Ung, 1894. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
elhunytak, kegyeletben részesíti: felkeresi a sokszor jeltelen sírhalmokat, az egyszerű születési vagy működési színhelyeket s érczbe és márványba foglalt elösmeréssel áldoz jelesei emlékének és saját kegyeletének. Itt a korszak, melyben a kövek is kezdik hirdetni a magyar míveltséget! Ez örvendetes ténytől bátorítva fordul már az alantirt bizottság, többek nevében és megbízásából, a mívelt magyar közönséghez, azzal a hazafias és tiszt elet- jes felhívásával, miszerint öt abban a kegyeletes szándékában, hogy a magyar irodalom és iskola egyik el hunyt jelesének, Erdélyi Jánosnak kiskaposi szülőházát emléktáblával jelölje meg. adományaival támogatni szí- véskedjék. De ki volt és mit tett közelelebbről Erdélyi a magyar közmívelődés érdekében ? . . . . Mivoltára ember, de olyan ember, a kiről a költő igy énekel: >Minden ember legyen ember és magyar!» Munkálkodása: iró és professzor, lélek szerint és oly szerencsés ölelkezésben, hogy benne az iró bátran nevezhető professzornak. Mint iró lelkesült és lelkesített a család és haza, az emberiség és természet, a vallás és élet nemes eszméiért és a miket ezekről irt, azokban költőnek bizonyult; áldozott a szép, a jó és igaz eszmény képeinek oltárain és ezeknek törvényeit kutatta és alkalmazta is a gondolkozás és művészet világában és a miket ez érdemben nemzetének adott: azokkal a művész és bölcsész nevet érdemelte ki; buvárolta a nép magyarán járó eszének, romlatlan nyelvjárásának sajátosságait és e munkálkodásával megvetette alapját a népköltészeti gyűjteményeknek, helyes nyomokat jelölt a nemzeti költészetnek és nyelvészetnek. Mindezekért úgy az Akadémia, j mint a Kisfaludy-Társaság korán tagjai közé sorozta. Mint professzor bölcs és termékenyítő hirdetője vala széles és mély tudásának a sáros-pataki tőiskolában 17 éven át s mai közéletünk és tudós világunk nem egy kiemelkedő alakja izmosodott és nyert szellemi alapot és irányt az ő lábainál, a kik bizonyára ma is hálás szívvel emlékeznek mesterökre. A magyar nemzeti mívelődés egyik jeles munkása vala ő, érdemre vagy dicsőségre nem a legnagyobb, de jeles a jelesek között s ha a kitűnőknek szobrokat emel a hálás utókor, a jelesek is méltók arra, hogy emléküknek legalább egy egyszerű jellel áldozzunk. Erdélyiért úgy se hozott még a magyar társadalom áldozatot, holott hasznos szolgálataiért méltán érdemli azt. Tisztelettel és bizalommal kérjük azért a mívelt magyar közönséget, az irodalom és iskola mai munkásait és mindazokat, kik Erdélyi János közhasznú pályáját becsülni tanulták s emléke iránt a tisztelet és hála s a hazafias kegyelet érzelmeivel viseltetnek, hogy adományaikat, akár a gyüjtőiv közvetítésével, akár közvetlenül Novak Lajos ungvári ref. lelkészhez f. é. szept. hó 1-ig elküldeni kegyeskedjenek. Az adományokat hírlapok utján nyugtázzuk. Az emléktábla pedig f. évi szeptember 16-án fog ünnepélyesen lelepleztetni. Kelt N.-Kaposon, 1894. julius 7-én tartott értekezleten. Bernáth Zoltán, Szabó Endre Herczeg Károly, ungi ref. esperes. Kusnyiri Gyula, Dr. Mijó Kálmán Maksa József biz. elnökök, biz. tagok. Novák Lajos biz. jegyző. A pereesenyi talpfa-telitő telep. Több ízben volt már lapunkban róla szó, hogy az uj vasút életet, mozgást vitt a csendes tájra; termékeinek s terményeinek értékesítését lehetségessé tette, hatalmas ipartelepeket hivott életre, melyek a munkáskezek százait foglalkoztatják. Ezen ipartelepek között minden kétséget kizárólag a Bantlin-íé\e vegyigyárat illeti az első hely y jelentőségre azonban közel áll hozzá a talpfa-telitő telep, mely felvidékünk egyik legelterjedtebb kincsét, a bükkfát dolgozza fel és teszi értékesebbé. E nagyszabású telitő-telepnek Perecsenyben való létesítése minden tekintetben mély belátásra való cselekedet. Perecseny a vármegye területén természetes középpontja a bükkfa-zónának ; feldolgozandó anyagban tehát szinte beláthatatlan időkön át nem lesz hiány. A pereesenyi széles völgy szabad mozgást és terjeszkedést biztosit a telepnek s e miatt is alkalmas helye annak. Végre a hely alkalmas volta mellett bizonyít azon körülmény is, hogy a telepet a talaj természeténél fogva nem nehéz vasutak által egyrészről a pereesenyi állomással, másrészről a talpfát termelő völgyekkel közvetlen összeköttetésbe hozni; mi által az előállítási költségek a minimumra redukálódnak. A telitő-telepet a M. kir. Államvasutak intézősége létesítette s a pereesenyi állomás és a Bantlin-gyár- telep között helyeztette el. A telep alapja az „ungvölgyi vasút“ létesítésének, amennyiben a kincstár talpfa szükségletének jelentékeny részét telitett bükk-talpfákkal fedezi, melyből mintegy 5000 kocsival szállít évenkint a vasút. A pereesenyi telitő-telep eszméje vármegyei közéletünk nagyérdemű fiáé, Rónay Antalé, kinek a kivitelben is legtöbb érdeme van. Jobb keze volt Ró- naynak e nagyjelentőségű vállalat létrehozásában Po- livka János, államvasuti felügyelő. A telephez Perecseny állomásból kiágazólag — műnyelven szólva — „egy szabványos nyomtávú„ vaspálya vezet, melynek műtanrendőri bejárása folyó hó 19-én volt. A hivatalos bejárás részesei voltak a már említetteken kívül az államvasutak részéről: Uhlarik Béla felügyelő, a vasúti és gőzhajózási felügyelőség kiküllötte, Eritz államvasuti felügyelő és Szabó Lajos fő- nérnök; a közig, bizottság részéről : Tabódy Jenő és Izibur Vilmos; az „Ungvölgyi vasút“ részéről Langer gazgató és Kovács főmérnök. A telep berendezése a következő: A Gépház, nelyben a gőzkazán, 4 drb. telitő-kazán, továbbá iro- lák, anyag-szertárak és munkás lakások, vannak el- lelyezve. Az altiszti személyzet részére 3 lakóház :pült még pedig az egészségügyi követelményeknek eljesen megfelelő módon. A telepen alkalmazott gépek egytől-egyig a mo- lern technika vívmányainak termékei. Érdekes köztük lz uj fúró és kapacsúló (véső-faragó) gép, mely na- »onkint 6—700 darab talpfát fúr át a két végén és vá- yuz ki azoi helyeken, melyeken a sínek feküsznek. E kitűnő gép érdekessége nem csupán jóságában, lágy munkaerő megtakarítására alkalmas szerkezetéin van, hanem abban is, hogy e gép is a Rónay szméje, melyet Illek ur, a pereesenyi Bantlin-féle ’egyi-gyár gépészmérnöke, valósított meg. A telepnek két fő vágányu és több keskeny vá- ;ányú saját külön vasútja van. A talpfa-telités éjjel-nappal történik. Mcgtelitenek :4 óra alatt 1200—1300 drb talpfát. Évenként kéthárom- izázezer darab talpfa telítése van tervbe véve. A telítésnél alkalmazva van 2 telitő-mester és 3 ;épész, továbbá 60—80 munkás. A telep felügyelete .z ungvári állam-vasúti osztálymérnökség alatt áll. Folyó év augusztus hó elsejével a nyíregyházi »sztálymérnökség feloszlik s ennek vonalai az ungvári isztálymérnökséghez csatoltatnak, úgy, hogy az ungvári osztály-mérnökség vonala Ungvártól Nyiregyhá- :án át Mátészalkáig fog terjedni. Az igy egyesitett )sztálymérnökség székhelye Ungvár marad s annak vezetője Szabó Lajos főmérnök lesz, kinek tágabb nöködési kör betöltésére hivatott tehetségét, szakképzetségét és szorgalmát e tény által felülről ismételten fiismerik. A hesseni légy irtása. E kisded rovar, melyről lapunkban is volt már ;öbb Ízben szó, a gabonanemüek fillokszerája. A legdrágább növénynek, a kenyérnövénynek e pusztítója fiién kötelessége minden gazdának fellépni és kiir- :ása érdekében mindazt megtenni, a mit a tudomány és tapasztalat javasol. Most, midőn vármegyénkben is i bevégzéshez áll közel az aratási munkálat, mezőgazdaságunknak vélünk hasznos szolgálatot tenni, midőn j 3 szerfelett káros rovar pusztítására vonatkozólag a „Magyar kir. állami rovartani állomás“ által kiadott „Utasítást“ közöljük s azt olvasóink figyelmébe ajánljuk. A hesseni légy — igy szól az Utasítás — egy szúnyogforma kis legyecske, mely úgy Európában, mint Amerikában a búzatermésben már többször egész vidékekre, sőt országokra terjedő pusztításokat okozott. A jelentéktelen kinézésű rovar oly módon válik kártékonynyá, hogy kukaczai a fiatal buzaszárakat megrongálják és tönkreteszik; csekélyebb mértékben élősködnek a rozs- és árpavetésekben is. A rovar nősténye ugyanis parányi petéit ősz elején szeptember havában a vetések levelein tojja; a peték kikelvén, körülbelül 3 mm. hosszú fehér kuka- ezok a szár és a levélhüvely közé levándorolnak és a levélhüvely tövében megtelepedve, a gyönge szár nedvét kiszívják. Az ily nagyobb mértékben megtámadott zsenge növénykék ennek folytán elsárgulnak, elfony- nyadnak és kivesznek. A kukaczok a szárakban a levélhüvely védelme alatt telelnek át és ott hosszúkás idomú barnás bábokká változnak, melyekből a 3 mm. hosszú fekete legyecske április havában búvik elő. Alig hagyta el a kis légy bábtakaróját, csakhamar párosodik s a nőstény aztán haladéktalanul megkezdi a peterakást. E czélra a már szárba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket, a tavasziaknál pedig a gyökérleveleket választja ki és barnás petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melyek szabad szemmel alig láthatók, a fiatal kukaczok már néhány nap múlva kikelnek és azonnal az illető levél tövéhez vándorolnak; oda érvé^ megállapodnak s a levélhüvely védelme alatt töltik álcza-állapotuk egész idejét Az őszi vetéseknél tehát ilyenkor alulról felfelé az első vagy második bütyök felett találhatók; a tavasziaknál ellenben úgy mint az őszkor az őszi vetéseknél tapasztalhatjuk, közvetlenül a gyökér felett vannak megtelepedve. Mig azonban őszszel a megtámadott gyönge szárak, mint említve volt, mind kivesznek, tavaszszal az nem esik meg, mert a kukaczoknak rendesen nem sikerül már a megerősödött növényt elölni. A növényszár tovább nő tehát, de a tápnedvét szívó kukaczok állomáshelyein annyira meggyengül, hogy későbben nem bírja el kalászát, hanem előbb- utóbb megtörik. Az ilyen gabonaföld aztán úgy néz ki, mintha valaki készakarva össze-vissza gázolta volna; a gyöngén fejlődhetett kalászok is jóformán mind üresek. Junius második felében a kukaczok bábbá alakulnak és belőlük julius és augusztusban búvik elő a második, vagyis a nyári nemzedék. Ennek a nyári nemzedéknek a nőstényei azután az őszi vetésekre tojják a petéiket s az ezekből fejlődő kukaczok ismét az őszi vetéseket kárositják. A hesseni légynek e szerint évenkint két nemzedéke van. Az első nemzedék tavaszszal a zöld őszi vetésekben, a második pedig aratás után a tarlókban éri tökéletes kifejlődését. A mi az ellenszereket és óvrendszabályokat illeti, azok a következőkben foglalhatók össze: a) Minthogy a légy második, nyári nemzedéke szeptemberben petéit szokta lerakni, tanácsos az őszi stést minél későbbre halasztani, hogy mire a vetés ikel, a legyeknek már semmi nyoma se legyen. b) A nagyobb mértékben megrongált és tönkre- :tt vetéseket legczélszerübb kora tavaszszal minél őbb jó mélyen beszántani; ezzel nemcsak azt érhetik el, hogy a légy bábjai megsemmisülnek, hanem ogy az illető földterületet, a melyről különben is si- ,ny termés lett volna várható, még másképen is ki hét használni és nevezetesen kapásnövények termesére fordítani. c) A nyári nemzedék kipusztitására ajánlható a trió leégetése; a mennyiben pedig a bábok a gabona- tárak alsó bütykén vannak elhelyezkedve, előnyösebb osszu tarlót hagyni, hogy ekként lehetőleg valamennyi áb elégethető legyen. d) Sokkal czélszerübb ennél a tarlót aratás után zonnal minél mélyebben beszántani, a mely eljárással legyek további fejlődését megakasztatván, az őszi etések a légy támadásaitól lehetőleg megóvatnak. Mindezeknek a védekezéseknek azonban csak kkor lesz meg a kellő eredménye, ha azokat nemcsak gyes gazdák követik hanem a megtámadott vidéknek alamennyi birtokosa alkalmazza. Ungvár város lak- és vagyoni viszonyairól. — Statisztikai adatok. — 1. A legutóbb megejtett házszámozási adatok tanúsága «érint Ungvár város területén van rendes folyószámlái és a), b), c) és d) betűkkel jelöli épület : 1324. Ez összes épületek lakosztályai és tartó- ékainak száma: 13,730. Ezek közül adóköteles adómentes 1. utczai szoba .... 1501 677 2. udvari szoba .... 2526 911 3. bolthelyiség .... 272 23 4. előszoba ..... 339 173 5. kamara ........... 637 248 6. konyha .......... 1469 371 7. pincze........... 435 96 8. (aszin........... 1235 229 9. padlás .......... 1329 331 :0. műhely .......... 115 51 11. raktár .......... 74 57 12. istálló .......... 312 77 13. félszer .....................................164_______3l összesen 10,398 3332 Az itt kitüntetett adóköteles és adómentes lakrézek évi nyers házbére .....................frt 243,395 — és pedig: .) adóköteles rósz nyers házbére . 211,647 82 ebből leütve 25% fentartási költséget 52,911 92 adóalap Irt 158,735 90 ennek 20% adója ...............................Irt 31,747 18 Ha az adóköteles résznek tehát a törvényes adó- Japoni becsértékét vesszük, úgy az 3 174,718 frt va- ;yont képvisel. i) adómentes rész nyers házbére . frt 36.675 03 leütve 25% fentartási költséget . . 9.168 68 adóalap frt 27.506 35 20%-tóli adója ....................................frt 5.502 27 :s igy adóalaponi becsértéke 550,227 trt, együttvéve: a) 3.174,718 frt b) 550,227 frt összesen 3.724,945 frt vagyonértéket képviselnek az adóköteles és az adómentes házbirtokok Jngvárt. Mielőtt azonban áttérnék a szenvedő állapotokra, negjegyzem, hogy én a kezeim között levő adóügyi ada- ok alapján állítottam össze eme statisztikai lak- és va- ;yonviszonyitási adataimat, bele nem véve a belhelyek srtékét, csupán a házbirtokokra terjesztettem ki figyel- nemet ez alkalommal. Hogy a kitüntetett összeg a valódi :rtéknek meg nem telel, annak oka abban rejlik, hogy t házbirtokos urak — tisztelet a kivételnek — nem «állják be a házbér teljes összegét. Azért adataim csakis idóügyi szempontból birálandók el, nem pedig a vagyon eljes értékében. II. Szenvedő állapot. Az I alatt kitüntetett vagyont, a beadott s egybe- (yüjlötl teherbevallások adatai szerint 1.299,343 frt 29 7a kr lelekkönyvileg biztosított adósság terheli. Ennek 4 és 8 kamatlábai közölt váltakozó %-ok ivi összege 80,987 frt 89 kr. Ezen lelekjegyzőkönyvileg biztosított teherből az Államkincstár Ungvármegye és Ungvár város összes még meglevő ingatlanságait 516,162 frt 23 kr bekebelezett államadósság terheli, évi 27,722 trt 41 kr kamattal. Ezen kívül két nagyobb birtokos itteni s vidéki birtokait 221,7 43 Irt bekebelezett tartozás terheli 9644 Irt 58 kr évi kamattal. Ebből Ungvár városban levő birtokait 55,304 frt tartozás terheli, 1750 frt 30 kr évi kamattal, a legolcsóbb kamatláb szerint. Eszerint tisztán Ungvár város házbirtokait, a kincstár épületeit bele nem számítva, 619,742 frt O6V2 kr. bekebelezett adósság terheli, évi 45,371 frt 20 kr kamattal. Mérleg. Házbirtokok vagyoni értéke adóalapon frt 3.724,945 A beadott teher vallomások szerint ezen házbirtokok szenvedő állapota frt 619,742 06V-2 Tiszta vagyoni állapot frt 3.105,202 '.'öVa
