Ung, 1893. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1893-02-12 / 7. szám

* Diszebéd. Az ungvári papnevelő-intézet igazgatósága a házi kápolna védszentjének ünnepe alkalmából a (. hó 10-én diszebédet adott, melyen a megyés püspökön s a vármegye lőispánján kivül számosán, de leginkább a különböző hivatalok több tisztviselői vettek részt. A kifogyhatatlan szellemes pohárköszöntők a társaságot sokáig derült hangulatban tartották.

* Az Ungvár—Nagykapos között létesítendő távirda-összeköttetés közéig a megvalósulás télé. A vármegye által a felállításhoz megajánlt 400 drb távirda- pózna szállítására az alispáni hivatal részéről az árlejtés már kiíratott, melynek határnapja március hó 2-ika.

* Kereskedelmi bál. A második és egyúttal utolsó elit-táncmulatság a legközelebbi szombaton előreláthatólag teljes sikerrel fogja befejezni az idei farsangot.

A mulatság sikerét nagyban fokozza, hogy a keddre tervezett tiszti-koszorú elmarad. Egyben megemlítjük, hogy e bálon fogja Lányi zenekara először játszani Dr. Tüchler Sándornak ez alkalomból irt „Souppé-csárdás*-át.

* Nemes emberbaráti tett. Blondein Gusztáv a 66. gyalogezred uj parancsnoka itteni működését egy szép és nemes tettel kezdette meg. Ugyanis a f. hó 7-én hirtelen elhunyt Veglarsz Bertalan közös hadseregbeli százados özvegyének, ki minden vagyon nélkül maradt el, egyik legszebb fegyverét úgy ajándékozta oda, hogy az részére a tisztikar körében ki- sorsoltassék. A kisorsolás f. hó 9-én a tiszti casinó helyiségében történt meg s 50 frt bevételt eredményezett, mely összeg az özvegynek átadatott.

* Húsfogyasztás. Az ungvári fogyasztási szövetkezet igazgatósága özv. Samunovicsnéval kötött szerződést, melynek értelmében a szövetkezet tagjai a következő feltételek alatt vásárolhatnak : A huskimé- rés f. é. február 15-től veszi kezdetét. Az összes hus- nemüek a rendes piaczi áraknál 5°|0-kal adatnak olcsóbban. Ezen százalékos leszámolás úgy fog eszközöltetni, hogy a készpénzzel vásárlók is könyvecskét fognak kapni s ebbe jegyeztetik be a napi kifizetett hus- szükségletet, a hó végén pedig az összeg 5°]0-ékát Samunovicsné vissza fizeti. A múlt őszszel kiadott hus- könyvek a szövetkezeti bélyeggel való ellátásuk után érvényben maradnak, újabbak a szövetkezet pénztárosánál (főerdőhivatal, a görög templom mellett) válthatók.

* A porosztói tüzkárosultak telsegélye- zésére a Jó-sziv egyesület 400 irtot adományozott.

* Nagy disznó-szerencse. A lyutai és vis- kai határok közötti erdőben a f. hó 4-én ilj. Szuszla János m. k. erdölegény nyolcz vaddisznót lőtt.

* Nyugtatványozás. Kaminszky Bertalan ur I Irtot küldött a batyu-bál czéljára, melyly^l a bevétel 209 frtra emelkedett. A kiadás 86 Irt, igy a tiszta jövedelem 126 Irt, mely összeg a gyermekbarát-egyesület elnökének átadatott. A tanító-testület pedig mindazoknak, kik ezen nemes cél oltárára áldozatot hoztak, ez alkalommal is hálás köszönetét fejezi ki.

* Zenész-bált rendez — a régi szokáshoz Inven -— ma vasárnap, a Korona-szálloda nagytermében Lányi Gyula zenekara. Belépti dij 50 kr.

* „Három deci.“ A három decis ürmérték eddig ^kitagadott gyermek* volt. Ezután nem lesz az. A kereskedelmi miniszter — amint értesülünk — el togja rendelni, hogy három deciliteres ürmétékeket is szabad hitelesíteni, azonban feltételekhez kötve; és pedig a három deciseknek okvetlen ércből valóknak kell lenniük ; a hitelesítés céljából benyújtott ürmérték kizárólag folyadékok mérésére használható, és átmérője legfeljebb 58, a mélysége pedig csak 114 miliméter lehet. Az átmérőnél vagy a mélységnél legfeljebb 2 miliméteres eltérés engedhető meg. Az ürtartartalomnál egy vagy esetleg két századrész eltérés nem veendő számba.

* A nagykapos-vidéki hitelszövetkezet e hó 20-án tartja első évi rendes közgyűlését Nagyka- poson, a Korona-vendéglőben. A szövetkezet 14 havi működésének eredményét feltüntető mérleg 612 frt 70 kr tiszta nyereséggel záródik, a főösszeg pedig 20,394 frt 55 kr.

* Czigány-összeirás. A szobránczi járásban 289 térti, 296 nő, összesen 585 cigány Íratott össze. A járás 51 községe közül 21 községben nem találtatott cigány. A bereznai járásban 148 férfi, 137 nő, összesen 285 íratott össze; az 52 községből álló járás i 2 községében cigány nem tartózkodik.

* Jutalmazás. A magyar nyelv terjesztésénél kiváló tevékenységet tanúsító Kitin György, Masztelyák Pál, Onczay Sándor, Csudáky András és Kassai Károly vármegyebeli néptanítók egyenként 15 frt jutalomban részesültek.

* Rablási kísérlet. F. év január hó 29-ről 30-ikára éjjel Jakubovics Herman kereknyei lakos házára rablók törtek. A ház ablakát betörték, és a midőn ennek zajára a házbeliek felébredtek és Jakubovics önvédelmére revolvert és fejszét kapott fel, a betörők a náluk volt revolverrel a házba hatszor belőttek és ezután tartván a lövéseik zaja és Jakubovicsék segélykiáltásai által felébresztett szomszédok általi eljövetelétől, Császlócz felé elfutottak, de ugyanazon éjjel még Császlóczon Pollák Sándor szatócsnál és Konczházán Szalay Péternél is megkíséreltek betöréses lopást. A gyanúsítottak a helybeli kir. jbiróság fogházában letartva vannak és ellenük a nyomozat folyik.

* Lopások. Weisz Jakab homoki lakos házának bezárt pitvarából f. év február 2-án éjjel négy konczházi czigány négy darab tyúkot lopott, és a midőn káros lopást észrevéve, a tetteseket űzőbe vette, ezek bottal támadták meg és visszariasztották. — Egy jobb módú ungvári polgár neje a város egyik kereskedéséből f. hó 10-én az esti órákban 2 pár czipőt

(tulajdonított el, miért az illető kereskedő a rendőr- hatóságnál feljelentést, tett hozzá téve, hogy már régibb idő óta tapasztalja, hogy üzletéből egyes áruczikkek el-el tűnnek, és kérte a házmotozás elrendelését. A házmotozást a r.-hatóság foganatosítva, a nő lakásán több oly tárgy találtatott, melyeket a kereskedő magáénak ismert fel. A vizsgálat megindittatott, mit azonban nehezit azon körülmény, hogy a nő nyomtalanul eltűnt s mindez ideiig elő nem került.

* Gyanús eset Eör-Darmán. Egy ottani zsidónak istállójában legközelebb nagy mennyiségű bélyeges váltó űrlapot talált egy ládában a zsidó ko- csicsa. Ezen váltó űrlapok honnan kerültét a csendőrség erélyesen nyomozza.

* Piaci árak. (Ungvár, febr. 9.) Búza 6.-----7 80, rozs 5.70—5.80, repcze - .00, árpa 4.50—4 70, zab 5.20—5.30, kukoricza 4.10—4.20, borsó 15.00—

16.00, lencse 5.50—0.00, paszuly 4.50, burgonya 1.50 — 1.60, 100 klg.-ként, 100 tej káposzta 0.00—0.00, szalonna 1 klg. 68 kr., füstölt 72 kr., paprikás 72 kr., széna 1.80—1.90, lóhere 2.50—0.00, alomszalma —.80, zsup- (bükk) 8.00, uj bor 1 hl. 26.00—30.00 ó-bor 50.00—

80.00, sör 22.00 — 28.00, marhahús 56 kr, juh hús 40 kr, disznóhus 00.48, borjúhús 0.56, disznózsír 72 kr.

Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) s e- lyemgyára Zürichben, privát megrendelőknek közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól 11 Irt 65 krig postabér és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 külömböző minőség és 2000 külömböző szin s árnyalatban). Minták póstator- dulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 1

Irodalmi |értesitő.

A Colosseum vértanúi. Képek a római amphitheatrum történetéből. Irta : O’Reylly A. J. Fordította : Matyaczkó Theodor, papnevelőházi lelkiigazgató Ungvárt. Ára 1 frt 20 kr. „Pázmány-sajtó“ Szatmáron. A könyv, melynek teljes czimét kiirtuk, a nagy katholikus közönség számára készült müvek között előkelő helyet van hivatva elfoglalni. A szerző a rég letűnt századokba vezeti képzeletünket, az amphitheatrum rémes jelenetei közül nehányat, megható elbeszélésekben mutat be. A Colosseum homokján vértanúhalált szenvedett őskeresztények nehány kiválóbb alakja, kik az egyház nagyjai, szentjei között foglalnak méltó helyet, ezeknek hősi küzdelme, dicső halála van ebben a 452 oldalra terjedő vaskos könyvben meg- örökitve. A szerzőt és fordítót, kinek az elbeszélések uj alakba öntése czimén a szerzői dicsőségből is megillető egy kis osztályrész, a tárgy nagy szeretete sem teszi elfogulttá. Lelkesedéssel Írnak az amphitheatrum- ról, az ó-világ e legnagyobbszerü művészi alkotásáról. Örömünkre szolgál, hogy e szép müvet, mely méltán sorakozik Chateaubriand „Vértanuk“-ja s Wiseman „Fabiolája“ mellé, városunk egyik derék papja ültette át irodalmunkba. Melegen ajánljuk Matyaczkó T. könyvét mindazok figyelmébe, kik ama csodás századok erkölcsi eleiébe bepillantani vágynak.

A Pallas nagy Lexikona füzetes kiadásá' nak 12. száma a szokott szép kiállításban és gazdag tartalommal jelent meg: Andrástól anizolropig terjed s nagy része Angliának van szentelve. Tartalmának egyik nem érdektelen részlete, hogy szent István királyunk udvarában két menekült angol szász herczeg nevekedett s házasodott meg, az egyik sz. István leányát vette feleségül. A füzethez Észak és Délamerika szép hegy vízrajzi térképe van mellékelve.

Közgazdasági közlemények.

Felhívás

a vármegye t. gazdaközönségéhez.

A baromfitenyésztés terén a szakértelem fejlesztésére eddig hazánkban vajmi kevés történi, holott erre, különösen a kisebb gazdáknak baromfiaik felnevelésénél, piacra való elkészítésénél, úgyszintén a termények (toll, tojás) előállításánál, eladásánál és értékesítésénél felette nagy szükségük van.

Ez okból az országos magyar gazdasági egyesület baromfitenyésztési szakosztálya még az elmúlt évben >Baromfiak* cint alatt egy szaklap kiadását határozta el, mely rövid fennállásának ideje alatt méltán érdemelte ki azt a bizalmat, melyet iránta a tenyésztő közönség eddig is tanúsított.

Tekintetbe véve azon körülményt, hogy a baromfitenyésztés fontos ügyére leginkább a kisebb gazdák figyelmét kell felhívni, s ezek szakértelmének emelésére kell legnagyobb súlyt fektetni, az országos magyar gazdasági egyesület baromfitenyésztési szakosztálya elhatározta, hogy ezen szaklapot a vidéki baromfitenyésztési bizottságok utján a 4 trt előfizetési ár felén, vagyis két forintért, lógja évenkint adni azon vidéki tenyésztőknek, kik a bizottságok utján fizetnek elő a lapra.

Van szerencsém ennélfogva a vármegye gazdaközönségét tisztelettel felhívni, hogyha a * Baromfiak* ez. szaklapra a lentjelzett kedvezményes áron előfizetni akarnak, alulírottra, mint az ungmegyei baromfitenyésztési bizottság elnökére hivatkozzanak

Jegenye, 1893. február 5.

Bornemissza Zoltán.

Védekezés a phylloxera ellen.

II.

Phylloxera ellen irtás, gyérítés, vagy amerikai fajok kultiválása által védekezhetünk.

Ha a fertőzött helyeket lelkiismeretesen kipuhatoltuk ezeknek az előirt módoni pontos kiirtása az egyetlen mód, inelylyel bortermelő vidékünket 8 —10 évig is meg lehet menteni a pusztulástól amire Pozsony, német birodalom, Algír stb. fényes példákat szolgáltatnak. Igaz ugyan, hogy szőllő- hegyeinken — amint az előző czikkemben felsoroltam — az inficiált foltok ijesztő módon szaporodtak de ezek még mindig csekély területüek lévén az irtást haszonnal lehetne tovább folytatni. Természetes, hogy ennek keresztülviteléhez pénz, és ismét pénz szükséges, de ha a birtokosok egyetem!eg

2—3 írttal járulnának hozzá kát. holdankint az irtással való védekezéshez ez még mindig — amint később ki fogom mutatni — a legolcsóbb eljárás volna. Mert ha az irtást abban hagyjuk akkor a phylloxera akadálytalanul és rohamosan lepi el szől- lőinket s akkor mindenkinek személyesen kell védekeznie gzéritéssel vagy amerikai fajokkal és e módok mindegyike meglehetős költséges, vagy pedig abban kell hagynia a szőllő kultúrát.

Múlt évi utazásom alkalmával egy helyen (nevét nem említem, nehogy meddő polémiára adjak alkalmat) elvezettek a kiirtott területre, azonban itt csak a látható infektió irtatván ki a phylloxera tovább terjedt, azért az irtással, mint sikertelen védekezéssel fölhagytak. Hiábavalónak bizonyult azon észrevételem, hogy a fertőzés azért terjedt tovább, mert az inficiált terület nem lett gondosan megállapítva; megmaradtak azon hiedelmökben, hogy rajtok már csak a jó Isten könyörül! Fájdalom így beszél mi nálunk is a szőllőbirtokosok legnagyobb része. Én is bízom az Isten jóságában, de éppen ezért dolgn- zom is, hiszen Ő mondta: „Ember segíts magadon, én is segitlek“ Ha irtással az óhaj tott eélt elérni akarjuk a következőket tartsuk szemeink előtt.

1. Az inficiált terület határait legnagyobb pontossággal állapítsák meg. Én a tapasztalatokon okulva következőleg járok el: Megállváu a már látható (kipusztitott) infectió közepén minden irány felé 8 lépést teszek, itt a tőkéket gondosan kiemelve azt kézi nagyitóval (5—6-szor nagyitóval) megmegvizsgálom, ha nem találok rajta phylloxerát az utánam jövő fiú a tőkéket bemeszeli; ha pedig ezen helyen is konstatáltatnék a phylloxera jelenléte, ismét. 4 lépest teszek előre mindaddig mig teljesen filloxeramentes helyre jutok. A tiszta tőkéknek minyeu iránybani bemeszelése mutatja meg a fertőzés határát és nagyságát. Ez után köröskörül még két ölnyi úgynevezett védő kört veszek (az egészséges helyről) s hozzá fogok az irtáshoz. Az első esetben ha t. i. már uyolez lépésnyire találtam egészséges egészséges tőkét, a minisztérium leirata értelmében — a mennyiben a folt csekély területű i — hatósági engedély nélkül foganatosítom az irtást

egyéb esetekben engedélyért oda fordulok.

Hogy mikép kell az inficiált terület határát megállapítani nem is lehet eléggé világosan leírni, erre csak a tapasztalás és gondos tanulmányozás tanít meg, mert lehetséges, hogy az inficiállás nem egy, de több kisebb-nagyobb raj letelepedéséből, vagy behurcolásból származván, bizonyos pontokon már össze olvadt, vagy csak össze olvadni készül, kár volna a felületes vizsgálódás alapján az ezek közt levő egészséges tőkéket kiirtani. Irtsunk ott a hol kell, és a mennyit a tapasztalat szükségesnek bizonyít, de ne bízzuk azt lelkiismeretlen s szakismerettel nem biró felületes közegekre.

2. Óvakodjunk attól, hogy önmagunk ne legyünk — az elhurczolás által — a phylloxera tovább terjesztői.

Ha kutatásunk alkalmával valamely fertőzött helyre jutottunk rögtön hagyjuk abba a további kutatást, és ha az irtáshoz bármi oknál fogva nem foghatnánk hozzá, lábbelinket, ruháinkat gondosan tisztogassuk meg, s haza tértünkben a szomszéd szőllőkön keresztül semmi szin alatt ne menjünk.

Mennyi könnyelműséggel találkoztam e tekin- tekintetben leírhatatlan.

Volt reá eset, hogy azon helyen, hol a pliyllo- xerátkonstatáltam, másnap 20 — 30 tőkét találtam kihuzogatva, a bölcs „zatyafiak“ felülvizsgálatot tartván, keresték azt a képzelem szülte nagy állatot, melyet „filokszorának“ neveznek, s másnap midőn figyelmeztettem a következményekre, s roszzalásom- nak adtam kifejezést, csak nevettek, hiszen nem láttak ott olyat amit fejsze fokával lehetne agyon