Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)
1894-01-07 / 1. szám
A Fehérkereszt. íw A szeretet: a törvények törvénye! E törvény ;»ma állok én is. midőn ma, az évforduló jelentősége 'kL elmélkedve, évezredes tennállásunk közelgő ünne- f |*»ek küszöbén vigaszt a múlt súlyos veszteségeiért és kárpótló örömöt egy előttünk álló jövőt illetőleg szinte csakis a békét király és nemzet és jó egyetértést a haza gyermekei közt, vallás- és nyelv-különbség nélkül biztositó és a közjót előmozdító szeretet gyakorlásában találok. Igaza van a Fehérkereszt országos lelencz- és gyermekvédő-egyesület fenséges védasszonyának, hogy a szeretet erényének gyakorlása legszebben, legjobban s [egigazabban nyilvánul a haza ártatlan gyermekei, jövőnk keményeinek megmentésében, minek kétségtelen ösmérve _ erkölcsi niegnyugtató hatás, a melyei magúra a Evőkre a legelsőtől a legutolsóig és azokra gyakorol, "■ét a gyermekmentés révén, a faji és felekezeti félté- . énységet és gyülölséget kizárva, testvérileg egybeköt; mert midőn a gyermeket menti, az egyéni és közérdeknek egyaránt tesz szolgálatot a szeretet. £p azért igen kívánatos volna, hogy a közművelődési egyesületek is, melyek hivatvák a magyar állameszmének propagandát csinálni, hogy tényleg, kézzel- toghatólag bizonyítsák, miszerint nem czéljuk Magyar- ország nem magyar ajkú lakosainak elnyomása és nyelvi culturájuk akadályozása, hanem ellenkezőleg úgy a szellemi, mint az anyagi közjó előmozdítása, a gyermek- I'ífentés kérdést is érdekkörükbe vennék ; országszerte a ifermekmentést testileg és szellemileg eszközölni czélzó 1" ezt egészen felölelő Fehérkereszt-egyesületnek, saját kebelükből fiókokat létesíteni ; ott hol a szülők élnek, vagy ezek egyike legalább él, a szülei kapocs fentar- tása mellett szeretet-, hol nincsenek, /eienez-házakat felállítani iparkodván. A Fehérkereszt-egyesületnek, mely eddig 7 évi fenállása óta központi intézetében, Budapest (IV.. Mo- zsár-utcza 1íi. sz.) 1391 gyermeket mentett meg, — hivatása : a) Szegény, beteg gyermeket ingyen gyógyít, táplálékkal, orvossággal ingyen ellát és e czélból gyermek kórházat felállít. b) Szegény szülőnöket, mig munkaképesekké neu »álnak, ellát, gyermekük elhelyezéséről anyagi segélye zés utján is gondoskodik, elhelyezett gyermekek felet ielügyeletet gyakorol. g- c) Az egyesület által ápolt szegény szülőket, In Jerre alkalmasak, dajkákul elhelyezi. ' d) Szegény, teherben lévő nőknek terhességül 'utolsó heteiben anyagi segélyt ad. e) Felveszi és felneveli 0—14 éves lelenczeket elhagyott törvényes és törvénytelen, s elzüllésnél kitett gyermekeket és e czélból felállít szeretet- é Steiencz-házakat f) Huzamosb vagy rövidebb ellátás és neveié végeit, a rendőrség indokolt előterjesztésére, anyagi ere jéhez képest, oltalmába veszi a toloncz-házba kerül gyermeket. g) Alapszabályai keretén belül érintkezik és eset Éjről-esetre együtt működik a közös czélra más hason! Egyesületekkel. Tagjai lehetnek férfiak és nők egyaránt és pedig Ä a) telepalapitók, kik egyszersmindenkorra legaláb f 1,000 irt y b) ágyalapitók. kik egyszersmindenkorra legaláb ezer írt; c) alapítók, kik egyszersmindenkorra legalább kél L száz frt ; d) pártolók, kik egyszersmindenkorra legalább ói a i n frt ; e) rendes tagok, kik évenként legalább 5 fi lg fővárosban 3 trt. vidéken 1 trtot három évi kötél« |j. ‘séggel fizetnek ; g ■' f) tiszteletbeliek, kiket a választmány ajánlatál ■r zgyülés megválaszt. Fiókegyesülete az ország több vidékén, szán WbJol 16. •? De ezek közt, fájdalom, nincs az ungi! Öiuilőtöldemen még nem talált viszhangra eszme; peu\íg Ungvár és Munkács volt azon két el állomás, hol\ honfoglaló őseink is »fecerunt