Ung, 1894. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1894-08-06 / 31. szám
pán, Firczák Gyu^píSigg^p'úngvári Rónay Antal főar- dőtanácsos, Corwpá*^Työrgy erdőrehdező, Siegln ith Károly vasúti fel^yelő. Ifjú hévvel, telve szép remény nyel a jövő iránt, tartotta meg 1878-ban ezen fióköszlály sokat ígérő e ső közgyűlését ős Neviczke várának időviselte romjai ah tt. Nem oly régi idő ! Sok# vagyunk még Ungváron, al ik emlékezünk az^ümrépétyes megalakulásra és a közgj ü- lés lelkes lefolyására. Az addig elhagyatott neviczkei vj r romok lábánál az erdő magánycsendjét ekkor zene és az egyesület tagjainak vig zaja zavarja fel, jelezve mir ekkor az egylet ama nemes rendeltetését, bogy a hr- mészet szépségeit feltárva a nagyközönségnek gyönyfrt szerez. Az egylet ily lelkes és czéltudatos megalakul i- sának köszönhető talán az is, hogy a neviczkei varr > mok lelkes férfiak közrehatásával az enyészettől me;- óva nemsokára legszebb kiránduló helyévé lett városun í- nak s megyénknek. A keleti kárpátok osztályának eddigi sikeres m í ködéséről és fejlődéséről a következő főbb részletek ü közöljük : Az osztály kitartó munkával töltött 10-ik évébe 1, vagyis 1887-ik évben tartotta meg második közgyűlésé . Önbizalma nemhogy lankadt volna, hanem inkább eresebbé lett az által, hogy ekkor vette foganatba az osztály egy előbbi határozatát, hógy az aggteleki barlangét áttöri, hogy azon a közönség a túloldalra kényelmesei átmehessen; ezen munka folyama alatt nem csekél i aggodalmat szült az intézőknél ama föltevés, lesz-e sikere e kiváló, világhírű műnek, s vájjon keresztül vihető lesz-e ezen költséges munka a rendelkezésre áll > pénzerővel? S ime, az erős akarat a művet létrehozta, az aggteleki barlang áttöretett s ma már a világ különböző részéből odasereglő turistáknak csoda látvány; és élvezetet nyújt. És ez osztály most, midőn harmad Ízben készül Ungvári meglátogatni, büszkén és önérze lesen vallhatja, hogy minden eddigi törekvései fényesei sikerültek. Az osztály 17 évi fennállása és működése alat 9500 forintot fordított építkezésekre és 636 forintot költött különléle műtárgyak s nevezetesebb termények kiállítására. Számtalan ut-, határjel, menház és legtöképen az aggteleki barlang áttörése tanúskodnak üdvös munkásságáról. Nem kívánjuk ezúttal részletesen elősorolni, hogy hol, mit és mennyit tett és alkotott ezen egylet egész i kerületében, csupán a mi családi Beszkidünket említjük fel, hol a következő munkák lettek teljesítve és sokféle tárgyak létesítve. így az osztály: a Polonina rúnára vezető utat épített, a beszkidi tengerszem két men házát kitatarozta ; Jószárói a vihorlátra és innen a szinai köre, valamint a tengerszemhez vezető utat kiépítette és határjelekkel ellátta. A vihorláton az Antal nevű menhá- zat újból felépítette. A működése területén rendezett kirándulásokról és a számos vidékről megjelent közlemények és leírások által az osztály hozzájárult hegyeink ismertetéséhez. Meg kell itt még említeni azon tényét is a keleti kárpátok osztályának, hogy az ungvári kerámitgyár megalapítása is neki köszönhető, a mennyiben annak ügy- [ vivő, buzgó és lelkes alelnöke Siegmeth Károly annak idején emlékiratot intézett az illető miniszterhez, melynek alapján ez a keramikai tanműhely felállítását en- j gedélyezte. Nem felejthető el az osztály által 1884-ik évben Szobránczon rendezett s kitünően sikerült kiállítás, mely- j ben a hegyek ásványai és ásványvizei, müfaragványok, stb. műtárgyak változatos és szép számban voltak köz- j szemlére kitéve. A tagok száma az első évben volt 117-ről most 500-ra emelkedett. Mindezekből láthatjuk, hogy a keleti kárpátok osztálya eme hazafias működésében támogatá- I sunkat méltán megérdemli, miért is reménylenünk lehet, hogy az egylet derék tagjait városunk polgársága szívélyesen fogja fogadni s annak közgyűlésén és kirándulásán minéi nagyobb számban részt fog venni, hogy ez által az osztály iránti rokonszenvét méltóan föltűn tesse. Antalóczy Péter. Vármegyei közgyűlés. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága julius hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek összehívását, mint azt az elnöklő Török József gróf főispán megnyitő beszédében is megjegyezte, főkép Ungvár város 1894. évi költségvetése tette szükségessé. A költségvetés tárgyalása előtt azonban tudomásul vette a közgyűlés Bethlen András gróf, a tározójától megvált földmivelési miniszter leiratát, melyben távozá- J sát tudatva, működése alatti támogatásáért a törvhat. bizottságnak köszönetét fejezi ki. Felolvastatott egyúttal Eötvös Lóránd báró, ujonan kinevezett közokt. minister leirata, melyben működéséhez a vármegye közönségének támogatását kéri. A közgyűlés elhatározta, hogy az uj minisztert (eliratilag üdvözli. Áttért ezután a közgyűlés a Hadik-Barkóczy Ilona ! örökösei részéről, az örökhagyó végintézkedésében kikötött pálóczi >Szeretetház<- fentarlási kötelezettségének megváltásául felajánlott 3000 frtnyi alapítványi összeg tárgyalására; melylyel kapcsolatban lelolvastatott a bel-! ügym. a törvh. bizottság ide vonatkozólag tett intézkedését jóváhagyó határozata, mely szerint az alapítványul áltáluk felajánlott s a 3000 Irinák 1895. julius hó 5 ig a vármegye pénztárába leendő befizetésére felszólilan- dók lesznek. Kimondta továbbá, hogy ez összeget mint alapítványt gróf Hadik-Barkóczy Ilona alapítványa né-! j ven fogja kezeltetni s kamatait szeretetházi vagy ezzel j azonos czélokra fordítani. Egyszersmind bizottságot kül- I dött ki, mely ez összeg kamatainak miként leendő (elhasználására a közgyűlésnek annak idején javaslatot i terjesszen elő. Fölhívta ezután a közgyűlés az alispánt, hogy miután a belügyminiszter Őr és Darma községek egyesítő- j sét elrendelte, az egyesítést a szükséges közhirrététel j mellett a jövő év elején hajtsa végre Kimondta továbbá a közgyűlés, hogy a marhává1-1 gási és husmérési szabályrendeletet a belügyminiszter kívánalma szerint kiegészítve jóváhagyás végett újból felfogja a belügyminiszterhez terjeszteni. Tudomásul vette ezután a közgyűlés, hogy a belügyminiszter négy darab gőzfertőtlenitö gépnek a vármegye betegápolási alap terhére leendő beszerzését megengedte s utasította egyúttal az alispánt, hogy a gépeket mielőbb szerezze is be. A törv hat bizotts. módosítva ezután még a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérés iparok gyakorlásáról újonnan alkotott s a kereskedelmi miniszter által némely hiányok pótlása végett visszaküldött szabályrendeletet : áttért a közgyűlés főtárgyára, Ungvár város 1894. évi költségvetésének tárgyalására. A törvényhat bizottság elfogadva az állandó választmány ide vonatkozó részletes javaslatát roszszalását fejezve ki a a költségvetés későn történt beterjesztés felett azt 183,740 frt 61 kr. bevétellel, 232,712frt 97 kr. kiadással és a 489,72 frt 35 kr. hiány fedezésére szolgáló 62% pótadóvaí némely módosítások helyesbítések keresztülvitele mellett jóváhagyta, kimondván egyszersmind hogy i helyzet kényszer hatása alatt logadta el előterjesztett állapotában a költségvetést. Külömben a közgyűlés a költségvetés mellékleteit íépező kimutatások ellen a következő észrevételei voltak. | kifogásolta pedig, hogya város pénztára egyesek tartozásálak kamatja czimén 562 frt 27 krt fizetett, továbbá, Sikereik azonban, legalább egyénileg, nem állan- j dók és örömük nem háborítatlan. Örökös rettegésben, örökös félelemben élnek; ők, a kik folytonosan bosszú-1 álláson törik a fejüket, remegik a bosszút, félnek a le- álczázástól. S hogy ezt megelőzzék, igyekszenek lesújtani a vélt ellenségre. És ez okozza vesztüket A lélelem megaszalja silány agyukat és hitvány szivüket; elvakulva rohannak vesztükbe. Ha király az ostoba-gonosz, rémtetteinek ördögei marczangoiják szivét, mig végre or- j gyilök vagy összeesküvés vet véget átkozott életének; [ ha hivatalnok, elcsapják, Összeharácsolt vagyonától meg-! fosztják s nevét átadják a közmegvetésnek; ha napszámos, társai agyonütik, mint egy veszett kutyát. Az ostoba-gonoszok általában véve boldogtalan emberek. Örökösen sóhajtoznak, panaszkodnak, sápitoz- nak, üldözési mániában szenvednek, mindenütt .»összeesküvést« látnak. Lelkűk szükségét érzi a besugásoknak ; érzik magukban, hogy olyan dolgot cselekszenek, a mi megtorlást érdemel. És mert a megtorlásnak elejét akarják venni, az a legkedvesebb emberük, a ki náluk árulkodik. Ha a gonosz-tökfilkó történetesen a hatalom birtokában van, vele együtt a hatalom is a besúgók kezébe megy át, kik végzetét siettetik; mert felelősség nélkül használják ki ellenségeik ellen az ütőkártyát és siettetik a bukást. Az osioba-gonosznak azonban hasznát is lehet venni, ha megfelelő kézbe kerül, a ki a veséjébe lát. Anyagi jutalom és félelem az ő mozgató eszközei. Ezekkel kell reá halni. Fel kell tartani a konezot és mutogatni a — korbácsot 1 Ez a módszer vele szemben az egyedül czélravezető ezen a világon. Ez lesz a másikon is; a pokolban, hová a tökfilkó-gonosz pályázik. Luczi-., fér baljában a konezot lógja előtte tartani: az absolut Rosszal, jobbjában pedig a kigyó-korbácsot. Vájjon kipusztul-e valaha az emberek fiai közül a lelki szegényeknek ezen átkozott csoportja ? Fájdalom, soha! Káin fiai örökéletüek. A Gondviselés titkai közé tartozik, miért élteti őket. Talán azért, hogy a jóknak Ügyen kik ellen küzdeni. Schopenhauer az állal vélné megfogyasztani, ki- j \ eszejteni Káin fiait, hogy nem engedné őket házasodni, I i íagvukat szakítaná E tanács azonban kivihetetlen. A 1 atalom többet van a gonoszok, mint a jók kezében, vagy legalább is többször eszközei a rosszak a hatalom gyakorlásának, mint a jók Ennélfogva, ha valamely ál- li.m az egyéni szabadság, ezen igazi »emberi jog«- korlátozására adná magát, annak a jók vallanák kárát; mert az ostoba-gonoszok őket vennék üldözőbe, hogy saját képükre teremtsék a világot. Némelyek a nők nagyobb szabadságában, existen- ti íjuknak a nevelés, önálló pályaválaszthatás biztosítása á tál segítenének a bajon. Ezek úgy