Ung, 1892. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1892-12-25 / 52. szám
XXX. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1892. vasárnap, deczember 25. 52. SZÁM SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tér 13. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adalnak vissza. A lap megjelen minden Vasárnap KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frl. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részéilletők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ~ DNG VÁRMEGYE ÉS AZ DNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Czéljaink, törekvéseink. Egy éve, hogy az „Ung“ a mi szerkesztésünkben szolgálja Ung vármegye és Unvgár város köz ügyeit. Egy évi serény munka után nem szükséges nekünk hirdetni, hogy miként szolgálja. Az értelmes és figyelmes olvasó megalkotta a maga ítéletét az „Ung“-ról, a mely ítélettől nekünk nincs okunk tartani. Nemcsak a szellemi, de a társadalmi érintkezés által is állandó összeköttetésben állván közönségünkkel, félretéve minden álszemónnet, mint a közönség sokszor és sok alakban kifejezett- meggyőződésének adunk hangot, midőn kimondjuk, hogy az „Ung általunk összeállított számában mindig volt valami olvasni való, volt olyan czikk, hol több, hol kevesebb, melyet Ung vármegyebeli embernek érdemes volt megszivelni. Nagy kérdések után nem futkostunk, szenzá- cziós dolgokat nem kerestünk ; a vidéki hirlapirás főbaja, a kicsinyes személyeskedés nem tett kárt az „Ung“ erkölcsi tőkéjében. Nem hagytuk szó nélkül, a mi megrovást érdemel; de nem is igyekezlünk, ..lángostorral korbácsolni meg a világot.“ Kifejtettük meggyőződésünket, de sohasem erőszakoltuk. A minden áron való győzelem, azaz az utolsó szó hangozta- tat-ása révén annak látszata, nem a mi kenyerünk. Mindig szem előtt tartottuk, hogy érett közönségnek irnnk, a melynek magának is megvan a józan ítélő képessége. A mi olykor-olykor tapasztalható hallgatásunk, (ha a beszéd nem okvetlenül szükséges) fellebezés e fórum elé. Ezentúl sem fogjuk a „rosszat kiirtani“. Ehhez — mi beismerjük — gyengék vagyunk. A dolog könnyebb végét fogjuk : igyekezünk kiemelni s a közjó czéljaira értékesíteni, a mi az emberekben és az intézményekben j ó. Ezt akarjuk ; ezen dolgozunk. Emelni törekszünk vármegyei közéletünket az önzetlen, becsületes szándékból eredő rábeszéléssel, okokra támaszkodó érveléssel. A mi vármegyei s városi közéletünket közvetlenebbül érdekli, melegkeblü támogatóra talál az „Ung“-ban. Ily irányú közleményekben soha sein szenvedünk szükséget. Az „Ung“ kis szellemi családja könnyűséggel megírja, ha kell, az egész lapot. A közönség szellemi támogatására nagy súlyt helyezünk; de czikkekre nem várunk. Esetlegességnek és a nagy ollónak nincs és nem lesz szerepe az „Ung“ szerkesztésében. A lap elterjedósébeir is nyomott hagyott tevékenységünk után „büszkén“ hivatkozhatnánk „sikereinkre" s a magával megelégedett ember módjára hirdethetnek, hogy „maradunk a régiek a jövőben is“ ; de nem teszszük. Lelkiismeretűnk azt mondja ugyan, hogy megtettük, a mit Ígértünk, mindazonáltal mi nyíltan kifejezzük, hogy „nem maradunk a régiek“ — jobbak akarunk lenni! Eddigi sikereink megkétszerezik erőnket; fokozzák lelkesedésünket s lehetővé teszik, hogy jobbak legyünk. A kik egy év óta kifejtett munkásságunkat becsülik, törekvéseinkben minket támogattak, bizalommal kérjük őket, maradjanak mellettünk a jövőben is és- terjeszszék lapunkat, a kiknek a kiadó- hivatal e számot mutatványul megküldi, méltassák szives figyelmükre, olvassák át. És ha úgy találják, hogy az „Ung“ támogatásukra méltó, lépjenek előfizetői közé ; erősítsék vállalatunkat. A vármegye közérdekeinek tesznek ez által szolgálatot ! Karácsonykor. Elnémul a szenvedély, a kedélyek hullámzása lecsendesedik. Ar, ész is hüvelyébe dugott karddal várja a napi kérdések megoldását. Egy érzelem uralkodik ma a sziveken, a vallás szent érzelme, a kereszténységnek megszületése. A Gloria fenséges hangjaiba olvad ma minden, a tudomány és művészetek s/.elid fuvallata épttgy mint a társadalmi és politikai élet hevesebb érlüktetése. Ahonnan kiindult a magasabb civilizációnak minden nemes törekvése s nagyszerű vívmánya, oda tér ma vissza, hogy újabb lendületet vegyen : a betlehemi kis jászolhoz. Földreszállt a mennyei béke Az isteni gyermek csendet parancsol, s a büszke ember hiába akarja elhitetni magával, hogy semmi sem történt, hiába akar a kereszténység megszületésének 1892 éves emléke felett napirendre térni; nem lehet, mert e csendet nem a nyugalom szüksége, hanem a tények logikája szüli. line ez a karácsony ünnepe ! A béke és az igazság, a szeretet- és az egyetértés ünnepe ! A kereszténységnek nincs is szebb ünnepe, mint a karácsony. Az emberi érzelmek és gondolatok egész világa nyer itt kifejezést. Szív és ész, tudás és bit, gyengeség és erő itt a karácsony eszméjében olvadnak egygyé. Itt vált az igazság legyőzhetetlenné és örökké, a szeretet, odaadóvá, és boldogítóvá. A mi magasztos csak megfogam- zott az ember agyában, a mi szép és nagy létrejött emberi kéz által 2 ezer év óta: ez mind ez ünnep eszméjében leli magyarázatát Nincs itt kétely, mert eloszlatja azt a kinyilatkoztatás fénye ; nincs vélemény külömbség, mert a ma közkincsünkké vált vallási eszme a lélek ingadozásának minden jogos alapját felforgatta és megsemmisítette. A lelkesedés égi szárnyakat, a jellem aczél- zománezot öltött itt magára. Szóval az egész emberi természetnek nj irányt adott a kereszténység szelleme, mely a karácsonynyal együtt született meg. Örülhet a felnőtt, mert rendeltetésére nézve tiszta képet nyert, s természetes hajlamait természetfölötti czéljával a legszebb összhangban látja. Örülhet a gyermek, mert a ma született kis Jézusban megtalálta gyermekörömeinek mintaképét s ártatlanságának isteni kifejezőjét s aki öntudatlan kedvteléseit megnemesiti, hibáit kiengeszteli, s azokat az őszinte szeretett és megbánás tiszta forrásaivá teszi. Örülhet a bölcs, mert homlokának redői közé ez ünnep gondolata égi mosolyt varázsol; s örülhet a tudatlan, mert elméjét egészen betölti és kielégíti a földreszállt. Ige megtestesülésének igazsága. A gazdagnak sem teher már a kincs, mert a szeretet őt adakozóvá teszi; s a szegény is örömmel hordja az élet terhét, mert hiszen ki volt szegényebb mint Jézus? Nincs többé kor és rangkiilömbseg, mert a gyermek Jézus a bölcseségben megőszült öregeknek tanítója lett s a legnagyobb szegénységgel királyi jogart egy esi tett line, igy lesz e napnak emléke az óhajtott igazságnak, s a családi felvilágosodásnak apotbeosisa! A karácsony fordulópontot jelez az emberiség történetében . . Az isteni igazságosság kétségbeejtő szigorát a szeretet reményteli gyengédsége váltotta ! fel. Az Isten nemcsak ur e naptól fogva, hanem ■Atya is, a ki előtt- a legkedvesebb a szeretet áldozata ; s mi nemcsak szolgái vagyunk, hanem gyermektű is. Embertársaink sem szenvedéseink sorsosai csupán az önérdek által összetartva, hanem testvéreink is egyúttal a felebaráti szeretet által egyesítve: 8 mi mindnyájan közös Atyának leszünk közös gyermekei, kiket nem egyedül a megélhetés szükségessége, hanem főképen a szeretet kapcsa fűz össze. A szeretet és testvériség érdem nélküli szavak voltak Jézus előtt, s azokkal szépen megfért a rabszolgaság és a zsarnokság. Az örökké igaz érzelmeket Jézus ismertette meg a világgal. Újkori haladás Jézus nélkül annyi, mint természet rend nélkül, ember lélek nélkül, puszta anyagforma nélkül. Üdvözlégy hát karácsony szent ünnepe. Gloria! Önmaguk ellen. Az íUngvári kereskedők* folyó hó 18-án tartott értekezletükön, laptársunk az U. K. tudósítása szerint a >Fogyasztási szövetkezet* mozgalmával szemben a következőket határozták: 1) A fogyasztási szövetkezet tagjaitól bárminemű keresetet vagy jövedelmet megtagadnak, illetőleg ily szövetkezeti taggal szemben minden eme tagra jövedelemmel járható ügylettől tartózkodni fognak. 2) A fogyasztási szövetkezet tagjainál levő követeléseiket 1893. évi január havában a legnagyobb szigorral fogják behajtani. 3) A jelenlevők közül egy szükebbkörü bizottságot küldtek ki azon utasítással, hogy nyújtson módot arra nézve, hogy az ungvári piacz olc.sc>* és szolid kiszolgáltatása czéljából tömeges bevásárlás és egész kocsirakományokban jdeszállitás állal lehetővé tétessék az ungvári kereskedőknek a fogyasztási szövetkezettel versenyezhetni. Ha egyéb eredménye nem is volna a fogyasztási szövetkezet mozgalmának, mint kereskedőinknek > olcsó és szolid* piacz teremtésére irányuló törekvése, akkor is teljesen méltó a mozgalmat vezető férfiú a fogyasztó közönség elismerésére; mert hiszen még megsem kezdte a szövetkezet aktiv tevékenységét s a kitűzött czél félig már is el van érve. Olyan s;ker ez, melyet alig lehet eléggé méltányolni. A logyasztó közönség, mely végre sem azért van a világon, hogy a kereskedők gyors vagyonszerzési ténykedésének tárgya legyen, ellenkezőleg a kereskedők van nak arra hivatva, hogy a közönséget tisztes munkadij mellett kiszolgálják, megjegyzi magának a 3. pontban kifejezésre jutott eredményt és kitart egyes tagjai révén a szövetkezet mellett, hadd legyen alkalmuk kereskedőinknek az jolcsó és szolid* piacz* megteremtésére vonatkozó ígéretüket beváltani. A kik eltalálnának feledkezni a szövetkezet sikeréről, azokat emlékeztetni fogja rája a kereskedőknek határozatuk első és második pontjában kifejezett hadhadüzenete. Ez a két* első pont arról tanúskodik, hogy kereskedőink haragusznak s az ismeretes közmondás szerint (-»aki haragszik, annak nincs igazsága*) aligha van igazuk. Vagy v a n nekiek o k u k a haragra, vagy nincs. Ha v a n rá okuk, akkor ar logyasztási szövetkezetre is nagy szükség van. A szövetkezet nem teszi lehetetlenné a szolid versenyt, csak kihívja azt, a szövetkezetnek sem lehet haszon nélkül dolgozni, mert a közönséget neki is ki kell szolgálni, helyiségeket kell bérelni, ami költségbe kerül; de még egy kis kamatot is kell juttatnia a részvényeseknek. Ha a szövetkezetnek jól lolynak dolgai, csinál 30—40 ezer frt forgalmat, melyet az ungvári összes kereskedőktől elvon. Közepes, átlagos százalék, melyre szolid kereskedők dolgozhatnak 10'j„ Teszen ez 40 ezer Irt után 4000 Irtot, amely ösz- szeg 50 kereskedő között megosztva állag 200 frt veszteséget eredményez Ez az eset áll be akkor, ha a küzdelmet a szövetkezettel (el nem veszik, hanem haladnak a maguk eddigi utján. Ha felveszik, veszteségük kevesebb lesz, vagy éppen semmi Az olcsóbb és szolidabb piacz megnöveli a forgalmat s bőségesen kárpótol minden szolid kereskedőt a szövetkezet által elvont különben sem nagy haszonért E z t akarja a szövetkezet s azért bátrak vagyunk tagadni, hogy a kereskedők lét érdekei ellen tör, ennélfogva azt is kétségbe vonjuk, hogy okuk lett volna kereskedőinknek a 1. és 2. pontban kiíejezett .»erélyes rendszabályok*-hoz folyamodni. Tartunk tőle, hogy azok A szerkesztőség. Lapunk mai számához eg-y iv melléklet van csatolva.