inagnu áldomás», melyXjehát nem lehet utolsó ott, hol honfi és honleányi kötelei' grői. midőn egy mentő eszr megvalósításáról van szó. Ez igy nem maradhat; ott, a lio.f. miként Munkács h zafias szellemű püspöke Firczak Gyűli:, fényes elmeél bebizonyitá, nincs nemzetiségi kérdés, hane,-n csak jet vériiég honol, hol magyar és orosz ajkú mim, oröt <eu és bubán együtt érzett; hol a hány gyeinek megmentünk, annyi hű gyermekét mentjük meg a hátiak-és hol ha az Ínség beköszönt, mi a felvidéken ne átka, egy tehérkereszl-egyleti választmány a szegény izülők nyilvántartásával is nagy szolgálatot tehetne. És egy ily fiók-egylet könnyen megvalósítható ml na, ha Ungvár páratlan lelkes hölgyei az ügyet kelőkbe vennék, az általuk emelendő lehérkeresztes szeretet-ház lenne legszebb railleniumi emlékük ! Adja Isten, hogy úgy legyen! Kelt Bpest, 1394. január 1. Tabódy József. Villámos világítás. Ungvár varos múlt évi deczember 27-én tartott képviselő-testületi gyűlésének fő tárgyát a villámos világítás kérdése képezte. Erről szóló tüzetes tudósításunkat lapunk múlt számából a meg nem szakítható nagyobb közlemények kiszorították. Az idejét múlt tudósítást most nem közöljük, de közrebocsátjuk az ajánlatokat. Reméljük, szívesen veszi a dolog iránt oly meleg érdeklődést tanúsító közönség. A város utczáinak villámmal világítására a pályázati határidőn belül a város tanácsához 2 pályázat érkezett be, és pedig : egyik Ganez és társa bpesti részvénytársulat ajánlata — ennek ajánlata rövid kivonatban : A nevezett társulat 50, esetleg 70 évre kéri a kizárólagos jogot a várostól; a szerződés egész tartamára a telep felállítására a czélnak megfelelő 3604 C ölnyi területet ingyen kér átengedni Vállalkozik 18(. drb. utczai lámpát, ezek közzül 90 drbot 10, és 90 darabot 16 gyertya ténynyel a város költségén állítandó uj oszlopokon s részint a házak falán évi 4000 frtny általány összegért világítani; az elromlott lámpákat i vezetékeket a szükséghez képest ugyancsak a város tartozik kiegészíteni. A magánosok világítására az ajánlat következőképen ozól: A villamos villámáram ára óránként egy 16 gyer- tyás izó lámpáért 6 fillér v. 3 kr. egy 10 gyertyás izzó lámpáért 4 fillér v. 2 kr, — ezenkívül minden magános által a berendezésért évenként 4 korona vagyis 2 fri fizetendő. A vállalkozó czég a szerződés megkötése utát egy fél év alatt kötelezi magát a munkálatok megkez- eésére, —- de csak azon esetben, ha az utczai lámpái világításán kívül a magánosoknál legalább 1000 lánj biztosittatik részére, 30 év leforgása után a közvilági tásra szolgáló összes vezeték hálózat ellenérték nélkü a város tulajdonába megy át, mig a többi berendezés a város más egyezség hiányában 40%-val a becsároi alul jogosult lesz megváltani, 70 év lejárata után pedij az összes villamgépek és készülékek nyilvános vezeté kék egyéb tartozékok ingyen fognak a város tulajdo nába bocsáttatni. A vállalkozó czég az egész szabadalom tartani alatt községi adó fizetése alól mentességet kér, a szer ződés bélyegei és illetékei közösen vfseleritiők, végül vállalkozónak jogában all a szerződést egész lerjedel mében az ungvári műmalom törvényszékileg bejegyzet czégre átruházni. A másik ajánlatot az Elektra magyar accumuláto gyár részvénytársulat tette, következő teltételek mellett A kizárólagos szabadalom tartama úgy a váló utczáinak és köztereinek, valamint a magán lakások tö: és magán épületeknek, intézeteknek és vállalatokkal villámfénynyel leendő világítására 1895. év január í-éi kezdődik és 25 évre terjed. Kötelezi magát a részvénytársaság évenkénti 270( frt összegért a város utczáit 130 drb 20 gyertyafényi izzó lámpával és 6 drb. 1000 gyertyafényü iv