Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1894-01-07 / 1. szám

resziveu az íueni poiuiKai mo^aiiiutKJíau^&'u1 társas élet körében is tevékenykedett. Bfint kiváló iellemü egyén, életének utolsó perczéig tiszteletnek és közbecsü- lésnek örvendett s halála széles körben részvétet keltett. Béke poraira! * A vármegye közigazgatási bizott­ságának folyó havi ülése, tekintettel a közbejött gk. ünnepekre, 9-edikéről 16-ára halasztatott. * Sorsolás. Hódoly László, gymnasiumunk igazgatójának az az életre való gondolata támadt, hogy Jókai diszkiadásu műveinek megszerzését Fortuna asz- szony segítségével teszi társadalmunk valamelyik tag­jára nézve lehetővé. E végből 200 számmal ellátott aláírási ivet bocsátott ki, mely csakhamar megtelt. A sorsolás ma délután 4 órakor a társaskörben lesz meg­tartva és annak eredményéhez képest a diszmű a sze­rencsés nyerő számára megrendelve. * A polgári kör bálja iránt élénk érdeklő­dés tapasztalható a közönség körében. A napokban lesznek még csak a meghívók kibocsátva, de már is bizonyosra vehető, hogy az idei farsang egyik legláto­gatottabb és legjövedelmezőbb mulatsága a polgári kör bálja lesz. A védnökséget Török József gróf főispán vállalta el, mig az elnöki tisztet Popovits Miklós kir. táblai biró tölti be. Farkas Ferencz r.-kapitány és Reis- mann Bertalan ügyvéd alelnökei, Kaszaby. János pénz- tárnoka, Podlussányi Otto ellenőre a r.-bizottságnak. Rendezők : Benedek Imre, Bergl Ármin, Brody Sándor, Büchler Ferencz, Csolinszky András, Danes Menyhért, Eőry Elek, Fábián János, Ferderber Jenő, Fiala Ká: roly, Fiach Jakab, Freund Sándor, Gaar Iván, Herz Mór dr., Hoffmann Gyula, Holländer Zsigmond, Horo- vitz Ede, Jäger Bertalan, Kerekes István dr., Köröské- nyi István, Krausz Emil, Lüley Sándor dr., Lehoczky Béla, Mazuch Ede, Molnár Elemér, Melega Mihály, Mermelstein Lipót, Nehrebeczky György ifj., Óberle János, Orlószky Árpád, Révész Árpád, Richter Lajos, Róth Sándor, Stern Fülöp, Szovák János, Tóth Kál­mán, Tüchler Sándor dr., Virányi Sándor di., Was­sermann Zsigmond, Zsihovics Gyula. — A tánczestély február hó 3-án a „Korona“-szálló nagytermében La- nyiék zenéjével tartatik. Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. * Ungvármegye faiskolái. Az ország fa­iskoláiról kiadott legutóbbi hivatalos kimutatás szerint Ungvármegye 209 községéből 153-nak van faiskolája. * A kereskedelmi kör Szilveszter-es­télye kitünően sikerült. Már 8 óra után zsúfolásig megtelt a Korona-szálló terme legnagyobbrészt a kör tagjai s azok családjaival, kik a lehető legkedélyeseb­ben töltötték az év utolsó estéjét. Közben megeredtek a felköszöntők, melyek sorát Tüchler Sándor dr. nyitotta meg, a körnek városunkból távozó elnökét : Molnár Józsefet éltetve. Molnár József válaszában köszönetét mondott az irányában tanúsított bizalomért, s kijelentette, hogy a körnek életképességét biztosítani volt állandó s fő törekvése. Fisch Jakab a kör egyik alapítójára, Weinberger Zsigmondra emelte poha­rát, miközben Lányiék zenéje mellett megkezdődött a táncz, s tartott a reggeli órákig. * Batyúbál. Az ungvári áll. tanítótestület ál­tal rendezendő jótékony czélu batyúbál e hó 20-án lesz a Korona-szálló termében, Lányi Gyula zeneka­rának közreműködésével. * A Polgári Kör karácsony második nap­ján saját pénztára javára rendezett társas-estélyének bevétele 105 frt. Ezen összeg jegyek arából s felük fizetésekből folyt be. Felülfizettek : Kaszaby János —50, Benedek Imre —50, Rónay Antal 5.~„ Podlussányi Ottó —50, Dolobács Pál —50, Juhász János —50, Hadady Benő —50, Antalóczy Péter —50, Popovics Emil —50, Tüchler Sándor dr. —50, Ember Tivadar —50, Novák Lajos 1.50, Reisman Bertalan —50, N. j N. —50, Groszman Péter —50. Nehrebeczky György j 1.—, Bartos mérnök 1.—, Popovics Miklós —50, Wittich Adolf —50, Vágner Manó —50, Ivántsy László dr. —50, Rosenblüth Leo dr. —50, Krausz Emil —50, Stahlberger Mór 1.—, Lendvai Ignácz —50, Petraso- vics Kornél l.—, Schmitzer Ede —-50, Szántó Mihálv —50. * Egyházi kinevezés. Miklóssy István, püspöki titkár, pápai t. káplán, sátoralja-ujhelyi lelkész - szé neveztetett ki. Őszinte szívből kívánunk szeren­csét a megérdemlett előléptetéshez, az újhelyi gör. kath. polgártársaknak szintén gratulátunk a jeles ké- szültségü és szép tehetségű fiatal pap megnyerése al­kalmából. — Ez a kinevezés ismét egyik önmagát dicsérő ténye Firczák püspök egyházkormányzó képes­! ségének. Midőn Miklóssyt Ujhelybe küldi, „az alkal­mas embert“ állítja „a neki megfelelő helyre“. * A korcsmázás ellen Heves vármegye a következő szabályrendeletet hozta : A 15 éven aluli gyermekeknek a nyilvános mulató helyekről való távol­tartása tárgyában. 1 A közrend közerkölcsiség és közegészség szempontjából, Heves vármegye területén rendőrileg tilos az, hogy 15-ik életévét még be nem töltött gyermek korcsmában, sörmérési, vagy pálinka­mérési helyiségben időzzék, avagy nyilvános tánezmu- latságon megjelenjék. 2. §. Ezen rendőri tilalomnak megszegése az 1879. évi XL. t. ez. 1 §-a alapján ki- kágásnak nyilvánittatik, és ennéltogva ötven forintig terjedhető az illető község szegény alapját megillető pénzbüntetéssel büntetendő: a) azon korcstnáros, sör i vagy pálinkamérő, avagy nyilvános tánczmulatságot rOT- dező, a ki 15 évet még be nem töltött gyermekeket a korcsmában sör- vagy pálinkamérési helyiségben, avagy a nyilvános tánczmulatságon időzni engedi, bj azo n szülő vagy gyám, aki 15-ik életévét még be nem töt ­Melléklet az UNG 1. számához. főoka pedig az a megnyugtató érzés, hogy immár teles- legessé van téve további ittmaradásuk. És kik és mik e kivonuló vándormadarak, kérdi az olvasó. Felelem : könyvek : felelem : lexikonok : felelem : német könyvek ; könyvek, melyeket konverzaczionsz- lexikonoknak nevezünk, a régiek esmevetek tárának mondották. A minap olvastam egy hirdetést a Budapesti Hir- lap-ban, melyben az állt, hogy a Pallas nevű irodalmi társaság hajlandó minden létező ilyetén ismeretek köny­vét becserélni az ő kiadásában megjelenő vállalatért és az idegen könyveket, mint magát hirdetésében kifejezte: kiszállítani a határon. E vállalat sikeréhez és ahhoz, hogy komoly emberek pártolhassák, egy dolog föltétle­nül szükséges : az. hogy a Pallas könyve oly teljes és szavahihető legyen, hogy a német vállalatokat, akár a Brokkhaust, akár a Mézért, pótolhassa. Nekem mind­járt lett volna kedvem, a mint a kérdéses hirdetést ol­vastam, ezt a czikkelyt megírni. De előbb tisztába kel­lett jönnöm e főfeltétellel összehasonlítás utján, mert ha nem tehetek tanúságot arról, hogy a-Pallas válla­lata egy nívón áll a német vállalatokkal, akkor e soro kát nem írhatom meg. Már most ezen túl vagyok és tanúságot tehetek arról, hogy nem csak hogy méltó versenytársa a magyar ismeretek könyve az ismert né­meteknek, hanem ránk, magyarokra nézve íölülhaladja valamennyinek az értékét, csupán az ismeretek szem­pontjából is. Mert minden idegen dolog nem kisebb pontossággal, tudással és alapossággal foglaltatik benne, mint a német könyvekben: ellenben minden magyar dolog, minden hazai tárgy az élet összes ágaiból, szin­tén ugyanazzal a pontossággal és tudással, mig ez a minket legközvetlenebbül érdeklő rész a német köny­vekbe igen hiányosan,. igen felületesen, néha éppen tu­datlanul, egyszer-másszor pedig ellenséges forrásokban megitatva került bele, akárhány dolog pedig, a mi ne­künk fontos, éppenséggel bele sem került. Ennyit, mikor e sorokat irom, el kellett monda­nom a lexikonról, hogy tanúságot tegyek az igazsá­gomról. Mert szép dolog az, önálló, független, semmi más országnak alája nem vetett országnak lenni: szép, de nem elegendő. Svájcz is az, Ausztria is az. De az ér ideálom nem az ország, nem is nagyon szeretem t modern politikusok fejében termett állameszmét. Az ér ideálom a nemzet. Nemzetnek kell lenni tudni, nem ál­lameszmének. Az állameszme a. filozófusok dolga. Ai áUadalom az a szervezet, melyet magának a nemze megteremt, hogy benne gyarapodó életét folytathassa Az álladalommal egy az ország is, csak meggyarapodv; a geográfiai fogalommal. Egy hatalmas, lüktető, löllen- diilő nemzeti élet tölöslegessé tesz minden vitatkozást nemcsak az állameszméről, hanem delegáczióról, kvótá­ról, kiegyezésről, katonai magyar, vagy nem magyai nyelvű akadémiáról és nemzetiségi kérdésekről. Az ele­ven nemzeti életnek kiáltó, ajkát nem ismerő követeié sej vannak. Oly szembeszökők, oly természetesek, mirí a fizikai szerkezetek tunkeziói. Egyik ily föltétele pedij az élő nemzetnek az, hogy nyelvén mindaz az ismeret mirídaz a tájékozás meg legyen szerezhető, a melyr az élet bármely körülményei közt bármely emberfiánál szüksége van Ezek szerint mindenki könnyen megérti hogy a biztos nemzeti élet egyik főkérdésének kell tar taríom azt, hogy áll-e rendelkezésünkre az általános is (béreteknek magyar nyelven oly eszköze, minőre min den művelt és önálló életre vágyó vagy életet élő nem Jetnek szüksége van. A »Pallas Lexikona«, korunknál ez a fényes és korszakos alkotása (bátran elmondha totn, mert én még nem irtani bele) jelentőség dolgábai versenyez a legfontosabb kultúrái intézményekkel. A; intelligens magyarság ama százezreit, a kik az ismere tek gyarapodó forrásaival összeköttetésben kívánnál maradni, fölmenti egy idegen nyelv tudásától. Mert má: az természetesen, hogy hasznos és tanulságos doloj idegen nyelveket is tudni, és.más az, hogy valamel nemzet gyermekei csakis egy-egy idegen nyelv tudásé val jussanak abba a helyzetbe, hogy a czivilizáczió viv Hiányairól maguknak hiteles, megbízható lexikáris tudó mást szerezhessenek. A független nemzeti élet és fejlő dés egyik föltétele ma egy ily nemzeti nyelvű lexikon Az a mondás, hogy a ki nem tud nálunk németül, nen megy művelt ember számába, fájdalom, lesújtó igazsá volt addig, a mig nem voltunk képesek a műveltség é művelődés összes eszközeit a magyar közönség kezéb adni magyar nyelven. Ma már egy elmúlt kor marad ványa e mondás, a mai kor ajakán hazugság, léhaság Ma bátran indíthat] ;k útnak a német ismeretterjeszt könyveket, ki a határon át, vissza. Nem festünk rólu karikatúrát. Hiszen jó és hasznos szolgálatot tettek. , legjobb és leghasznosabb az, hogy feleslegessé tetté magukat nálunk. Hálás tekintettel kisérjük őket át Lajtán s az Alpeseken. Nemzeti művelődésünkben a uj magyar lexikon korszakot jelent, Mert magára a tu dománynak és a műveltségnek nemzeti szellemben »val fejlődésére kiszámithatlan erejű dolog az, hogy ismerel tel, tudománynyal, tudásunk meggyarapitásában és táp lálásában mindig a saját nyelvünkön foglalkozhatunk. . Pallas ötlete — talán egyelőre áldozatkészségnek beillik, de fölteszem róla, hogy helyes és józan szám fással csinálta a dolgot, — ez az ötlet szerencsés í géniális, lehetetlen, hogy a legszélsőbb körökben visz hangra ne találjon ; nekem momentán fontosabb, jelei: tékenyebb és termékenyebb sorsunk fejlődése tekintett ben, mintha a delegáczióban vagy valamely közjogi in tézményben történt volna változás. Mert bizonyos, hog a legridegebb perszonális unió nem lendít egy ily életbe vágó mü létrehozására semmit, ellenben a magyar is­meretek tára a leghathatósabb — bár csendes, de biz­tos — munkása ama politikai vívmányok kiküzdésének, melyekre "szivünk áhítozik. _ (y. Ki ilönfélék. * Előfizetési felhívás. Az uj év beálltá­val tisztelettel kérjük fel mindazokat, kik la­punknak továbbra is előfizetői óhajtanak ma­radni, hogy előfizetési dijaikat a kiadóhivatalba mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Egyúttal kér­jük a hátralékok mielőbbi beküldését. * Baji Patay András, m. kir. csendőrezre­des, a IV. csendőrkerület parancsnoka, az ungvári szárny-, szakasz- és őrsparancsnokságok megvizsgálása végett pénteken, e hó 5-én, városunkba érkezett. Újévi tisztelgések. A vármegye és a vá- •os tisztviselői kara, nemkülönben a többi hivatalok küldöttei újév napján testületileg tisztelegtek Török József gróf főispánnál, hogy őt az újév alkalmából üdvözöljék. Tabódy Jenő vármegyei főjegyző intézte a főispánhoz az üdvözlő beszédet, kifejezést adva azon tisztelet, szeretet és ragaszkodásnak, melylyel a tiszt­viselői kar a főispán iránt viseltetik. A főispán öröm­mel fogadta az újévi gratulátiót, elismerve azt, hogy a tisztviselői kar a múlt év -folyamán megfelelt a kivá­nalmaknak. Ezután a tisztelgők Kende Péter alispánt íeresték fel s üdvözölték. A város tisztviselői kara Fincicky Mihály polgármestert szintén testületileg üd­vözölte s nevűkben Farkas Ferencz rendőrkapitány szólott. A városi tisztviselők még külön üdvözölték Kende alispánt és Tabódy Jenő vármegyei főjegyzőt. * Ungvármegye s a munkácsi püspök. Lapunk múlt számában érintettük, hogy Ungvármegye törvényhatósági bizottsága elismerését és köszönetét fejezte ki a munkácsi püspöknek legújabb ismert haza­fias pásztorlevelének kibocsátása alkalmából. Az erre vonatkozó határozat a következő : A vármegye közön­sége Firczák Gyula püspök ur ő méltósága iránt ki­váló főpásztori és honfiúi erényeinél fogva különben is állandó bizalommal, nagyrabecsüléssel és odaadó ra­gaszkodással viseltetik ; örömmel tapasztalva ezen ér­zelmeknek egy újabb kimagasló hazafias tett által iga­zolását : az indítványt a törvényhatósági bizottság álta­lános lelkesedéssel elfogadja és ennél fogva határozza, hogy a vármegye közönségének elismerése és köszö­neté azon alkalomból, hogy Firczák Gyula püspök ur ő méltósága a vármegye oroszajku gör. kath. vallásu lakosságának nemcsak a magyar állameszméhez való hűségében megtartását, nemcsak érzelemben, hanem nyelvében is magyarrá válását ezélzó és mély haza- szeretet és honfiúi kötelességérzettől áthatott pásztor­levelet bocsátott ki a folyó évi november hó 4-én pap­ságához, — jegyzőkönyvbe foglaltassák és erről Fir­czák Gyula püspök ur ő méltósága jegyzőkönyvi ki­vonat megküldésével értesittessék. * Kossuth diszpolgársága. Most, hogy Jókai Mór díszpolgári oklevele elkészült, mindjobban terjed a közönség körében azon hir, hogy Kossuth Lajos, városunknak már több évvel ezelőtt nagy lel­kesedéssel megválasztott díszpolgára a megválaszta­tásról még eddig nem értesittetett, annál kevésbé küldetett el neki az erről szóló okmány. Nem tud­juk, mennyiben bir alappal e feltevés, azért felkérjük a város polgármesterét, hogy a közönség megnyugta­tása végett adjon felvilágosítást arról, hogy Kossuth Lajos értesittetett-e és mikor Ungvár városának dísz­polgárává történt megválasztatásáról, s tudassa egy­szersmind az erről szóló okmány elküldési idejét. * Sárossy Károly. Kiválóan tisztelt és becsült alakja hunyt el vármegyénknek Sárossy Károly ügy­véd 1848-49-iki honvédőrnagy személyében m. évi de- ezember hó 31-én. A megboldogult 74 éves kora daczára állandó egészségnek örvendett s csak az utóbbi hóna­pokban lett gyengélkedővé; halála napján még künn járt s este hazamenés után szélhüdés érte s karosszé­kében összeroskadva találták meg. Temetése e hó 2-án volt. Az egyszerű fakoporsót régi honvéd bajtársai, tisz­telői és barátai vették körül s könytelt szemekkel hall­gatták végig az utolsó tisztességet adó Novák Lajos reí. lelkésznek gyászbeszédét, melyben az öreg honvéd haza­szeretetét emelte ki lelkesedést keltő de keresetlen sza­vakban. Az ungmegyei honvédegylet, melynek az utóbbi időkig állandóan elnöke volt. gyászjelentésben fejezte ki fájdalmát az elhunyt bajtárs halála fölött. Az ügyvédi kar és a honvédegylet koszorúival ékesített koporsót ezután a kálváriái temetőbe kisérték s a nagy idők egyik kiváló alakját sírba helyezve adták az enyészet­nek. Sárossy, ki életének java részét Ungvárt töltötte s a korábbi években megfelelő szerepet is játszott a vá­ros köz- és társas életéban, életpályáját mint gárdista kezdte meg. Sáros vármegye köldötte őt Bécsbe a gár­dához, hol politikai életünk több kiváló egyénével is­merkedett meg s innen többekkel az érintkezést állan­dóan fenntartotta. Később a hadsereghez lépett, honnan a szabadságharcz kezdetén a küzdők sorába állott mint honvéd százados, s már az első időben őrnagygyá lett előléptetve. Az egész szabadságharezot végig küzdötte, több ütközetben vett részt s katonai bátorsága s erélye az ottani küzdők sorában ismert volt. A szabadságharcz lezajlása után nyugalmasabb foglalkozást keresett, az ötvenes években Eperjesen, maid lyésőbb Szathmárban lakott s letéve az ügyvédi vizsgál telepedett le Ungvárt, hol azóta állandóan él1. A hetvenes évek eleje óta _ tm tl^

Next

/
Oldalképek
Tartalom