Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)
1894-02-02 / 5. szám
menyek között természetes, hogy a nép és a kincstár között nagyobb időközökben megejtett leszámolásoknak van helye. Ezen leszámolásokról hallott valamit harangozni Lengyel Mihály ur. azt azonban nem tudja, hogy hol; mert ha tudná, csak nem állítaná, hogy a nép fatermelési munkájának diját csak egy év leteltével kapja meg. A dolog egészen ellenkezőleg áll ; munkája bérét a nép a belzetekben mindig hónapokkal előre kapja meg. Hogy ez a szigorú tényállás, erről a főerdöhivatalnál megtekinthető hivatalos könyvekből, számadásokból minden érdeklődő meggyőződhetik. Az előadottakból megítélheti a közönség, menynyiben volt a felvidéki népnek a Lengyel Mihály ur könyhullajtásaira szüksége és minő szolgálatot tett neki, mikor nagylelkűség „védelmébe vette.“ Képviselőtestületi közgyűlés Ungváron. A múlt hó 31-én tartotta meg Ungvár város képviselőtestülete ezen évben élénk érdeklődéssel találkozott első rendes közgyűlését. Lefolyásáról a következő tudósítást közöljük: Az elnöklő polgármester első sorban a kegyeletnek kivánt adózni, midőn a képviselőtestület egyik régi és kiváló tagja, Mislinszky József elhunytának emlékét, indítványára a képviselőtestület jegyzőkönyvileg örökítette meg. Továbbá jelentette, hogy dr. Novak Endre és Lendvai Ignácz nem a virilis, hanem a választott tagsági minőséget tartották meg. A többi virilisek már ezen alkalomra behivattak, valamint az intézetek és özvegyek képviselői is; a többek között a Népbank képviseletében Árki, a Takarékpénztáréban Kornstein József, az Ájtatos alapítványokéban Gébé Viktor, a vármegye képviseletében Horváth Dezső. Jelentette továbbá, hogy a városnál két tisztviselői állás jött üresedésbe; az egyik a katonaügyi tanácsi, mely Hadrava Antal elhalálozása, a másik egy irnoki, mely Homolay Endrének más téren alkalmazása által jött üresedésbe. A képviselőtestület dr. Molnár Mór felszólalása után elhatározta, hogy az alispán ezen állások betöltése iránt a törvényes intézkedések megtételére felkéressék. A polgármester ezen előterjesztései után Eöry Elek főjegyző kért szót. A meggyőződés hangján vázolta a nyilvánosság terén is megfordult ismeretes ügyét i Ama kijelentése, hogy ha mulatozásaiban túl is lépte olykor-olykor a korlátokat, tisztességtelen, aljas dolgot, mely reá akár mint emberre, akár mint köztisztviselőre megbélyegző lett volna, soha sem cselekedett, nem tévesztette el hatását a képviselőtestületre, mely iránta érzett rokonszenvének nyíltan is kifejezést adott. Végül arra kérte a képviselőtestületet, hogy Ítéletét mindaddig függessze lei, mig ügye az illetékes forum, a bíróság előtt eldől. Ezután a polgármester a napirendre térve, a Jókai- ünnepély alkalmából tett útjáról számolt be s útiköltségének (őt frt és pár krajczár) kiutalványozását kérte, melyet a testület egyhangúlag ki is utalványozott. A véglegesen jóváhagyott kötelező tűzoltói szabály- rendelet kihirdettetett, érvényre emelése érdekében Neh- rebeczky György elnöklete alatt egy Mocsáry Géza, Farkas Ferencz, dr. Ivántsy László és Lehoczky Béla tagokból álló bizottságot küldött ki a képviselő- testület. Élénk vitára adott alkalmat az alispán átirata, melyben a bíróság megkeresése alapján felhívja a képviselő- testületet, nyilatkozzék, fenn kívánja továbbra is tartani Reismann Mór ellen rágalmazás czimén beadott bün- fenyitő keresetét és hogy, miután ezen határozat az egyik érdekelt fél, a polgármester elnöklete alatt hozatott, ezen ügyben hozzon újabb határozatot a képviselő- testület. Ezzel a polgármester az elnöki széket elhagyván, azt Farkas Ferencz rendőrkapitány foglalta el s a per visszavonására tett indítványt, melyet Weinberger Adolf, Bródy Sándor támogatták. Dr. Spitzer a város méltósága érdekében kompromisszumra nem hajlandó ; a pör fönntartása mellett teszen indítványt. Az ő indítványa mellett szólották Stahlberger, Ember, Rákosi, Lendvai és Hevesi Mihály. A nagy többség dr. Spitzer indítványát fogadta el s a pör fenntartása mellett döntött. Dr. Ivántsy László iskolaszéki elnöknek a rad- vánczi-utczai óvónő eskütétele tárgyában tett jelentése tudomásul vétetett. Krön Mayer építési vállalkozó 300 frtot tevő kereseti összegét kiutalta a képviselőtestület, ellenben óvadékát visszatartani rendelte. — Ezen ügygyei kapcsolatban elhatározta a képviselőtestület, hogy az elzálogosított óvadékok kiváltására szükséges pénz kölcsön utján szereztessék be. A füzesi és lugosi földek eladása tárgyában elrendelt szavazás eredménye : 60 jelenlevő képviselő közül igennel szavazott 59, nem szavazott egy képviselő. Ezzel a sokat emlegetett ügy a városházán befejezéshez jutott. Nagyérdekü és nagy figyelemmel kisért tárgya volt a közgyűlésnek a villamos világítás kérdése. A Simiens és Halske czég utóajánlatot adott be, melyet a képviselőtestület, mint a pályázati feltétellel ellenkezőt visszautasított. — Azután a Ganz és Elektra czégek ajánlataira vonatkozó szakértői véleményt olvasta fel a főjegyző. A munkálat az országos iparmuzeum igazgatósága által állíttatott ki s a kérdésnek nemcsak szaki, hanem jogi oldalára is kitrtfjeszkedik. A kellő időben beérkezett ajánlatokat rendszer, pénzügyi és gazdasági szempontból teszi vizsgálata tárgyává. Rendszer tekintetében mind a két ajánlat megfelel a város igényeinek, a pénzügyi és gazdasági szempontokat mérlegelve azonban az Elektra ajánlata magasan felette áll a Ganz és Társa ajánlatának, a biztosíték tekintetében a Ganz és Társa czégé az előny. Javasolja végül a szakvélemény, hogy első sorban az Elektra- czéggel indítsa meg a város a tárgyalást, de a szerződéskötés alkalmával kellő körültekintéssel és óvatossággal járjon el a biztosítékok tekintetében. A képviselőtestület a szakértői véleményhez egyhangúlag hozzájárult; utasította a tanácsot, hogy a tárgyalást első sorban és pedig mielőbb, az Elektra- czéggel indítsa meg. A szakértői vélemény 100 frt munkadiját a képviselőtestület kiutal/ányozta s megbízta a polgármestert, hogy lejezze ki a város köszönetét az. iparmuzeum igazgatóságának a kérdést teljesen megvilági-* tott alapos szakvéleményért. A vágóhíd udvarán építendő jégverem ügye a í napirendről levétetett. Reismann Mór visszavont egy csomó íelebbezést s egy indítványt, ámbár az utóbbinak (a Luczaszéke módjára épülő Ungpartra vonatkozott) volt magja. Az Ungpart biztosítása iránt az államvasutak in- tézősége és a város között fennálló, úgy a városra, mint a vasútra hátrányos érdekközösség megszüntetése tárgyában a városhoz érkezett megkeresést a tiszti ügyésznek adta ki a képviselőtestület. A közkórház helyben hagyott számadása tudomásul vétetett, hasonlóképen a tiszti ügyésznek a város i nevében viselt perekről szóló jelentése. A város tulajdonát képező 43 hold legelőnek ár- i verés utján bérbeadásai4 elhatározta a képviselőtestület. Rákosi Jánosnak 380 frt 89 krt tevő számlája, mielőtt folyósittatnék, szakértőnek adatott ki. Blau Gyula építésznek 500 Irtot utalványozott ki a képviselőtestület a Fehér-hajó kiépítése tárgyában készített tervezetért. A Sovanyicza mellett elterülő Ung-part birtoka lelett az ottani birtokosok nem tudnak megegyezni. A térkép azt mutatja, hogy a vitás birtok a városé. Mielőtt azonban a város tulajdonjogát érvényesítené, a tiszti ügyész és jogügyi bizottság véleményét kéri ki a képviselőtestület. Goics István írnoknak fizetésemelés tárgyában be adott kérvénye, mint a szabályrendeletbe ütköző, ügye- [ j lembe nem vétetett; tekintettel azonban az illető nagy \ szorgalmára, részére a képviselőtestület 50 frt jutalom- dijat szavazott meg. Ezzel a tárgygyal kapcsolatban bemutatta a polgármester a többi alantasabb tisztviselők fizetésemelési kérvényét, melyre nézve azt határozta a képviselőtestület, hogy külön-külön adják be jutalomdij iránti kérelmüket. A kérvények kapcsán Ember János szólalt lel, a városi tisztikar, különösen a segéd és kezelő személyzet gyarló díjazására hiván fel a figyelmet ! Szavai azonban nem részesültek méltó figyelemben. Lendvainé Roth Róza, kövezetvám bérlő, a szerződésileg megállapított bérösszeg leszállítását kérelmezte. Természetesen eredménytelenül, mert a képviselőtestület nem volt adakozó kedvében. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága adományokat gyüjtvármegyéjének szütötte, Bessenyei Györgynek szobrára. Ungvár várost is megkereste e tárgyban. Mocsáry Géza lelkes felszólalása után 10 Irtot szavazott meg a képviselőtestület a kegyeleles czélra. Ezek után egy pár kisebb folyó ügy letárgyalása után a közgyűlés befejeztetett. * Tudósításunk befejezésével nem hagyhatjuk említés nélkül azt, hogy a közgyűlések megtartási idejéről lapunk az utóbbi időben egyáltalán nem értesittetik. A közönség érdekében kérjük az intézőket, hogy a jövőben tudassák velünk a közgyűlések idejét és tárgyát. Miért nem szállítják be a kincstári fát? Azok a nyomorúságok, a melyek a tüzelő-fa hiánya, jobban mondva hasznavehetetlensége miatt két évvel ennek előtte annyi jogos panasznak, felszólalásnak képezték okát, az idén megújultak. A zugói fa telítve van vízzel, e mellett korhadt is. Száraz fa nélkül nemcsak meggyujtani, de még elégetni is bajos. Egyedül a favágóknak, a kik az általános panasz daczára (mert nincs, a ki tovább menne a tehetetlen panasznál) ma is úgy szipolyoznak bennünket, mint tavaly, örülnek a zugói fának, melyet, a fa értékéhez közel álló áron fütyülve apritgatnak. mint a főtt répát. Pedig az idén arra számítottunk, hogy a jó tűzifában nem lesz hiányunk; hiszen a zugói fa mellett nagy mennyiségű tengelyen szállítandó kincstári fa áll a közönség rendelkezésére Számításunkban alaposan megcsalóótunk. A jó tüzila az idei télen a legtöbb megrendelőre nézve jó reménység marad. A kincstári tengelyen szállítandó fa mellett csak a jövő télen melegedhetünk. A la meg van, ott van az erdőben ; de olt is marad, mert beszállítása a mostani körülmények között teljesen lehetetlenség Az erdő-kincstár a legjobb akarat mellett sincs abban a helyzetben, hogy az eladott fát beszállíthassa ; nincs módjában, hogy az egyébként teljesen jogosult panaszokat figyelembe vehesse. — Miért fogadta hát el a pénzt a Iára, kérdezhetné valaki, a kinek 4—5 öl faja van az erdőben, ha tudta, hogy elvállalt kötelezettségének eleget nem tehet? Azért, mert azt hitte, hogy eleget fog tehetni. Az erdei lát csak kedvező téli időben lehet, a hegyek lejtőiről leszállítani. Az idén ez a kedvező tél rövid időre szorítkozott, és még azon rövid idő alatt sem lehetett teljes erővel a ta-szállitáshoz fogni; mert nem volt s nincs fuvar Előre nem látott akadály állta útját az erdő kincstár jó szándéka érvényesülésének : a felvidéki nép marhájának részben elhullása, részben el- nyomorodása. Az 1894. évi augusztusi árvíz nemcsak az embernek, de az állatnak eledelét is megrontotta és nyomornak lett forrásává mindenleié A patakok, az Ung árjának iszapja rátapadt a szénára, szalmára, kóróra s megmérgezte a takarmányt. Az iszap a betegség, a pusztulás csiráit rakta fűszállakra, melyekből kilejlődött a májmétely, mely a különben is erősen sújtott nép marha- állományának egy részét elpusztította, másrészét pedig munkára képtelenné tette. A meglevő marha-állomány az egészségtelen táplálékon annyira elsoványodott, el- nyomorodott, hogy gazdáik a télen semmire sem használhatják. Ezért nem szállítja a kincstár az erdei lát ; ezért nem tehet eleget kötelezettségének Más vidéki fuvarost meg két nagyon figyelemreméltó okból nem vehet igénybe e czélra. Az egyik az, hogy a más vidéki sokkal drágább fuvar értékén felül emelné a la árát, a másik — jimannál sokkal jelentősebb — ok, hogy az alvidéki jószágot drága pénzen sem lehetne a hegyek között sikerrel használni. A m. kir. főerdőhivatal főnöke mindent megtett a fentebb említett nehézségek legyőzésére. Sikert azonban ez ideig még az ő szilárd akarata sem volt képes felmutatni. A főerdőtanácsos ugyanis, mihelyt meggyőződést szerzett a felől, hogy állati erővel a készletben levő tüzila nem lesz beszállítható, lépéseket lett úgy az illetékes minisztériumban, mint az ungvölgyi vasút igazgatóságánál az iránt, hogy a Perecsenyig nagyjában kész pályatesten gőzerővel szállittassék le a tűzifának legalább a könnyebben hozzáférhető helyeken levő része. Kapott is Ígéretet, hanem az Ígéret beváltásával még mindig késlekednek az illetők íme ezek az okai az erdei fa künnrekedésének. Mentik ugyan az erdökincstárt; de szomorú vigasztalást képeznek a közönségre nézve. Hogy a jövőben ilyen szomorú vigasztalásokra ne legyen szükségünk, annyi jóminőségü tűzifát kell a zugón felhalmozni a város polgársága részére, a mennyi szükséges. Ha a kincstár ezt meg nem cselekedné, magánosoknak kellene fatelepet létesíteni. Azt hiszszük, hogy a tűzifa-kereskedés lenne olyan hálás foglalkozás, mint az épületfa-kereskedés. Jelentés Ungvármegye népoktatásügyének 1892—93. tanévi állapotáról. — Befejező közlemény. — IV. A tanköteleseknek számához mérten még iskoláknak felállítására szükség van : Sor- Rozséi* neve Mindennapi Vau Kell szám i\.uz.aeg uevt; tank. száma iskolája még a) Bereznai járásban. 1 Csornoholován 119 1 1 2 Kis-Bereznán 112 1 1 3 Kosztrinán 122 1 1 4 Lyután 350 2 2 5 Rákón 116 1 1 6 Sztavnán 117 1 1 7 Tichán 114 1 1 8 Turja-Paszikán 148 1 1 9 Uzsokon 109 1 1 10 Voloszánkán 155 1 1 11 Vorocsón 107 1 1 b) Kaposi járásban. | 1 Beésen 136 1 1 I 2 Csapon 236 2 1 i 3 Dobóruszkán 100 1 1 4 Feketemezőn 41 — 1 5 Győröcskén 40 — 1 6 Nagy- és Kis-Szelmenczen 133 1 1 l 7 Pályinban 154 1 1 8 Pruksán 111 1 1 9 Salamonban 115 1 1 ; 10 Tégláson 67 — 1
