Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)
1893-07-23 / 30. szám
XXXI. ÉVFOLYAM Ung-vár, 1893. vasárnap, julius 23. 30. SZÁM SZERKESZTŐSÉG : N eg>eház-ter I. szám. I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti, levelek csak bérmentesen fogadtatnak e1 2 3. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kilől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap metijelen minden vasarnap KIADÓHIVATAL : Székely es Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frl. Negyedévre 1 frl. Félévre — 2 » Egyes szám I) kr HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely é- Illés könyvnyomdájába) küldendők- Nyilttér soronként 20 kr UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megélhetési viszonyaink. A szomszéd vármegyékben felmerült kolera- gyanús esetek inra figyelmeztetnek bennünket, hogy jobban éljünk : egészségesebb, azaz tágasabb, tisztáid) lakásokban lakjunk, jobban étkezzünk és jobb itallal oltsuk szomjunkat. Rendes körülmények között fel sem vesszük ; de mikor a megszokott életrenden valamit előnyösen kellene változtatnunk, élénken érezzük, hogy bizony nálunk nehéz az élet, nehéz a megélhetés. Es könnyebbülésre alig van kilátás; különösen a fogyasztó társadalmi osztályok számára Napról-napra éldegélünk — sokunk csak tengődik — ; egy kis változás, mely a lakás és élelem javítását c/.ólozza, veszedelemmel fenyegeti magát a háztartás egyensúlyát. Ennek megbontása árán pedig nem érdemes a helyzetünkön javítani; mert ez a „javítás“ nem lehet tartós és a kilátásban levő romlás aggodalmaival még a pünkösdi királyságot is megkeserítheti. Hiába mondja az orvosi tudomány, hogy kolerás időben nem csak a nyers gyümölcsöket, hanem főzelék-féléket is kerülnünk kell, táplálkozásunkban s víz helyett ásványvizet, bort és sört kell innunk ; a nehéz idők járása nem engedi, hogy szegényes életrendünket előnyösen megváltoztassuk ; ha megváltoztatnúk, a baczillus mérgek, n i t r i t e k, nem testünkben, de lelkűnkben fejlődnének ki. S bizony a lélek és test egymásra hálásánál fogva ez sem válnék egészségünkre. Nincs tehát más megoldási mód, mint csöndes önmegadással, a nagyobb megerőltetéssel nem járó apróbb javítgatásokkal várni be a fenyegető nehezebb napokat. Hiába törekednénk jobb, egészségesebb, kényelmesebb lakást biztosítani magunknak. Ez a törekvésünk több oknak miatta hajótörést szenved. Első ok az, hogy sem Ungvárt, sem a vidéken nincs elegendő, csak megközelítőleg is egészséges jó lakás ; minden lakást kereső akkor sem juthatna jó lakáshoz, ha nem 100 —400 irtot, hanem egy-egy zsák aranyat kinálgatna érte. A második főok az, hogy még az úgynevezett jó lakások is rosszak és méregdrágák. A valamire való lakás nálunk, ha olcsóbbnak látszik is, tényleg drágább mint Budapesten. A fővárosban 5—800 írtért egy középosztálybeli intelligens család elég tágas és sok kényelemmel berendezett lakást bérelhet; egy félig-meddig önálló, de egyéb!) tekintetben kényelmetlen házikónak nálunk is ilyen az ára. Budapesten a lakáspénzbe be vannak tudva a víz és házi köztisztaság költségei is; nálunk ezen a czimen újabb 50—60 frtnyi teher nehezedik a lakó vállaira. A szerényebb igényű családok, kik arra vannak kárhoztatva, hogy másokkal lakjanak, bárminő anyagi áldozattal sem képesek maguknak a közös udvaron tisztaságot és rendet biztosítani; mert egyik embernek kell a rend és tisztaság, a másiknak nem kell és nincs sem a szokás által szentesített „házi szabály“, sem hatósági intézkedés, mely a házi rendet és tisztaságot biztosítaná Ilyenek a jobbmódu lakók lakás-viszonyai; a munkás és napszámos népéi nem csak szomorúak, hanem éppen botrányosak. A legalsóbb néposztály nálunk olyan dohos és piszkos lyukakban lakik, a melyekbe krumplit sem volna szabad elhelyezni, annál kevésbbé embereket. Az élelmi czikkek tekintetében is hasonlóan mostoha a helyzetünk. A kenyeret, a (lisztet), zsírt, főzeléket határozottan drágábban vesszük, mint a fővárosifik ; sőt a hús sem olcsóbb, habár olcsóbbnak látszik, mert a fővárosi bús kiadóbb, mint az általunk „élvezett“ sovány ínak és csontok. — Az élelmi czikkek, melyek máshol árhullámzásnak vannak kitéve, nálunk kivételt képeznek az árhullám zás törvénye alól. Ha miiiálunk valaminek felmegy az ára. az többé le uem száll ; legfeljebb emelked hetik. A mi elárusítóink e tekintetben szerfelett következetesek. — A tej és tejnemü is csak látszólag olcsóbb, mint a fővárvárosban ; inert nálunk megbízható tejet alig lehet kapni. Szeszes italaink is méregdrágák, főleg a bor, drágább mint bárhol in lisa tt. Csupán az vigasztal bennünket, hogy boraink nem éppen olyan tosszak, mint a milyen drágák. Bár a fa félannyi áru nálunk mint Budapesten, a fűtés mégis kétszer annyiba korül mint ott; a czólszerübb fütő s tüzélő berendezések miatt és mert a szén és koksz olcsóbb az olcsó rósz fánál Jó lenne e felett már most gondolkoznunk s lakásainkat a szón és koksz fogyasztáshoz előkészítenünk. Egy szóval, nehéz viszonyok közölt élünk ; nagyon bajos nekünk a fenyegető egészségügyi veszedelmek ellen jobb életrend teremtése által védekeznünk. A jelenben igen nehéz, a lehetetlenséggel határos, de könnyebbé tehetjük a jövőre nézve az által, hogy a megemlített legfőbb életszükségleteknek jutányosabbá tétele czéljából, részint a tőkepóuzek ide édesgetése, a meglevők felhasználása és társulás által egészséges versenyt teremtünk. Városi képviselőválasztások. Az e hó 3l-én tartandó városi képviselőtestületi tagválaszlások iránt szokatlan érdeklődés tapasztalható a választók körében. A megbízatásuk lejárta folytán kilépő tagokon kívül sűrűn hallatszanak az uj jelöltek nevei, mi bizonysága annak, hogy a választók nem csak bírni, de élni is óhajtanak törvényadta jogaikkal. Összesen 31 rendes és 10 póttagsági hely lesz betöltendő, tehát a választott tagoknak több mint tele lesz újból választandó. Megbízatásuk lejárta folytán a következő nevek tulajdonosai lépnek ki a testület kötelékéből : A savanyuvizi kerületből: Mikula János, Schmitzer Ede, Sztankóczy Géza, Gregorovics József, Durcsák Dezső, Valkovszky Miklós, Horoscsák István, Podluzsányi Ottó, Gorka Leo, Klein Andor. A belvárosi kerületből: Lám Gyula, Lukács János, Grabovszkv Román, Dr. Ivánlsy László, id. Fésűs József, Palyo János, Dr. Grün Sándor, Vágner Etna nuel, Peltsárszky Béla és Vilcsek János A h i d o n t ú 1 i kerületből : Breznay Pál, Dolobács P ál, Moskovics Ármin, Glück Jakab, Szendrey József, Reismann Ignácz, Vincze Dániel, Keszier Imre, Lőw Lázár, Grossmann Péter, Hevesi Mihály, Galambosy F erenc. t A választásra vonatko/.ólag a város elöljárósága a következő hirdetményt bocsátotta ki: Ungvár város választóinak köztudomására hozatik : hogy a városi képviselet választottainak azon felerésze, kiknek megbízatása folyó 1893. év julius hó 25-én lejár, a képviselő teslületből a törvény rendelete szerint önként kilépett ; e kilépés folytán azok helyébe megejtendő uj választásra a vármegye alispánja folyó évi julius hó 18-án 46<>4|l'93 sz. a. kelt rendeletével folyó 1893. évi julius hó 31-ik napját tűzte ki A választás ezúttal is, mint az előtt, kerületenkint fog megejtetni. 1. A savanyuvizi vagyis 1-ső kerület melyhez tartozik a Bercsényi, a Dombalja-utczának a Bercsényi-ut- cza sarkától a Druget-térig terjedő része, Hajnal, Honvéd, Drugeth térig, Drugeth-utcza, Kis-Dajbócz, a Szé- chenyi-utcza északi oldala, a Városház-téren, valamint az Uradalmi-raktáron, a Zugó-telepi-utczán és az úgynevezett »Spisák?-telepit vényen a törvény alapján ösz- szeirt 485 választó lakosság választ 10 rendes tagot, és pedig a 8 első helyen választottakat hat évre, az utolsó vagyis a nyolez után következő két helyen választottakat három évre és három póttagot ugyancsak három évre. 2. A belvárosi, vagyis Il-ik kerület, melyhez tartozik a dombalja-utczának a város házától a Bercsé- nyi-ulczáig terjed i része, nagy-, dajbócz-, kálvária-, csendhely, megyeház-tér, szobránczi-, sorház-, kis- és riagy- híd-, káptalan-, váralatli utczákon, a Széchenyi-utcza keleti oldalán, a Teleky-, Kazinczy-utczákon és az ujté- ren a törvény alapján összeirt 5u2 választó lakosság, választ 9 rendes tagot, és pedig a nyolez első helyen választottakal ti évre, az utolsó, vagyis a 8 után következő egy helyen választottat 3 évre és 3 póttagot ugyancsak három évre. 3. A Uidoutúli, vagyis 111. kerület, melyhez tartozik az egész hidontúli város részben, valamint a város határában levő tanyai lakházakban található, s a törvény alapján összeirt 390 választó lakosság, választ 13 rendes tagot és pedig a tizenkét első helyen választottakat hat évre, az utolsó, vagyis a tizenkettő utáni egy helyre választottat három évre és 4 póttagot ugyancsak három évre Póttagoknak azok fognak tekintetni, kik a már megválasztott rendes képviselők után legtöbb szavazatot nyernek, a póttagokra tehát nem fog külön szavazás történni, hanem minden választónak csak annyi képviselőre keilend szavazatlapot beadni, a mennyi az illető kerületre esik. A választás a savanyuvizi, vagyis első kerületben hasonnevű logadóban, a belvárosi, vagyis a második kerületben a városházánál, a hidontúli, vagyis harmadik kerületben pedig az »arany perecz< vendéglő helyiségében fog megtartatni. A választás mindhárom kerületben kezdődik reggeli 9 órakor és végződik délután 4 órakor. E határidőn túl szavazatot elfogadni nem szabad. A választás a szavazók nevének nyilvános feljegyzése mellett, szavazatlapok által történik. Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a hány bizottsági tagot a kerület választani jogosítva van, az utói Írott nevek nem vétetnek számba. Ha azok közöl, kik ily módon a szavazatok legkisebb sz'ájnával lennének megválasztva, többen egyenlő szavazatot nyertek, a felett, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke sors utján dönt. A vagyonnal biró kiskorúakat és gondnokság alattiakat a gyám, illetőleg gondnok, a nagykdfti nőket, testületeket, intézeteket, társulatokat, ezégeket, s általában minden jogi személyt a meghatalmazott képviseli a választásnál .-A városban fekvő vagyona után legtöbb adót fizető, ha ott nem luki?,'jogát megbízottja által is gyakorolhatja Máskülönben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható. Egy személy csak egy meghatalmazást nyerhet. A meghatalmazott legalább egy órával a választás előtt a választási elnöknek^bemutatandó, s az igy be nem jelentett meghatalmazás alapján szavazni nem lehet. Ha val tki egy As ugyanazon választásra több meghatalmazást állított ki, annak valamennyi meghatalmazása érvénytelen. A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi térfiut jelölnek ki magok közül. Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki. A szavazatok összeszámítása nyilvánosan történik, s erről jegyzőkönyv vezettetik. Ha az összeszámítás télbe szakittatik, a jegyzőkönyv, és a szavazat-lapok a szavazat-szedési szekrénybe záratnak, melyet a választási elnök és -legalább két bizalmi férfiú lepecsétel. — A szavazás eredményét a választási elnök a helyszinén_azonnal kihirdeti s eljárásáról a képviselő testületet értesíti. A megválasztott képviselők névjegyzéke azonnal közhírré tétetik. A választási eljárás elleni panaszok, továbbá a megválasztott képviselő választhatósága ellen tett észrevételek a választástól számított tiz nap alatt az igazoló választmányhoz nyújtandó be — A választási elnökök, a bizalmi férfiak és a választásnál jelen lenni köteles hivatalos személyek s általában a szavazók a törvény különös oltalma alatt állanak. Személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő- választásoknál alkalmaztatnak s az elkövetett vétségek a büntető törvények szabványai szerint büntettetnek. Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva.