Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-02 / 27. szám

Melléklet az UNG 27. számához. hangú beszédéért a tanítóság nevében Takács L. igazg. tanító mondott köszönetét. Következett ezután Budai István felolvasása, melyben egy, az iskolai életből vett példa alapján azt bizonyítgatta, hogy a tanítói mun­kálkodás sikerének alapja a szeretetteljes bánásmód. Felolvasását megéljenezték. Utána Ember János tartotta meg felolvasását e czimen : »Nincs ostoba ember i Az a viszony, melyben lapunk és Ember János között fennáll, nem engedi meg, hogy felolvasását megjegyzéssel kisérjük ; jövő számunk­ban közöljük a dolgozatot. Következett ezután a tiszt­viselők jelentése. A pénzlárnok számot ad az egyesület anyagi állapotáról, s egyben felolvassa az egyesület jövő költségvetését. A költségvetésben egy 10 frtos kiadás is szerepelt a tanítók Budapesten felállítandó háza javára. Ezzel kap­csolatban a jelenvolt alispán ur azon nagy tetszéssel logadott kijelentést tette, hogy ő a vármegye törvény- hatóságánál mindent meg fog tenni, hogy a vármegye közönsége a tanítók háza érdekében áldozatot hozzon ; de a maga részéről ajánlja, hogy a tanítóság is fogjon hozzá a gyűjtéshez, s az egyesület járjon jobb példával elől, s ne csak ily csekély összeggel járuljon saját ügyé­nek előmozdításához. Erre elhatároztatott, hogy gyűjtő­iek fognak kibocsáttatni, hogy az egyesület 10 frt he­lyett f>0 lorintot ad a tanítók házára. A könyvtárnok (Tóth K.) tette meg ezután jelen­tését, számot adván a könyvtár gyarapodásáról. A segélyegyesületek s a szeretetházi pénztáros jelentése is tudomásul vétetett. A szeretetházi alappal kapcsolatban T a b ó d y Jene elnök indítványára nagy lelkesedéssel elfogadtatott, hogj Novák Endre dr. főorvosnak, ki a közegészségügyrő írott nagyszabású munkájából befolyó jövedelmet a Sze- retetház javára ajánlotta fel, jegyzőkönyvi elismerés í köszönet fejeztessék ki. Még az egyes körök elnökei tették meg jelentései­ket s halálozás folytán megüresedett egyik választmány tagság töltetett be, mely után az ülés berekesztetett. Szinház. Vasárnap délután 4 órakor gyermekelőadásul: A vén bakancsos és fia a huszár, népszínmű 3 fel­vonásban ; este 8 órakor Tél és tavasz, operette, ze­néjét írták Rosenzweig Vilmos és Rosenzweig Adolf. A hires „Nagyváradra“ induló szerzőinek operettejét nagy érdekkel vártuk, s bizony a mivel ma megkellett elégednünk, az alig több a valaminél. Az egész ze­nemű annyira hijjával van minden inventiónak, annyira tömve banális közhelyekkel, hogy alig egy-két ének­száma tudott fölmelegiteni bennünket. Villani mar- quisnő áriája az első felvonásban s azonkívül talán még a Zinna keringője — ennyi az egész, a mi úgy ahogy még emlékünkben tudott maradni. Az előadás is meglehetősen bágyadt, színtelen volt. A Halmayné — Villáni marquisné — alakoskodása s a Ruzsinszki Ilona Zinna czigányjósnője adott némi életet az elő­adásnak. Hétfő. A boszorkányvár, operette, zenéjét irta Millöcker. E darab első előadása alkalmával már be­számoltunk benyomásainkról ; de most a második előadás során is szívesen emlékszünk meg annak a fénypontjáról a 3-ik felvonásról — Coralie — mintha csak Ruzsinszky kisasszonynak részére Íratott volna —- szöveg és zene annyira összhangban vannak az egyé­niségével. Igen sajnáljuk, hogy múltkori szerény kéré­sünket — azt a bizonyos átlátszó zöld fátyolt illetőleg — a rendező nem tartotta teljesíthetőnek. Kedd. A próbaházasság. Irta Gerő Károly. Ugylátszik ennek a bohóságnak nemcsak a főváros­ban, de mi nálunk is nagy szerencséje van s mai negyedszeri előadása is telt házat csinált. Szerda. A bőregér, operette, zenéjét irta Strauss. | Kiss Pista jutalomjatékául. Tekintve az utóbbi évek ! silány operette termését, csak helyeselhetjük az olyan jobb régi darabok fölelevenitését, mint a mai. Szeren­csés volt a választás Kiss Pista részéről is, a ki tud­valevőleg nemcsak jó énekes, de ügyes játékos is 1 egyszersmind; s igy Eisenstein szerepében módjában volt mindkét minőségében rászolgálni a közönség sűrű tapsaira. Olyan szép bokrétát is keveset láttunk ez idén az arénában, mint a milyenekkel ma lepték meg Kisst tisztelői. Rozalinda szerepében Ruzsinszki Ilona excellált ma — a magyar népdal betét megismétlését roppant tapvsvihar közt valósággal követelte a közön­ség. A kisasszony hangja a maga nemében sajátságos specialitás — terjedelme nem nagy s mint hogy ha nem is a mellből hangzanók; de az a csodálatosan üde, tiszta csengés, mely épen az ilyen természetű hangoknál szinte ritkaság számba megy s az a biz­tosság, melylyel minden megerőltetés nélkül kezeli — soha nem téveszti el a hatást. Részünkről jobb éne­kesnőt nem kívánunk s már eleve kérjük az igazgatót, hogy jövőre is tartsa meg a saját maga, de meg a mi arénánk számára is. Csütörtök. A délibábok. Népszínmű, irta Kaza- liczky. A szerző darabjából félreismerhetetlenül kitűnik az ambitió, látszik az igyekezet, hogy a már annyira elcsépelt chablonoktól el akarna térni, rövid szoknyás és kékbeli alakjait versben szólaltatja meg s mégis mindezzel távolról sem éri el a czélt, melyet maga ele kitűzött. Néha azt hisszük, hogy egy paraszt vígjáté­kot nézünk, máskor meg mintha egy komolyabb dráma szálai kuszállódnának a szemeink előtt, de se egyik, se másik ; innen van aztán, hogy az elég szerencsé­sen választott tárgy egészen elmálik a szerző keze: közt. Mintha ez a bizonytalanság színészeinkre is elra­gadt volna olyan bizonytalanul jártak-keltek a szerze utasításai szerint a színpadon. A plébánost kivéve alig van biztosan rajzolt alakja a darabnak ; de ezt az egye' sikerült Sziklaynak érvényre juttatnia. Kissné, min apatikus élhetetlen menyecske szintén tudott rokon szenve. ébreszteni maga iránt; a többiek minden igye­kezete kárba veszett, még a Halmayné nótái sem tet­szettek úgy, mint máskor. Péntek. A szökött katona. Népszínmű, irta Szigligeti. Medgyesi Erzsi jutalomjátéka. Ha már régibb dolgok felelevenítésén fáradozik az igazgató, akkoi mindenesetre gondolnia kellene arra is, hogy egy vagy más okból — azok mégis az actualitás jellegét visel­jék magukon. A szökött katona minden jósága daczára annyira elavult, annyira távol esik tőlünk, hogy még a legkitűnőbb előadásban is ma már alig számíthat na­gyobb érdeklődésre. Bizony a tegnapi előadás is na­gyon meggyőzött bennünket erről; a nélkül, hogy na­gyobb kifogásaink lehetnének, mégis untuk magunkat. Medgyesi kisasszony is okosabban cselekszik vala, ha jutalomjátékául oly szerepet választ, melyben inkább van módjában képességét a közönségnek bemutatni. A kapott szép