Ung, 1893. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1893-06-25 / 26. szám
XXXI. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1893. vasárnap, junius 25. 26. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tér 13. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illet,i. l evelek csak bérmentesen f('gadtatnak eh Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziralok nem adatnak vissza. A lap megjeleli minden vasarnap. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre I frl Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronként 20 kr » UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tanitóképezdénk. Az az impozáns nagy épület, mely a Dru- getliek ősi vára mellett leginkább magára vonja a a városba jövő idegen figyelmét, a maga nemében az ország legnagyobb nevelő-intézetének a szállása. Nincs hazánknak tauitóképezdéje, a mely oly nagy területet látna el tanítókkal, mintáz ungvári; csak természetes dolog tehát, hogy képezdei épület sincs, mely annyi növendéket fogadna falai közé, mint ez. Az a körülmény, hogy ezen tanitóképezdének az ország egyik legnagyobb kiterjedésű egyházmegyéjét s egy számra nézve is jelentős népfajt kell tanítókkal ellátnia, csaknem keletkezésétől kezdve a legfontosabb kulturális intézetek közé emelte kó- pezdénket; de igazi nagy jelentőségét ezen intézetnek a tanítói állást rendező 1868. évi és a magyar nyelv kötelező tanítását elrendelő 1879. évi törvényczikk domborította ki. Ezen törvények hatása alatt az intézet növendékeinek száma megkétszereződött s e nagy számot a közeli állami képezdék versenye egyáltalában nem volt képes megcsökkenteni. Kétségtelen, hogy az ungvári tanitóképezde nagy népességének az a körülmény is számottevő tényezője, hogy az ország legszegényebb tanítói állomásaira képezvén a tanítókat, átlag csekélyebb előképzettséget követelt növendékeitől; de hogy nem ez a mellékes körülmény, hanem a tényleges szükség, melyet ez az intézet derekasan betöltött, rugtatta oly nagyra a növendékek számát, bizonyság reá az a megczáfolhatat- lan tény, hogy az ungvári tanitóképezde növendékei a legnagyobb igényű állami és községi népoktatási intézetekben is megállják helyüket; sőt az északkeleti felvidéken, miután a nép nyelvét beszélik, magukat megtudják értetni s a köznép leikéhez hozzá tudnak férni, határozott előnynyel bírnak tanítóképzőkből kikerült azon kartársaik felett, kik a nép nyelvét nem beszélik. Azonban nem csak nagysága és életrevalósága által tűnik ki e népoktatási intézet; de magára vonja az avatott szemlélő figyelmét egy más jelenség is, az tudniillik, hogy ily csekély eszközökkel ilyen nagy czélokat az ország egyetlen közoktatási intézete sem szolgál. Az ungvári tanitóképezdében oklevelet nyert fiatal ember legfeljebb egy harmadába kerül azon összegnek, melyet egy állami tanitóképezdében végzett ifjú nevelése igényel. Azonban bármily sokat is tett és tesz ezen intézet falai között az önfeláldozó szeretet és gondosság, bármennyire meg is könnyíti a helyzetet a növendékeknek a családi körben megszokott takarékos, sőt nélkülözni is tudó életmódja, napjaink olyan igényeket támasztanak ezen intézet iránt, a melyeket mostani nagyon is szerény eszközeivel alig lesz képes kielégíteni. Tudvalevő dolog, hogy a munkácsi egyházmegyében még nagy a képesítetlen s a magyar nyelvet oktató-képességgel nem biró tanítók száma. Eddig hiábavalónak bizonyult minden hajszolás; e primitiv műveltségű s a néptanítói tiszt betöltésére alkalmatlan elemeket nem lehetett a pályáról leszorítani ; mert az olyan állomásokra, melyeken 80 — löO irtot tett a tanítói'fizetés, a törvényes kellékeknek megfelelő alkalmas embereket kapni nem lehetett. A jövő évtől kezdve nagyot változik a helyzet. A kántor-tanítói fizetés a legelhagyatottabb helyen is 300—400 frtra egószittetik ki s e fizetés 5 évenkint 50 írttal fog emelkedni. A közmondásossá vált tanítói nyomorúság meg lesz enyhítve s az állam abba a helyzetbe jut, hogy a nem alkalmas elemeknek a tanítói pályáról való eltávolítását reális alapon követelheti. S kétségtelen, hogy követelni is | fogja; mert az államsegély a törvény értelmében csak a megfelelő tanítónak adható. A tanítói fizetések rendezéséről szóló törvény egy tanitóképezdének sem rak nagyobb terhet a vállára, mint az ungvárinak; mert az államsegély sehol sem lesz jobban igénybe véve, mint e ké pezde vidékén. Az intézet igazgatója, Kami nszky Géza, élénk tudatával bir a feladatnak, mely a vezetése alatt álló intézetre a közel jövőben vár. Az intézet múltjáról Írott tanulmányában, melyet a képezde folyó tanévi Értesítőjében közöl, részletesen számot adva mindarról, a mit az egyházmegye jelesei és a kormány az intézet fejlesztése érdekében 1831 óta tettek, a legközelebbi teendőket a következőkben határozza meg: „1. A képezdei tanárok fizetésének s ezzel kapcsolatban azok nyugdijának rendezése, hogy ké- pezdénk ez által állandó tanerőket nyerhessen. 2. A képezde 3 évi tanfolyamának 4 évre való felemelése, mi természetesen a tanárok fizetésével kapcsolatban áll. 3. A képezdei tápintézet részére egy biztos alap szervezése, hogy ez által a növendékek kellő neveléséről gondoskodva legyen.“ Tökéletesen egyetértünk az érdemes igazgatóval. Valóban ezek az ungvári tanitóképezdének sürgős rendezést követelő életbevágó ügyei. Sajnáljuk, hogy az igazgató ur tovább nem ment egy lépéssel s ki nem fejezte abbeli véleményét is, hogy h o n n a u, mely forrás b ó 1 gondolja ő meríthetni a jelzett irányú fejlesztéshez múlhatatlanul megkivántató jelentékeny anyagi erőt ? Kifejezést ad ugyan ama reményének, hogy a több kérdések megoldásában a megyéspüspökre számit; de, hogy tőle várná az anyagi segélyt, azt nem hisszük; mert hiszen egy olyan reális férfiú, a minőnek az igazgató urat ismerjük, tisztában van azzal, hogy mit tehet, mit áldozhat, egy-egy irányban egy ilyen nagy kiterjedésű egyházmegyében a szerényen dotált püspök. Azt sem gondolnék, hogy az egyházmegyét szándékoznék az intézet czóljaira megadóztatni; mert hiszen a nép intelligentiájának tömege, a papság megtette a tőle telhetőt. Az az impozáns épület fényes tanúbizonysága áldozatkészségének. a nép művelődéséért dobogó szivének. Gondoljuk, hogy az igazgató ur a püspök közvetett segítségét értette, s ha e feltevésünkben nem csalódunk, felfogásához készséggel hozzájárulunk. Az egyházmegye nagyérdemű s nagynevű püspöke valóban sokat lehet a képezde ügyének végleges rendezése érdekében. Az ő befolyása, tekintélye egyesülve más. szintén hivatott tényezők 1 befolyásával és tekintélyével, megnyithatja azt a forrást, melyből a tanitóképezde szükségleteire az anyagi erőt meríteni lehet,. Ez a forrás a magyar állam pénzt á r a. Szilárd hitünk, hogy az ungvári tanitóképezde jelenlegi bajai mindaddig gyökeresen nem orvosolhatók, inig e forrásból nem merit. És mi kettős indokból tanácsoljuk e munkát. Először azért, mert az államsegély az intézet felekezeti jellegét meg nem változtatja; az állam befolyását, melytől ezen intézetnek úgy sincs oka félni, a mostaninál nagyobbá nem teszi; másodszor pedig azért, hogy ha az állam segélyét kulturális intézeteinek fentartása czéljából a legjobb módú alföldi ref. nép igénybe veszi, nincs rá ok, hogy a legszegényebb nép ugyanazt meg ne tegye. Hogy ha ez a szegény nép a közadó alakjában hozzájárul a in.