Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)
1894-01-07 / 1. szám
tött gyermeket korcsmában, sör, vagy pálinkamérési he-1 lyiségben, avagy nyilvános tánczmulatságon időzni enged, vagy pedig most jelzett helyekre, avagy nyilvános tánczmulatságra magával visz 3 §. Nem képez kihágást az, ha a községben állandó lakással nem biró, vagy pusztán lakó szülő, vagy gyám 15-ik életévét még be nem töltött gyermekkel étkezés czéljából időz korcsmában vagy sörmérési helyiségben, úgyszintén az sem, ha j valamely helybeli lakos különleges viszonyainál fogva a j jelzett helyiségben való étkezésre van utalva. 4 §. Aj községi elöljáróságok szigorú kötelességévé tétetik ezen szabályrendelet betartása lelett őrködni, s az az el-! len vétőket a járási tőszolgabiróknak feljelenteni. 5. §. I Ezen szabályrendelet minden községben a szokott mó- j dón kihirdetendő s minden italmérési helyiségben a vendégek által könynyen látható helyen kifüggesztendő, olvasható állapotban tartandó. Azon vendéglős, korcs- máros, vagy italmérő, ki ezen szakasz rendeletét nem teljesiti, a községi szegényalap javára 50 Írtig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntettetni. ti. ;§. Kihágások esetén első fokban az illető járás tőszolgabirája, másodfokban a vármegye al spánja, harmadfokban a belügyi in. kir. minister bíráskodik. * Kimutatás az ungvári főgimnázium Daykaköre részére a Jókai műveinek diszkiadására szánt adományokról: Török József gróf 5.—, ifj. Gébé Andor 5.—, ifj. Nehrebeczky György 2.—, Molnár Elemér 2.—, dr. Ivántsy László 2.—, Köröskényi Béla r.—, Markos Györg-y 2.—, Tomcsányi Ödön 1.—, Hirtenstein József 5.—, Lám Gyula 1.—, Lasztókay Béla 1.—, Pollák Jakab 1.—, Weinberger Mór vaskereskedő 2.—, Engländer Mór 1.—, Ungmegyei takarékpénztár 5—, Krausz Emil 1.—, Tihanyi Domonkos 1.—, Ungvári keresk. iparbank 5.—, Kapeller Albán —.50, lovag Oelberg Károly 1.—, Mocsáry Béla 1.—, Hercz Tóbiás 1.—, Dolobács Pál —.40, Szru- lyovics Ignácz —.50, Pribék Rál 2.—, „Kossuth“ asztaltársaság 5.—, Szabó Endre (Minaj) 1.—, Bergida Ede 1.—, C3ürös Ferencz 1.—, Veszprémi Sándor 1.—, Lám Sándor 2.—, Hampel János 1.—, Ruttner Gyula 5.—, Szabó Lajos 2.—, Büchler Ferencz 1.—, Mischán Ferencz —.50, Fuchs Ignácz 1.—, Ste- furovszky István —.40, Sztáray István gróf 5.—, Horváth Dezső 1.—, Hehelein Károly 5.—, Bausch Ferencz gyűjtése 12.50, Klein Ignácz 1.—, Köröskényi] Elek Szobráncz 1.—, Brunáry Ferencz Kis-Várda I.—,'j Damjanovics Victor Ricska 1.—, Szilágyi Miklós Kövesliget 1.—, Mítrák Sándor Vorocsó 2.—, Leövey I Sándor Budapest 1.—, Prámer Ádám Vulsinka 1.—, Nemes Emil Sztavna 1.—, dr. Levy József Ungvár | 1.—, Glück Manó Tokaj —.50, Teodorovics István Huszt 1.—, Seszták János Buly —.50, Kótán Bazil Verch. Bisztra 1.—, Deák Bertalan N.-Kapos 1.—, Méhes Mihály Hánykovicza —.30, Kubovics Gáspár : N.-Kapos 2.—, Benkő József Jenke 1. , Buzinkay! János Temesvár 2.—, Bacsinszky Ödön Lyuta 1.—,! Herczegh Károly Csepely 1.—, Pajkosv Antal Falkus Molnár Ágoston Tímár (Szabolcsmegye) 1.—, Szabó Győző Szobráncz 5.