bokrétákat, s a szives fogadtatást vegye buzdításul a jövőre nézve. Szombat. Fanchon asszony leánya. Operette, zenéjét irta Varney. Ruzsinszki Ilona jutalomjátéka. E sorok Írása közben kapjuk a mai szinlapot, mely hol­napra Nikó Lina jutalmául ismét a Próbaházasságo! hirdeti; pedig a péntekin még vagy a Czigány, vagy a Kis molnárné szerepelt; tehát sem az egyik vagy, sem a másik vagy, hanem a Próbaházasság. E szerint a Sztojanovics operettéjét ez idényben nem fogjuk hal­lani, a director a, tudója, hogy miért ? Dobó Katiczál is szívesebben láttuk volna más szerepben, mert öt hél alatt ötször nézni végig ugyanazon közönségnek egy utóvégre is igen közepes darabot, kissé sok a jóból A társulat ezen kívül hétfőn Lángh Ilona jutalomjáté­kául Willemers imarquist, s kedden búcsuelőadásul z Nagymamát adja. Észrevételeinket Halmay társulatának itteni sze­repléséről majd még jövő számunkban összegezzük adásukat, — mennyiben azok különben is jutalomjá* tékok — tömeges látogatásával pártfogolja. Különfélék. Egyről-másról. Megkezdődött a fürdési idény. A kis és nagy Ung hűs vi­zei hivogatólag csobognak házaink alatt, üdülést Ígérve az eltik­kadt, a nagy hőség által elpuhult testnek. A gyermekek nagy seregétől kezdve ifjak, férfiak, öregek és vének csoportosan keresik fel a hűs habokat s bizony nem kevés azon nők száma sem, kik a természet ezen adományát szintén élvezni óhajtják s tényleg élvezik is. S mert zárt fürdőhely az Ungra építve nincs, kénytelen mindenki a »szabad«-ban fürdeni, nagyon sokszor fürkésző sze­mek s bámész tekintetek előtt végezni fürdés előtti és utáni toa- letjét. Ez idylli állapotoknak azonban vége. Nem azért, mintha talán felépült volna már az uszoda, melyben a nap meghatározott idején ingyen fürödhetne a szegé­nyebb néposztály, s a gyermeksereg. — hanem egyszerűen azért, mert a rendőrség »komolysága« nem tűrhet semmiféle idylli ké­pet, s nem tudja elnézni azt, hogy az Ung habjai is tartózkodási helyül szolgáljanak a lakosságnak. Kiadatott tehát a rendelet, mely szerint: »Figyelmeztetik Ungvár közönsége, hogy a város kö­»zelében az Ung folyóban ne fürödjön, mert, a ki oly he­»lyen fürdik hol a rendőrség által láttatik, ellene az 1879 »évi XL t.-c. 83-ik §-a alkalmaztatik.« Minthogy pedig az Ung folyó mindenütt a város közelében folyik s igy a fürdőző a rendőrség által mindenütt láttatik, ennélfogva a fürdőzés beszüntettetik, hacsak a vizet kívánó Bozosra vagy Domonyára ki nem kocsikázik. ha ugyan neki az uj koronákból erre is juttatik. Nem lett volna-e inkább jobb, czélszerübb és méltányo- sabb a rendőrségnek azt is köztudomásra hozni, hogy az Ung vizén hol engedi meg a fürdést, s azon helyeket feltűnő jelek ál­tal könnyen felismerbetőkké tenni ? Néhány tatik-tetikkel több. de legalább a közönség a tila­lom mérvéről s aj engedélyezett helyekről teljesen tájékoztattatik. * * * Az éjjeli órákban járogatok haza. Nem azért, mintha bő­ven volna pénzem s ezt elkölteni a nappali órák nem volnának elegendők, — sőt ellenkezőleg, azért teszem, hogy házigazdám­mal s egyéb hitelezőimmel ne kelljen találkoznom, s esetleg újabb Ígéreteket tennem a hálrálékos házbérnek, szabó, czipész, stbbi kontók mikor történő kifizetésére. Az ilyen éjszakai sétáim alkalmával tapasztaltam, hogy nagyon sokszor ismétlődik azon eset, hogy a város világítását a vállalkozók hanyagul teljesitik. Van idő, mikor mindketten napokig sötétségben hagyják a várost, holott mindkettőt szerződés köti ennek pontos betartására. Ily szerződés közkézen is forog bélyeges, s hitelesség tekinteté­ben nem kifogásolható kiadásban, a minden házban feltalálható naptárak alakjában, melyben perczről-perczre, óráról-órára meg van állapítva azon idő, mikor és mily mérvben kell Hold uramnak fénysugaraival a várost bevilágítani. S ő se a szerződést, se a világítást vágyó közönséget nem respektálva, oly hanyagul teljesiti kötelességét, hogy szükségét érzem itt egy indítvány tevésének. Hangzik pedig a következőképen : »Mondja ki a város képviselőtestülete, hogy minden lakos, kinek utczai ablakai vannak, köteles legalább két gyertyát egy- egy ablakban felgy új látni, a mikor sem az elöljáróság, sem a Hold nem gondoskodik az utczai világításról. Ily esetben a kereskedők üzleteiket legalább éjfélig nyitva tartani s kirakataikat pazar fénynyel megvilágítani szintén köte- lezlessenek Ivi a határozatokat nem teljesiti, fii)«) írtig terjedhető pénz­bírsággal sujtassék. mely bírságpénzek a villanyvilágítás beren­dezésére szükséges tőke gyűjtésére lesznek fordítandók.« Komolyan ajánlom indítványom elfogadását. (~r.) Folyó hó elsejével az első félév, s azzal együtt t. »lvasóink egy részének előfizetése is lejárt, mivégböl térjük azt mielőbb megújítani és e réven eddig tapasz­ait jóindulatú szives támogatásukban jövőre is részesi- ;eni. Az előfizetések megujitása legczélszerübben posta- Ltalványon történhetik. * Péter-Pál napja alkalmából testületileg üd­vözölte a vármegye központi tisztikara, valamint a pol­gármester vezetése alatt Ungvár város hatósága Kende J é t e r cs. és kir. kamarás alispánt. A tisztelgők érzel- nt inek Tabódy Jenő főjegyző adott kifejezést. — Szá- nosan keresték fel a déli órákban jó kivánataikkal íende Pál várnagyot is * Ungvár város képviselőtestülete hol- lap, e hó 3-án, d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek főbb tárgya lesz az ideiglenesen engedé­lyezett kövezetvámszedési jognak mikénti kezelése iránt határozni. Ezen felül néhány jelentés és folyó ügy terjesztetik a képviselőtestület elé határozathozatal vé­gett. * Prielle Kornélia a bpesti nemzeti sziuház tagja, két estén át fog vendégszerepelni színkörünkben. Holnap héttőn »Willemers marquis »-ban fog fellépni, kedden pedig az utolérhetetlen, s legkedvesebb »Nagy­mamát« fogja bemutatni. — A művésznő tegnap este érkezett városunkba, s fogadására számosán jelentek meg a pályaháznál * ■ * Vizszabályozási hirek. Á Tisza folyó medrének szükségessé vált rendezése érdekéből a lisza- szabályozó társulatok által létesített védtöltések, műtár­gyak és egyéb védekezési munkálatok, valamint ezek hatásának az egész tiszamentén foganatba vett megvizs­gálása alkalmából időzött Miklós Ödön fölmivelés- ügyi államtitkár a f. hó 28-án vármegyénk területén Csapban s Csap környékén. Az államtitkár üdvözlésére megjelentek Csapban vármegyénk fő- és alispánja, Czi- bur Vilmos a kir. államépitészeti hivatal főnöke, a ka- posi járás töszolgabirája és Csap község elöljárósága. Vármegyénk főispánja úgymint a szabolcsi tiszaszabá- lyozó társulat kormánybiztosa, az államtitkárt és a vele levő miniszteri- és műszaki tanácsosokat további utjok- ban is kisérte egész Berczelig. Az államtitkár, tőispá­nunk, s a társaság egy része 28-án éjjelre Perbenyik- ben Majláth József gróf vendégei voltak. Innen 10 ko­csin történt az utazás tovább Dombrádra, hol az állam­titkár s társasága tiszteletére diszebéd volt, melyen Szabolcs- s Zemplén vármegyék előkelőbbjei közül számosán vettek részt. Délután Dombrádról Czi- gándra ment át a bizottság és innen a Tisza jobb part­ján Berczelig haladt. A f. hó 5-én pedig Kvass'ay Jenő földmivelésügyi miniszteri tanácsos kezdi meg a tárgyalásokat a bodrogközi szabályozó társulat abbeli panaszai folytán, hogy a beregi és szabolcsi szabályozó társulatok munkálatai a bodrogközi társulat munkálatai­nak sikerét veszélyeztetik, tényleges károkat s tetemes kiadási többletet okoznak. A helyszíni tárgyalás prog- rammja a következő: julius 5-én gyülekezés Munká­cson, 6-án indulás a munkácsi nagy vendéglőtől kocsi­kon a Latorcza mentén a régi Latorcza szétágazásáig, onnan ladikon a gejöczi révig, (étkezés) és attól Csapra, Csapról 6 30-kor vasúton Perbenyikre; 7-én Perbelijük­ről reggel 8 40 p. vasulon Csapra, Csapról a Latorcza s Ticze mentén délre Leleszre, délután Leleszről Radig, ott ineghálás; 8-án Radról a Latorcza-Ticze mentén Zemplénig, onnan a Rodrog mentén délre Bodrog- Szerdahelyre; délután B-Szerdahelyről S.-Patakig, ott ineghálás ; 9-én S.-Patakról a Bodrog mentén Tokajig, ott ebéd, délután Tokajból vasulon S.-A.-Ujhelyre; 10-én tárgyalás Ujhelyen * Az ungvári dalárda elmaradt dalestélye ma vasárnap a „Korona“ udvarkertjében, vagy ked­vezőtlen időjárás esetén a „Korona“ szálló nagy ter­mében lesz megtartva. Kezdete 8 órakor. Bemeneti dij 50 kr. * Hymen. Minaji István szobránczi szolgabiró, rn hó 27-én vezette oltárhoz Tömör Ilonát, Pelsőczön, Gömör megyében * A kövezetvámszedést a 1. hó 1 -étöl kezdve a kérelmezett meghosszabbítás végleges engedélyezéséig a jelenlegi díjtételek és vátnszedési szabályzat alkalma­zása mellett a kereskedelemügyi miniszter junius hó 28-án kelt rendeletével Ungvár városnak ideiglenesen azzal a határozott kikötéssel engedélyezte, hogy ezen en­gedélyből semmiféle következtetés a végleges engedélye- zesre nem vonható. * Halálozás. Slrekker Lajos csapi körjegyző hosszas betegeskedés után u múlt hó 23-án halt meg Csapban. Üresedésbe jött állására már is többen reflek­tálnak. Értesülésünk szerint a jegyzői állás elnyerésére legtöbb kilátása lehel Zajzon Károly csapi segédjegyző- nek, ki számos év óta működik a csapi körjegyzőségben. * Az ezredéves országos kiállítás heiyi bizottságának Ungvári való szervezését a kiállítás kassai kerületi bizottságának javaslatára a kereskede- delemügyi miniszter ur jóváhagyván, a kerületi bizott­ság ezen az egész vármegye területén működésre hi­vatott bizottság elnökéül Török József gróf főis­pánt, alelnökökiil KendePéter és Novák Endre dr. kórházi főorvost választotta meg. * Kinevezés. Az üresedésben volt vármegyei latenyésztési biztosi állásra Nemes Józsel beregszászi gazdasági egyesületi felepkezelő neveztetett ki. * Országos vásárok julius hónapban a követ­kezők lesznek: Szobránczon 5-én, Szerednyén 17-én és Ungvárott julius 24 25. nap)ain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom