Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-11 / 6. szám

Melléklet az UNG 6. számához. jegyzőt,, segédtisztet, szertárnokot, a szakosztály parancs- j nokokat s ezek helyetteseit stb.) a parancsnok által — í alkalmazhatóságuknak különös figyelembe vételével — tett ajánlat folytán a városi tűzoltói szakbizottság vá­lasztja meg ti. §. A városi köteles tűzoltóság vezetése s az aj feletti felügyelet kizárólag a parancsnok jog és hatáskö­réhez tartozván, •— mindennemű intézkedésért a ható­sággal szemben személyesen s egyedül ő felelős, — s e tekintetben véle levelezik, vezeti a gyakorlatokat, a tüzrendészeti ügyeknél a városi hatóság szakközege s e részben véleménye meghalgatandó. A helyettes parancsnok akadályozása esetén végzi a parancsnok teendőit. A segédtiszt a parancsnoknak minden leendőiben segélyére van. A jegyző a tűzoltói szakbizottság ülésein a jegyzőkönyveket vezeti. A szer­tárnok leltár mellett kezeli a felszereléseket s az ösz- szes tűzoltó szerek és felszerelvények jó karban tartása j feletti lelügyelet kizárólag kötelessége lévén, azokért sa­ját személyében felelős. 7. §. A városi köteles tűzoltói szakbizottság elnöke a polgármester vagy helyettese, akadályoztatása esetén a kapitány. 8. §. Az 5 ik §-ban jelzett tisztikarba beválaszt­ható minden tűzoltásra köteles, jellemes ungvári polgár, j A szolgálat minden tagnál ingyenes. 9. §. A fő- és altisztek szolgálatban egyenruhát viselhetnek, a ruházat és rangjelzés az országos tűzoltói szövetség előírása szerint készilendö. A legénység karszallagot visel veres posztóból »U« »V« fehér betűkkel s veres sipkát. 10. §. A városi köteles tűzoltási szolgálat áll: aj gyakorlatokból, őrségi szolgálatból, az oskolázásból és a tűzoltásból. A szolgálat e négy nemében mindenki részt venni és a szolgálat alkalmával elöljáróinak feltétlenül enge­delmeskedni köteles. 11. §. A szolgálati ügyrendet a parancsnokság vé­leménye alapján szakbizottság állapítja meg. A szolgá­lati időt s módot a parancsnokság állapítja meg, a mi alkalmas módon a tagokkal közöltetik. 12. §. Szolgálati vétséget követ el az: 1. A ki a gyakorlatnál, oskolázásná1, őrségi szol­gálatnál, vagy kivonulásnál meg nem jelenik. 2. A ki tűz esetén ki nem vonul. 3. A ki elöljáróinak nem engedelmeskedik. 13. §. A ki az előző 12. §. 1-ső pontja alatti vét­séget elkövette, az első Ízben 5Ó krral, a többi esetek­ben mindig az utolsó büntetés kétszeresével; a ki tűz­nél meg nem jelenik, az 1-ső ízben 1 írttal, a többi esetekben mindig az utolsó büntetés háromszorosával, a harmadik fegyelmi vétségnél 5 írttól 20 Írtig büntet- tetik. De 20 Írtnál nagyobb pénzbüntetés semmi esetre sem szabható. 14 §. Az elmaradás csakis betegséggel vagy elha laszthatatlan teendőkkel igazolható, a mire kellő okada­tolás kivánatik. s ez a parancsnokkal legkésőbb az aka­dály szüntével 48 óra alatt közlendő. lö. §. A pénzbüntetés 8 nap alatt a városi pénz­tárba befizetendő, különben a parancsnokság megkere­sésére végrehajtóilag fog bevétetni. A ki háromszor egymásután nem fizet, az behajt- hatlanság esetén, a pénzbüntetésnek megfelelő elzárás­sal sujtatik, de az három napnál hosszabb nem lehet ; a pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatásánál 2 írtig 12 óráig, 2 írttól 10 frtig 1 napig, azonfelül min­den 10 frtig terjedő összeg helyett 1—1 napi elzárás állapítandó meg. A pénzbüntetés behajthatlansaga ese­tén feltétlenül elzárás alkalmazandó. Jelen szabályren­delet áthágásából eredő panaszok elbírálásánál, elsőfokú bíráskodó hatóság a város rendőrkapitánya, vagy a vá­rosi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő, másod fokban a vármegye alispánja, harmadfokban a belügyi m. kir. minister. 1(3. §. A pénzbüntetések a városi tűzoltói segély és jutalmi alap javára a városi pénztárba fizetendők s ott kezelendők, ebből a parancsnok indítványára a városi tűzoltói szakbizottság segélyezi, a gyakorlatok s tüzeseteknél szerencsétlenül járt tagokat s esetleg a csa­ládbelieket is, hasonlóképen jutalmazásban részesíti az erre érdemes tagokat. 17. §. A közszolgálatban a tűzoltó hivatali minő­séggel ruháztatik tel, s ha mint ilyen bárki által meg­sértetik, a törvény e részbeni rendelkezése alatt áll; ha megsérül, a város költségén gyógyke/.eltetik, s netalán szegényen hátramaradt özvegye s árvái a város által nyújtandó s a képviseleti közgyűlés által megszavazandó segélyre tarthatnak igényt. 18. §. A tűzoltóságra kötelezeltek névsorát és egyéb adatait az anyakönyvek és népszámláló lapok alapján a városi kapitányi hivatal állítja össze minden év november 15-ig s azt törzskönyvelés végett a pa­rancsnokságnak teszi át mely hivatalos teendőinek vég­zésére a városházán hivatalos helyiséggel s tanácsko­zási joggal bir. A lajstrom összeáilitása ellen a kifüg­gesztéstől 8 nap alatt a képviselőtestülethez lehet vég­leg felebbezni. 19. §. A kitöltött szolgálatról az illető elbocsátási bizonyítványt kap. 20. §. Miután a 2. §. a), b), c), d) és e) pontjai­ban felsorolt egyének a váltságdíj fizetése alól feltétle­nül különben is fel vannak mentve, mindazok tehát, a kik ezen köteles tűzoltói szolgálat alól magukat kivonni kívánják, kötelesek ebbeli szándékukat, az első szolgá­lati év deczember .31 -ig a városi kapitányi hivatalnál bejelenteni és a városi pénztárba minden évnek julius hó 1-sö napjáig az 1883. évi IX-ik t. ez. 2 £j-ában i megállapított hadmentességi díjnak megfelelő tűzoltói váltságdíjat befizetni, mely első sorban a szolgálatban megsérült városi tűzoltóknak telsegélyezésére s esetleges halálánál a hátramaradott gyermekek vagy özvegyének gyámolitására, másodsorban a város tűzoltói szükségle­teinek ledezésére lordilandó. Az ily váltságösszeg behajtása közigazgatási utón történik. A „hetes asztal“. A »hetes asztal tagjai« czimet viselték ők nemcsak azért, mert heten voltak, mint a hét svábok, — nem is azért, mert a társaság minden tagja hétszer szeretett már »először«, — de azért sem. mert mindegyiköket legalább már hétszeri látogatással tisztelte meg a végrehajtó. — de elnevezték magukat »hetes asz­tal«-nak azon egyszerű oknál fogva, mert minden hetedik napon szoktak volt rendesen összejönni az előre meghatározott vendég lobén, hogy hét liter bor s hét üveg viz elfogyasztása közben megbeszéljék a hét eseményeit, és szórakozást szerezzenek ma­guknak. Már majd hét hónapja, hogy fennállott a társaság, a nél­kül. hogy a rendes összejövetelek egyik vagy másik tag távolma­radása által megzavartattak volna. Annál feltűnőbb volt tehát, hogy az utóbbi időben csak négyen jelentek meg a szabályszerű és fogyasztási adóval meg- rovott illetmény köteles bekebelezése miatt. Az asztalhoz »hű« maradt tagok kutatni kezdték ennek okát, s csodálatos, az ok ép oly különös mint érthető volt. Mindhárman — megnősültek, anélkül, hogy erről a tagtársakat értesítették volna. Megunták a sok szórakozást, s a hétről-hétre ismétlődő mulatságok czélnélkülisége megérlelte bennük a család alapítása utáni vágyat, s ennek hatása alatt ma már hárman — a társa­ság gyöngyei — feleségeik mellett töltik nemcsak a hetedik na­pot. de a hét minden napját. Az elhagyatottság miatt mit volt mit tenni a most már ve­zetők nélkül maradt négy tagnak, mint követni a »hűtlenekké« váltak merész, de sokat Ígérő példáját, és szétmenének a várme­gye négy járásába, hogy onnét csak — jegygyűrűkkel térjenek vissza. E hir hallatára — hogy kik részéről, felesleges tán monda­nom, — mozgalom indíttatott azon czélból, hogy minél több ilyen eredményű »hetes asztal« alakuljon városunkban ! Giri-Gáré. KÜLÖNFÉLÉK. * Török József gróf főispán t. hó 8-án Popo- vics Miklós, Tabódy Jenő és Berzeviczy István társasá­gában látogatta meg első ízben a Polgári kört, hol a buzgóbb tagok egy részét fesztelen szórakozásban ta­lálta. KöyeHe ő is a jó példát s mintegy másfél órát időzött, egy kis kalabriász mellett szórakozva, a kör helyiségében. Távozása alkalmával Erdős László, a kör gazdája köszönte meg a megtisztelő látogatást, mire a főispán röviden válaszolva, azt a nagyjelentőségű nyi­latkozatot tette, hogy leikéből becsüli a polgári erénye­ket s a kört a polgári erények tűzhelyének tekinti, a melynek rendes tagja kíván lenni és czéljainak megvaló­sításában támogatni akarja. A jelenlevő tagok lelkesen megéljenezték a népszerű és lelkes főurat, a ki — a mint értesültünk — Ígéretét 50 frt adományozása által váltotta be. * Személyi hírek. Hódoly László főgimná­ziumi igazgatót a Klamarik miniszteri tanácsos jubileu­mát rendező bizottság alel nőkévé választotta. —Pulszky Károly, az orsz. képtár igazgatója, Csáky Albin gróf miniszter megbízásából, a néhai Mislinszky József ha­gyatékában maradt értékes képek megvizsgálása végett legközelebb Ungvárra érkezik. — Kolosy Béla kir. al- erdőfelügyelö szolgálattételre az ungvári kir erdőfelügye­lőséghez osztatott be. * Czimadományozás. A király Fejér Ema­nuel munkácsi gör. szert. hath, székesegyházi kano­noknak és egyházmegyei főtanfelügyelőnek a szent Ágostonról nevezett Szt.-Lázár szigeti czimzetes pré- postságot adományozta. * Felségsegélyek. Özv. Stéfán Antalné ung­vári lakos 20, Szab ) János a. ribnyiczei gk. éneklész- tanitó 15, Kuslán József kráskai lelkész 30, Sztaurószki János jeszenői és Ihnatovics Miklós ó-kemenczei tanító i5 -15 frtnyi felségsegélyben részesült. * A Sátor-Alja-Ujhelyen székelő V. kér. m. kir. kultúrmérnöki hivatal vezetését, miután Buday Zádor kir. főmérnök az országos m. kir. vizépitészeti és talajjavitási hivatalhoz Budapestre hivatott be, — Dauscher Miklós kir. mérnökre bízta a földmivelésügyi miniszter. * Ujonczozás. A folyó évi ujonezozás várme­gyénkben a kővetkező napokon fog megtartatni : az ungvári sorozó-járásban márczius 28, 29, 30, 31. Ungvár városában ápril 2, 3. á szobránczi járásban ápril 9, 10, 11, 12. a bereznai járásban ápril lő, 17, 18, 19, 20, 21. a kaposi járásban ápril 24, 25, 26, 28. * A polgári kör báljának anyagi ered­ménye. Bevétel jegyekből 212 Irt, felülüzetésekböl 81 fit 7() kr.. összes bevétel 293 Irt 70 kr., kiadás 134 frt 30 kr., s a bál tiszta jövedelme 159 Irt 40 kr. Fe­lülfizeltek : Firczák Gyula püspök 10 frt, Popovics Mik­lós 4 frt, dr. Ivántsy László 4 frt, Farkas Ferencz 3 frt, Reismann Bertalan 2 frt, Jäger Bertalan 2 frt, No- vák Lajos 2 frt. Bradács Gyula 2 Irt, Buják József 2 frt, Csehticzky József Tiba 1 frt, Hirsch Ferenez 1 frt, Révész Árpád 1 frt, Lebovics Miksa 1 frt, Jaczik And­rás 1 írt, Antalóczy Péter 1 írt, Palyo János 1 frt, Köröskényi István 1 frt, Groszmann Péter, Kotász Já­nos 1 frt, Lehoczky Béla 1 frt, Tóth Jenő 1 frt, Fehér Mihály 1 frt, Krausz Adolf 1 Irt, Fiala Károly 1 frt, Rády Ferencz 1 frt, dr. Hercz Mór 1 frt, Lendvai Ig- nácz 1 frt, Hoffmann Béla 1 frt, Grünvald Adolf 1 frt, Gyulay Endre 1 frt. Vágner Manó 1 frt, Tabódy Jenő 1 frt, Gzibur Vilmos 1 frt, dr. Öesterreicher Jakab 1 frt, Kapeller Albán 1 frt, Benedek Imre 1 frt, Ember János 1 frt, Viltsek Adolf 1 frt, dr Bene Sándor 1 frt, Demján Gyula 1 frt, Köröskényi Elek 1 frt, Kaszabi János 1 frt, Dolobács Pál 1 frt, Podlussányi Ottó 1 frt, dr. Novák Endre 1 frt, Friedmann Ignácz 1 frt Szob- ráncz, Szilágyi Lajos 1 frt Szobráncz, Tomajkó István 1 frt, dr. Virányi Sándor 1 frt, Vajnay Márton 1 frt, Nehrebeczky György 1 frt, dr. Nehrebeczky György 1 frt, Paskovics András 1 frt, Weltmann József 2 frt, Széles Péterné 50 kr., Pap Gábor 50 kr., Richter La­jos 50 kr., Csengeri Jenő 50 kr., Timkó János 50 kr., Dézay Imre 50 kr., Cserő Soma 50 kr. Grünberger Hermann 40 kr., Freigenbaum Herman 30 kr. “JJuszár Flóris 50 kr. * Halálozások. Scholz Viktor nagy-bereznai állomásfőnök e hó 2-án, 48 éves korában elhunyt. A szepességi származású állomásfőnök világlátott ember volt Az utolsó előtti párisi világkiállítás idejében mint a kassa-oderbergi vasúttársaság alkalmazottja, a vasúti ügyek tanulmányozása czéljából Párisba küldetett ki. Ott kelet-indiai összeköttetésekhez jutva, a kelet-indiai társaság szolgálatába állott és hat éven át Sumatra és Java szigeteken vasúti és katonai szolgálatokat teljesí­tett. Utóbb a benszülöttek részéről megsebesittetett és nyugdijaztatott. Mint ilyen tért vissza hazájába, és kez­detben a poprád-völgyi vasútnál talált alkalmazást, csak nem régen pedig a bereznai állomásfőnökséget foglalta el, a hol, még mielőtt a vasút megnyílt volna, súlyos baja véget vetett életének. — Özv. Mandula József né e hó 5-én, életének 65. évében, Lakárton elhunyt. * Közgyűlések. Az ungvármegyei nőegylet folyó évi első rendes közgyűlését február hó 22-ik nap­ján délután 3 órakor a vármegyeháza nagytermében fogja megtartani, melyre az egylet tisztelt tagjai ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Jelentés az egylet 1893. évi működéséről. 2. Az 1893. évi számadások megvizs­gálására kiküldött bizottság jelentése. 3. Az 1884. évi költségvetés megállapítása. 4. Jelentés a f. évi január 8-án tartott bál anyagi eredményéről. 5. Kérvények, indítványok és más előfordulható ügyek. Kelt Ungvári, 1894. évi február 6-án. Öelherg Károlyné, e. elnök ; Bánóczy Béla, e. titkár. — Az ungvári kerületi betegsegélyző-pénztár ez évi rendes közgyűlését márczius hó 18-án, vasárnap d. u. 2 órakor a város­háza tanácstermében fogja megtartani. — Az ungvári fogyasztási szövetkezet 1894. évi február hó 25-én vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes köz­gyűlését. * Tűz. E hó 10-én, éjféli egy óra tájban tűzi lárma riasztotta fel városunk közönségét. A tűz He­vesi Mihály radvánczi-utczai házát pusztította, melyben maga a tulajdonos nejével és 8 gyermekével aludt. Az éji órák miatt csak későn érkezett a segély, úgy hogy a műhely s a raktár egészen, a lakóháznak pedig te­teje leégett. Hogy maga a lakóház is be nem égett, csak annak köszönhető, hogy a kivezényelt katonaság, századosuk parancsát követve, minden lehetőt megtett annak megmentésére, a mi nagy munka után sikerült is. A kár meghaladja a 900 frtot, a mennyiben nagy mennyiségű kocsialkatrész és műfa lett a pusztító tűz martalékává. Biztosítva, az Első Magyarnál, csak mint­egy 500 frtnyi érték volt. A tűz keletkezésének oka még eddig nincs megállapítva, de erős a gyanú, hogy egy daróczi ember boszujának következménye, a ki­nek Hevesi aznap nem adott szállást, s a kit a rend­őrség e gyanú alapján le is tartóztatott. E hírünk kapcsán közöljük a következő sorokat: Legigazabb köszönetemet nyilvánítom azon cs. és kir. százados urnák, ki az e hó 9-éről 10-ére virradóra há­zamnál pusztított tűzvész alkalmával, látva, hogy se­gítségemre alig jő valaki, a kivezényelt katonaságot mentésre rendelte, s ezáltal lakházamat megóvta a be- égéstől. Fogadja ez emberbaráti és nemes cselekede­téért, úgy ő, mint a működő legénység leghálásabb köszönetemet. Hevesi Mihálj. * Az ungvölgyi takarékpénztár alap­szabályai jóváhagyási nyertek, s igy az uj pénzintézet — mely egy nagy vidék érdekeit van hivatva szolgálni — működését holnap hétfőn, 12-én, megkezdi. A pénz­tár hivatalos helyisége Nagy-Bereznán van. * Áthelyezett országos vásárok. Lebo­vics M .). szobránczi vásárvámbérlő kérelmére a keres­kedelmi minister megengedte, hogy ott a f. évi február 7-ére, május 2-ára, szeptember 12-ére és 1895. évi ja­nuár 2-ikára eső orsz. vásárok kivételesen f. évi február 21-én, május 21-én, szeptember 17-én, illetve deczem­ber 31-én tartassanak meg. * Hagyomány egyházi czélokra. Hudák János, volt libái lakos 400 frtot orgonára, 400 forintot templomi szükségletekre, és 200 Irtot hagyott miseala- pitványra, összesen 1000 Irtot; ezen felül kifizetni ren­delte a 100 frt kincstári illetéket is. * Az ungvár—nagy-kaposi távirda- vonalon — pedig csak pár hónapja nyílt meg — néhány oszlop dülőfélben van, több helyen a sodrony leoldódva alálóg, úgy hogy csodálkozni lehet azon, hogy a távirás eddig is fenn nem akadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom