Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-20 / 29. szám

4115. sz. Ungvármegye alispánjától. k. i. ---------------------------------------------------­A nmgu földmivelésügyi m. kir. minisztérium­nak 29925. sz. rendelete folytán, a Vinna-Banka község határában lévő összes szőlők, a phylloxera fellépte miatt zár alá helyeztetvén, erről a szőlő birtokosok oly figyelmeztetéssel értesittetnek, hogy a zárlat alá vett községben foglalkozó szőlőmun­kásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjanak, mert azok ruháikon, a szabad szemmel nem igen látható rovart elhurcolhatják a még egészséges szőlőkbe is Ungvári, 1890. julius 14-én. KENDE PÉTER, alispán. 1650. sz. A m. kir. pénzügyminisztertől. P. M. 1890. ---------------------------------------------------­Körrendelet. (Valamennyi megyei törvényhatóságnak Bihar és Hajdú megyék kivételével.) Tudomásomra jutott, hogy egyes üzérek a közönség tájékozatlanságával visszaélve az 1882. évi január hó 1-éről keltezett egy (1) o?ztr. ért. forintról szóló régi államjegyeket csekély áron összevásárolják. A közönség ilyetén károsításának meggátlása céljából felhivom a t. törvényhatóságot, miszerint a területén levő községek és városokban, az ott szokásos módon haladéktalanul közhírré tenni szíveskedjék, hogy az 1882. évi január hó 1-éről keltezett 1 oszt. ért. forintról szóló régi állam­jegyek a budapesti m. kir. központi állampénztár­nál 1892. évi junius hó 30-ig úgy fizetésképen, mint az újabban kibocsátott 1 frtot államjegyekkel való kicserélés végett teljes értékükben elfogad­tatnak. Az 1 frtos régi államjegyek ilyetén kicseré­lése a jelzett határnapig vagyis 1892. évi junius hó 30-ig a Budapesti Közlöny f. évi június hó 29-én megjelent 148. számában közzétett hirdet­mény értelmében a pénzügyigazgatósígok szék­helyén levő m. kir. adóhivatalok közvetítése utján is eszközölhető. Budapesten, 1890. julius hó 5-én. WEKERLE, s. k. 3955. sz. Ungvármegye alispánjától, k. i. I hozatalát is. Az amerikai szőlőültetésétől avagy a j szónkénegezéstől eredményt nem vár, miután meg I van győződve, hogy ily drága és amellett céltalan költekezésre a megye szőlőbirtokosai közül senki sem lesz hajlandó. Szövetkezet alakitását csupán a phylloxera behozatala elleni védekezés szempontjá­ból tartja szükségesnek. Guzmann Dénes vándortanár megjegyzi, hogy a munkások eltiltása nem vihető keresztül, mivel ezáltal a szabad utazás lenne korlátozva. Dr. Novák Endre egyetért Bernáth nézetével, de csupán a phylloxera behurcolás megakadályozását illetőleg, nézete szerint ugyanis egyik intézkedés a másikat nem zárja ki. Meg kell akadályoznunk lehe­tőleg a phylloxera behurcolását, de egyúttal gon doskodnunk eszközökről, hogy a behurcolás esetében szőlőink íentartása habár áldozatokkal is lehetővé váljék. A gyéritósi eljárást célhoz vezetőnek nem tartja, csupán az amerikai alanyra oltott belföldi fajták ültetésétől vár némi eredményt, hátránya azonban az amerikai díványnak, hogy kevés ideig tart, s hogy az étás rothadás rendszerint be szokott következni, mely esetben aztán annak ujraültetése válik szükségessé. Ezen rothadás okául azt véli, hogy a lassabban növő amerikai alany nem bírja el a gyorsan növő belföldi fajtát. Telendy Antal felemlítette, hogy az amerikai tőke már 3 éves korában szép termést ad, ő ezt tévedésnek véli, mivel többektől hallotta, hogy az amerikai szőlő sokkal lasubb növésű a belföldi fajtáknál, s rendszerint csak 6—7 éves korában kezd teremni. Mindazonáltal célszerűnek vélné egy nagyobb szabású amerikai szőlőiskola felállítását, valamint a szövet­kezet megalakítását, mely célból egy szükebb körű bizottság kiküldését látja célszerűnek. Weimann a gróf Sztáray Antal szőlőkezelője előadja, hogy a vinnai szőlők megtámadását ő jelen­tette be, amint a phylloxera jelenlétét észrevette, az inficiált területet azonnal kiirtotta, tudatja, hogy a szomszédszőlőkfien szintén vannak inficiált terüle­A főszolgabirák s Ungvár város polgármesterének. Legelterjedtebb haladéktalan közhirrététel végett kiadatik, s az „Ung“ helyilap útján közzé tétetik. Ungvári, 1890. julius 8 án. KENDE PÉTER, alispán. Pliylloxeraügyi értekezlet. (Folyt, és vége.) Bernáth Dezső felkéri az értekezletet, hogy lehetőleg a tárgy mellett maradjon, legelső teendő elhatározni, hogy szövetkezet alakittassók-e ? Ő meg van győződve, hogy a phylloxera megyénkben is meg fog jelenni, hogy azonban azt lehetőleg késlel­tessük, legelső teendő a phylloxera behurcolását megakadályozni. A legnagyobb veszély Beregmegye felől fenyeget, meg kell tehát lehetőleg akadályozni, hogy Beregmegyéből szőlőmunkások hozzánk jöhes­senek. Valamint megakadályozni a szőlővessző be­óppenséggel nem javait alkalmazása is igen súlyos következ­ményű lehet. A vasas fürdők második nevezetes neme a fenyőlevél-fürdők, j melyeket Bártfa fürdőn csakis ásványvízzel szolgáltatnak ki oly formán, hogy a fenyőgalyak és levelek barna szinű, balzsamos illatú főzetéből meghatározott mennyiséget adnak egy fürdőhöz. Az ilyen fürdőknél a bőr izgatásán kivül tekintetbe kell még venni a fenyőlevél forrázatából elillanó és a fürdés alatt a tüdők által felszívott illő olajok és gyantáknak a vérbe való jutását és ezen az utón való hatását, mely kitűnő eredményű. Továbbá a fürdő éjszaki része felett az erdőben álló hideg édes vizű zuhany jön alkalmazásba, habár kivételesen orvosi célokból, hanem többnyire csak lehűtés céljából. Tejkura és savókura is van alkalmazásban, mivel tej és savó itt kitűnő minőségben kapható. Ezeket részint tisztán, részint ásványvízzel keverve iszszák a fürdőbetegek. Említett gyógy eljáráso­kon kivül szükség szerint arra alkalmas kóralakoknál a massage, vízgyógy élj árások, villám gyógymód és az Oertel»féle terain-gyógy- mód alkalmaztatik, mely utóbbira is Bártfa fürdő fejtegetett ég­hajlati viszonyai, a változatos kisebb-nagyobb emelkedésű nagy­számú sétautak és kirándulási helyek következtében minden kellék­kel bir. A felsorolt gyógytényezők nagy számát, értékét tekintve, a gyógyjavallatoknak is tág köre van. Rendkívül jó gyógyeredményt mutat fel Bártfa-fürdő: a női betegségek különféle alakjainál; sápkór, vérhiánynál, gége-, légcső-, tüdő-, gyomor-, bélhurutjainál, kimerüléseknél, súlyosabb betegségek után, oly idegbajoknál és gyengeségeknél, melyek vérhiányon vagy kimerülésen alapulnak ; tüdőbetegek is jól érzik magukat Bártfa fürdő balzsamos éghajlata alatt; végül utókura gyanánt a karlsbádi, marienbadí, halb, lipiki fürdők használata után. A fürdőben van 3 terjedelmes fürdőház 70 csinosan beren­dezett, porcellán, cink és fakádakkal ellátott fürdőszobával, azon­kívül a fentemlitett édes-vizű zuhany-fürdő. 60 házban, városi épületekben és magánvillákban 500 kényelemmel és csínnal beren­dezett lakszoba áll rendelkezésre. A fürdőben van több vendéglő és egy cukrászda, gyógyszertár, posta-távirda az egész idény alatt. Isteni tisztelet az idény alatt naponkint tartatik a róm. kath. fürdőtemplomban. A fürdőközönség szórakoztatásáról gondoskodik egy kitűnő népzenekar, mely reggel és délután térzenét tart a szép és terjedelmes sétatéren; zene és táncestélyek gyakran ren­deztelek. A fürdőközönség rendelkezésére áll továbbá lapokkal ellátott olvasóterem, gyógyterem, zongora, fedett sétány, croquet- játék, tekepálya. A fürdőtelep közelében levő nagyszámú kirándu­lási helyek szintén élvezetet nyújtanak a fürdő látogatóinak. Különösen embtést érdemelnek Bártfa sz. kir. város (a város­házi régi levéltár, az ős régi monumentális nagy templom, neve­zetes középkori műemlékek stb.) Kőhegyi Aranypatak, Zboró (mako- viczai) várrom, Rákóczy kastélya, Krynicza lengyelországi fürdő stb. Bártfa fürdő igazgatósága, melynél lakás megrendelések elfogadtatnak, minden bővebb, a fürdőre vonatkozó felvilágosítással, készséggel szolgál. tek, melyek már távolról szembetűnők. Guzmann Dénes vándortanár magyarázatot ad arra nézve, hogy oly területeken, hol a phylloxera jelenléte már észrevehető, ezen kártékony rovar már csak az egészségesnek látszó szőlőtőkén található. Andrejkovics Endre úgy látja, hogy az értekez­let apróbb kérdések megvitatásával foglalkozik, holott tulajdonképeni célja annak elhatározása, hogy alakittassék-e vódékezósi szövetkezet, mely azután a védekezési módozatokat is megállapítaná. Dr. Iváncsy László a szövetkezet megalakítását nem tartja szükségesnek, mivel úgy a gyérítés, mint az amerikai szőlő ültetése nem célhoz vezető. Hivat­kozik a külföld példájára, hol ezen védekezések positiv eredményt nem mutattak fel. Hiszi, hogy vannak vószmentes helyek s támaszkodva e vidék 18 évi vészmentességóre, reménye van, hogy a szerednyei szőlők a phylloxeravészt el fogják kerülni, vagy legalább is oly mértékben megtámadva nem lesznek, mint másutt. Beregszászban ezelőtt 12 évvel constatáltatott a phylloxera jelenléte, s a szőlők még mindig nagy terméseket adnak. Az amerikai szőlő behozatalát azért nem tartja célszerű­nek, mivel azzal a phylloxera is behurcoltatik. Ezen értekezlet egyedüli feladatának azt tartja, hogy a gazd. egyesület utján Írjon fel a megyei hatóság­hoz, hogy az inficiált területek elzárására vonatkozó miniszteri rendelet szigorúan hajtassák végre. Dr. Bene Sándor kérdést intéz a vándortauár- hoz, hogy miután a phylloxera az amerikai szőlő tőt rendesen ellepi, nem veszedelmes-e a Telendy Antal amerikai telepét megtűrni. Guzmann Dénes megnyugtatja az értekezletet, amennyiben tudomása szerint Telendy magról ne­velte amerikai vesszőit, különben oly helyekre hol még phylloxera nincs, a ministerium sem enged amerikai szőlő vesszőt behozni, hogy azonban ame­rikai vessző ültetése mégis lehető legyen, a minisz­térium Kecskeméten teljesen ellenálló homoktalajban állított fe amerikai szőlőtelepet, a honnan a szőlő- tulajdonosok minden aggodalom nélkül láthatják el magukat vesszőkkel. Dr. Oesterreieher Jakab indítványozza, hogy Beregszászból a szőlő gyümölcsének behozatala se engedtessék meg. Guzmann Dénes ezt nem tartja szükségesnek, mivel eddigi tapasztalatok szerint a szőlő gyümöl­csén phylloxera nem ól. Mocsáry Géza szintén nem tartja a veszélyt oly nagynak, mint az hireszielve van, uézete sze­rint, igen kevés birtokos fogja szőlőjét amerikai vesszővel újra ültetni, mindazáltal a védekezést fel­tétlenül szükségesnek tartja. Indítványozza, hogy a szövetkezet alakittassék meg, s a működési Prog­ramm és az alapszabályok elkészítésére egy albizottság küldessék ki. Tabódi Jenő úgy látja, hogy a szövetkeze, megalakítása ellen elvileg senkinek sincs kifogását s hogy az albizottság az alapszabályok kidolgozása végett lesz kíküldve, célszerűnek látja, hogy az alapszabályok kidolgozásával a gazd. egyesület vá­lasztmánya bízassák meg. Thuránszky Tivadar elnök szerint a gazd. egy­let választmánya nem vállalhatja jel a felelőséget ezen alapszabályok kidolgozására vonatkozólag, azért kéri az értekezletet, hogy abban az esetben ha a szövetkezet megalakítását kimondja, egyszersmind egy szükebb körű bizottságot is küldjön ki az alapszabályok kidolgozására. Az értekezlet a szövetkezet megalakítását ki­mondja, s az alapszabályok elkészítésére Thuránszky Tivadar elnöklete alatt, Andrejkovics Endre, Bernáth Dezső, Lehocky Béla, Mocsáry Géza, Muncskó Pál, Dr. Novák Endre, Tomcsányi Ödön, Nyisztor István és Telendy Antal szőlő birtokosokból álló bizottsá­got küldi ki. Jegyzetté: GÁLOCSY DEZSŐ ________ értekezletí jegyzó'. Levelezés. Tekintetes szerkesztő úr! Szobránez, julius hóban. Engedje meg, hogy becses lapjában e néhány sor helyet foglaljon, — mely — a felvidéken szerényen megvonuló Szobránc nevű fürdó't, s annak szépségeit megismertetni van hivatva. Vasúton két ut vezet a fürdó're : egyik Nagy-Mihályon, a másik Ungvári ér véget. S midőn az utas kilép a vasúti kocsiból, ké­nyelmes fogatok várnak reá, melyek 1 l/a óra alatt gyönyörű utakon viszik az embert Szobránc fürdó'be. Maga a fürdő körül van véve magas hegyekkel, melyek szélmentessé teszik a fürdó't. A vidék elragadó! A természet valójában remekelt, s a ki itt egyszer meg­fordul, az nem egyhamar tud tőle megválni, valóságos rabja lesz a vidéknek. A tulajdonos gróf Török Napoleon úr mindent el­követ, hogy a vendégek megelégedését kiérdemelje ; Szobráncot sokan mondották magyar «Marienbadnak», s bizonyára nem egészen alaptalanul; ámde ne gondoljuk, hogy Szobránc kezdetleges fürdő­hely, mert a ki nem izgalommal szórakozni, hanem nyugalomban üdülni óhajt, és a természet ős erejében bízva gyógyulni vágyik, az bátran jöhet Szobráncra! Az üdülők valóságos családos életet élnek, osztozva egymással örömben, bánatban; szerencsére az utóbbi nem fordul elő. Az újonnan érkezett vendégek már másnap mint régi ismerősök üdvözlik egymást; nincs kirándulás, de sőt kisebb séták is, hogy együtt ne tartanának. Sétautai a fürdő körűi elvezetnek, sürü erdő között, jókarban tartott utakon s mindenütt árnyékban; a «Vihorlat» hegylánc hatalmas csoportja tisztán lát­ható ; nem csoda tehát, hogy a íouristák oly nagy számmal keresik fel, hogy csak a futó vendégekből is, a kik a kirándulások fára­dalmait csak egy éjszakára kipihenni jönnek, kitelnék egy kis fürdőközönség. A fürdőépület előtt elterülő séíányon meglehetős élénkség uralkodik, reggel 6 órakor a fűrdó'ző vendégek itt adnak egymásnak találkozót, és a hires Lányi Gyula zene hangjainál vidáman csevegve élvezik a kitűnő gyógyhatássa) biró vizet. Hogy az évad folyamán eddigelé a vendégsereg körében egyetlen bántó hang sem zavarta meg a harmóniát, úgy ebben legkiválóbb érdeme Bartos Gyula fürdőigazgatónak van, aki uj minőségében úgyis mint az adminisztratív tehetség, fénymsen meg­állotta a tűzpróbát: hogy pedig étel-ital ne ellenkezzék a kúrával, és hogy a vendég az ellátásban hiányt, nyugalmában zavart ne szenvedjen, az sohasem szűnik meg a fürdő orvosnak, Dr. Russai Lajos Gábor urnák figyelme tárgyául szolgálni; különösen kieme­lendő, hogy a fürdó'biztos Iíöröskényi Elek főszolgabiró ur meg­jelenése nagyban emeli a vendégek bizalmát és nyugalmát — Az étkek a vendéglőkben hivatalosan megszabott ár mellett túl­kapások ellen kellően biztosítják a vendégeket; Richter kassai vendéglős bérli a nagyvendéglőt, ami nagy megnyugtatás azokra, akik a jövőben is akarnak itt nyaralni, amennyiben a konyha olcsó és kitűnő étkeket szolgáltat, előzékeny és lekötelező modo­rával minden vendége tetszését kivívta. A vendégek száma meg­haladja eddigelé a 3()0-at; azonkívül van egy jó izr. konyhája a fürdőnek, kápolnája, izr. imolája és m. kir. póstahivatala. A fürdőhöz alig egy negyed órányira van Szobránez m. városa, ahol távirda és gyógytár van. A vendégek névsorát ezúttal mellő­zöm, érdemesnek találom azonban felemlíteni azt a dicséretre méltó fesztelenséget, mely a különböző rangú és rendű vendégek között uralkodik. Aztán mennyi kedves szép nő van itt! Aki nem hiszi, jöjjön el és győződjék meg! Végül figyelmébe ajánlom honunk lakosságának e fürdó'telepet, hol a zajtalan üdülés mellett mindenesetre csekélyebb költséggel menekülhet oly bajoktól, melyek­nél a távol és drága Marienbadot szokta előnyben részesíteni.------------ Hirschler Soma Különfélék. * Vármegyei közgyűlés. E hó 19-én Ungvár­megye törvényhatóságának bizottsága közgyűlést tartott Török J. gróf főispán elnöklete alatt. A köz­gyűlésre kevesen jelentek meg a nagy meleg s a most folyó aratás miatt. Első tárgya volt az Ung­vár városi tisztujitást megelőző intézkedések meg tétele. így a képviseleti tag választást az alispán e h ó 25-é re kitűzvén, a törvényhatóság elnö­kül Orosz Mi hályt, helyetteséül Tasnád v Dezsőt küldte ki. A tisztujitáshoz az alispán helyetteséül Tabódy Jenő főjegyzőt. Elintézte- tett az ungvári közkórház 8 évi és a kövezetvám 5 évi számadásai fölött tett főszámvevői jelentés. A Mária Valéria főhercegnő eljegyzése alkalmából a törvényhatóság felirata legfelsőbb helyen köszö­nettel vétetvén, az erről szóló újabb leirat köszö­nettel tudomásul vétetett. A közgyűlés végén a fő­ispán ö méltósága megköszönte a jelenlevőknek, hogy ily melegség dacára megjelentek a közgyű­lésre s kívánja, hogy máskor is fris egészségben láthassa mindnyájukat, mire Nehrebeczky György ez udvariasságot hasonlóval viszonozta, megköszön­vén ő méltóságának figyelmét és jó kivánatait, a jelenlevők nevében élteti őt. Erre dörgő éljen következett s a közgyűlés eloszlott. * A budai dalárda Ungváron szeptember elején hangversenyt rendez. A 74 tagot számláló első­rangú dalárda előadása bizonyára nagy érdeklődést kelt városunk és a vidék müértő közönségénél. * Veszett kutya. Tegnap egy veszett kutya barangolt a ! Fekete-sas téren s ott több embert megmart. A szerencsétlenlü Í jártak gyógyítás végett Budapestre küldetnek a Högyes-féle Pasteur intézetbe. * Jutalomjáték. A jövő kedden e hó 22-én Hevesi Gábor, ügyes rendezője tartja jutalomjátékát. Szigligeti «Szökött katonájáéban lép fel. Felhívjuk a közönség figyelmét úgy a jutalmazandóra, mint a darabra, mely valamikor kedvenc darabja volt a szinpártoló közönségnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom