Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)

1893-12-24 / 52. szám

kinek ismert és érdemes irodalmi működése kezességet vállal azért, hogy a divat tudósitások olyan Ízléssel, gonddal és leírásokkal kerülnek az olvasó elé, a milyen eddig még nem volt. A lap csinos, tetszetős tormában, rendkívül elegáns kiállításban jelenik meg, temérdek képpel tarkítva. Szépirodalmi részében pedig minden számban érdekes női arczképet hoz, a magyar szellemi és társadalmi élet egy-egy kiválóbb nőalakjáról. Szívesen használjuk fel ez alkalmat, hogy ezt a valóban czéljának megtelelő lapot, mely minden előnye mellett még a legolcsóbb is, melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára egy évre 6 írt, fél évre 3 írt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizetések és megrendelések czimzendők a »Divat Szalon» kiadóhivatalához Budapesten, Gizella-tér, Haas-palola. Mutatványszámok ingyen küldetnek.

„Ifjúsági Iiapok “ Bármily lendületet vett is újabban a magyar ifjúsági irodalom, mégis érezhető volt mindeddig egy olyan lapnak hiánya, mely a serdülő ifjúság szellemi szükségleteinek megfelel.

Ezen hiány pótolva lesz, midőn »Ifjúsági Lapok« czimmel egy oly hetenkint megjelenő közlöny indul meg karácsony első napján, mely mind a két nembelinek hasznos és szórakoztató olvasmányt nyújt. Az »Ifjúsági Lapok« hetenkint másfél—két Ívnyi terjedelemben és számos illusztráczióval jelenik meg. Munkatársai a legjelesebb magyar irók sorából valók. Mellékletül hetenkint »Leányvilág« czimmel olyan lapot ad, mely leginkább a fiatal leányok számára szórakoztató és hasznos olvasmányt nyújt.

Mindkét lapnak előfizetési ára egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr.

Előfizetések és megrendelések küldendők az »Ifjúsági Lapok« kiadóhivatalához Budapesten, Gizella-tér 1. sz. Haas-palota.

Mutatványszámok bárkinek ingyen küldetnek.

A „Vasárnapi Újság“ decz. 17-iki száma tizennyolcz képpel, s a következő tartalommal jelent meg: »Fauler Gyula«. (Arczképpel.) — »Messziről.«

Szabolcska Mihály költeménye. — »Bombarnac Klaudius. Egy hirlaptudósitó jegyzőkönyve.« Regény Verne Gyulától. Francziából fordította Huszár Imre. (6 képpel ! (Verne ez uj nagy regényét egészen közli a »Vasárnapi Újság« az október—deczemberi évnegyedben, 48 eredeti párizsi illusztrácziókkal.) — »Természeti és vadászati képek.« Irta Bársony István. I. »Az uj erdészsegéd.« (Képekkel, Pataky Lászlótól és Goró Lajostól.) II. »Az erdész halála« stb. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre 2 frt, a »Politikai Újdonságok «-kai egy üti 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-ulcza 4. sz.

Gyermekek Újsága. Ismét megemlékezünk Pósa bácsinak a kis újságáról. Az én Újságomról. Kénytelenek vagyunk vele, mert az aranyos, minden izéber magyar szellemű kedves kis képes újság szinte kihívja maga iránt a figyelmet. Csupa mese, vers, kép, csupt aranyos tollal megirt apróság ez a kis újság, a gyermekek szive-lelke gyönyörködtetésére. — És van-e enné kedvesebb karácsonyi, újévi ajándék ? — Összetörik i legdrágább játék, megunja azt, ha még olyan szép is de az ő képes újságát nem fogja megunni sohasem, : mig gyermek marad. Türelmetlenül, szeretettel várja az minden vasárnap, hisz ez az ő legkedvesebb barátja. — Mesél neki, regél neki, oktatja, mulattatja őt Megta nitja őt magyarul gondolkodni, megtanítja őt hazasze retetre. Az én Újságom ára negyedévre 1 frt, s ezért : kis összegért tizennégyszer köszönt be a gyermekekhez tizennégyszer okoz nekik örömet. Ez a legbecsesebb é a legszívesebben látott de egyszersmind a iegolcsóbl karácsonyi ajándék.

Hallatlan kedvezmény czim alatt érdeke hirdetést közlünk lapunk mai számában, melyre e he lyen külön is felhívjuk az olvasók figyelmét. Mindazol akik újévkor egy egész esztendőre való kiváló olvas Hiányokkal óhajtják magukat ellátni és szeretik az ese ményeket képekben megörökítve is élvezni, nagy érdek lődéssel kell, hogy elolvassák ezt a hirdetést. — - »Magyar Géniusz« és »Otthon« képes szépirodalmi vál lalatok együttesen oly hallatlanul kedvezményes áro állanak a közönség rendelkezésére, hogy ehhez hasonl olcsón külföldön sem dicsekedhetik egyetlen vállalat sen

Tizenöt év eredménye. Ritka fényes erec mény az, melyet a most 16-ik évfolyamába lépő Pes Hírlap lelmutathal. Elterjedtség dolgában első helyen á tartalma gazdagságánál fogva is. S a haladás ezen téren igazán bámulatos. Mindennap húsz oldalnyi, ve sárnap és ünnepnapokon rendesen 32—40 oldalnyi te jedelemben jelenik meg, Azelőtt csak karácsonyi és hu: véti londkivüli számok jelentek meg ily terjedelen ben, s ma már minden vasárnapi szám egy kötet! Ein járul még külön karácsonyi ajándékul az előfizetők ne minden évben nagy díszes naptár, a legjobb irók vál< gatott közleményeivel és temérdek képpel. S ezért un csak szállítási dijat sem kell fizetni! A közkedveltsé melyben a Pesti Hírlap részesül s melyet a mondotté után egyáltalán nem lehet csodálni, oda juttatta e 1í pót, hogy a jövő tavaszszal már saját házába költöz s a Pesti Hírlap palotája igazi látványossága lesz magyar fővárosnak. Földszint párisi lapok mintájá: olvasócsarnok lesz berendezve a nagy közönség számár hol a napközben érkező fontosabb sürgönyök, valami az óránkint változó tőzsdei árfolyamok kifüggesztve c vashatók lesznek; este pedig a Szabad sajtó génius: fog a palota kupolájáról a váczi- és Lipót-körut ej részére villamos fényt deríteni. További vívmánya Pesti Hírlapnak, hogy Jókai Mór és Mikszáth Kálmt rendes dolgozótársai közé tartoznak, a legjobb tárcz; irók és ügyes hírlapírók egész gárdájával. Politik szempontból pedig ma kétségtelenül a legliberálisak

lap, melynek jelentékeny része van az úgynevezett egyházpolitikai reformjavaslatok kivívásában. Melegen ajánlhatjuk azért a magunk részéről is a magyar újságolvasó közönség figyelmébe és pártolásába. Előfizetni lehet minden naptól kezdve, egy hónapra is 1 frt 20 kr- jával; mig negyedévre a lap ára 3 frt 50 kr. Kívánatra öt napig mutatványszámokat is küld a kiadóhivatal (Budapest, nádor-uteza 7. sz).

Hivatalos közlemények.

Kereskedelemügyi m. kir Minister 85356. sz. Ve [amennyi magyarországi törvényhatóságnak (Budape: kivételével) tekintettel arra, hogy a karácsonyi este a* idén vasárnapra, valamint az idei újév napja is hétfőre esik, s igy tekintettel arra, hogy az ezen ünnepekre szokásos bevásárlásokat a fogyasztó közönség az említett napon, illetve azt megelőző napon szokta teljesíteni, ezennel a belügy- és földmivelésügyi miniszter urakkal egyetértőleg kivételesen megengedem, hogy a f. évi de- czemberhó 24-ére és 31-ére eső vasárnapokon az 1891. XIII. t.-cz 3. §-a alapján 1892. évi márczius hó 5-én 14837. sz. a. kiadott rendelet II. A. 2. 3. 4. 5. pontok alatt említett ipari és kereskedési telepeken az ipari munka, illetőleg adásvevés egész napon át végeztethessék. — Erről a törvényhatóságot azzal a felhívással értesítem, hogy említett intézkedésem tartalmáról értesítse a hatósága alá tartozó rendészeti és iparhatóságokat. Bpest, 1893. novemb. 25. Lukács sk.

8312. sz. Ungvármegye alispánjától.

k. i. 893 -------------------------------------------------A t. főszolgabirák, Ungvár város polgármesterének s rendőrkapitányának s valamennyi községi elöljáróságnak.

Ezen ministeri leiratot a c z i in n e k tudomás és kereskedőkkel leendő közlés végett is ezennel kiadom, s egyúttal az »Ung« hivatalos közlemények utján is közzé tészem.

Ungvárt, 1893. deczember 5-én.

Kende Péter alispán

Kereskedelemügyi m. kir. Minister 85. sz. Körrendelet valamennyi vármegye és önálló törvényhatósági város közönségének, Budapest fő- és székváros közönségének (kivéve Fiume várost.) Kérdés merüli fel a? iránt, hogy az állami adót szállító községi elöljárók és azok fogatai akkor, midőn a községi elöljárót Uly minőségben működnek, az általuk igénybe vett vámtárgyak használata fejében vámfizetésre kötelezhetők-( vagy sem? Ezen kérdésben a m. kir. pénzügyministe rium vezetésével megbízott ministerelnök úrral egyet | értőleg, az 1890. évi 1. t.-cz. 99. §-a alapján következőleg határozok. Az 1890. évi I. t.-cz. 99. §.-a 6. pontjE szerint az államjavak általában és azokat szállító tuva rok részére törvényszerű vámmentesség biztosíttatván ez alapon elrendelem, hogy az állami adót szállító köz ségi elöljárók s azok fogatai, akkor, midőn az elöljárók ily minőségben működnek, az általuk érintett vámtárgyakon, vámmentesen közlekedhetnek. Megjegyzem azonban, hogy az esetben, ha a vámszedés bérbe van adva, s az ezáltal elrendelt vámmentesség a bérleti szerződésben, vagy a bérbeadás alkalmával érvényben lévő vámszabályzatban megállapítva nincs, az a jelenlegi bérlőkkel szemben, minthogy ez által a most érvényben álló jogviszonyok érintetnének — nem érvényesíthető. A most érvényben levő vámbérietek lejártával azonban a fent nevezettek részére ezennel megállapított vámmentesség az illető vámtulajdonosok által jövőre nézve a vámszedés bérletére vonatkozó szerződés megkötése alkalmával feltétlenül biztosítandó lesz. Azon czélból, hogy ezen vámmentességi kedvezménynyel való mindennemű visszaélés illetve annak jogosulatlanok által való igénybevétele meggátoltassák s hogy kellő ellenőrzés legyen gyakorolható, elrendelem, miszerint a községi elöljáróknak kötelességükké tétessék, hogy mindazon esetekben midőn állami adót szállítanak, annak igazolásául a náluk lévő adóbefizetési napijegyzéket, visszatértük alkal- I mával pedig a kir adóhivatal által a pénz átvételét tanúsító s a befizetési jegyzékbe vezetett nyugtát a vám . | mentesség érvényesítése végett a vámszedésre jogositot i közegeknek minden egyes esetben előmutassák. Ezei [ rendeletem a törvényhatóság területén közhírré teendő l Budapesten, 1893. november hó 25-én. Lukács sk.

8274, sz. Ungvármegye alispánjától.

k. i. 893. ----\-------------------------------------------’ A t. főszolgabirák s Ungvár város t. polgármesterénél s rendőrkapitányának s valamennyi községi elöljáróságnak

Ezen ministeri leirat tudomás és alkalmazkodá I végett czimn e k ezennel kiadom s egyúttal az »Ung , | hivatalos közlemények utján is közzé teszem, tj Ungvárt, 1893. deczember 5-én.

KENDE PÉTER, s. k.

I alispán,

i j

Szerkesztői üzenetek.

t A két testvér. A kért vélemény iine : „Jó - s jól! ebben áll a nagy titok, mit ha nem értesz, szánt i és vess; s hagyjad másnak az áldozatot«. — Fejér f czitáljuk vissza az emlékezetünkbe hozott okos rigmust i Ön vétett az első feltétel, a »jót« ellen akkor, a midő

II olyan tárgyat választott, mely nem képezi a művésze -! tárgyát. A »mindennapi vesződség«, az élet köznap i nyomorúságai tragikus, vagy komikus fordulatok nélkü

nem költemény-thémák ; vétett a második feltétel ellei

is, mert „jól“ sem csinálta meg a verset. Ez a vers külsejét tekintve, olyan a jó versek között, mint a ne- gyedrangu szerelmes a színészek közt. Tanácsunk : hagyjon békén a parnassusnak, a melyre fiatalabb tüdővel juthat tel az ember. Vagy ha már minden áron oda törekszik, kövesse a nagy oroszt, írjon »költeményekkel) prózában«. Erre Önt képesnek tartjuk.

B. I. Zavadka. Folytatásos közleményeket nem hozunk ; nagy terjedelmű dolgozatát tehát már e miatt sem közölhetjük. Küldje szaklapba. A kézirat rendelkezésre áll.

Felelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ.

A közönség köréből.

— E rovatban közlőitekért nem vállal felelőségei a szerkesztő. —

Az én igazolásomra.

Az „Ung“ 51. számában megjelent s M. G. által irt hosszabb közleményben foglaltakra a következőket jegyzem meg:

A közös hadsereg husszállitására kiirt árlejtésen nem úgy tettem az ajánlatot s nem is úgy nyertem el a szállítást — mint ez eddig volt — hogy a napi árakból leszámítok kilónként 8 krt, hanem egy évi időtartamra vállalkoztam s köteleztem magamat a katonaság részére a kívánt minőségű húst kilónként 40 krért szállítani, tekintet nélkül arra az eshetőségre, ha az átlagos húsárak le- vagy felfelé változnának.

Maga ez a tény elegendő arra, hogy a közönségnek M. G. általi oknélküli rémitgetését teljes értékére leszállítsam s bebizonyítsam azt, hogy az M. G. által írottak mig egyrészt a legképtelenebb hamis állitások, másrészt oly magánérdekekből származók, melyeknek indító okát kutatni vagy» czáfolni feleslegesnek tartom.

De mert M. G., midőn sorait hosszan előadott nagyképűsködéssel a közönség érdekében Írottaknak akarta feltüntetni, nem átallotta egyszersmind egyéni becsületemet oly módon megtámadni, mintha minden ujjamhoz legalább is egy meggyikolt ember vére tapadna, vagy hogy a magam egyénisége legalább any- nyiszor büntetett lenne, hogy e miatt méltó lennék a társadalom megvetésére, bizalmatlanságára, kötelességemnek tartom még megjegyezni:

1. Hogy én nekem, midőn a katonaság részére a husszállitást elvállaltam, csak azon haszon elérése volt czélom, amennyit a Samunovics-czég eddig annak a megbélyegzett s okiratokkal bizonyítható rovott múltú egyénnek fizetett ügynöki dij czimén, ki most egy jövedelemforrást vesztve, nem tartja bűnnek még a gyilkossággal való gyanusittatást sem, csak azért, hogy piszkos üzelmeinek esetleg visszaszerezhessen egy elvesztett talajt.

2. Hogy én reám, ha a rendőrkapitányság rótt is ki „kihágás“ (tehát nem bűntett) czimén bírságot, melynek okozói alkalmazottaim voltak, de nem bizonyíthatta egyszersmind azt is, a mi Samunovicsékra

j rábizonyittatott, hogy a katonaság részére szükség- lendő hús kimérésénél a mérték azon részébe, melyre a húst teszik, hosszabb időn át állandóan két kilón felüli súly volt helyezve, mely súly a katonaság részéről elkoboztatok s mint a hamis mérés szemmel látható jele azok által még most is őriztetik.

3. Hogy én nem szöktettem még fel mesterségesen a hús árát, mint tették Samunovicsék, kik egy- időben vállalkoztak a fogyasztási szövetkezet tagjai részére a húst 5%-al olcsóbban mérni a napi áraknál s hogy az 5°/0 veszendőbe ne menjen, meghagyták székállóiknak (vannak vagy 5—6-an), hogy a marhahúst 52 kr. helyett 56 krért kell mérniök.

Nem kutatva ezek után azt, hogy Samunovicsék miként szerezték vagyonukat, holott tudott dolog, hogy Samunovics szülei egy krajezár nélkül hagyták fiukat, — kérdem M. G-1, miért nem irányította a katonai hatóság figyelmét ezek üzelmeire, melyek tényleg a csalás jellegét hordják magukon, s miért akar most fellépni a közönség megmentőjeként, mikor én nyertem el a katonai husszállitást, változtathatatlan fix árak mellett, melyekből ha kár, csak az én károm há- romolhatik, mivel 1000 frtnyi biztosítékom van letéte- ményezve nevezett katonai hatóságnál.

Mi jogon meri az én becsületemet oly módon megtámadni, hogy a magyar nemzet legnagyobb kincsét : a sajtószabadságot felhasználva, engem gyilkosként, egy csalad tönkretevőjeként állít azon közönség elé, melynek egyetlen egy tagja sem bizonyíthatja reám, hogy „rovott előéletű“, „sem személyes, sem vagyoni garancziával nem biró“ egyén volnék?

S hogy a feleletet ezekre nézve megnyerhessem, hogy „rémlátásoknak11 egyszersmindenkorra elejét vegyem, de meg hogy a M. G. által Írottak szellemi szerzőjét: azt a dologkerülő susztert, jelenleg „ügynökösködő“ Singert, ki M. G.-t félrevezette s rábírta jelzett sorai megírására, teljes piszkosságában a közönségnek bemutathassam, s hogy mindezek mellett a tiszta önérzetemre s lelkiismeretemre szórt rágalmakat, mint „gyilkos“, „rovott előéletű“, „megbízhatatlan“ stb. visszairányithassam azokra, kik jogosultaknak hitték bosszujokban ezt reám szórni amiatt, meri életfentartásom által ösztönöztetve, előlük ki nem tér tem, a mai nappal az „Ung“ 51. számában M. G betűkkel jelzett közlemény írója ellen megindítottam a sajtópert.

Ezen kijelentésem után kérem a közönséget, hf soraimmal még a magam igazáról meg nem győzterr volna, tartsa fenn ítéletét az ügy teljes befejezéséig.

Végül kérem az „Ung“ tek. szerkesztőjét, ki pártatlan igazságérzeténél fogva megszokta hallgatni nem csak a vádlót, hanem a vádlottat is, hogy soraima-