Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-11 / 6. szám

XXXII. ÉVFOLYAM.

Ungvár, 1894. vasárnap, február 11.

6. SZÁM.

SZERKESZTÓSEG:

Megyeház-ter I. szám, I. emelet.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak ek Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

A lap magjaién minden vasárnap

KIADÓHIVATAL :

Székely és Illés könyvnyomdája.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK:

Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr.

HIRDETÉSEK

előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Katholikus kör.

Lapunk múlt számában adtunk hirt a polgárság körében keletkezett ama mozgalomról, mely Ung- váron egy „Katholikus kör' létesítését czélozza. A mozgalom az óta olyan arányokat öltött, hogy azt most már hallgatással nem mellőzhetjük. Nem hiszünk az eszme sikerében, sőt erős meggyőződésünk, hogy a terv dugába dől, mielőtt egy „alakuló gyűlésig“ birnák vinni az illető tervezők ; de ha eny- nyire jutnak is, pár havi nyomorúságos tengődés után, csendes jobblétre szenderülés lesz egyesületük sorsa. Ismerjük a viszonyokat, ismerjük polgártársainkat s tadjuk, hogy Ungváron a polgárság, pusztán önmagára támaszkodva, egy társaskör fenntartására sem rendelkezik kellő anyagi erővel, kettőnek fenntartását kivánui tőle, még pedig olyan alakban, hogy az egyik felekezeti jellegű legyen, a. gyakorlati élettel számotvető felfogással nem lehet A tapasztalat rövid idő múlva igazolni fogja felfogásunk helyességét. Hogy mi ezúttal mégis felszólalunk ; hogy nem várjuk be az idő oktató beszédét, ezt a Polgári kör érdekében teszszük.

Mindnyájan tudjuk, mennyi fáradságába, küzdelmes munkájába került a polgárságnak, mig a Polgári Kört megalkotta ; azt is tudjuk, hogy a kör ma is a kezdet nehézségeivel küzd, hogy virágzása, annak daczára, hogy a város polgárságának egészére mint egyik ismert polgártársunk szokta mondogatni „rang, valláskülönbsóg nélkül“ támaszkodik, tagjainak buzgalmától, a kötelességek teljesítésétől függ. A „Katholikus kör“ szervezésére irányuló mozgalom az által van ártalmára a Polgári Körnek, hogy tagjai egy részének figyelmét a körtől eltereli, buzgalmukat az erő más irányban való érvényesülése gondolatának felkeltése által csökkenti. Ezért foglalkozunk a mozgalommal; ezért intjük polgártársainkat, hogy maradjanak hívek az egységes magyar társadalom szolgálatában álló Polgári Körhöz.

Ha Ungvár város olyan nagy község volna, hogy a felekezeti jellegű társadalmi szervezkedés is megtalálná benne a maga embereit a nélkül, hogy az általános czélok szolgálatában álló más;

társadalmi szervezettől az erő egy részét elvonná, I szó nélkül hagynék a szabad államban különben jogosult felekezeti törekvést, bár akkor sem órtenők, mire való a felekezetiséget a társadalomba bevinni, midőn társadalmi s polgári feladataink sikeresen csak együttműködéssel oldhatók meg; de mostani viszonyaink között, midőn az összetartásra, a vállvetett tevékenységre oly nagy szükségünk van, óva intjük a polgárokat, őrizkedjenek az erő szótforgá- csolásától, tartózkodjanak ama mozgalomtól, melynek nálunk létoka nincsen, mely ha sikerülne s ha a példa követőkre találna, szétszakgatná, elemeire bontaná társadalmunkat, a melynek pedig a haza érdekében egységesnek, a magyar kultúra hatása alatt állónak kell lennie.

Mi az oka a katolikus kör eszméje felvetésének ? Talán üldözve volt a kát. vallásu polgár a Polgári Körben ? Talán olyan szellőmet tapasztalt ott, a mely az ő vallásos érzületét sértette? Korántsem. Ilyenről szó sem lehet.