—. (Folytatjuk.) * Nyilvános számadás. Az ungvári társaskörben m. évi deczember hó 27-én megtartott zene- estély alkalmával belépő jegyekből belolyt 65 írt 20 kr., felülfizetésekből 5 Irt. 50 kr , összesen 70 trt 70 kr A kiadások levonása után fennmaradó 20 irt átadatott a • Dajka Gábor szoboralap« kezességének. (Ingvart, 1803. deez. 29. Lám Sándor, Mocsáry Béla. * Helyreigazítás. Az »Ung« m. évi 52 sza-( mában »Mindnyájunk pénze« czim alatt »egy adófizető« i oly adatokat említett lel, melyek egyrészt minden alapot nélkülöznek, másrészt a szabálytalanságnak még látszatát is nélkülözik. A gymnasium építésénél a betonmunkálatokat az építészeti hivatalnak egyik jó hírben állott s innen eltávozott mérnöke s a műépítésznek megbízottja vezették, az alkalmazandó beton minőségét ők állapították meg s nincs kétség az iránt, hogy a l helyes úttól a legcsekélyebb eltérés is történt. Tény az, j hogy az ajtókhoz fenyőtokok alkalmaztatnak, de ilyen! is állapíttatott meg s ettől eltérni a müvezelöségnek joga nincsen. A mi pedig a kincstári, Ung hídon felül építés alatt álló »kölyök« jégtörőkre vonatkozik, úgy a közönség kíváncsiságának kielégítése kedvéért elmondhatjuk, hogy azok nem kilenczezer, hanem csak ezernégyszáz forintba kerülnek, s az összes munkálatoknak, a jégtörők készítésének, a hidlábak s jégtörők helyre- állításának, a hidpadlózat és korlát nagyrészbeni kiese- j rélésének, festési és egyéb itt részletesen tel nem sorol- ! ható építkezéseknek vállalati összege a négyezer torintot kevéssel haladja meg. Mindezen munkálatokra vonatkozólag különben a jelenlegi vállalkozóval szabályszerű nyílt versenytárgyalás alapján, mint legkedvezőbb ajánlattevővel köttetett meg a szerződés Z. J. * Ruhaosztás. A »Gyermekbarát egyesület« által m. évi deczember hó 23-án eszközölt ruhakiosztásról a következőkben emlékezünk meg: Említettük volt már, hogy az egyesület iránt támasztott igények az idén még a tavalyinál is jóval nagyobbak voltak, mert mig a múlt évben 140 gyermek ruháztatott fel, úgy már a legközelebb végbement ruhakiosztás alkalmával 220 gyermek láttatott el a legszükségesebbekkel. A szükséglet nagyobbodása pedig onnan eredt, hogy az áll. iskola három uj osztálylyal lett bővítve, a melyekbe nagyobbrészt éppen a legszegényebb s eddig az iskolákból kiszorult azon gyermekek vétettek fel, a kik csakis ez egyesület támogatásával képesek az iskolát rendesen látogatni. Valóban városunk társadalma nem lehet eléggé hálás a »Gyermekbarát egyesület« iránt, mely az évről-évre fokozódó szükségleteknek ilyen, valóban nem remélt mértékben iparkodik s tud is megfe- elni, minek jóhatásu következménye már is meglátszik az iskola pontosabb látogatásában : s főkép azon tény» ben, hogy az iskolás gyermekek száma a »Gyermek- barát egyesület« áldásos működése óta az oktatás és nevelésre leginkább rászorult alsóbb néposztály gyermekeivel felette megszaporodott, a kiket szüleik csakis az egyesülettől remélt ruhasegélyre való tekintettel adnak fel az iskolába. A ruhakiosztás a sas-téri állami iskolaépületben ment végbe, hol két nagyterem teljesen megtelt a felruházásra ajánlottakkal. A ruhakiosztást az egyesület alelnöke, pénztárnoka és jegyzője vezet ték, a miben nagy segítségükre voltak Kaminszky Gézáné és Tóth Kálmánná választmányi tagok, valamint Kardos Ignácz áll. iskolai igazgató s még igy is az osztás d u. 2 órától 5 óráig tartott. A ruhaosztás alatt a gör kath. polg. iskola nehány derék növendéke egy szép s nagy karácsonyfát szerelt fel mindenféle édességgel, a mik a ruhaosztás után, sütemények, dió, mogyoró, toll és irka kíséretében lettek kiosztva a már különben is tulboldog gyermekek közt, kik most már teljesen megelégedve, örömtelt szívvel, mint rakott méhek távoztak szüleik szegényes otthonába. Hogy mily nagy volt az ezidei ruhaszükséglet, mutatja az a tény, hogy tisztán újakból 39 pár csizma, 24 pár czipö, 34 leány ruha, 10 téli kendő, 9 kisebb fajtájú kendő, 33 fiu-nadrág, 48 téli felöltő osztatott ki 400 Irtot meghaladó értékben. S még mind ez sem lett volna elég, ha nemes szivü hölgyek az egyesületet teljesen használható nagy mennyiségű ócska ruhával ki nem segítik; igy, csakis igy volt elérhető, hogy a felruházásra a tanítók által ajánlottak közül senki sem utasittatott el. Az egészen, vagy részben felruházott 220 gyermek a különböző iskolák között a következőkép oszlik meg: Esik ebből a Gizella-házra 17, a Mária-házra Hí, a ref. iskolára 9, a képezdei gyak. iskolára 12, a cze- holnyai gör. kath. iskolára 6, a rk. iskolára 3 és a 600 növendéket számláló állami iskolára 158. A »Gyermek- barát egyesület« által nyújtott jótétemény áldásából tehát, mint láthatni, minden iskola kivette a maga részét oly mértékben, a mily mértékben csak arra szüksége volt, kivételt egyedül az orth izr. iskola képez, a melynek növendékeiről, miután onnan a kért kimutatás teljesen elkésve érkezett be, még csak ezután gondoskodik az egyesület. Ki kellene még ezután terjeszkedni azon jó lelkű s nemesen érző gyermekbarát hölgyek és férfiakra, testületekre és pénzintézetekre, a kik és a melyek e nagy eredmény elérhetését az egyesületre nézve anyagi kisebb-nagyobb támogatásukkal lehetővé tették, de mert erre elég helylyel nem rendelkezünk, csupán arra szorítkozunk, hogy hálás köszönetét mondunk mindazon lelkes emberbarátoknak, a kik jótékony adományaikkal szegény embertársaikra nézve a tél satt varuságát tűrhetővé tették. * Nyilvános nyugtázás. Schulmann Ignácz ur, fiatal kereskedő, atyja üzletének átvétele alkalmából hozzám 70 frtot küldött a szegények és egyletek között való kiosztás végett. A midőn ezen ösz- szegnek átvételét ezennel nyugtatom, nem mulaszthatom a nemes adakozónak úgy a szegények valamint az egyletek nevében is hálás köszönetemet kifejezni. Ungvári, 1894. jan. 5. Weinberger Albert, hitközségi elnök. * Betöréses lopásokkal vette kezdetét az uj év Radvánczon, hol újévre virradóra, miután a tolvajok Groszman Mór korcsmáros összes libáit ellopták, ezzel nem érve be, az ablakon keresztül behatoltak a szobába, de a zajra felébredt lakók kiáltozására megugrottak. Más este pedig Janovich Mihály vasúti főkalauz lakásába jutottak be, hol az alvó Janovich- nak nadrágzsebéből egy szerencsére csak 80 krral telt tarczát és a szobából egy üveg pálinkát loptak el. A községben éppen őrjáraton volt csendőröknek sikerült a két csapatból álló tolvajbandát kézrekeriteni. * A misemondó könyv. Az elmúlt héten Uzsok határszéli község gör. kath. templomából temetés ideje alatt egy knyahinyai ember a 110 frt értékű misemondó könyvet ellopta és egy beregvárntegyei községben 3 frtért és egy gubáért az egyhazgondnok- nak eladta. Az olcsó könyvet az ottani lelkész 2 frtért beszentelte s használatba vette. * A vasutépitkezés folytán az átmeneti szakaszok, különösen a perecsenyi hídtól Remete felé és Zaricsó alatt közveszélyes állapotban vannak. A vállalat emberei mosolyogva nézik az ottani fuvaros nép kínlódását. A főszolgabíró kénytelen volt a vállalat költségére elrendelni az utaknak kijavítását. Van ott azonban más tennivaló is, amennyiben a zariicsói Oblát alatt a. vállalat áltat fejtett kőbányából a kövek a lejtős bányából az útra ömlenek, folytonosan veszélyeztetve az arra utazók életét, vagyonát. Az idők feltűnő jelenének tekinthető, hogy az egyszerű természetes életmód utáni vágy — amelynek több más emberbaráttal egyidejűleg Kneipp plébános ur adott leghathatósabban kifejezést — mindinkább kezd nyilvánulni úgy orvosi, mint szaktudományi körökben. A naponkint jobban elharapódzó idegesség, nyugtalanság és émelygés, mely korunkat jellemzi, csakis azon, roppant nagy mérvben fogyasztott divat-italok, mint kávé és theának élvezetében leli magyarázatát Elsőrangú szaktekintélyek máris óva jntenek kivált a babkávé élvezetétől, többek között Virchov tanár Berlinben, aki azt mondja, hogy : »végre csalhatatlanul constatálhatjuk, miszerint a cotfein, mely a babkávé erőanyagát képezi, az idegeket fölötte izgató, és nagyobb mértékben élvezve, egyenesen mérges anyag, éppen mint a pálinka « Dr. Lutze A egészségünyi tanácsos igy vélekedik : »Mily kártékony a babkávé, azt csak kevesen tudják.« Dr. Hahnemann megtiltotta a babkávé élvezetéi, mert ez — szerinte — nem'*' hanem gyógyszer, és Stnhl- mann János orvos óra- és perezc meg tudta határozni, k ■mikor fognak azon összes állatok, melyeken ö, aránylag kis coffein adagokkal kísérletezett, meghalni. Számos más hírneves orvosok egyenesen kárhoztatják a babkávé élvezetét. Brillat-Savariu tanár, a hires phisiolo- jgus Parisban, azt mondja: »a világ összes apái- es anyainak kötelessége, hogy gyermekeiknek a babkávé élvezetét a legszigorúbban megtiltsák, — amely kávé — 1 Birkmayer orvos szerint — »mint lassan ható méreg az idegek folytonos izgatása következtében gyöngíti az izom- és idegrendszert, és igy az embert úgyszólván I halálra enyelgi.« Ezen intő szózatok daczára mégsem fog senki az annyira kedvelt és sok esetben nélkülöz- hetlen szükségletté fajult kávé élvezetétől szívesen lemondani. A kávézó közönség szerencséjére nincs is erre már szükség amióta Kathreiner hires, általánosan mint kitűnőnek elismert rendszere nyomán egy oly maláta- kávét sikerült készíteni, mely az orvosok nyilatkozatai szerint, mint vegyitek a babkávéhoz használva, ez utóbbinak káros hatásait megszünteti. (Dr.-Hoschek .1. Becsben), és amely inalátakávé az összes e nemű vegyiték- szerek közt az első helyen áll Dr. Mansleld M. Becs ben), mert oly tulajdonságokkal bir, melyeket az eddig használatban levő kávé-surrogatók soha sem (ognak elérni. (Dr. Hoffman tanár. Lipssében). De még oly esetekben is, amikor betegeknek és gyermekeknek a bab- ; kávé élvezete teljesen megtiltatott, a Kathreiner-félc maláta kávé, bab-kávé-izével az egyedül ajánlható és i legjobb eredménynyel járó pótszer Meghűlést nagyon sok esetben nagyobb baj követ; ha csak azonnal hathatós szer nem vétetik használatba. Mint ilyen rendkívüli hatással biró szer I már több mint 25éve ismeretes a „Horgony Pain-Expel- 11er“ T i n c t. C a p s i c i c o in p. Köszvény, rheuma, főfájás, stb.-nél sokszor elég az egyszeri bedörzsötés a ; fajdalom csillapítására. Ezen régi háziszernek egy családnál sem szabadna hiányoznia, annál inkább sem, i mert majd minden gyógyszertárban kapható 40 kr., j 70 kr. és 1 frt 20 krért üvegenként. Mivel nagyon sok | értéktelen utánzat is van, ajánlatos a horgony védjegyre ügyelni.; Hivatalos közlemények. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által 1893. évi deczember 1. tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 171/8101. Az alispán beterjeszti a nagyméltőságu I kereskedelemügyi m. kir. Minisztérium 63180. számú magas rendelete folytán a törvényhatósági közutak hálózatára vonatkozólag 1893 94-ik évre szerkesztett {kimutatását és térképét. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményével megegyezöleg, a vármegye alispánja által beterjesztett törvényhatósági közutak hálózatáról j szóló kimutatási jóváhagyja, 30 napra közszemlére kitenni. s annak ulánna a nmélt. kereskedelemügyi m. kir. Miniszter úrhoz lelterjeszteni rendeli. A megállapított törvényhatósági közutak a következők : i 1. Csap—csfemői, Csap községtől Zemplén varmegye határáig. 2. Csap—ásványi, a csapi vasúti állomástól Sza- ; bolcsvármegye határáig. 3. Nagy-Mihály—veskoczi, a Laborcz folyótól a I kaposi út beágazásáig. 4. Ungvár—vajáni, Ungvártól Vajánig. 5. Ungvár—csap—záhonyi, Ungvárról Szabolcs- j vármegye határáig. 6. Csap vasúti állomás, Csap községtől a vasúti állomásig 7. Tiba váraljai, az államuttól Zemplénvármegye határáig. 8. líegyfark—helmecz—valkajai, az államuttól I Hegyfarkon és Valkaján keresztül az államutig. 9. Kis-Berezna —ublyai, K.-Bereznától Zemplén- 1 vármegye határáig. 10. Zábrogy—ulicsi, az ungvár—uzsoki államuttól kiágazólag Zemplénvármegye határáig. 11. Perecseny—turjavölgyi, az állami közutból kiágazólag Beregvármegye határáig. i Jegyzetté és kiadta : Horváth Dezső, s. k. tb. főjegyző. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által 1893. évi deczember hó 30-án tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvének kivonata. 222/8379. Előterjesztetett az ungvári izr. orthodox j hitközség elnökének az alispán folyó évi 8236. számú véleményes jelentésével bemutatott és odairányuló j kérvénye, hogy a husvágási szabályrendelet azon in- j tézkedése, hogy a husvágás a vágóhídon délután 3 l órakor veszi kezdetét, tekintettel a téli napok rövidségére és az izraelita mészárosok rituális szabályaira, megfelelő módon módosittassék. A törvényhatósági bizottság az alispánnak az állandó választmány által elfogadásra ajánlott javaslata , alapjan a husvágatási szabályrendelet 3-ik §-át a kö- ! vetkező kiegészítéssel határozza pótolni: „kivéve a pén- 1 teki a napot, a midőn a vágás délelőtt 7 órától 11 I óráig ejtendő meg.“ Elrendeli egyszersmind a törvényhatósági bizottság, hogy ezen módosításnak jóváhagyása iránt, a megtörtént kihirdetés után és a felebbezési határidő ! lejártával a nagyméltőságu magy. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztés intéztessék. Jegyzetté és kiadta : Tabódy Janó s. k., főjegyző. Felelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ Mte*