lámpá val világítani, 3100 írtért 150 drb. 20 gyertyafény! izzó lámpával és 6 drb 1000 gyertyafényü iv lámpává világítani, 4150 írtért, 200 drb 20 gyertyafényü izi lámpával és 6 drb 1000 gyertyafényü iv lámpával vi lágitani és mindezt a saját kezelésében és kizárólago költségén előállítandó villámfénynyel. Kötelezi magát a technika haladásához mérten a újításokat meghonosítani és ahhoz képest a világítás időről időre tökéletesíteni s mindezekért á várossá 1 szemben teljes szavatosságot, vállal. Kötelezi magát a lámpák összes, leiszerelvényéi valamint ezek világítására szolgáló vezetékeket sajá költségén beszerezni és elhelyezni s a szabadalmi id alatt a szükséghez mérten azokat kicserélni, javítani é helyre állítani. A 25 évi szabadalom lejárata ulán a város ul czáinak és köztereinek világítására szolgáló iv- és izz lámpák, oszlopok és fali karok összes felszerelvényeil valamint a vezetékek és tartozékaira város feltétle tulajdonába mennek at és azokért a vállalkozó ezt sem megváltási árt sem egyréb képzelhető dijakat nei ■ igényelhet. 25 év letorgása után a varosnak jogában áll világítást bárki által foganatosíttatni, sőt a világítás ezt , módjával teljesen szakítani is/ ha azonban a város világítást 25 év eltelte után ismét a vállalkozó cfcégi ) ■ bízná, már most kötelezi nugát J* pjég, hogy a jelt i; alapon a világítást újabb 2>7 évre el villái ni kötelek i i leend. a | Kötelezi magát a' ez tg saját költségénégy, vaj a szükséghez képest I Jbb árain fejlesztő központi tel pet létesíteni, a magáiü lakásokat 16 gyertyafényü *n; ■ gal óránként legfeljebb 2|i0 krért világítani. ‘ 1 Kötelezi magát u pég az összes berendezel A- 1895. év január 1-ig teljesen .elkészíteni, úgy, hogy azc . l895- év január hó 1-én. teljes működésbe léphessed , A ozé2 nem követeli azt, hogy a magán Ián?0 száma már előre megliatároztassék, de kötelezi míSJ wf’ *h°gy ha nyilvánpi ^tágításra szánt lámpák szt,m í _m-at — a magánosoknál alkalmazott lámpák, szá?1 bele értve a nyilvános helyeken létezőket is, az J5(J0-at eléri, az ezen számokon felül újonnan felállítandó minden 100 magán lámpa után 5 nyilvános izzó lámpát ingyenesen állít. Kötelezi végül a czég magát arra, hogy a központi telepen egy oly képességű accumulátor telepet fog fölállítani, mely képes leend a szolgálatban lévő lámpák felét 10 órán át megszakítás nélkül világítani. A czég adómentességei nem igényel; a nyilvános világítás a nap lementével kezdődik és a keltével végződik. A katonai husszállitás üg-ye. A városi huskérdés ügyében, tudva, hogy a közön- j ség annak további fejlődése iránt érdeklődik, a következő közleménynek kérek helyt adni : A dolog oda jutott, hogy a katonai élelmezési bizottság az »Ung» által figyelmessé tétetvén, már a vállalat első napján, január 2-án megvizsgálta a húst s azt mint teljesen hasznavehetetlent visszautasította. Másnap, január 3-án, Aronovics Ábrahám ur hibáját jóvá teendő — bikát öletett s azt akarta a katonáknak kimérni; ez a bizottságot annyira felháborította, hogy vele a szerződés felbontatott s özv. Samunovics- nét kérték fel a kisegítésre. Ezen végeredményből két örvendetes dolgot kell végeredménykép levonni : az egyik, hogy katonagyermekeink élelmezésére az élelmezési bizottság dicsérőleg ébren őrködik, s a mi még dicsérőbb, a sajtó hangját nem hagyja a pusztában elnémulni ; a másik pedig, hogy ! a felszólalás a jelzett veszélytől a közönséget egyelőre megmentette. Miután a tények ib »rsan igazolták feltevéseinket, most még nyugodtak 1 éghetünk a még mindig késedéi ineskedő sajtóper elé 1 Mocsáry Géza. A Pallas ie :km írói.*) Élénk emlékezetembe', vannak még a hatvanas évek étlapjainak ama ké,. téuy.-kben a cseh és német hivátalnökok haza vándort sa vÁ< í.brázolva. Egy útmutató ta, mely a magyar határból kís, Igáló útirányt mutatta, ráírva Bées vagy Csa. v' m é- !i .-szu sora a rokkant czilinderü, félretaposott r’aiucsnibah Író czivi- . lizátoroknak, a kik batyuval a b.dukon, Mé lával az orrukon, a vissás érzelmek kifejezésével arezukon, re- j pülő frakkszárnynyal indultak vándorútra, oda honnan minket boldogítani ide sereglettek VA .... >t alá | Írva parodisztikus czélzással a régi vers : Már siess hazádba vissza veri seregem!« \ Ma már jóformán elmúlt amaz idők kest'vüscge. . Kevés szív dobog, a ki azt a czivilizátori sáskái í r, a saját szemével nézte végig. Uj nemzedékek tolong A a i éle; versenyében, legalább is ötven évesnek ken -j bérnek lennie, hogy elmondhassa: láttam legalá« i rívid, de keserű kornak a maradékait, .lókai Mó . let regényében törekvései, érzületei, télszegségei, ai; • > I könytakasztó furcsaságai és hahotát keltő komolyságáig /lel vannak írva a halhatatlanság számára. Csodálatos dolog volt ez nagyon. Mert ama turcs- had, néha nagyon is szedett-vedett népség, mégis egész-x i j ben a nyugati czivilizáczió magasságán és vele közös- ; ségben élő vezérelmék törekvéseinek vala a munkás- ; csapata. Igaz az is, hogy egyben-másban nem is tettek i mást, minthogy végrehajtották a dicső 1848 vívmányait, részben a szellemét. De gyűlöletesnek, de veszendőnek. ) balsikerünek kellett lennie minden szándékuknak és cseI lekedetüknek, mert a czivilizáczióért, a melylyel rendelkeztek s a melyet kínáltak, cserébe kérték államisái gunkat, szabadságunkat, nemzeti jellegünkét. Azaz hogy [ kérték ? Dehogy kérték, sőt inkább vették kéretlen, erő- > szakosan. Ha mostan ismételve, meg ismételve látjuk, mily 51 elragadó lelkességgel lehet alkalmatos időkben nagy, reformokat proklamálni, de hogy mily konvulziókkal, mily 5 bonyodalmakkal jár gyakran a legüdvösebb reformnak t is átültetése a más csapáshoz törődött eleven életbe : II kihámozhatjuk könnyen azt az igazságot, hogy az elnyomás korszaka is tudott becses szolgálatokat "tenni a , nemzet fejlődésének, azon kívül is, hogy mig zsákmá- t nyúl bevert czilindert, sovány batyut, lyukas sárczipőt ) és viseltes Bakh-huszár-egyenruhát vitt magával a ki- ä i vonulók serege, addig ide eleméntáris e»ővel égretörö reményt, megifjult életkedvet, tüzet és lelkesedést ha- -igyott, mint vetésének és munkálkodásának eredmé- y ! nyét. ;, Ma, mikor e visszaemlékezést papírra vetem, egy i másik, ha lehet, még a téginél is furcsább társaság kiff i vonulását látom a háromszinü határon át. Nem ütött- n kopott alakok torzított képe, hanem ..zimmetrikus, szépen díszített, itt-ott aranyozott külsejű vaskos legények, a biczegő járással hosszú sorban. Ezek is a czivilizáczió n apostolai nálunk. Becses a tartalmuk, tele hasznos is- a merettel, tudományos világossággal. Nincs is irántunk el e lenséges szándékuk, nem kérik államiságunkat, nem ké- n rik alkotmányunkat, nem kérik szabadságunkat cserébe ,s azért, a mit adnak De sőt alkalmasak arra, mint mindén terjesztője a czivilizácziónak, hogy bennünket be- v esés kincseink megvédelmezősére még jobban felfegyve- rezzenek. És ha én mégis a belső öröm és a lelkese- r_ dés nem közönséges mértékével nézem e vándormadarak elvonulását tőlünk, annak igen nagy oka van, a d/ *) E czikket Rákosi Jenő irta s a Budapesti llirlap mull k! éri deczember hó 22-én megjelent számában |a tárczarovacban közölte. Miután mindenber^SÄßiertünk a ozikk írójával, kész- k seggel adunk helyett linkre bocsátott közleniénv1 nek A Pallas lexik<Í|H^^H|H^&|^^k«Y jelentősége ineg- ;l érdemli, hogy azok * 1 a kik nem tartoznak A s;