Eszébe jut egy-két embernek a politikai viszonyok hatása alatt most az újság ingerével ható felekezeti irányzat, mint a liberális áramlat ellentéte. Azok a kath. kör mellett buzgólkodó férfiak, a kik a politikai és társadalmi ténykedés között különbséget tenni nem akarnak, a politikát átviszik a társadalomba, az egyház szempontjából is helytelen politika. Az emberek keveset gondolkoznak a dolgok! felett, aláírják az ívet; belépnek a szervezendő aj egyesületbe is. Inkább megfizetik ide is azt a pár krajczár havi dijat, csak hogy ,rosz katholikus“ színében ne tűnjenek fel. — Azt persze nem igen gondolják meg, hogy nehéz dolog lesz két helyre fizetni. Némelyeknek pláne sajátságos fogalmaik vannak a polgári becsületszóról, mikor azt állítják, hogy a kötelező aláírást ilyennek el nem ismerik. Ők bizony nem fizetnek a Polgári Körnek, mert nem Írtak „szerződést" alá. A kik ilyen hitben akarják cserben hagyni a Polgári Kört ma, hogy holnap a Katholikus kört hagyják cserben, rövid idő alatt fogják tapasztalni, hogy az ember az írásban adott szónak ura tarto\ik lenni még akkor is, ha annak az adott szónak nincs kontraktus formája.

S ha a benső szükség kényszere nem indítja

kath. vallásu polgártársaink egy részét a katholikus körbe való belépésre, könnyű belátni, hogy az uj egyesület, melynek ennélfogva nincs létoka, hosszú életű nem lehet. Fenntartása érdekében a tagok lelkes tevékenységre, áldozatkészségre nem fognak buzdulni, saját erejükre nem fognak támaszkodni. A mozgalomban már most is a főpapok áldozatkészségébe vetett hit tartja a lelket. Nem vállalkozunk próféta-szereplésre, nem jövendölgetjük, hogy hiába reménykednek; azt azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ez a mások zsebére számitó felfogás nagy híjával van a polgári önérzetnek.

Nem jövendölgetjük, de azt hiszszük, hogy e számitás elszámitásnak fog bizonyulni.

A munkácsi püspök barátja a Polgári Körnek s hogy mennyire szivén hordja ennek ügyét, megmutatta ama tettével, hogy bálját látogatásával kitüntette, nagy mértékben megtisztelte. Társadalmunk e kitűnősége most említett látogatásával tudtára adta mindenkinek, a kit illet, hogy a Polgári Kör czéljait, törekvéseit helyesli s hogy mindaddig, mig az áltsla most taposott helyes utón halad, támogatására számot tarthat; megmutatta, hogy egy felekezeti egyesület szervezésének szükségét nem látja.

A kath. prépost-piébános szintén lelkes hive ; az egyesület vezetőségét buzgalmával, okos tanácsaival már eddig is lekötelezett választmányi tagja a Polgári Körnek. Mint ilyen férfiú, ő sem lehet barátja a társadalmi elkülönítésnek. Mint pap nem álhat ugyan útjába a mozgalomnak, de hogy ő maga e czólra anyagi áldozatot hozna, vagy ilyet püspökétől kieszközölne, nem tudjuk elhinni. E kiváló egyházi férfiú tudatával bir annak, mennyire igénybe van véve püspökének anyagi ereje, s hogy ha kieszközölhet valamit, azt mindenesetre az egyház szervezetébe tartozó közoktatási czólokra fogja kieszközölni és nem egy olyan törekvés megvalósitá- tására, mely a legjobb esetben sem lenne hasznára az egyháznak amaz ellentétek életrehivása által, melyek egy katholikus kör következményei lennének.

Kövessék hát tanácsunkat katholikus vallásu polgártársaink. Ragaszkodjanak, mint vallásos embe_ rek lelkűk minden erejével hitükhöz, de mint pol

Kétféle portéka.

— Az *Ung< eredeti tárczája. —

Az ember maga sem tud róla számot adni, hogy miért, némelykor olyan világfájdalmas borulat nehezedik a lelkére, hogy mindent satnyának, mindent tökéletlennek lát a nagy természetben, még maga.-magát- is. Az a komor hangulat vészén erőt az emberen, mikor ha paraszt, még a pipa sem, ha ur, még az újság sem esik jól neki.

Ez a hangulat tartott fogva a legközelebbi napok egyikén. Kedvelt újságom, melyet máskor oly nehezen vártam, csak megerősítette az »emberek rosszasága * miatt táplált fájdalmas érzésimet. A vezérczikk cziczeró betűi, melyek máskor mint a férfiúi meggyőződés, a lelkierő, bátorság jelképei oly szépek voltak, megváltozott hangulatom hatása alatt, mint vádlók léptek lel az iró ellen. Mint valami megelevenedett, csodás apró szörnyek mind megszólaltak és hangosan vádolták az embert:

— Ne higyj neki; ne higyj egyiknek se ! Nézz reánk, ismerj meg jól bennünket. Nem a nemes érzésnek, nem a tiszta gondolatnak vagyunk mi tolmácsai, hanem az ember portékájának rabszolga árusai. Minden gondolat, minden érzés, melyet az önzetlenség színébe öltöztet a haszonlesés, silány áru, melyet készpénzre akar beváltani a talánk, az örökké éhes ember. Önzés, lelketlen, szívtelen önzés uralkodik a szellem birodalmá ban, a melyet eddig oly sokra becsültél. Ennek a birodalomnak mi, apró belük vagyunk a katonái Köztünk és a valóságos katonák között csupán az a különbség,

hogy mi nem egymást öljük, hanem tulajdonosunk ellenségét vagy . . . jó barátját . . .

— Azért mondjuk, jámbor ember, ne higyj az írónak. Klikk, szövetkezet szolgálatában áll valamennyi. Nincs más czélja, minthogy silány portékáját pénzzé legye. A ki egyedül áll s az önzetlenség, pártatlanság színében mutatkozik, számításból cselekszi. A szembeötlő reklámmal árujának kiválóságát akarja bizonyítani.. .

Nem hallgattam tovább a vezérczikk vádló betűire. Végig forgattam a lapokat, hogy megbizonyosodjam a belük vádjainak igazsága felől. A belük egy betűig igazat beszéltek A vezérczikk a készpénzre is felváltható hatalomért verseng, utana az ullramontánok ledorongo- lása következik, akadémiai érdekszövetkezet, Kistaludy- klikk, azután lopás, csalás, stb teszik a lap »szellemi* részét. A portéka árulása különféle tormákban.

Ej I nem olvasom el ezt a lapot, vagy ha igen, hát hátulról kezdem olvasni. Onnan, hogy: »Nyomatott az Athenaeuinnál*. Olvasom a hirdetéseket. Ezek képezik a lap főrészét; mert itt van az őszinteség. Ezek a becsületes üzletemberek legalább nem árulnak zsákban macskát; kimondják, hogy ezt és azt áruljuk. Munkával, verejtékkel szerzett tisztes portékánk; pénzért adjuk. Vedd meg jó publikum. Oh ezek a jó, ezek a derék, ezek az őszinte üzletemberek ! Csak róluk olvasok.

És hozzáfogtam a hirdetések olvasásához. A »Nyomatott . • * oldalán a Kishirdetések, ezek a kedves kis hirdetések kértek figyelmet. Ez képezi a lap hirdetési rovatának legélénkebb részét. Mindent lehet itt kapni Szatanella könyveitől felfelé az emberig. Itt árulgatják I magukat a jámborok a még jámborabbaknak életnagyságban és természetben. Mind szépek, mint csinosak ezek az urak és hölgyek s aránylag elég olcsón vesztegetik magukat, 1000-től 10.000 trtig.

Csúnya vásár! Gyerünk tovább. Ezek az árusok még nem kereskedők.

Belemélyedtem az igazi hirdetésekbe. Egy pillanat alatt átfutottam rajtuk, hogy aztán rendszeres olvasásukhoz fogjak. Rengeteg jó és szép dolgot kinálgattak potom pár krajczárért: életet, egészséget, vagyont és számtalan kellemességét az életnek. Első az élet, az egészség és a pénz. Ezekről olvasok először; azután térek a fényüzési czikkekre. Az első az élet, mert — mint az orosz mondja — »mire nekem a zab, ha már nem lesz lovam.* S ha életről van szó, legelső az élet- elixir; ez a csodaszer, mely biztosan gyógyít minden nyavalyát, mely az ember törzsébe szeret fészket rakni. Általános gyengülés, idegelernyedés, vérszegénység, mell-, gyomorbaj, szorulás, májbaj, szóval csudálatos szere minden betegségnek, e mellett »felvillanyozza az életszellemet, élesiti az eszméket.* — Egy másik hirdetés az emberi fejnek szőrmehiányosságán segít csalhatatlanul. A negyedik a fogakat teszi örükéltüekké ; az ötödik a fület, a hatodik a szemet biztosítja; a hetedik a lábakat teszi bájos tánczra képesekké ; a nyolczadik a vén podragásoknak Ígéri az örök iljuságot. Az ember két hét lefolyása alatt potom 25—30 írtért teljesen megfejelheti magát.

A mikor aztán igy rendbejött az életével és az egészségével, akkor a szárnyas-sarkú istenséghez folya- modhatik, vehet egy sorsjegyet, a mely után 300 ezer forint jár, ha ugyan nem háromszor annyi. S hogy

Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva.

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.