vélekednek, hogy h i a nőnek éxistentiája biztosítva van, nem hajtja rá a megélhetés, hogy akármelyik gonosz-tökfilkónak eladja n agát a kenyérért. Hiú törekvés! Zsák megleli a foltját. Az ostoba-gonosz férfi mindig kap feleséget a hoz- zi ja hasonló testi és lelki alkotásu asszonyi állatoknak I sorából. A kenyérkereset eszközével kezükben legfeljebb a jobb lelkek szoktak válogatósak lenni; tehát azok n aradnak pártában, a kik az emberfaj tökélesedése érdikében anyákká kellene, hogy legyenek.. Káin fiai és leányai tehát élni fognak, mig ember la íja a földet. Az egyedüli, a mit a jók tehetnek, hogy í ki zdenek az ostoba-gonoszok világraszóló, nagy szövetke zete ellen és engedik, hadd falják egymást, mikor erre kedvük van. Az ostoba-gonoszok (általában a gonoszok) ellen való küzdelem nem ellenkezik a kereszténység sziliemével; hiszen a >Miatyánk»-ban is benne van, hegy »Szabadíts meg a gonosztól«- S a mit kérünk, annak biztosítása czéljából tennünk is szabad. Vékony Donga. hogy a városnak még 1870. évből fennálló 1568 frt követeléséből 756 frt 28 kr. elszámolva még mindig nincs és hogy egy 1498 frt 43 krnyi követelése a helyes vagyonkezelés követelményeként kellőleg biztosítva nincs és hogy végül a városnak ingatlanok eladásából származott 1265 frt 41 krt kitevő követelése mint behajthatatlan | van kimutatva. A közgyűlés a város elöljáróságának illeg tanácsának rótta hibájául a nagymérvű mulasztásokat, miért a tisztifőügyész indítványára a tanács ellen elrendelte a fegyelmi vizsgálatot, annak íoganatosittásával az I alispánt bízván meg. Kifogásolta a közgyűlés továbbá azt a tényt is, hogy a város által az önkéntes tűzoltó-egyesület segélyezésére évenként kiadott 1000 Írtról elszámolás sehol sincs. A tanács azon felvilágosítását pedig, hogy az egyesület a nyert segélyről csakis az elnökségének tartozik beszámolni, nem fogadta el, hanem utasította a tanácsot, hogy az egyesülettől a részletes számadásokat úgy a jelen, mint a már elmúlt két évről követelje be s azokat a város 189 b évi számadásával együtt terjessze a törvhat. bizottsághoz, hogy igy megállapítható legyen az, vájjon a kérdéses összeg rendeltetésének megfelelőleg használtatott-e (el? — A törvényhat. bizottság a szükséglet rovatban a számvevői állás javadalmazására élőirányzott 1000 Irtot meghagyta ugyan, azonban utasította a képviselőtestületet, hogy a számvevői állás szervezése tárgyában hozott határozatát jóváhagyás végett hozzá terjessze be. Úgyszintén a számadó pásztor részére felvett 240 frtol is el logadta a közgyűlés, megkérdezendőnek határozata azonban a tanácsol arra nézve, hogy miután a városnak magának marhaállománya nincs, a város legelőjére járó marhákat őrző pásztorokat az egyes marha- ! tulajdonosok fizetik, a legelőre fogadott marhák létszám és a legelőbér nyilvántartása különben is a vágóhídi biztos ügykörébe tartozik, miért látja mégis szükségesnek a számadópásztor tartását ? Megemlítjük, hogy miután a tiszti főügyész a tanács ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelésére irányuló indítványát megtette, Nehrebeczky György szólalt tel, a ki a tüzoltó-egyesület elnökségét veszi védelmébe azon állítással szemben, mintha azt számadási kötelezettség terhelné. Mert szerinte nem számolhat az be pénzzel, a ki mint, a tüzoltó-egyesület elnöke, semmiféle pénzt nem kezel. (3 mint elnök tudja, hogy az elnökség azon 3000 írtból, melyet az egyesület a várostól 3 év alatt kapott, egy krajezárt sem látott, kívánja tehát, hogy számoltassák meg az, a ki a pénzeket felvette és elköltötte Egyben védelmébe veszi a tanácsot s kívánja, hogy a rosszalási határozat mellőztessék, mert véleménye szerint a pénzügyi és gazdasági bizottság, melynek ő is tagja, a legnagyobb buzgalmat fejtette ki, hogy alapos munkát végezzen és csak dicséret illeti meg, hogy a helyzetet tisztázta. Indítványát azonban a közgyűlés figyelembe nem vette. Thuranszky Tivadar szólalt fel még, a ki a költségvetésre kiterjeszkedve, sajnálattal jelenti ki, hogy a tárgyalás során arról győződött meg, hogy Ungvár város anyagi ügyei a legnagyobb lelkiismeretlenséggel kezeltetnek, ő azonban ezért nemcsak a tanácsot, de a gazd. bizottságot is szeretné felelőssé tenni. Egyébként ő is hozzájárul úgy a rosszalási, mint a fegyelmi vizsgálatot elrendelendő közgyűlési határozathoz. Nehrebeczky Gy. válaszolt még Thuránszkynak, kijelentve azt, hogy a gazdasági bizottság mint véleményező-testület, felelősségre nem vonható, és rossz néven veszi azt, hogy Thuranszky tájékozatlanul szokott mint ezúttal is az ügyekhez hozzászólani. A közgyűlést ezután Turja-Remete községnek le- lenczgyermek tartása és hazaszállítása költségeinek fedezése czéljából beterjesztett pótköltségvetését hagyván jóvá, áttért az alispánnak Darócz, Baranya és Hosszú- mező községek mocsaras belvizeinek lecsapolását illető javaslatára, mit elfogadván, elrendelte, hogy Darócz és Baranya községek, mint a melyeknek közútjai rendben vannak a lecsapolásra szükséges munkák teljesítéséhez a hozzájárulás arányában, községi közmánkájukat vegyék igénybe. Hosszumező pedig a hozzájárulás költségét pótadó utján szerezze be. A közgyűlési határozatot megelőzőleg az alispáni javaslat ellen Thuránszky Tivadar szólalt fel, a ki főkép Darócz és Baranya községek szempontjából mondta ke- resztülvihetetlennek a javaslatot, mint a melynek értelmében a két község felette megterheltetnék s indítványozza, hogy a községek e munkájukban a vármegye által támogattassanak. A közgyűlés azonban az alispán felvilágosítása után Thuránszky kívánalmát egyszerűen mellőzte. Az alispán előterjesztésére ezután a közgyűlés az újonnan megválasztott szolgabirókat, az erdészetit kivéve, mindennemű kihágási ügyben önálló bíráskodási hatáskörrel ruházta fel. Sztáray Gábor gróf, az ungvári járás tőszolgabi- rájának lemondását a közgyűlés elfogadta s utasította az alispánt, hogy az üresedésbe jött állásra pályázatot hirdessen. Elfogadta a közgyűlés továbbá Ungvár város képviselőtestületének azon határozatát, melylyel ez egy 40 négyszög öl nvilt csatornát képző területet 20 arany koronáért Reith Ernő és nejének szül. Ivántsy Ilonának eladott. Michna Imre és Kulin Géza oki. gyógyszerészeknek Ungvárt egy negyedik gyógyszertár engedélyezésére vonatkozó kérelmük véleményezés végett az egészségi bizottságnak adatott ki. Kacsur Elek adóügyi tanácsost az adókönyvelés kötelezettsége alól felmentésére irányuló felebezéssei á bizottság elutasította, mert ' az adóügyi tanácsos minden hozzá utalt ügyel köteles elintézni Sirokaí Albeit fellebezését is, melyben ez a füzesbeli földek vé'elárá- nak leszállítását, vagy pedig az Dng folyó' áradasai o'c