után a magas osztalékot csakis úgy képesek fentartani, ha a hazai gabonát őrlető szerény igényű, értelmes és takarékos molnárok tisztességes versenyképessége ellensúlyozására, a kormány nyilvánvaló félrevezetésével, az idegen gabona őrlésénél vámvisszatéritési kedvezményt nyernek s azzal kényük és kedvük szerint svindlérozhatnak. Ezek a dicső matadorok, kik a börzének is kar- teliben müködö fő-fő spekulánsai, mivel Európa államainak védvámos politikáját meg nem változtathatták ; ennek következtében, hogy hazánk nemzetgazdasági érdekeinek védelmezésére alkotott 1882. évi XVI. t. ez. 10 szakaszának és az ugyanazon évi 30.974 számú miniszteri rendelet azon szigorú meghagyásának, hogy az őrlésre szánt gabonának, ha az őrlemény belföldi fogyasztásra van szánva, belföldről kell származnia — kijátszását eszközölhessék, — befolyásos és anyagilag erősen érdekelt benlenteseikkel félrevezették az e téren teljesen tájékozatlan kormányt, azon kézzeltoghatólag megczáfol- ható, szélhámos indokolással, hogy »a magyar malomipar produktumának az isnport-buza bizonyos mennyiségére azon czélból van szüksége, hogy ezáltal a külföldi piaczokon, a többi lisztek ellenében versenyképességei bírjon!» Ezt a valóságnak meg nem felelő kijelentést, melyet Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter ur 1893-ban november 28-án az országgyűlésen — ismételten meghallgatott szakértőkre való hivatkozással — mondott, Magyarországnak több mint hartninazezer szakértő molnárja képez kézzel(oghalólag megczáfolni Minden kétségen felül nyilvánvaló dolog lévén, hogy külföldi piaczokra exportálható (0., 1. és 2-ős számú) finom lisztet a silány minőségű román búzából bármily kitűnő gépezettel berendezett malom, akármilyen őrlési rendszer mellett, — nem mint ők állítják, 70%-ot, — de legfeljebb 10%-ot képes előállítani. Ezen, bátran el merjük mondani, megczáfolhatat- lan tényből világosan kitűnik az, hogy az idegen búzára nem azon czélból van a kivitelre is dolgozó nagymalmoknak szükségük, mint azt Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter úrral az országgyűlésen kijelentették, hanem igenis azért, hogy az »őrlési engedély» révén, a vámvisszatérítés monopóliumának birtokában, a hazai búzánál 2 írttal megolcsóbbitott import-búzával a börzén az árakat tetszésük szerint hullámoztalhassák, a hazai termelők rovására és megkárosítására. Az őrlésnél pedig a két forinttal olcsóbb idegen búzából 4 számú liszttől 8 számig elnevezett kenyérliszteket, a kizárólag hazai, tehát 2 Írttal drágább gabnát illető molnárok ellenében, oly olcsó áron képesek előállítani s azokkal az egész országot elárasztani, hogy a hazai molnárok ebben az igazán nem tisztességes versenyben most már nem képesek megkeresni a szükséges mindennapi kenyerüket. Holott azon években, midőn még nem voltak képesek a vámvisszatéritési kedvezményt a kormánytól kisvindlerozni, tisztességgel versenyzett velük az a hu- szonkétezeret meghaladó malom-ipartelep, mely ma már a tönk szélére taszittatott és végső segélyért k ált!» A segítséget a közvélemény abban véli feltalálni, hogy »Magyarország 22.000 mabm-iparlelepén működő molnárság nem kíván mást, mint védvámos szerződésünk érvényben tartását és hogy a nagy malmok csakis szigorú pénzügyőri ellenőrzés mellett őrlethessenek vám- visszatéritési kedvezménynyel impört-buzát, de szigorúan köteleztessenek, hogy az abból készíthető 70% olcsó lisztet és 27% korpát pénzügyőri ellenőrzés mellett exportálják. Hanem az ne legyen továbbra is megengedve, hogy az import-búzából készített silány lisztek ellenében a hazai búzából őrlőit finom liszteket exportálják és ezen szives műveletüknek ráadásul az idegen olcsó gab- nának 27% korpáját, melyből minden tápláló erőt márkisajtoltak, csaknem azon az áron adják el a magyarországi állattenyésztő gazdaközönségnek, mint a milyen áron ők a vámmentes búzát bevásárolják.» A felfogásunk szerint is jogosult feljajdulásról szívesen emlékeztünk meg; mert a »kis emberek» védelme lapunk programmjának részét képezi. Az ő megélhetésükben, függetlenségükben a jelen társadalmi rend alapját látjuk. Mint e sorok elején említettük, azonban nekünk fogyasztó közönségnek is nagy okunk van a panaszra; nagy okunk van telpanaszolni, hogy a búza rendki- j viili olcsósága mellett a liszt marad azon nagy áron, a melyeken akkor állót, mikor 8—9 frt volt a búza ára. E jelenséggel foglalkozni fogunk. A közönség' köréből. Az Ung múlt heti számában a városi képviselőtestület közgyűléséről közölt tudósításban a többek között azt is olvastam, hogy Farkas Ferencz helyettes polgármester ur »el van határozva, hogy Vincze Béni támadásaival szemben a törvény oltalmát veszi igénybe és I mivel e lépéshez a képviselőtestület hozzájárulása szükséges, ezt a maga részére kikéri, mit a képviselőtéstület (egyhangúlag megad.» Ha jól tudom, a helyettes polgármester ur fölösleges dolgot cselekedett, midőn a becsületén ejtett sérelmek megtorlására »engedélyt» kért s a képviselő-testület hasonlók'pen felesleges munkát végzett, midőn az engedélyt »megadta« ; mert a sajtótörvény szerint ilyen alakban ez a dolog nem tartozik a képviselő-testület ele! az 1848. évi sajtótörvény 10. és 19. §-ai értelmében a megtorló kereset megindítására szükséges volna ugyan a képviselő-testület határozata, ha e szakaszok érvényben volnának. De minthogy nincsenek, mert azokat hatályon kívül helyezte az 1880. évi XXXVII. t. ez. 7. §-a s helyébe az 1878. évi V. t. ez. 270. §-át tette, mely szerint: »Hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának, ka : 1. hatóság, vagy annak küldöttsége ellen, (271), — vaagy 2. közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állíttatott olyan tény, mely valódisága esetében [bűnvádi, vagy fegyelmi büntetést vonna maga után.» A §. 1. pontjában hivatolt 271. §. azt tartalmazza, hogy csupán a bíróságok, ügyészségek, bírósági közegek ellen megindítandó sajtóügyi eljáráshoz kívántatik az igazságügy miniszter engedélye. Miután a h. polgármester vagy rendőrkapitány nem bírósági közeg, hanem közhivatalnok, hivatalból is helye van ugyan a rajta, mint hivatalnokon elkövetett sérelem megtorlásának, de az eljárás megindításához semminemű »engedély» nem szükséges; elég az eljárás megindítása tényének az alispánhoz, esetleg a képviselőtestülethez is bejelentése. Hogy ennek daczára Farkas Ferencz ur mégis »engedélyt» kért, ebből én csak azt olvastam ki, hogy erősen akarja a pert s a képviselő-testület vele e tekintetben tökéletesen egyetértett, midőn az »engedélyt megadta«. És erre az egyértelmű elhatározásra nagy szükség is volt; mert Vincze Béni termékeny tolla nem pihen. »A csalfa kalmárok« után más czifra czimek alatt fogja tönkre őrölni a városi hatóság tekintélyét s a város jó hírnevét az egész országban, ha mozgatóját az egyedül illetékes helyen, az esküdtszék előtt el nem némitják a nem éppen hízelgő módon aposztrofált urak. Ügyvéd. Jobbadán Mihály lefőzve. A hévatalos státus kétféle. Először olyan, a melyet senki meg nem ért. olyan szép és mindenki bosszankodik rajta, másodszor olyan, a melyet senki meg nem ért, de mindenki mulat rajta. A »másodszor« rovatába tartozó hivatalos beadvány került a kezünkbe. Önzetlenségünknek tulajdonítsa az olvasó, hogy a beadvány olvasásának élvezetét vele megosztjuk. Jobbadán Mihály alaposan le van főzve és pedig »természetben«. Nem mindennapi jelenség, hogy a fántázia mögötte marad a valóságnak. * * * »Tekintetes Alispán urnák Ungvári Vonatkozásával a m. kir. mél. belügymistériumnak múlt hó 21-én 610871. VI sz. kelt rendelete folytán. Én Subay Béla - Treso Antal fertőtlenitők Ungmegye felső részére, azaz Usok köségébe múlt hó 25 szolgálatba lépvén mint fertőtlenitők. És felkérjük méltóságát! hogy becsületünk, és kenyerünk feltartása véget, legeslegsürgősebben intézkedni méltóztatna. Mert mivel első sorban kötelességünknek tartjuk szolgálatunk teljesítését, mire Dr. Bukóvszky György igazgató ur oktatot. És etőll eltérnünk nem szabad ! De idejövetelünk alkalmával a szerláda csak ugyan hanyagon lett tartva a mit járvány orvosunk látott és mondá. hogy rendbe lészen, de sajnos nyilvánitani hogy vajmi kevés van törődve és vajmi kevesebb mi velünk. Még hozl akármely percz- ben esetleg jön valami képtelenek vagyunk segítséget nyújtani. De pláne orvosunknak karbolra szüksége nincs, és nekünk okvetlen szükséges. Tehát eből a szempontból is kérjük az intézkedést. De utóbbi említésem vajmi szükségtelen, mert orvosai ki kötni nem lehet. De Dr. Bukóvszky György ur tanításától el térnünk nem lehet. És legfőbb hivatkozásom Pillisi Lajos kir. ügyész ur, ezzen indokok folytán és kényszerítve vagyunk panaszunk előterjesztésével fölvilágosítás folytán. De fölvilágositásra vajmi kevés szükségünk van. Mert mivel nem első dolgunk a ki küldetés. De sajnos nagyon sajnos ilyen formalitásban részünk még nem lévén! Hol ott 8 nap óta szénán és fölöltözve tengetyük életűnket ezen hideg ég őv alatt, számtalan csoda hogy nem vagyunk az elsők a betegség szem pontjának kitéve. De azon remény táplál bennünket hogy 48 óra lefolyta után talán más bánásmódba részesíteni, intézkedése folytán mél- tóztatni fog. Ellenkező esetben kénytelenek vagyunk be vonulásunkat kérvényiteni. De sőt még hozá hogy folyó hó 5-én délután 4 órakor kolegám Kovács szolgabiró ur Nagy-Bereznáról ide jővén, kérési- leg folyamodva hozá útbaigazítás végei, kérvén a fő szolgabiró ur idejövetelét, és sorsunkról panaszkodván. De ő inkább menyasz- szonya karján: meg mutatá Cicerónak ékes szoló szavait, de fordított arányban! De abba a reménybe hogy talán az állam gazembereket nem tart az ő nyilvánítása folytán. ? ? ? Fölösleges volna forcirozni a dolgot. De, szép, és való egy ? ? ? De nem akarok Méltóságodnak nagyon hoszan tartó nyugtalanító perczeket szerezni gondolva elég lesz a panasz, de sok is volna még. De esetleg ha nem lehetséges volna helyzetünk javulása és pénzünkről való gondoskodás a leg alázatosabban esedezünk be vonulásunk elrendelése szerint. Tehát még egyszer nagy alázzál járulunk kegyes színe elé hogy minél sürgősebb intézkedését kérük méltóságodnak. Mert mivel sem fő szolgabirónak, sem valami elől járónknak panaszunkat előterjeszteni nem lehet. Különben 4 nap alatt Ungvárt méltóságodnál' kénytelenek vagyunk visza utazásunkat be jelenteni. Maradva alázatos szolgája méltóságodnak és ezer bocsánatért esedezve kegyes színe elé ! Tiesó Antal és Subay Béla, fertőtlenitők. Treso Antal, Főfertőtlenitő. A „legújabb“ helypénz-szabályrendelet. A legutóbbi városi közgyűlésen tárgyaltatott s ha jól tudom, el is fogadtatott az uj helypénzszedési szabályrendelet Végig olvasva azt, arra az eredményre jutottam, hogy nincs abban semmi uj, nincs abban semmi, mi az eladó és vevőközönséget újabb zaklatásokkal és fizetésekkel terhelné, s az ungváii