-szigeti, halasi, kisújszállási stb. középiskolák fentartásához, nagyon méltányos dolog, hogy a jobbmódu nép visszaadja a kölcsönt. Az ungvári tanitóképezde tehát teljes lelki nyugalommal s önérzettel meríthet a közös forrásból. Teheti ezt annyival is inkább, mert ezen ké- pezde szervezésének teljes, tökéletes befejezése érdekében áll az országnak. A tanulók kirándulásai és a vasúti igazgatóság-. (n) Azon üdvös intézkedések közt, melyek a test és lélek harmonikus művelését czélozzák, kétségtelenül nem a legutolsó helyen áll a közoktatási kormány azon leirata, mely a középiskolai ifjúság kirándulását ajánlja sőt elrendeli. Volt idő, midőn az iskolai tanítást bizonyos minta szerint rendezték be és a tananyagot adagokra osztva, kellően-kelletlenül adták be a növendéknek, keveset gondolván azzal, beveheti-e, megemészti-e, s fordithat- jó-e haszonnal ügy az általános, mint az egyes szakmákban való önművelésére ; mesterkélt elméletek, hangzatos frázisok által tompították és ferdítették az ifjak elméjét, mit sem hederitvén a gyakorlatra és mellőzvén a tartalmat. Az ép testre és annak ápolására éppen semmi gondot nem fordítottak. Nem csoda, hogy az ilyen minta-iskolából kikerült ifjú hasonlított a nyurga, de üres kalászhoz, melyet a legkisebb szél ledöntött, s melyre nem várt más, mint a kasza. A hatás nem is maradt reactio nélkül. Panasz panaszt ért, a tanterven változtatni kellett, a tantárgyakat az ifjú elmékhez hozzáférhetőkké kellett tenni szemlélet és gya- korlat által és a megerőltetett lélek és az elhanyagolt test közt helyre kellett állítani a megingatott egyensúlyt. így tették a természetrajzt, földrajzi, sőt a történelmet is vonzóvá szemléltető ábrák és képek által, a fizikát kísérlet által, a latin és görög nyelvet a klas- sikus muzeum által, a geometriát a szabadkézi rajz által. Tagadhatlan, hogy ez által sok és terjedelmes leírás fölöslegessé vált, a tanuló sok tárgyi ismeretet szerzett puszta megtekintés által; fogalmai tisztultak, látóköre tágult, a tantárgy pedig nyert érdekességében és megszűnt „száraz“-nak lenni. De másrészről elvitázhatlan az is, hagy egy tanintézet nem szerezhet be mindent, sok dolgot csak kicsinyben mutathat be, s igy a növendéknek nem is lehetnek helyes fogalmai a való arányairól, s a kép, bármennyire könnyítés javít a képzeleten, mégsem tüntetheti fel a természetest, a valót teljes nagysága és fenségében. És ebben rejlik, a kirándulások szükséges és hasznos volta. Hány ifjú van, a ki gyermek korától a gymnasiumi tanfolyam befejezéséig nem lépte át városa határát. Éveken át az iskola négy fala közé zárva, tanulta az Isten csodás világát, teremtményeit, ezeknek átalakulásait, élet-halál harczát stb. a nélkül, hogy ezekből csak egyet is látott volna. De nemcsak ez teszi a kirándulást ajánlatosakká; az ifjú lelke és teste egyaránt épül a helyzetváltoztatás által, kimozdul a mindennapias egyformaságból, s mig a látott és hallottak maradandó nyomot hagynak emlékezetében, teste a lég- és térváltoztatás által jobban megedződik, ruganyossá lesz, ellenálló képessége pedig nagyobb lesz. Mindez azonban csak élméletben szép és a megvalósítástól messze áll. Mint mindent, úgy ezt is a legjobb akarattal csak félig lehet érvényre juttatni. A jó akarathoz még p é n z is kell és ebben mi nem igen bővelkedünk, s ha a közoktatási kormány a tan- dijemelésről úgy 'vélekedik, hogy ez által csak a rosz- szát akarja visszatartani a középiskolától, a javának nyitva áll a tandíjmentesség, akkor bizony a szegény jó tanuló nem rándulhat ki, mert a vasúti igazgatóságnak szabályai vannak, melyek a közoktatási minister rendeletét nem respektálják és a melyek értelmében a mérsékelt jegyekért folyamodó kirándulan- dók kérelmének helyt nem adhat. Ez bizony furcsán hangzik, de megesett. Kicsinyben kell takarékoskodnunk, hogy nagyban bőkezűek lehessünk és hol kell kezdenünk — a tanügy terén. Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva
