Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)
1894-01-07 / 1. szám
XXXII. ÉVFOLYAM. U ngvar. 1894. vasárnap, január 7. 1. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tar I. szám. I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap meyjelen minden vasárnap KI ADÓÉI V ATAL : U Székely és Illés könyvnyomdája' ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frí Félévre — i > Egyes szám 10 k; HJRLETESEK előfizetések valamint a lap anyagi rés illetők a kiadóhivatalba (Székely illés könyvnyomdájába) küldendői- Nyilttér soronként 20 kr. ÜN6 VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. feszítések alkalmaira; méreggé akkor vált, a miké élvezeti czíkkó lett. Ezen legfőbb méreg által okozott anyagi és erkölcsi bajok gyökeres gyógyítása abban állana, ha a pálinka, mint élvezeti czikk nemzetközileg k vonatnék a forgalomból Csakhogy e jámbor óhaj a messze jövő ábrándja. A fülig fegyverzett álí J utóknak szükségük van a pálinka jövedelmére; v ■ deni kell az államot, ha mindjárt nem is lesz || részére védelmezni, miután a nagy hadseregek s ] pálinka tönkreteszik az államok létalapját : a kö | népet. Miután a pálinkának, mint élvezeti czikknek forgalomból való kivonása nemcsak a jelenben, de i közel jövőben is lehetetlen, a nyomán járó romi csökkentésére nem tehetünk egyebet, minthogy t a lentebb főbbeknek nevezett okok részben \a > megszüntetésére törekszünk. Az igények nőveked Bének -r az emberek túlságos erőfeszítésének hala csak a kor iránya szabhat. Napjaink nem kedvezi . az igények csökkentésére nézve; sőt nap-nap után uj és uj életszükségletei támadnak az embernél. Ha ez tovább is igy tart, az erőfeszítés nem le;- ( * a szükségletek biztosítására elégséges; erő, a mo taninál sokkal nagyobb erő kell majd hozzá. Lebe , bogy a tehetetlenségnek érzete egyrészről az ige nyék csökkentésére, másrészről a testi és szellő» s erők kímélésére, a nagyobb ártalmaktól való t.a tózkodásra fogja ösztönözni az embereket. Az ö I vény, mely lábaiknál fog tátongani, megállásra * irányváltoztatásra fogja majd ösztönözni a rohanóka ? A bor szaporításán, olcsóvá tételén sokat ke munkálkodnunk nemcsak gazdasági, de erkölcsi o'- miatt is. Addig is, mig a munkás emberre n nem lesz elérhetetlen luxus a bor-ital, terme!, gyümölcs bort és szoktassuk rá a népet. Legkönnyebben segíthetünk az iszákosság h. madik okán a túlságos szabadság korlátozása : A tapasztalat igazolja, hogy a korcsmázás biz‘ fokú megszorítása, az alkalom megvonása által vező eredményeket lehet elérni. Ilevesvármegye erre az útra lépett, midőn 15 éven alul levő gyermekek Korcsmázását . fi rend, közegészség és közerkölcsiség szomp' szabályrendeletileg eltiltotta. L.punk „Külonf rovatában találja az olvasó a szabályrendeletei Valami nagyon sokat mi nem várunk mert hiszen eléggé megtanulhatja a nép gyere el J a korcsmázást 16 éves korától kezdve is; de ;1 ezen tilalom általánosítása lendítene az iszák 1 baján, szilárd hitünk. A korcsma nagy ken pálinkának. Nagyon sok gyermek, a ki különb . szagától is undorodik ezen italnak, megszok » a korcsmabeli társak között; mire felnő, kész válik, versenyt iszik a korcsma bármely törzs ven U gével. Ha a gyermekkorban nem lesz a nép a kr;r- csábításainak kitéve, jobban fog rajta az isko velós ; fejlettebbé válik testileg és erkölcsi.1, gyobb lesz az ellentál ló képessége. A korcsmázás ilyen korlátozásának/ ált. ámítását czólozta a vallás- és közoktatásmgyi miuisz a közel napokban, rendeletileg buzdítván a kir. tanfelügyelőket, hogy hasonló szabályrendelet alk tása érdekében buzA'itólag lépjenek fel. Biztosra vesszük, hogy vármegyénk törvén hatósági biz-ottsága magáévá teszi a korcsmázás korlátoz,o mák eszméjét és hasonló szabályrénde alkotásival segítségére siet a pálinka ellen küzd isk jaknak és szószéknek. páratlan jelenség, hogy mi Ungvármegyében nemi az ngynevezett „közvéleményt“, de a valódi kö{-' véleményt képviseljük, midőn „hivatalos és ellenzéki“ újság is vagyunk egy személyben. Az úgynevezett „hivatalos“ irány nem szük- sógképen rossz (mert ha az volna, nem lehetne aj közhangulat formális kifejezője); az ellenzéki irány sem lehet szükségképen jó, mert ha az volna, föltétlenül érvényesülne és ,,hi’atalossá“ válnék. Mi tehát a vezetés és r kritika irányait, mi után a nyílt színvallást követ- lő politika szolgálatában nem állunk, akként egyesítjük, hogy helyet adunk minden sornak, mely azt a hatást teszi! reánk, hogy a vármegyei és városi közérdek önzet-' len szolgálatában íratott: de kiszorítunk minden betűt, a mely a „közjó“ bélyegét nem viseli magán. Ha a vármegye közönsége a vidéki hirlapirás feladatát illető felfogásunkat helyesli, bizalommal kérjük, részesítsen bennünket olyan szellemi és anyagi támogatásában, a minővel eddig kitüntetett! Az iszákossá^ ellen. Midőn valamelyik európai hatalom valamely értékes darabját a Földnek- védelme“ alá veszi, az utazók megegyező vallomása szerint, pálinkával kezdi a „czivilizácziót.“ A ..czivilizáezió“ áldozati oltárára szánt szerencsétlen benszülöttek kiváló emberei észreveszik a veszedelmet, mely fajukat az efl'ajta művelődés ált<l sújtja; természetadta zsenialitásukkal nevén szól'tják a gyermeket, a midőn a pálinkái „tűz- italSnak nevezik. Észreveszik, hogy a pálinka olyan, mint ;i féktelenkedő, az emberi akaraterő befolyása alól kiszabadult tűz, pusziit és rombol. A pálinka szerepe azonban a tűzénól is szomorúbb; mert a közönséges tűznek csak a lelketlen, de a tűzifáinak mini a lelketlen, mind a lelkes anyag áldozatául esif. S ha a „tűzifái“ megtette hatását, ha elsat- nyitotta a „Szentlélek templomát“ s leég>*tte lakóját, a lelk<*t, megsemmisitet. e a jellemet, következik a végi egei. oltalombavétel, az annexio s vele a benszülöttek erkölcsi majd fizikai halála. Sajnos ieknség, hogy nálunk is szerfelett elterjedt a „czivilizáezió.“ Az egész haza népe szenved hatása alatt, a mi vármegyénk népe, mint felvidéki vármegyéé talán jobban, mint más törvényhatóságoké. A »épnek mindennapi kenyerévé kezd válni a pálinka. Ha páliuiá^*§&JAri az éhséget. S ez az uj kenjjj;. még Tí^^^^itoának csúcspontjára ; egyrg terjed, élvezete/ egyri^jjjftelánosabbá lesz. A magyar nép eddig. mk.?Hppeft*riumnak“ használta, ma-holnap a töltött káposzta után is megiszsza, _ Ennek a rohanás üódrtásnak^»kai közül a legfőbbek : az igények nagymérvű megnövekedése, melyek u nép fiát gynkran szervezete felett álló erőfeszítésre, ejfen eroicVjitésnek a pálinka által való bizt sasára utalja ^ a . bornak, a természet által pc ,ikált italok legiRmesUbbjónek megfogyása, megdrMúlása: végül a túlságos szabadság, mely ennek ;| leghatalmasabb méregnek élvezetét lehetővé K55Í. pálinka emberi találmány. Nem fajának "‘"‘^■ntására, de javára találta azt fel az ember. rv08íág lehetett kezdetben a pálinka (gyomor- i görcsben ma js egyedüli orvossága a népnek). 1 meg xa idegek, az izmok ostora a rendkívüli erőA mi hivatásunk. A jelen számmal az „Ung“ 52. évfolyamát kezdi meg. A kapcsolatot a múlttal nem kívánjuk megszakítani, nincs rá okunk, hogy restelkedjünk az elődök miatt, jövő magatartásunkat mindazonáltal az a legközelebbi két év határozza meg. a mióta a mi kezünkből kerül ki az „Ung“. A mit a legközelebbi két éven át cselekedtünk. azt fogjuk tenni a jövőben is: egy jo helyi lapot bocsátunk közönségünk rendelkezésére. A dicsekvés sem az álszeréuykedés, sem a| gyengeségből, túlságos önszeretetből eredő alakjában nem kenyerünk. Midőn tehát azt állítjuk, hogy jó helyi lapot adunb Ungvármegye közönségé-! nek kezébe, csak azon véleménynek adunk kifejezést, mely az „Ung“-ról a legközelebbi két év alatt úgy a vármegyében, mint a vármegye hatá■ ain túl is elterjedt. / * K Es h$c a legközelebbi múltban egy jő helyi .apót voltunk képesek közönségünk rendelkezésére bocsátani!, a jövőben joggal várhatnak jobbat tőlünk olvasóink; joggal várhatják, hogy miután rtyeg- mutat/tuk, hogy miként kell a vidéki hirlapirás kvs- keny és rögös utján haladni, a jövőben szilárdabb és/’ruganyysabh léptekkel haladjunk a taposott uyór f iPi'on. ( Ha ezt várja tőlünk a.vármegye közönsége, znom fog mogcsalódni; a közel múlt erkölcsi sikerei által megerősített önbizalommal Ígérhetjük, hogy a jövőben nem kevesebb jóakarattal, de mindenesetre több jártassággal fogjuk szolgálni Ungvármegye érdekeit. A helyi közérdek szolgálata képezte tevékenységünk czólját a múltban, ez fogja képezni a jövőben is. E\ a mi hivatásunk. Az igazi helyi lap nem szolgálja „az emberiséget és a hazát“; a helyi lap feladata a kö\ve- tites. A jó helyi lap kötelessége közvetíteni, a helyi viszonyokba beilleszteni azon eszméket és törekvéseket, a melyek az ország közjava érdekében a dolgok mélyébe bepillantani tudó, széles látókörrel megáldott elmék által felszínre hozatnak. Az igazi helyi lap az irány-adás mosolyra indító hibájába sohasem esik; a jó helyi lap krajezárokra váltogatja a közérdekek eszméit, a jó helyi lap, miként a jegyző a közigazgatásnál, a művelődésnek, a haladásnak ostorcsapéja. És ezt a feladatot mi lelkiismeretűnk mel lett a közönség rá a tanunk — mindig komolyan vettük. A legutóbbi két óv alatt egyetlen száma sem jelent meg az „Ung“-nak azért, mert a vasát - nap elérkezett, hanem megjelent azért, mert valami mondani valónk volt a vármegye és a város közönségének. S a mit mondanunk kellett, magunk mond tunk el mindenkor; mi nemcsak szerkesztettük, de irtuk is az „Ung“-ot. A mi elvünk a vidéki hirlapirás terén a föl- tétlen megbízhatóság. Az emberi gyarlóságból eredő tévedést igy sem kerülhetjük ugyan ki; tévedhetünk, de egy rosszhiszemű sor soha napvilágra nem jut az „Ung“-ban. Azt tartottuk s tartjuk, hogy ha a tisztes férfiú négyszeri, között sem mond soha tudva valótlan vagy kétértelmű, homályos dolgot, az a ki körülbelül ez,er embernek beszél, ambitiójának tarthatja, hogy mindig és mindenkor azt mondja, a iifi| . jj&j^dése sugall Ennek a föltéfei^H^ln.i .aifi^artásánitjgMMiflBÉ^^SiHnÉMairvarországon ‘«''»w.., -—.-------------------V _____■ - _________|_______ ■ ' 71.------------------ - - --------Lapunk S55ámáüioz fél iv melléklet van csatcílva*-,
