Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-23 / 30. szám

Polgári iskola. Az ^Ungvári Közlöny« legközelebb két Ízben fog­lalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként lehelne nálunk a gimnázium tultömötlségén segíteni. A panacea természe­tesen nem lehet más, minta polgári iskola. Olyan szükséges Ungvárnak a polgári iskola, mint a darab kenyér, hogy «mindazokat, a kik nem bírnak a tudományos pályán haladás kellékeivel, egész nyugodtan ki lehessen a gim­náziumból rekeszteni, hogy abba az iskolába járjanak, a mely speczialisan a polgári osztály szükségleteit tartja szem előtt.« Szóval, azért keli Ungvárnak a polgári is­kola, hogy a gimnázium levezető csatornája legyen ; le­vezesse onnan a selejtes elemket. Előre teljes bizonyosággal meg nem mondhatom, miként működnék Ungvárott ez a legújabb csa­torna ; de abból a tényből, hogy az országban sehol sem tudnak megbarátkozni ezzel az intézménynyel, arra a következtetésre jutok, hogy nálunk sem válnék be ; legalább azt a czélt, hogy az értelmileg gyenge eleme­ket a gimnáziumból elvonja, nem lehetne általa elérni. Az ungvári gimnázium nem az urhatnámság egészség­telen irányzatának, hanem speczialis helyzetének kö­szöni népességét ; annak, hogy a g.-kathoiikusok közép­iskolája. Ezen a helyzeten a polgári iskola legkisebbet sem változtatna. De — miként emlitém — Budapest kivételével, hol kevés a gimnázium, máshol sem virágzanak a pol­gári iskolák s nem egyebek korcs gimnáziumoknál; az ország nem tud az intézménynyel megbarátkozni s ez az idegenkedés a szülők józan ösztönén alapszik, mely­nek hatása alatt nem tudják magukat elhatározni arra, hogy gyermekeiknek, mielőtt tehetségeik és hajlamaik irányát észrevehetnék, pályát válaszszanak. A másik oka a polgári iskolák néptelenségének, hogy a szervezők már kezdetben diszkreditálták az in­tézményt annak a szerencsétlen felfogásnak terjesztésé­vel, hogy a polgári iskola a tehetségtelen gyermekek is­kolája, kiket értelmi fogyatkozásaik arra kárhoztatnak, hogy polgári iskolások s majd iparosok és kereskedők legyenek. Mennyit rontott ez a merőben hibás felfogás az intézményen, mily károsan hatott s hat ma is a pol­gárok (iparosok, kereskedők) önérzetére, mindenki tudja, ki e társadalmi osztályok helyzetébe bírja magát kép­zelni. A tehetségtelen gyermek legyen polgári iskolás, később iparos, vagy kereskedő ; mintha bizony tehetség­telen emberekkel lehetne megteremteni az oly sokat em­legetett magyar ipart és kereskedelmet. Nem oda Buda ! A termelő pályákra izmos tehetségek kellenek ; a kevésbbé tehetséges gyermekek jók lesznek kisebb tisztviselőknek, kisegítő hivatalnokoknak. Azt a levezető csatornát tehát kár volna műkö­désbe hozni; mert az úgynevezett gyenge diákokra szük­sége van az országnak, nélkülük fennakadást szenvedne az ország adminisztrácziója. Az iskola a társadalom kicsinyített képe Az isko­lában, valamint a társadalomba a különböző erők keve­redése kell, hogy fenntartsa az egyensúlyt. Az igazi isko­lában épolyan szükséges a legrosszabb, mint a legjobb diák. Valamint a társadalmi téren mindenkinek nyitva áll a pálya, épugy nyitva kell tartani az iskola ajtaját az egész nép minden gyermeke előtt. Ez az egységes középiskolának az alapja. És más középiskolának — ki­véve a középiskolai képzéssel is foglalkozó szakiskolá­kat — nincs is értelme. Az egységes középiskolából, a gimnáziumb ó I, kaphatja a maga munkását a mi­niszteri szék s az eke szarva. Ha gimnáziumunkban 2—2 párhuzamos osztály kevés, négyet kell állítani. Miként e sorok tanúsítják, én nem vagyok a pol- pári iskolai intézmény barátja s nem szeretném, ha a kormány. áldozatkészségét egy meddő múltú s nagyon is kétes jövőjű intézmény meghonosítására vennők igénybe A mi pedig a hangoztatott polgári iskola elhelye­zését illeti, határozottan kárhoztatom azt a szerencsét­len ideát, hogy a régi gimnáziumi épület legyen a pol­gári iskolai helyisége; mert az az épület iskolának egyátalában nem való Alapos átalakítás után jó lesz a pénzügyigazgatóság elhelyezésére. S. F. Tanitó-gyülés. Az Ung beregvármegvei r. kath. tanítok egyesü­lete folyó hó 18-án tartotta meg évi rendes közgyűlését. A tagok 9 órakor misét hallgattak, azután az ung­vári rk. elemi iskola 4-ik osztályának tantermébe gyűl­tek össze mintegy negyvenen. A tanítókon kívül jelen volt a gyűlésen : H e h e 1 e i n Károly, ungi, F o r g á c h Antal, beregi főesperes, T ó t h Antal, Csehticzky József, Laurenszky Ferenczj esperesek; több lel­kész ; tovább Tihanyi Domonkos és E m b er János tanfelügyelők. A gyűlést B e n k ő József, esperes, egyesületi el­nök eszmékben bővelkedő tartalmas beszéddel nyitotta meg, melyben napjaink politikai visszonyaira visszapil­lantva, érdekesen foglalkozott a «negyedik rend« küzdel­meivel, melynek hitetlensége ellen állást loglalt. Kifejté hogy a keresztény szeretet az a forrás, melyből a vi­lág a béke és nyugalom áldásait merítheti. Jól tudja, hogy a keresztény erkölcsök apostolai ma nem kedvelt emberek ; de azért ne csüggedjenek el, gondolják meg, hogy az eszméknek mindig voltak, vannak s lesznek mártírjai; az igaz embert a megélhetés kicsinyes gond­jai nem kötik le teljesen, ő magasabb czélok felé tör, na­gyobb jutalmak biztosítására is törekszik. Ily irányban való férfias küzdelmekre, a keresztény erkölcsöknek az iskola által való terjesztésére hívja fel a tagokat s a gyűlést megnyitja. A nagy figyelemmel hallgatott beszé­det a gyűlés zajos éljenzéssel fogadta s az elnöknek jegyzőkönyvi elismerést szavazott. Azután Szabó József olvasta fel a múlt gyűlés jegyzőkönyvét, majd főjegyzői jelentését, melyben visz- szapillanlván az egyesület 10 éves működésére, a múlt évi működésről számolt be tüzetesen és alaposan. Majd Oncza y Sándor, tibai tanító, tartotta meg felolvasását az az ismétő-oklatásról. Dolgozata ko­moly törekvést, szorgalmat, igyekezetei árult ugyan el; de a fontos kérdést ki nem merítette. A felolvasást élénk vita követte, melyben Fo rgác h főesperes, az elnök, N y e g r u s, bégányi tanító, Szabó József, (fond y Ede és Kopornoky Elek vettek részt. A vita az ismétlő tanítás díjazása körül forgott ; eredmé­nye az a határozat lett, hogy a hol a kath. tanító egyedül működik a községben, hasson oda, hogy a köz­ség díjazza az ismétlő-tanítást; más helyeken pedig igyekezzék a tanító az iskola fenntartót méltányos díja­zás biztosítására bírni. Ezután Lewan d ovszky István olvasta fel >A szülőföld ismertetésének gyakorlati tárgyalásé«-ról Írott pályanyertes értekezését, utána G ö n d y Ede a rávo­natkozó helyeslő bírálatot adta elő. — A pályanyertes dolgozat bevezető részében igen megszivelendő tanácso­kat osztogat a földrajz tanítására vonatkozólag, azután 10 mintaleczkét nyújt, melyek gyakorlatilag igazol­ják a szerző helyes leifogását. A zajosan megéljenzett felolvasás után élénk vita tárgyát képezte, kiadja-e az egyesület a dolgozatot, vagy ne ? Végre is abban tör­tént megállapodás, hogy az egyesület a tulajdonjogot visszaadja a szerzőnek s a kiadás költségeihez 30 írt­tal járul. Kopornoky Elek jenkei tanító, 12 punktu­mokban adta elő azokat a szempontokat, a melyek őt az ének-tanitásban vezérlik ; majd egy ügyes gyakorlati emberre valló tanítással mutatta meg, hogy punktumai figyelemre méltók Elismeréssel is volt érte gyűlés. Ne­künk azonban nem lehet elhallgatnunk azt a megjegy­zésünket, hogy tanítás, iskola és gyermekek nélkül : fá­ból vaskarika. Hogy a gyűlés valódi tanításból iftélhesse meg, helyesen jár-e el a minfa-tanitó, taná­csos lesz jövőre a szorgalomidőben tartani meg a gyű­lést, mikor még a gyermekek együtt vannak. A pénztárnok jelentése, a pályatételek kitűzése és pár apróbb házi ügy elintézése után a gyűlés egy óra körül véget ért. Utána a tagok egy része közebédre gyűlt össze a Koronába Az emelkedett hangulatú ösz- szejövetel több szép felköszöntő elmondására szolgálta­tott alkalmat. Fürdői levél. Uzsok, jut IS. Mindenekelőtt bocsánatot kérek, hogy csak most váltom be abbeli Ígéretemet, hogy az uzsoki lürdő- ről egyet-mást írjak ; hiszen eddig a szokatlanul pocsék időjárás miatt a fürdői élet fejlődéséről szó sem lehe­tett. Bedig az uj tulajdonos, aki az eddig nagy mérvben elhanyagolt fürdőt — fáradtságot és költséget nem ki­méivé — ily rövid idő alatt modern intézetté varázsolta, a sorstól valóban jobb kezdetet érdemelt volna. Most már minden megvan, a mi úgy a beteg és üdülő, mint a szórakozni vágyó fürdővendéget kielégíthetné. A fürdő a szó szoros értelmében komforttal van berendezve. A szép, tiszta é^ száraz szobák díszes vas- butorral, szőnyeg, függöny és ágyneművel vannak be­rendezve. A pontos kiszolgálást szobaasszony, szobalány és szolga közvetítik. Jó étkezésről keresztény és zsidó vendéglőkben van gondoskodva Az uj fürdőház porcel- lánkádakkal és a helyiségekjmindenütt villanycsengetyü- vel és-uj closettekkel vannak ellátva. Apró kavicscsal szépen beszórt és gondosan ápolt s Ízlésesen újjáalakí­tott sétányok, társalgóterem, kávéház, jó zene és, amit legelső helyre kellett volna tennem, állandó ügyes fürdő orvos s jól berendezett gyógyszertár állanak a fürdő­vendégek rendelkezésére. A fürdő modernül befoglalt forrásokból fakadó va­sas vizeinek gyógy hatásáról mint laikus csak annyit mondhatok, hogy valóban csodával határosak azon ered­mények, amelyeket itt észlelni lehet. Vannak vendégek, a kik sápadtan és kiaszottan jöttek ide, akik annyira cl voltak gyengülve, hogy ide­jövetelükkor úgy kellett őket a szekérről leemelni és már néhány nap múlva a visszatért egészség minden jelével és uj életkedvvel látjuk járni-kelni. Uzsok hidegvizgyógyintézete kiállja a versenyt akármely hasonnemü intézettel, és massage, valamint Kneipp-kurára is be van rendezve. A vendégek, miután az idő most már jóra fordult, úgy a szomszéd vármegyékből, mint Galíciából már gyülekeznek és rövid idő múlva bizonyára eléggé élénk társadalmi élet fog itt kifejlődni. Hiszen Uzsok a régi jobb időkben is (midőn e türdö fénykorát élte és orszá­gos hírnévnek örvendett) gyülhelye volt a felsőmagyar- országi és galicziai előkelő családoknak, a kik itt gyó­gyulást és üdülést kerestek és találtak. Fürdővendég. Különfélék. * Kinevezések és áthelyezések. A nagy- rnéltóságu vallás- és közokt magyar kir. minister özv. Hadrava Antnlné, szül. Geőtz Adél oki. tanítónőt a turja-bisztrai állami elletni iskolához rendes tanítónővé és Bacsó András oki tanítót a hullni állami elletni népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Takács László nagy-bereznai állami iskolai igazgató-tanitó, Kotyó Már­ton turja-remelei állami iskolai igazgató-tanitó, Szabó József őrdarmai állami iskolai rendes tanító és Gás­pár Teréz sztrajnyáni állami iskolai rendes tanítónő az ungvári állami elletni iskolához, továbbá Homieskó \ Gizella csabrendeki állami ellemi iskolai tanítónő a sztrajnyáni állami ellemi iskolához helyeztettek át. — A töldmivelésügyi m. kir. miniszter Rónay Antal n.- bereznai 1. oszt. erdőtisztet ugyanoda főerdésszé, Husek Ferenez és Vitt ich Lajos erdészjelölteket az ungvári főerdő hivatalba erdészekké, Bittern Géza, Balogh Ernő és Kmetonyi Emilt pedig ugyancsak az ungvári tőerdőhivatalhoz II. oszt. erdőgyakornokokká nevezte ki. * Pénzügyigazgatóság: Ungvári. Öröm­mel közöljük a legjobb lorrásból merített azt az értesülést, mely szerint a pénzügyminiszter jövő évi költségvetésébe pénzügy igazgatóságnak Ung­vári felállítására szükséges költségeket felvette. Hogy ezzel a vármegyének és városnak egyik élénken érzett sérelme lesz orvosolva és a mind­inkább nyilvánuló szükségesség által támogatott vágya lesz betöltve, igen nagy része van ebben a vármegye s város érdekeit soha szem elől nem tévesztő főispánunk közreműködésének, ki nem szűnt meg a kormánynál a pénzügyigazgatóság felállítását szorgalmazni és befolyását éppen a legalkalmasabb időben a miniszteri költségveté­sek készítése alkalmával érvényre juttatni. Ung- vár városon lesz most már a sor, hogy a pénz­ügy igazgatóság elhelyezésének kérdését ideje- ^ korán gondoskodásának tárgyává tegye. * Főpásztori jótékonyság czim alatt a Szatmári megjelenő Heti Szemle vezérczikkben méltatja M e s z 1 é n y i Gyula szatmári megyés püspök jótékony­ságát s közli az ezidei első félévben történt adományo­kat. Ezek szerint 13,347 frt 96 kr adományt nyújtott a következő czimeken : 1. A szegényebb ellátású lelkészek és segédlelkészek támogatására 3094 írt 62 krt. 2. Isten házainak építése, javítása és díszítésére 2294 frt 45 krt (ebből a vinnai keresztuti statio-képekre 300 frtot, a tekésházi templomra 600 frtot. 3. Az iskolák, tanítók és szegény tanulók segélyezésére 2029 frt 32 krt (a koncz- házai iskolának 100 frtot). 4. A közhasznú intézetekre 2453 frt 25 krt (az ungvári kath. legényegyletnek 50 frtot). 5. A szerencsétlenség, betegség, nyomorral súj­tottak s különböző szükségben levők segélyezésére 1012 frtot. 6. írod. czélokra 1429 frt 32 krt. 7 Kegyeletes és egyéb közczélokra 1035 frtot (egy honvédszoborra 10 frtot, egy honvédszobor koszorújára 10 frtot.) — Ez ado­mányok mig egyrészt tanúbizonyságot tesznek a mellett, hogy a főpásztor áldozatkészségével mindenütt az elsők közt van, másrészt maradandóvá teszik nevét nemcsak a segélyezettek szivében és emlékezetében, de az egy­házmegye történetében is. * Közutak felülvizsgálása. Az állami köz­utak és azokon lévő műtárgyak felülvizsgálásával fog­lalkozik vármegyénkben Szunyogi Dezső műszaki tanácsos, közúti felügyelő. Az ungvár:—n.-mihályi e hó 17-én, az ungvár—szerednyei 18-án, az ungvár—uzsoki 19, 20-án vizsgáltattak meg; az ungvár—csapi hadászati jelentőségű utón épült uj Latorcza-hid 22-én vizsgál lá­tott felül. * A helypónzszedés ügyében a vármegye alispánja m. pénteken, e hó 21-én vizsgálatot tartott a város piaczain, mely vizsgálat azon sajnos tapasztala­tot eredményezte, hogy a helypónzszedés körül felme­rült panaszok jogosak, a mennyiben a helypénzbérlő két-három, sőt négyszeres összegét is szedi a tényleg szedni engedélyezett helypénznek, drágítva ez által az amúgy sem olcsó piaczot, s károsítva sok ezer sze­gény embert, kik tudatlanságuk folytán állandó fejős tehenei volna a bérlő kapzsiságának. A tapasztalt visz- szaéléseket az alispán feljegyezte, s egyben intézkedett a helypénzbérlő megbüntetése iránt. * Utmesteri vizsgálatok fognak tartatni Szunyogi Dezső műszaki tanácsos közúti felügyelő által az ungvármegyei kir. államépitészeti hivatalnál a f. hó 24 és 25-ik napjain. * Hymen. Ajtay János m. kir. erdész és Hlavathy Ilona, néhai Hlavathy János leánya és Hlavathy József s.-a.-ujhelyi kir. ügyész testvérhuga a f. hó 22-én tartották az ungvári ev. ref. templomban esküvőjüket. * Óvintézkedések a kolera ellen. Az or- / szág határán, különösen Bukovinában uralgó kolera be- \ hurczolásának, valamint a Szatmár-, Bereg- és Szolnok- Doboka vármegyék területén fekvő néhány községben fellépett heveny-, gyomor- és bélhurut gyanús esetei esetleges eltávolítása czéljából, a belügyminiszter a ne­vezett vármegyék területéről érkező vonatok utasainak orvosi megvizsgálását rendelte el. Ezen czélból Ér-Mi- hályfalván, Apahidán, Sajó-Mogyoróson, Nagy-Bányán. Szilágy-Somlyón, Királyháza és a csapi vasúti állomá­sokon orvosi vizsgáló állomások rendszeresittettek. A vizsgálat a vasúti pályaház előtt a nyílt pályán megál­lított vonatokon, a törvényhatóságok által kirendelt és a jelzett irány felől beérkező vonatok megérkezése idején megjelenésre kötelezett orvos által foganatosittatik. Ha az orvos az utasok között egyeseken gyanús megbete­gedést venne észre, azokat gondosabb vizsgálat alá veszi és szükség esetén azoknak elkülönítése és járvány-kór­házba szállítása iránt intézkedik Csapban, — hol a járvány-kórházakról és a szükséges berendezésekről is gondoskodva van, — a vizsgálatot a f. hó 19-ik nap­jától kezdve, Özvegyi Ferenez körorvos eszközli. * Uj szerkesztő. Az «Ungvári Közlöny« szer­kesztését M i h a 1 k o v i c h Józsel vette át. Az uj szer­kesztő, ki különben régi jól elismert munkása a helyi v sajtónak, a Schürger tanár által kifejtett programúi szel­lemében fogja szerkeszteni a lapol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom