Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-02 / 27. szám

* Káldy hangversenye. Ungvár város és Ungvár megye közönsége igazi műélvezetet ígérő nagy- é dekü hengversenynek néz eléje. Káldy Gyulának, a budapesti magyar zeneiskola igazgatójának hangversenye, mely lolyó hó 8-án este 8 órakor lesz a színkörben. Miként az alább egész terjedelmében közölt műsorból olvashatja a közönség, a művész a történelmi nevezetes­ségű kurucz dalokkal a Rákóczy korszakba, annak érzelmi világába vezet bennünket; a nemzett forrongá­sát, küzdelmét, reményeit, aggodalmait, örömét, baját, fogja a hangverseny elénk varázsolni ; szóval azt a kor­szakot, melynek apáink cselekvő részesei igen számot­tevő tényezői voltak Káldy hangversenyében közremű­ködnek : Kuliffay Izabella, a magyar zeneiskola tanára, György Zsófia, a m. kir. operaház tagja, Csiszér Irén énekesnő, Veres Sándor, a m. kir. operaház tagja és Maier Adolf, a m. kir. opera zenekarának tagja. A műsort a dalok keletkezési idejére vonatkozó jegyzetekkel együtt a következőkben közöljük: I. sza­kasz. (Thököly idejéből.) 1. Tábori dal. (1672.) Ének, zon- gorakisérettel Előadja : Veress Sándor. (E dal a legrégibb magyar népdalok közül való ; dallama Bethlen Gábor idejé­ben keletkezett.) 2. Magyar gályarabok éneke (XVII. szá­zad.) Ének, zongorakisérettel Előadja: György Zsófia. (E dal lö74-ben keietkezhetétt, mikor a pozsonyi vérlörvény- szék, Mazári Dániel és Kórodi János ágostai hitvallású evangélikus lelkészeket több társaikkal együtt gályarab­ságra küldte) 3. Bujdosó éneke. 4 Bujdosó legény dala. (1695.) (XVII. század vége.) Ének és zongora. Előadja: Veress Sándor (Mind a két dal mellódiája Erdélyből származik s mint e székely népdalok prolotypja tekint­hető.) 4 Rákóczi Sámuel Ballada a XVII. századból. Énekhangra, czimbalomra és zongorára. Előadják : Csi­szér Irén, Kuliffay Izabella és Káldy Gyula. II. szakasz. (Rákóczy Ferencz korából.) 6. Ku­rucz dal. (1705.) Énekre, zongorára Előadja: Veress Sándor. (Tőről metszett szilaj kurucz nóta) 7 Kurucz tanya. (1706.) Énekre, zongorára. Előadja: Csiszér Irén. 8. Rákóczi Ferencz dala. (1708.) Énekre, zongorára. Előadják: György Zsófia és Veress Sándpr. (A kurucz- világ e legmeghatóbb s legszebb zenei terméke azért is különösen kiváló, mert dallama 16 sorból álló strófája van végig komponálva. A népdalok közt unikum ) 9. a Rákóczi-nóta, tárogatóra, zongorakisérettel. Előadja: Maier Adolf, a m. kir. opera'zenekaranak tagja. (E nótából ké­szült a század elején a világhírű *Rákóczi-induló.«) b) Rákóczi induló. Zongorán előadja : Kuliffay Izabella. 10. Rákóczi-nóta. Zongorán élőadja Káldy Gyula. (Dallama kissé oláhos ; de bevezető tilinkószerü czitrázata egészen magyar. E század elején Erdélyben még játszák ) 11. Balogh Ádám nótája. (1709( Énekre, zongorára Előadja: Veress Sándor (Dallama a mai napig is fen maradt.) 12. Bercsényi-nóta, (mint azt még a múlt század végén Bi­liary János jálszta.) Zongorán négy kézre előadják : Ku­liffay Izabella és Káldy Gyula. (A régi dallam az !-ső és 2-ik részben van meg, a *Fiáurát« és az *llgrós nó­tát * Bihari irta) 13. Pákóczi kesergője (XVIII század.) Ének, tárogat*, zongora kísérettel Előadják: György Zsófia, Veress Sándor és Maier Adolf. 14. Bujdosók éneke- 1710.) Énekre, tárogatóra, czimbalomra, zongo­rára. Előadják : Csiszér Irén, György Zsófia, Veress Sán­dor, Maier Adolf, Kuliffay Izabella és Káldy Gyula (Fen­tebbi énéket a Darvak nótájának is nevezték ) III szakasz. (1772-től 1789-ig.) 1 ö. Magyar nóta. Czinka Pannától. Tárogatóra, czimbalomra, zon­gorára. Előadják : Maier Adolf, Kuliffay Izabella és Káldy Gyula (A legremekebb * hallgató magyar* valóságos gyöngy zenei tekintetben és minden később szerzett e fajta zeneművek mintája.) 16. Rákóczi imádsága Énekre, zongorára. Előadja: György Zsófia 17. Rákóczy-Bercsé- emlékezetn. (1730.) Énekre, zongorára. Előadja: Veress Sándor. (Érsekujvári tót kurucz nóta.) 18. Gunydal a német tánezra. 19. Tréfás dal a német tánezra. a XVIII. százah 3-ik negyedéből Énekre, zongorára. Előadja: Csiszér Irén. 20. Szatirikus dal. II József idejéből. Énehre, zongorára előadja : Veress S. 21. Gunydal az uralkodó német divatra. XVIII. század vége felé Énekre, zongo­rára ; éneklik: Csiszér Irén és György Zsófia. (Dallama igen régi, alkalmasint a XVII. század elejéről származik.) 22. A hires Chlopitzky-nóta. Zongorára, négy kézre Elő­adják: Kuliffay Izabella és Káldy Gyula A műsorban foglalt összes dalokat, nótákat és egyébb zenedarabokat átírta, harmonizálta és hangszerelte Káldy Gyűl. Helyárak : Páholy 5 frt. Támlásszék 1 frt 30 kr. Körszék 1 frt. Zártszék 70 kr. Emeleti erkélyszék I Írt- Földszinti bemenet 50 kr Tanuló-, katona- és gyer­mekjegy 40 kr Karzat 20 kr. Jegygk előre válthatók s előjegyzések eszközölhetők Lévay Mór könyvkereske­désében. * Az ungvári társaskör m. hő 25-én d. u. 5 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a leköszönés folytán üresedésbe jött elnöki és alelnöki s egyébb tiszti állások betöltése volt. Megválasztanak : elnökké: Hódoly László főgimn. igazgató, alelnökivé: Tihanyi Domonkos kir. tanfelügyelő, jegyzőkké: Kardos Ignácz és dr. Lüley Sándor; választmányi tagokká: Dőry József, Lám Gyula, Szabó Lajos, Sztáray Gábor gróf és dr. Virányi Sándor. * Községek egyesítés. A vármegyebeli ki­sebb községeknek nagyobb községekhez csatolása, va­lamint az összeépült községeknek egyesítése tárgyában lapunk legutóbbi számában ismertetett belügyministeri i rendelet folytán a folyó hó 1-ére értekezletre hívta egybe a főszolgabirákat az alispán. Ezen, valamennyi főszolgabíró hozzájárulásával megtartott értekezlet al­kalmával 72 község önállóságának' megszüntetése ho- j zatott javaslatba. És pedig az ungvári járásban 19-nek,! a kaposiban 20-nak, a szobráncziban 18-nak és a be-1 reznaiban 15-nek. * Nők a köznevelés szolgálatában. Az j ungvári állami nápoktatási intézetek gondnoksága folyó hó 26-án a vármegye háza nagytermében olyan érde­kes nagy ülést tartott, mely felért egy törvényhatósági kis gyűléssel; azon az ülésen tették le a gondnok­ságba az ungvári állami óvodákban a felügyelet gya­korlása végett kinevezett hölgyek az utasítások által megkívánt esküt. Az említett alkalommal esküt tettek: Bradács Gyuláné, Farkas Ferenczné, Kende Péterné, Sztáray Sarolta grófnő, Mihalkovics Józsefné, Reismann Bertalanné, Spitzer Sándorné, Tabódy Jenőné és Tö­rök Hermin grófnő urhölgyek. Az ünnepélyes aktus előtt Tabódy Jenő gQndnoksági elnök magvas beszéd­ben üdvözölte a hölgyeket s a gondnokság örömének adott kifejezést azon örvendetes tény felett hogy a gondnokság férfi tagjai a kinevezett hölgyekben olyan kollegákat nyertek, a kik példát adhatnak úgy ter­mészetadta hivatásuknál, mint ügybuzgalmuknál fogva a férfiaknak a köznevelés czéljainak szolgálatában. * Vettük a helybeli főgymnasium értesítőjét, melyet térszüke miatt a jövő számunkban bővebben méltatunk. * „Einladung“-ot vettünk kézhez, melyben a „Die Jugend-Industriellen der Möbelfabrik“ tudatja, hogy „Sonntag den 2-ten Juli 1. J. in Szécheni-liget (Vadas-Garten)“-ben „Tanzunterhaltung“-ot rendez s mely meghívón a „Comité“ egyúttal jelzi, hogy „Über­zahlungen werden dankend angenommen und in der Zeitung bestätigt.“ — Nagyon feleslegesnek talál­juk, hogy Ungvárt, hol alig néhány teljesen német anyanyelvit lakos van, német nyelvű meghívók kül­dessenek szét; s bizony az ungvári bútorgyár iparos ifjúsága e német meghívók költségét hasznosabb czélra fordíthatta volna. * A IV. országos tűzoltó-szaktanfo­lyam, melyet a budapesti önkéntes tüzoltó-teslület parancsnoksága rendez, 1893. évi julius hó 19-én kez­dődik és tart bezárólag augusztus hó 12-ig. A képesítő vizsgálatok augusztus 10. és ! 1-én tartatnak úgy az el­méleti, mint a gyakorlati részből. A részvételben való írásbeli jelentkezés határideje 1893. évi julius hó 8-ika. A jelentkezés a budapesti önk. tüzoltó-testület para cs- nokságához (Budapest, IV. Duna-utcza 1. sz.) intézendő, hol bővebb tájékozás is nyerhető. * A szivarok, de különösen az 5-ös szivarok rosszasága ellen általános a panasz. Oly nedvesek, hogy alakjukat tetszés szerint lehet változ­tatni, préseltből gömbölyűt, gömbölyűből pedig présel- tet tormáim. — E mellett nagy ritkaság számba az sem, hogy a telítésükre használt anyagok közölt rongy, töpörtyű s más hulladéktárgy található A kassai do­hánygyár igazgatósága bizony nagyobb gondot fordíthatna ez .»élvezeti«- czikkek szállítása körül. * Vásár áthelyezés. Ungvár város tanácsá­nak kérelmére a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a f. évi szeptember hó 25—26-ára eső országos vásár f. évi October 9. és 10-én tartassák meg. * A szerelmes rendőr boszuja. Havas József városi rendőr m. hó 25-én, reggel 7 óra tájban szolgálati revolverével menyasszonyát, Demkó Máriát, állítólag a menyasszony részéről elkövetett sértés miatt, meglőtte. A golyó a leány bal lapoczkáját érte, a hol meg is állott, úgy hogy a golyót kézzel ki lehetett venni. A lövés után a merénylő rendőr a fegyvert maga ellen emelte, azonban mind az öt lövés csütör­tököt mondott. Az öngyilkos-jelöltek kedvéért megírjuk, hogy a golyók a Weltmann-féle vaskereskedésben vá­sároltattak. A tettes a rendőri előnyomozat megejtése után a bíróságnak adatott át. * Titokzatos nő. Múlt hó 28-án a délelőtti órákban ^gy feketébe öltözött nő látogatta meg An- drejko András betegen fekvő helybeli sertéskereskedőt s hogyléte felől kérdezősködött. Beszédközben előadta, hogy jelenleg Kassán lakik, ezelőtt Ungvárt is volt szolgálatban s most itt időzve, a piaczon Andrejko fe­leségével találkozott, ki felkérte, hogy lenne szives fér­jének az általa átadott orvosságot elvinni s beadni. Az orvosságnak mondott folyadékkal tényleg megkí­nálta a beteget, ki két Ízben is ivott belőle s kevés idő teltével mély álomba merült. Ekkor a nő kinyitott egy szekrényt és abból 80 frt s két arany gyűrű el­emelése után — mint a hogy ily titokzatos látogatók­nál szokás — búcsú nélkül eltávozott. Andrejko fele­sége haza jővén, férjét oly mély álomban találta, hogy kezdetben halottnak vélte az elaltatottat, ki csak hosz- szas dörzsölés után eszmélt fel s mondta cl a vele történteket. * Sürü villámcsapás. Viszokán a múlt csü­törtökön egy házba villám csapott be s két házat el­hamvasztott. Ugyancsak Viszokán szerdán mift egy hete, hogy a villám egyik istállóba beütött, s egy te­henet agyonvágott, mig egy ökörnek végig égette a hátát. Az égő istállóból a még benn levő ’állatokat si­került kihajtani, de az agyonütött tehén borja vissza­szökött, s ott égett anyja hullája mellett. — Halavács György ároki lakos m. hó 24-én a zivatar elől mene­külni akart, s" futás közben a villám által agyon suj- tatott, úgy hogy pár másodpercz alatt meghalt. * Tatáit imlla. A korumlyai erdőben egy is­meretlen öngyilkos férfi hullájára találtak a napokban. Ruházata a környékbeli lalusi nép viseletéhez hasonló, haja szőke, körülbelül 20 éves, s egyik lábára sánta voll. A fa alatt, melyre felakasztotta magát, feküdt kol­dus-tarisznyája és egy mankó. Kilétét nem sikerült meg­állapítani. * Ismétlő tanfolyamot állít fel a földmive- lésügyi miniszter Budapesten az állatorvosi akadémián f. évi szeptember hó I-tői 16-ig a gyakorló állatorvo­sok részére. Egész selyem, mintázott Eoulárdokat (mintegy 450 külömböző fajban, méterenként 85 krtól 3 Irt 65 krig — valamint fekete, teher és színes selyem­szöveteket 45 krtól 11 frt 65 krig szállít — sima, kocz- kás, csikós, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240-léle dispositió és 2000 különböző szin és árnyalat­ban) szállít postabér és vámmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udvari szállító 1 selyemgyára Zürichben. — Minták postafordulóval. Svájczba küldött levelekre 10 kros és levelezőlapra 5 kros bélyeg ragasztandó. Irodalmi értesítő. A Fővárosi Lapok most befejezte 30-ik év­folyamának első félévét. Programmjához híven, az előkelő irodalmi színvonalon álló dolgozatok rendkívül nagy menyiséget nyújtotta az olvasottak. Eredeti és fordított novellái a legjelesebb irók tollából eredtek, mintegy viszzatükrözve a hazai és külföldi — igy franczia, olasz, orosz stb. — szépirodalom mai álla­potát. Költeményei is kizárólag hivatott lantosoknak a köznapi mértéken fölülemelkedő terméséből kerültek ki. Hasonló becsüek voltak a lap élén olvasható első czikkek, melyek társadalmi, bel- es külföldi irodalmi, művészeti és egyéb általános érdekű és jelentőségű mozgalmakkal s jelenségékkel foglalkoztak, mindig szakértelemmel, higdadtan, szellemesen és könnyed modorban. A társadalom minden eseményét felölelő, bő hírrovatok közt is novellisztikus jellegű rajzok, humoreszkek, csevegések stb. élénkítették meg nagy mértékben a lapot, melynek általában odairányul a törekvése, hogy a magyar müveit közönségnek a napilap szokásos tartalmán felül igazán friss, elmét és kedélyt foglalkoztató és szórakoztató szellemi táplálékot nyújtson. Ha még fölsoroljuk a lap hasábjain talál­ható bácsi, berlini, párisi, londoni, római stb. nagy érdekesésgü „leveleket“, a divatezikkeket s a Fővárosi Lapok Vasárnapja egész dús tartalmát, némi fogalmat nyerhetni e régi, kiváló tekintélyű s egyetlen szépiro­dalmi napi közlöny kimagasló értékéről. A fővárosi Lapok előfizetési ára: 1 hóra 1 frt 40 kr., negyedévre 4 frt. Megrendelő czim : Fővárosi Lapok kiadóhivatala Budapest, Ferencziek tere 3. A Magyar Hírlap elhatározta, hogy a «holl szezont*, a mely az újságokra nézve nyaratszaka ren­desen bekövetkezik, egyszerűen kitörli az újságolvasók szótárából. A «Magyar Hírlap* különös súlyt helyez arra, hogy a most következő nyári félévben lehetőleg még több és még érdekesebb közlésekkel szolgáljon olvasóinak, mint az elmúlt lélévben A «Magyar Hírlap* ambiczio- nálja, hogy az újságot épp a nyárra tegye érdekfeszitővé és gazdaggá A «Magyar Hírlap* az eddiginél is külö­nösebb gondot fordít most a szépirodalmi olvas­mányokra. Mindennap, minden számában két regényt ád közre és rendszerint két tárczát közöl. A «Magyar Hír­lap* már julius elsején megkezdi Benedek Eleknek, a közönség kedvenezének Huszár Anna czimü eredeti nagybecsű regényét, a melynek kizárólagos közlési joga a «Magyar Hírlap*-é. Ugyancsak még az uj évnegyed elején közreadja Abonyi Árpádnak, a hírneves elbeszélő­nek a Magyar Hírlap pályázatán 50 aranynyal jutalma­zott elbeszéléséi. A «Mesemondó*-t melynek kizárólagos közlési joga szintén a «Magyar Hírlap*-é. A «Magyar Hírlap* következő hónapjaira ezenfelül a legérdekesebb regények és elbeszélések vannak már előkészítve, a kül­földi irók közül Ohnettől, Daudettől, Zolától, Ruydard Ryplingtöl, Bidder Haggardtól, a magyarok közül rendes belső dolgozóláásainktól Ambrus Zoltántól, Bródy Sándortól, Szemere Attilától, Tóth Bélától stb. A «Magyar Hírlap* politikai iránya marad változatlanul a régi, megmarad az ezidőszerint egyedül álló ellenzéki, de párt politikát nem űző, föltétlenül liberális napilap­nak. A «Magyar Hírlap* főszerkesztője Horváth Gyula orsz. képviselő, tel. szerkesztő Fenyő Sándor. Dolgozó­társai : a magyar irodalom és zsurnalisztika legkiválóbb tagjai. A legolcsóbb és legterjedelmesebb napilap. Egy hónapra úgy a vidéken mint Budapesten 1 frt 20 kr. „Magyar Géniusz“ a legszebb, legfényesebb és legtartalmasabb képes hetilep, országszerte el van terjedve, mint az egyetlen illusztrált lap, mely díszes és fényes kiállítása mellett, az actualitást tartja főleg szem előtt. Igen találóan nevezte a „Magyar Géniuszt“ egyik kiváló kritikus „a heti események illustrált kró­nikásának“, mert az eseményeket tényleg a technika hatásai között lehetséges gyorsasággal mutatja be ol­vasóinak. A „Magyar Géniusz“ második éves pálya­futása után bátran hivatkozhatik a művelt közönségre, hogy nem volt domináló esemény vagy szereplő egyén, a melyről vagy a kiről már a legközelebbi számban kimerítő és érdekes illusztrátiót ne közölt volna. A „Magyar Géniusz“ megizmosodva halad a megkezdett utón, támogatva a magyar irodalom kitűnőségei s legjelesebb művészeinktől. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr., mely összeg a kiadóhivatalhoz Budapest, Erzsébet-körut 18. sz. alá küldendők. A „Magyar Géniusz“ már legközelebb megkezdi Tolnai Lajos kiváló írónk nagyérdekü regényének köz­lését is. A most foly „Hamis bálvány“ czimü regény az újonnan belépő előfizetőknek kezdetétől megkülde­tik, a mi által az előfizető díjtalanul jut csaknem egy félévi füzetekhez. Felelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom