Ung, 1892. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-17 / 3. szám

* Az ungvári társaskör rendes évi közgyűlését e

hó 31-én, d. u. 4 órakor tartja meg s erre tagjait meghívja. (

* Vásár. A Pál-napi ungvári országos vásár e hó 25-én tartatik meg.

* Sorshúzás. Az általános katonasorozás előjele a sorshúzás kezdetét veszi. Ungvárt e hó 13-án tartatik meg a városházán s arra az 1871. évben született hadkötelesek tartoznak megjelenni.

* Jótékonyság. Grór Sztáray Vilmosné az ung- megyei nőegylet céljaira 5 Irtot adományozott.

* 'Ungvári tűzifa. Holzhacker Ef'roim vizkivonó- gépet hozatott s azt legközelebb fel is állítja. Célja a flúderról a közönség részére kiszolgáltatott tűzifa-hasábokból a nedvességet kivonni, s az ebből előállított vizet talajöntözésre fogja használni. íme, egy uj iparág a kincstár jóvoltából. A didergő közönség nevében fogadja a vállalkozó elismerésünket.

* Terményeink. Az ungvári január 14-iki hetivásár terményárai a következők voltak : Búza 10 Irt 30 kr., rozs 9 frt 70 kr., tengeri 6 írt, zab 6 írt 50 kr., paszuly 6 frt 20 kr., árpa 6 frt 25 kr., lencse 7 frt, köles 6 írt 50 kr., burgonya 2 frt 40 kr. métermázsánkint.

* »Chalizah*-per. Hiába kutatnék összes régi és uj hazai törvényeinket: sehol sem fognánk e névre akadni; régi magyar magánjogunknak még elnevezéseiben is leleményes perei között sem találunk ilyen jogügyre. Pedig eredete ősrégi: Mózes V-ik könyvéből való. És felsőbb fokon egyik kir. tábla ítélt felette. Tehát nem régen történhetett. Hogy azonban a pert megérthessük, mondjuk meg előbb, miben áll a »chalizah*. Mózes azt tanitá, hogy a gyermektelenül elhalt férj öcs- cse tartozik az özvegyet elvenni; ha pedig ezt tenni vonakodnék, az özvegy a templomban vagy * e végre meghatározott más helyen a sógor vonakodó kijelentésére annak egyik cipőjét lehúzza, mondván: ágy járjon mindaz, ki fivére házát nem építi fel.«- A házíelépités kifejezésének jelentősége abban áll, hogy a sógor nem vevén nőül a gyermektelen elhalt fivér özvegyét, ennek nevét kiveszni hagyja. A »chalizah» tehát ősrégi hagyományon alapuló vallásos szertartás, mely a zsidóknál annyiban van mai napig is érvényben, hogy a rabbi az j özvegyet nem adja össze más férfival mindaddig, mig j ez sógorával a »chalizah* szertartását véghez nem vitte. í Mert az, hogy a sógor az özvegyet Mózes parancsánál fogva nőül vegye, az csak a legritkább esetekben fordul elő. Ellenben néha-néha megtörténik, hogy a sógor kihasználja a fiatal özvegy kényszerhelyzetét s csak illő, jobban mondva illetlen pénzbeli jutalomért hajlandó a »chalizah* szertartását foganatosítani, mire pedig az újra férjesülni akaró nőnek okvetlen szüksége van, nehogy uj házi boldogsága a rabbi vallásérzületén s vonakodásán múljék. Ily esetnek elejét veendő, szokásos már a házasság megkötésekor a sógorral u. n. chalizahlevelet aláíratni, amelyben különbeni tartásdij vagy kötbér fizetésének terhe alatt kötelezi magát a nő nemvárt özvegységre jutása esetén az említett szertartást véghez vinni. Ilyen iratról bizonyult be most a perben, hogy tisztességes embernél nem szükséges, másnál pedig nem használ. Legalább azon az utón nem használ, amelyen a pert megindították. Az özvegy ugyanis keresetet indi- tojtt sógora ellen a járásbíróság előtt, arra kérvén az alperest marasztalni, hogy ez tartozzék vele 8 nap s végrehajtás lerhe alatt a »chalizah* fenntartását foganatosítani s úgy a már eddig eltelt, mint az ezutáni időre naponkint 5 Irtot fizetni, amire még az esküvő napján perrendszerü alakban kiállított okirat szerint magát kötelezte. A járásbíróság alperes kifogása folytán leszállította illetékességét, azonban a kir. tábla az egész eljárást megsemmisítette, kimondván, hogy a »Chalizah« kizárólag rituális cselekmény, amelyre bírósági eljárásnak helye nincs.

* Érdekes esküvő volt e hó 12-én a helybeli ev. reí. templomban, amikor is Jónás József néma bérkocsis esküdött örök hűséget a szintén néma Vig Juliannának. Az eskü vés akként ment végbe, hogy a mátkapár testvérei jelezték az eskető pap szavait, melyeket a vőlegény és arája leírtak. Erre az irat tartalmát ajkaikkal jelezték, azután az abban foglalt kérdésekre a választ írásban adták meg.

x Kitüntetés. Krausz Adolf és fia cég, a magyar királyi, horvát, szlavón és bosnyák csendőrség, honvédség, pénzügyőrség szerződtetett szállítója, a kölni kiállításon első osztályú nagy arany-éremmel lett kitüntetve. Egyedüli magyar cég, mely e kitüntetésben részesült.

* Mit lehet egy jó laptól kívánni ? Az ma már nem elég, ha egy lap gyors és pontos értesüléseket közöl a világ minden tájékáról. Lehetnek benne a legfrissebb hírek minden országból, tarthat külön levelezőket Párisban Londonban, Berlinben. Péter- várt, Rómában és egyebütt, ezzel még csak azt éri el (de csak ha levelezői az illető kormányféríiakkal és politikusokkal összeköttetésben állanak), hogy naponkint megtáviratoztathatja magának nemcsak azt, ami történt, hanem azt is. ami valószinűleg történni fog. Ma határozottan békések a kilátások, de a keleti kérdés minden pillanatban zavarral fenyeget; Konstantinápoly. Sófia, Bukarest, Belgrád, sőt még Csetinye is megannyi gyújtópontja egy aknának, melytől egész Európa fellobbanhat. Egész gyönyörűsége, de gyakran bosszúsága is az a gyakorlati államférfiaknak, ha tapasztalják. hogy van egy lap. melynek találékony eszű ludósitói néha a legrejtettebb dolgokat kifürkészik. E lapnak igen kitűnőek belföldi hírforrásai is, a hazai politikáról egy lap sem nyújt oly kimerítő tudósításokat; parlamenti tudósításai meg épen mintaszerűek. Azután az a sok regeny, ama sok jeles szakiró. színmű és könyvbiráló cikkei, tanulmányai, melyeket közöl, mind meglepheti az olvasók ezreit, de manapság egy igazi jó laptól mindezeknél többet kívánnak. Mai nap minden embernek fontos érdekei vannak az üzleti élet terén, s egy jó lap első kötelessége, hogy ebben a tekintetben teljesen megbízható tanácsadó legyen. Politika és szépirodalom igen jó szórakoztatója a művelt embernek, a férj, a nő és a serdült gyermekek mind megtalálják mulatságukat benne, de mit ér az olyan házibarát, a ki mindig csak mulattat bennünket, de soha egy okos tanácscsal nem tud szolgálni, ha hozzáfordulunk '* Egy igazán jó lapnak e kettős föladatát megvalósítva csak egyetlen egy lapnál tapasztaljuk, az Egyetértés-nél,

mely különben terjedelménél fogva erre úgyszólván egyedül alkalmas is. Mert ahhoz bizony nagy papirospazarlás szükséges, hogy előbb adjunk egy óriási lapot a közönség mulattatására. aztán adjunk egy másik, még nagyobb lapot a közönség anyagi érdekeinek támogatására. Mert a hány foglalkozású ember van egy lap olvasói közt, annyi különböző érdeküket kell kiszolgálni A kereskedő. a tőzsdelátogató, a bankár, a kötvénytulajdonos, a sorsjegyvásárló. az a sok száz és százféle gyáros, iparos, üzlet-tulajdonos és gazdálkodó, az nemcsak azt akarja tudni, hogy az értékpapi- rosof nak. meg a nyersanyagoknak és készítményeknek mi az áruk. hanem azt is. hogy hol lehet olcsón vásárolni és hol lehet valamit lehető legjobb áron értékesíteni ? És ezt nem képes semmiféle lap sem nyújtani, legyen még oly jól is szerkesztve, ha mindjárt százezreket áldoznak is tartalma emelésére, ha csak nincs abban a szerencsés helyzetben, mint az »Egyetértés,* melyet a hazai üzleti világ a magyar kereskedelem vezérlapjává tett. és a hirdetések egész özönével keres föl. Az üzletemberek az Egyet- éríés-t tekintik annak a közegnek, mely köztük az érintkezést, ha szükség van rá. legsikeresebben közvetíteni képes a hirdetései által. Kinek hirdetni valója van. az az Egyetértés-t keresi föl, mert tudja, hogy 23,000, a legvagyonosabb osztályhoz tartózó előfizetőhöz fog szólani; a ki pedig azon gondolkozik, hogy melyik lapra fizessen elő? az ismét csak az Egyetértés-t választja, mert jól tudja, hogy e lap az ő anyagi érdekeit nemcsak megvódelmezheti, hanem ha tájékozását belőle meríti, mint üzletember okvetlenül boldogulni fog. Ezt minden jó laptól meg lehet kívánni, elérni azonban csak az Egyetértés által lehet

Befejező glossák.

Szomorú emlékű (nem én felietek róla, hogy sokakra nézve az) személyem ellen pamfletét irt egy bérenc toll. Lelke rajta; névtelen, tehát fél, és igy szóba sem állhatok vele. Szócsavarásai azonban a gyenge lelkeket mégis félre vezethetik: ezek érdekében, ha ugyan lehet rajtuk segíteni, kötelességemnek tartom a következőket megjegyezni: .

I. A magas tanügyi kormány igen bölcsen és igen helyesen orosz nyelvi taníolyamot tart fönn az ungvári főgymnásiumnál. Aki szivében érzi a nemes hivatást, hogy a derék, mindig tisztes és hazafias érzésű ruthén népnek papja, tanítója lehessen, az e nyolc évi orosz tanfolyam heti két óráján, később a tanítóképzőben és a seminariumban a nép nyelvét teljesen elsajátíthatja. Az exhortáció és a vallástanitás arra valók, hogy a nép jövendő papja és tanítója erkölcsössé és vallásossá neveltessék. Aki ez erkölcsi és vallási oktatást az oroszul nem értő magyar ifjúnak a vakarásig és a magyar nyelv ócsárlásaíg menő vak zélus- sal oroszul akarja nyújtani, az adhat ugyan a ruthén népnek oroszul beszélő papot, tanítót, de nem erkölcsöset és vallásosat. — Soha és senki által sem betölthető űrt tehát i z ás a nép és vezetője közé, aki nyelvet tanít akkor is, midőn a legszentebb igazságo kát érthető nyelven kellene hirdetnie.

II. A Kelet, igaz, hozta a tanártestület hazafias

nyilatkozatát, de ajánlta tovább is a Listokot-------és

Benevolus aláirásu cikkében megtámadni engedte legtisztább törekvéseinket.

III. Dobránszky Adolf elkövette a legnagyobb bűnt, mit e hazának fia csak elkövethet: hazánk integritására tört, a szent korona testét akarta megcsonkítani, a nemes ruthén népnek, melynek nagy érdemeit én, mint a magyar történelem tanára mindig lelkes hálával ismertem el, egy, az ország testéből kiszakítandó Vojvodiná- ban uj hazát akart adni. Ennek a szörnyetegnek a működését mondta a Kelet jóakarónak, szerencsétlennek is csak azért, mert

»nein hogy az alapnál kezdte volna meg működését, »hanem folytatta úgy, mintha a társulat (a sz. Bazil »társulat) legalább is félszázados munkát maga után »hagyva, a kezdet kezdetén jóval túl lenne már és »a kész épületben csak behelyezkedni volna hátra. A »társulat közlönye, a »Szvit* azonnal kézzelfoghatóvá »tette, hogy a nyelvezet, melyet használ, nem népünk »nyelve, hanem sokkal újabb kiadású, tehát tökélete- »sebb és szebb is, az igaz, de mihaszna? ha idegen, »nem itt velünk született, nem is anyánk emlőin táp- »láltatott.* (Kelet 188 9., 1 1. szá m.)

Csak a vak nem látja, hogy a Kelet szerint a Dobránszky müve azért volt szerencsétlen, mert a t ö- kéletesebb, szebb nyelvet, a Szvit nyelvét rögtön, mint kész tát akarta beplántálni a ruthén nép szerencsére idegenkedő szivének talajába Szerencsés akkor lett volna, ha lassan, fokozatosan, úgy ö t v e n év múlva érte volna el a nemes célt: orosz irodalmi nyelvet adni a ruthén paraszt szájába is. Akkor aztán csakugyan lehetett volna csinálni Voj- vodinát, még pedig egészen különálló, kapocs nélkül való Vojvodinát.

IV. A Dobránszky barátjának, Hakovszky Jánosnak az Unióról szóló cikkét a Kelet csakugyan csak közölte. Közölte, nyíltan ki is mondta, rehabilitáló szándékkal. Aki rehabilitálni akar, védencének csak oly tetteit említi, oly szavait idézi, melyeket maga is helyesel. Hakovszky az uniót a világállási nagysága aranykorát elért Oroszország nagylelkűségétől reméli első sorban, ide kulminál hosszú csevegése, hogy ezt óhajthatta büntetlenül, azért irta hosszú, lapos cikksorozatát. Minden magyar ember érzi, hogy ez óhajtott aranykor hazánk, fajunk, műveltségünk teljes megsemmisülésével köszönthet csak be; e világállás a mi bukásunk. E szörnyű óhajt közölni csak akkor lett volna szabad, ha azt megbotránkozva, utálattal visszautasítjuk. A Kelet nem utasította vissza, sőt rehabilitálta — saját áhitása szerint — Hakovszkit, a holt embert, akit sem erkölcsi, sem anyagi felelősség többé nem terhelhetett. E felelősség egyenesen és kizárólag a Keletet illeti tehát, egyenesen a dicsőség is, hogy rehabilitálta Rakovszkyt .... Oroszország előtt. Erre pedig nem volt szükség — ott úgy is ismerik.

V. A kapocs-theoria! Mit is mond a nagy brit költő ?

Gombból nem lesz soha mente,

Kapocsból nem meleg bunda ;

Sujtásból nem hős levente,

E d u á r b ó 1 Kunigunda.

VI. Hogy pedig végül minden emberséges embei emlékében megmaradjak, hiába, már természetem, záradékul emlékkönyvbe való műfordítással szolgálok. A derék német katona a porosz-francia háborúban igy énekelt:

»Was kreucht denn dort im Busch herum.

’S ist wohl gar der Napolium ?<

Amire a magyar levente igy felel:

A csalitban hogy mi mászkál ?

Bizony csak egy oláh dászkál !

Bodrogi Lajos.

Irodalmi értesítő.

Apostoli szakaszok magyarázata cimü műre hirdet előfizetést ifj. Gébé Andor ungvári gör. kath. theo- logiai tanár. A könyv magyarázatát adja a gör. kath. egyházban vasár- és ünnepnapokon felolvastatni szokott apostoli szakaszoknak. Huszonöt ivre terjed és április havában fog megjelenni. Ára fűzve 2 frt, kötve 3 frt. Megfelelő számú intentiókért is kapható lesz. A könyv ára szerzőhöz küldendő. Az egyházirodalom terén tevékeny szerző könyvét ajánljuk az érdeklődők pártoló figyelmébe.

Ifjú Magyarország cim alatt az ifjúság részére illusztrált szépirodalmi és társadalmi képes heti lapot szerkesztenek és adnak ki: Bartók Lajos, Kürthy Emil Német Ödön. A megjelent első szám érdekes és változatos tartalommal jelent meg. Évi előfizetési ára 6 frt s az összeg Budapest, VIII., Mária-utca 21. sz. a. küldendő. Ajánljuk e lapot az ifjúság részére.

A Vasárnapi Újság január hó 10-iki száma három ivén a következő tartalommal jelent meg: Kerkapoly Károly. (Arcképpel. Cserna Károly rajza.) — Berzsenyi szobra. Költemény ifj. Szász Bélától. — »Házasság éhségből. Elbeszélés. Irta Jókai Mór. (Képpel Goró Lajostól.) — Nagy imposztorok: I. A debreceni fekete ember. — I. Napoleon és kora: I. A császárság. (3 kép ; eredeti francia illusztrációkkal.) — Judit. Angol elbeszélés. — Vihar után. Költemény Endrődi Sándortól. (Ros- kovics Ignác két rajzával.) — Mozart. (Mozart arcképével, salzburgi szülőháza, lakóháza és szobra rajzával.) — Az ég csodái: A tej-ut. — Burns Róbert. (Arcképpel s két költeményével. Lévai József fordításából. — A khinai lal Peking mellett. (Képpel.) — Bányalég-robbanás egy kőszénbányában. (Képpel.) — Egy kanadai népmulatság. (Képpel.) Lovassy László. (Arcképpel.) — Harmatozva. Költemény Szávay Gyulától. — A milliomos sikkasztás. (Képpel. Piufsich váci házának kertjében.) — Mutatvány képek a »Politikai Újdonságok *ból:

1. Chilei harcosok tetemei a csatatéren. 2. Német és orosz katonák találkozása a határszélen. 8. Egy angol csapatszállító hajó balesete. — 4. Li-Hu-Csang khinai alkirály. 5. Állat-képek a legutóbbi londoni hizómarha- kiállitásról. — Irodalom és művészet. Egyveleg. Sakkjáték. Képtalány stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre 2 frt, a Politikai Újdonságokkal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Frank- lin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca

4. sz.) megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt 20 kr.

A Vasárnapi Újságból újévtől kezdve albumszerü diszkiadás is jelen meg a legfinomabb vastag velinpa- piron ; a Politikai Újdonságok pedig a napi eseményekre vonatkozó számos képpel illusztrálva adatik ki.

Szerkesztői üzenetek.

Mindazoknak, kik lapunk számára a vidékről tudó»itá*ok küldésére szívesen vállalkoztak, a szerkesztőség köszönetét mond.

H. S. Szobránc. Lapunk a tanügyet érdeklő közleményeket, sőt önálló cikkeket szívesen közöl, ezt a t. tanító urak is tudják. E szerint tárgytalan az ön által beküldött felhívás a kartársakhoz. A lap küldése iránt intézkedtünk.

B. Z. Tegenye, Dr. K S. Budapest. G. R., K. J. Ungvár. A cikkeket vettük s a közlendők közé soroztuk.

B. J. Zavadka, T. L. N.-Berezna, R. Gy. Lyuta. Az ígért közreműködésért fogadják köszönetünket.

Akiz, V. Gy. A közlemények, mihelyt terünk engedi, jönnek.

Irodalom.

lipss Csalási Lapok

Szpirodaliüi es ismeretterjesztő Kepes Deli lap,

Szerkeszti: Főmunkatárs:

l)r. Tolnai l.ajo» l»r Várad! Antal.

Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Murányi Ármin.

Előfizetési ára:

jl »Hölgyek Lapja* című divat-melléklettel s a Regény melléklett»! együtt:

Egész évre 6 frt Félévre 3 frt. Negyedévre I frt 50 kr.

A »Képes Családi Lapok» cimű hetilap uj negyedbe lép. A magyar szépirodalomnak e hatalmas tényezőjét, a magyar művelt családoknak e szellemi kincsét még a következő írók és Írónők támogatják: Jókai Mór, Lauka Gusztáv, Rudnyánszky Gyula, Dalmady Győző, Mikszáth Kálmán, Komócsy József, Temérdek (Jeszenszky Danó), dr. Prém József, dr. Sziklay János, Inczédy László, Palágyi Lajos, Erődy Dániel, Dengi János, Tölgyesi Mihály, Vértessy Gyula, Méry Károly, dr. Murányi Ernő, Petri Mór, dr. Roditzky Jenő. Csorba Palotay Ákos, stb.; Benitzky-Bajza Lenke, Büthner Lina, Nagyvärady Mira, Kuliffay-Benitzky Irma, Harmath Lujza, Hevessiné-Sikor Margit, V. Gaál Karolina, Karlovszky Ida, Mericzay-Karossa Irma, Erzsiké, stb. stb.

A »Képes CsalAdi Lapok« az összes szépirodalmi képes hetilapok között a legélénkebb, legváltozatosabb. Tartalma as. irodalom minden válfaját felöleli; képei a jelen eseményeit s a leghíresebb festők müveit mutatják be.

»Hölgyek Lapja« cimű havonkint kétszer megjelenő divat-melléklete a legújabb divalképeket hozza s e mellett a magyar háziasszonynak valóságos szellemi titkára, a mennyiben a nevelés, az egészség, a gazdaság, kertészet, a háztartás s a konyha