Ung, 1893. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1893-05-07 / 19. szám

lességeket teljesítené s a közvagyon bár más tormában, a közönség tulajdona maradna. Ez az elnöki kijelentés a közvagyon esetleges veszte miatt aggódókat is kibékítette, úgy annyira, hogy a hangulat már e megnyitó beszéd után a választmány tervezete mellett nyilatkozott. Hogy az elnök azon Ígé­retét, hogy a maga részéről a legmesszebbmenő anyagi áldozatra is kész az építés eszméjének megvalósítása érdekében, lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés, mon­danunk is alig szükséges. Az elnöktől Novák Endre dr., alelnök vette át a szót. Terjedelmes beszédének első részében a választ­mány által tervbe vett építkezés réális voltát bizonyí­totta a részletekre kiterjedő meggyőző érveléssel; má­sodik részében a Társaskörről, mint társaséleti, közmű­velődési és politikai tényezőről szólott erős meggyőző­désen alapuló melegséggel és — természetesen — ha­tással. Végül arra kérte a Társaskörnek azon tagjait, a kik a város képviselő-testületének is tagjai, hogy te­gyék magukévá a kaszinó tűzhelyének ügyét: legyenek ott a közgyűlésen, mely az Uj-tér sorsa felett dönteni fog; ne keressenek ellentétet a város és kaszinó érdeke között, hanem álljanak a Társaskör ügye mellé és se­gítsék azt diadalra. Ivánt sy László dr., konstatálja, hogy a városi képviselő-testületben erős ellenzéke van azon mozgalom­nak, mely az Uj-tér elajándékozását czélozza. Attól tart, hogy az elajándékozás tárgyában benyújtott választmá­nyi kérelem kissebbségben marad, mely esetben az épí­tés ügye ismét hosszasabb időre háttérbe szorul. Miután ettől a veszélytől meg akarná kímélni a kaszinót, oly értelmű indítványt terjeszt elő, hogy azon esetben, ha a város az ajándékba kért telket megtagadná, építsen maga a város alkalmas helyiséget s adja bérbe a tár­saskörnek. Majd Schürger Ferencz eim lt szót s kifejtette, hogy ő is azon férfiak közzé tartozik, kik a vá­lasztmány által tervbe vett építkezés iránt aggodalma­kat táplálnak ; mert attól tartanak, hogy a nagy áldo­zatkészséggel felemelt épület idegen kézre talál jutni. Azonban az elnöknek az a nyilatkozata, mely biztosí­tékul vehető arra nézve, hogy az épület a legkedvezőt­lenebb körülmények között sem kerül idegen kézbe, ha nem a város tulajdonába megyen át, megnyugtatja s hozzájárul a választmány tervezetéhez. E m bér János a város . jövő fejlődésében bizik s e meggyőződéséből kifolyólag az önbizalom érzetének kíván hangot adni. Olyan jelenségek észlelhetők újab­ban, a melyek Ungvár város lakosságát s különösen in- telligeiitiáját megszaporitják. Kedvezőtlen esélyektől te­hát nem fél. Pártolja a választmány javaslatát. Árky Fülöp pénzügyi tekintetből biralta — s kifogásolta a választmány javaslatát. Nem tanácsolja hogy a Társas-kör ilyen bizonytalan jövőjű nagy köl­csönbe menjen bele. Az építkezés helyett a jelenlegi Kaszinó helyiségének megvételét hozza javaslatba Spitzer Sándor dr. a közgyűlés élénk tetszés- nyilatkozatai által kisérve sikerrel czátolja az Árky és lvántsy aggodalmait s a választmány tervezését ajánlja a tagok figyelmébe. Végül Seidl er Lipót szólott a tárgyhoz, kifeje­zést adván ama felfogásának, hogy ezúttal csupán az építkezésről van szó ; a részletek később lesznek meg- beszélendők. Ezután a közgyűlés az albizottság javaslatát egy­hangúlag elfogadta. Az elnök a határozat kimondása al­kalmával a lelkűkre kötötte a városi képviselő Kaszinó­tagoknak, hogy az építés ügyét a képviselő-testületben minden erejükkel támogassák. tünk egy klimatikus gyógyidénvt, mert ez az a levegő, mely mig egyrészt megnyitja a természet lappangó éle­tét, másrészt felfrissíti testünket, lelkünket s nemesíti szivünket a szép és fenségesek tanulmánya által. Ne sajnáljuk a szoba dohos légkörét ott hagyni, mert jus­son eszünkbe, hogy egy pihent elme egy óra alatt töb­bet alkot lényegben, mint egy láradt egy egész napon. Erről jut eszembe a mi iskoláink nyomorultul egészségtelen viszonya; minden szülő, de minden tanár is leikéből örvendhet, hogy a tantermek ablakait immár megnyithatják, s megritkilhatják azt a bűzhödt mérgező légkört, melyre egész télen át kárhoztatva voltak. Örömöm még nagyobb, ha eszembe jut városunk és ifjúságunk gondos atyáinak a polgármester és a gym­nasium igazgatójának gondossága, melylyel lehetővé tet­ték, hogy az ifjak egy 6 holdas területen szabadon lab­dázhatnak, mondhatni a városban, a füzesi lugas dűlőn. A szülök és iljak alig vettek még tudomást e jótéte­ményről; hisz úgy vagyunk már mi különösen Ungvá­riak e kérdéssel, mint az árvái ínségesek, kiknek idő kellett ahhoz, hogy a pelyvás zabkenyér helyett küldött jó búza czipóhoz hozzászokjék a gyomruk. Nem kételkedem benne, hogy e jótéteményt a mi iljaink is csakhamar megösmerik; az ige testté fog válni s különösen az iljabb része a tanári karnak elől fog járni a jó példával. De csak siessünk, mert ez is a május kultuszához tartozik. Júniusban már sokszor nagy a hőség. Ilyenkor a labda után nehéz a futás Siessünk hát iljak ki a lu­gas dűlőbe! Fogjunk hozzá a >nagy kiverő,* >várba forgó* s a .»paklizás* számtalan módjához; a leányok pedig a >künn a bárányt* kérgessék, kultiválják a >ten- nis*-t s dobják egyelőre télre a kötőtűt! Nemo. Vármegyei közgyűlés. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 5-én rendkívüli közgyűlést tartott, a mely több oly ügyet intézett el, a melyek általános érdeklődésre tarthatnak számot. Ezek között is legfigyelemreméltóbb a vármegyei tisztviselők fizetésemelésének ügye. A folyó évi IV t.- czikk értelmében kiadott belügyministeri rendelet értel­mében ugyanis 5200 írt esik Ungvármegyében a tiszti-, kezelő- és szolgaszemélyzet javadalmazásának emelésére. Ezen összeg felosztása képezte a május 5-iki közgyűlés első és legélénkebb figyelemmel kisért tárgyát. A közgyűlés magáévá tette az állandó választmány által beterjesztett és elfogadásra ajánlott alválasztmányi javaslatban foglalt azon elvet, hogy mindenekelőtt az egyes tiszti állásokhoz kötött működési kör és elfoglal- tatás, továbbá az állásokhoz fűződő igényekkel szem­ben s az ezek ellenértékét képező javadalmazásban mu­tatkozó aránytalanság egyenlitessék ki. Ebből kifolyólag a főjegyző 150<> írt fizetése 1600 Írtra, a III. aljegyző i 650 írt fizetése 750 írtra, a pénztári ellenőr 700 frt fizetése 800 írtra, a közig, gyakornokok fizetése 300 i frtról 500 frtra, a szolgabirák fizetése 700 frtról 750 írtra, a számvevő fizetése 750 írtra (s hozzá 150 frt; lakbér, miben eddig nem réssesült), a főorvosnak és, állatorvosnak 250 frt uti-átalánya 300 frtra, a főszolga- I bírák irodai átalánya 100 frtról 150 frtra emeltetett fel. A tiszti állások járandóságainak ily mértékben tör­tént emelése 2200 frtot vett igénybe, a még rendelke­zésre álló 3000 frt a következőleg osztatott fel: az al­ispán, főjegyző, I, II és III. aljegyzők, t. főügyész, fő- szolgabirák, szolgabirák, tőpénztárnok, pénztári ellenőr, főszámvevő, árvaszéki elnök, árvaszéki ülnökük, levél­táros, közig, és árvaszéki iktató, illetőleg iroda-igazgató és a kiadók, a központi és járási Írnokok, várnagy, köz­ponti hivatalszolgák és az autograph-szolga fizetése 10—10°|0-kal emeltetett; a könyvelő és az árvaszéki közgyám fizetése pedig 6'|4°|0-kal. — Az ungvári járási írnok lakáspénze 50 frtról 100 frtra emeltetett; a közig gyakornokokra nézve azt a határozatot hozta a közgyű­lés, hogy azon gyakornokok, a kik az államtudományi államvizsgát még le nem tették, 100 Irtai kevesebb fize­tést kapnak, mint a szabályszerű minősítéssel bírók. A belügyminiszternek a vármegyei betegápolási J alap több évi számadási zárlatainak jóváhagyására vo­natkozó és a szegény árvákra kivetett útadó mérséklése illetve az utadó-kötelezettség alól felmentésük tárgyúban intézett leiratait a közgyűlés tudomásul vette, elrendel­vén az utóbbinak lapunk hivatalos közleményeivel köz-1 hírré tételét. Tudomásul vette a közgyűlés a kereske­delemügyi miniszter leiratát, a melylyel az Ungvölgyi va­sút közigazgatási bejárásáról felvett jegyzőkönyvbe fog­lalt megállapodások hagyattak jóvá. Ezer ügygyei kapcsolatban Huszár F. bizottsági tag felső-domonyai plébános felszólalásának tárgyává azon körülményt tette, hogy noha a vasút czéljaira szüksé­ges területek kisajátításában eljárók arról biztosították az érdekelteket, hogy a munkálat megkezdése alkalmá­val a kártalanítási összeg lele ki fog fizettetni, — bár a vasút épités munkája már hosszabb idő óta javában folyik, mindamellett még semmi sem fizettetett, holott méltányos és jogos követelmény hogy a kisajátított te­rületek tulajdonosai elvesztett megélhetési eszközük ellen­értékének hasznát igénybe vehessék. Az elnöklő főispán biztosította a felszólalót, hogy a méltányos kivána­lom mielőbb történő teljesítésére a lépéseket meg fogja tenni. Nagy érdeklődéssel vette tudomásul a közgyűlés a íöldmivelésügyi miniszternek leiratát, a melylyel a vár­megye Által a phylloxera vész elleni védekezés tárgyá­ban alkotott szabályrendeletet hagyta jóvá. Elrendelte a védekezés czéljaira igénybe vehető 50°|0 pótadónak a szőlőterületekre haladéktalan kivetését és a már esedé­kessé vált mennyiség behajtását és megalakította a szabályrendelet értelmében a védekezési ügy intézésére hivatott bizottságot, megválasztván az alispán elnöklete alatt annak tagjaiul Grabovszky Komán, lvántsy László, Lehoczky Béla, Markos György, Muncskó Pál, Stéfán János, Szabó József, Tamaskó Bálint, Telendy Antal és Thuránszky Tivadar törvhat bizottsági tagokat. A közgyűlés egyik szintén nagyobb jelentőségű tárgyát a Buttler-emlék ügye képezte. Az alispán adott számot a gyűjtés eredményéről és oly irányú javasla­tokat tett, hogy a vármegye a kavicsszállitási alapból 200 frtot ajánljon meg a kitűzött czélra, hogy az áldo­zatkész vármegyék iránt fejeztessék ki Ungvármegye közönségének köszöneté és hogy ez ügynek intézésére kiküldött bizottság égé.- zittessék ki. A nagy közönséget is érdekelni fogja a Buttler- emlék ügye, jónak látjuk tehát megemlíteni, hogy 1889- ben elhatározta a vármegye törvényhatósági bizottsága, hogy a nagy arányú áldozatkészségénél fogva az utókor hálás elismerésére kiválóan érdemes néhai Bultler János gróf iránt (kinek hamvai a palágyi árpádkori templom­ban jeltelenül nyugosznak) érzett hálás kegyeletének egy maradandó emlék felállításával ad kifejezést és ezen emléktárgy költségeihez v.aló hozzájárulásra felhívja a kitűnő hazafi alapítványaiban részesülő vármegyéket is. A hozzájárulás iránt megkeresett vármegyék a kö­vetkező adományokat’küldték : Borsodvármegye 81 frt 27 krt., Biharvárm gye 100 frtot, Ugocsamegye 68 frt 38 krt . Hevesmegye 100 frtot, Pest-Pilis-Solt-Kiskun- megye 200 frtot, Szabolcsmegye 630 frt 48 krt., Bereg- megye 69 frt 20 krt, Zemplénmegye 2<>0 frtot, Nógrád- megye 100 frtot, Gömörmegye 100 frtot küldött a ke- gyeleles czélra. Abauj-Torna vármegye részéről adomány nem érkezett. A közgyűlés az alispán javaslatai folytán elhatá­rozta, hogy az adakozó vármegyéknek jegyzőkönyvi kö­szönet nyilvánittassék. Ungvármegye hozzájárulása ma­radjon mindaddig függőben, mig a törvényhatósági bi­zottság a további gyűjtés befejezésével Buttler János gróf emlékének fenntartását ezélzó mű minősége és az előállítási költségek mennyisége felett lesz hivatva ha­tározni ; a gyűjtés pedig mindaddig folytaltassék, mig egy lehetőleg művészi becscsel biró emlék előállítási költsége együtt lesz. A gyűjtés eszközlésével különös figyelem fordíttassék arra, hogy mindazok, kik a Butt- lcr-alapitványok jótéteményeiben részesültek és a Ludo- vika-akadémiában az alapítványokon kiképzést nyertek, az emléktárgy költségeihez való hozzájárulásra felkéres­senek. Az útbaigazító adatok e tárgyban a honvédelmi minisztériumtól s a Ludovika-akademia igazgatóságától kéretnek majd ki. Ezen határozat végrehajtása az alis­pánra bízatott. Az ügy intézéséret hivatott választmány ki- gészittefett Hódoly László gymn. igazgató, lvántsy László, Kusnyiry Gyula .a kaposi járás főszolgabirája és Szabó Endre esperes törvhat. bizottsági tagokkal. Tekintettel arra, hogy a palágyi árpádkori ev. ref. templomnak stylszerü helyreállítása küszöbön áll, figyelmébe ajánlta- tott a kiegészített bizottságnak, hogy emléktárgynak a templomba leendő elhelyezése iránt idejekorán,, a munkálat foganatba vétele előtt tegyen javaslatot, hogy az a restaurálás terveivel összhangban legyen felállítható. Ezután több kissebb jelentőséggel biró ügy tár- gyaltatott le és az eléggé látogatott rendkívüli közgyű­lés véget ért. Különfélék. * Firczák Gyula megyés püspök 25 írttal a Budapesten fennálló ungvári kör alapitó tagjai közé lé­pett. . t * Élőképeket mutat be és zártkörű tánczes- télyt rendez e hó 13-án és 14-én a vöröskereszt-egye­sület ungmegyei fiókja a Pannonia-szálloda színkörében és üvegtermében, villanyos világítás mellett, melyre felhívjuk a közönség figyelmét. A rendezőség által ki­bocsátott értesítés szerint az élőképeket hangfogós zene kiséri s az üvegteremben táncz követi. Időközökben is Lányi közkedveltségü zenekara játszik. Különösen ér­dekes lesz: első nap Csermák „Nagy magyar ábránd“- ja; másodnap „Cserebogár“ és „Bihari kesergője“, me­lyeket Lányi Samu fog előadni. Az élőképek sorrendje : Első nap, május 13-án: 1. „Látogatás a műteremben“ Heverdle Ferencz festménye után. Szereplők : lvántsy Margit, Weinberger Etel, Mihajlovits Ibolyka, Bene Sári, Kende Marcsa, Nehrebeczky György, dr. Lüley Sándor és dr. Krémer Gyula. 2. „Párkák“ (Thuman Pál után). Szereplők : Lévy Margit, Haraszthy Irén. 3. „Mózes feltalálása“ (Dóré után). Szereplők: Gruman Ilona, lvántsy Margit, Kende Marcsa, Kun Blanka, Medvigy Aniz. 4. „A hold királynéja.“ Szereplő: Mi­hajlovits Ibolyka. 5. „Keresztények a Katakombákban“ Sichel nyomán összeállította: Nehrebeczky Natália. Szereplők : Fejér Emma, Kende Marcsa, Kun Blanka, Medvigy Aniz, Mihajlovits Ibolyka és Adamkovich Zol­tán. 6. „Jean d’Arc orleansi szűz“ Max Gábortól. Sze­replő : Lasztókay Bella. 7. „Üstökös“ Lotter után. Sze­replő: Lévy Margit. 8. „A mit Jánoska meg nem tanul“ Kaulbach H. után. Szereplők: Weinberger Etel, Lasz­tókay Bella, Mihajlovits Ibolyka, Lévy Margit, Bene Sári és dr. Krémer Gyula. 9. „Római szüzek áldozata“ Coomaus után. Szereplők: Mihajlovits Ibolyka, Kende Marcsa, Grumann Ilona, Kende Margit, Kun Blanka. 10. „Genius“ Nehrebeczky Natáliától. Angyalok: Ha- luskay Eugenia és több leánynevelő-intézeti növendék. Második nap, május 14-én: Ismétlése az elsőnapi 10 élőképnek; ezen felül: 11. „Jeptha leányai atyjuk elé sietve“ Dóré után. Szereplők: Grumann Ilona, Med­vigy Aniz, Kende Margit, Kende Marcsa, Kun Blanka. 12. „Örök titok“ II. Lajos bajor királyra vonatkoztatva. 13. „Szerelem vagy pénz.“ Szereplők: Lasztókay Bella és dr. Krémer Gyula. 14. „A féltékeny“ Margitay Ti­hamér után. Szereplők : Lasztókay Bella, Bene Sári és dr. Krémer Gyula. — Az előadások kezdete 8 órakor. Belépti dij: Páholy 5 frt, emeleti körszék 1 frt 80 kr, körszék 1 frt 50 kr, zártszék 1 frt, karzati ülőhely 1 frt, állóhely 60 kr, diák, katona- és gyermekjegy a földszintre 40 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtat­nak. Külön meghívók csak a vidékre küldetnek. * Az uj gimnázium épitésére kiirt s m. hó 29-én lejárt pályázat meddő lett, amennyiben ma­gára az építésre egyetlen-egy pályázó sem akadt. So­kan ezt annak akarják tulajdonítani, hogy a tégla ez­rének ára Ungvárt 18 frtról 32 frtra szökött, s igy a vállalkozás lehetetlenné vált. Erre nézve felkérettünk egyik helybeli téglagyárostól annak kijelentésére, hogy e feltevés téves, a mennyiben ő a téglaszállitást eset­leg még 18 frton alul is hajlandó volna elvállalni. Most tehát a kőmives-munkákra uj árlejtés fog kiíratni, s ha ez sem sikerül, úgy a vallás- és közokt. minisztérium házi kezelésben fogja a gimnáziumot felépittetni. Érte­sülésünk szerint a kályha-szállitást az ungvári porcel­lán- és agyagipar-részvénytársaság, a bádogosmunká­kat pedig Berger Jakab helybeli műbádogos fogja az uj gimnáziumnál teljesíteni. * A holnapi vásár. Sűrűén egymás mellé rakott árubódék, a „ringelspiel“ és a panorámások zaja, elárusítani akaró kóklerek reklámszavai, a falusi nép tolongó tömege, közlekedni alig tudó kocsik s fel­hajtott állatok kóválygása, ez lesz előre láthatólag a holnap megtartandó országos vásár képe. Mozgalmas­nak elég mozgalmasnak Ígérkezik, csak az, a baj, hogy kevés a pénz, daczára, hogy az uj’ fajtákat is most bocsátják forgalomba, s igy a vásár sikere ismét nem lesz teljes. Bárha csalódnánk feltevésünkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom