Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1890-09-14 / 37. szám

* A tűzvészek statisztikája és a tűzbiztosítás. A

sajtót és a közvéleményt hetek óta állandóan foglalkoztatja az a szomorú statisztika, mely viruló városok és helységek elpusztulásáról, a tűzvész féktelen tombolásáról és a mentés munkájának hiábavalóságáról, vagy gyámoltalan kezeléséről tartalmaz megdöbbentő adatokat. Általánossá lesz immár a belátás, hogy hatóságok és ~z egyesek nem ott a tűzvésznél, a pusztulás órájában követik el a megrovandó hibákat, s nem az akkor tanúsított erélytelen viselkedésüket kell gáncsolni ; a hibák, a menthetetlen mulasztások jóval előbb történnek ; az építkezéseknél, a termények behordásánál és elhelyezésénél és egyáltalában minden olyan esetben, midőn a hatóságok a tűz veszedelem elhárítására szolgáló szabályokat gyöngeségből, könyelmű- ségből tekinteten kívül hagyják, a helyett, hogy azok betartására az egyeseket vasszigorral kény- szeritenék. Ennek illusztrálásául szolgáljon még egy kis hiteles tűzstatisztika Sopron- és Vas vármegyékben a folyó évben nem kevesebb mint 187 községben dúlt ismét elten tűzvész, — némelyikben 5—6 szór egymásután. A biztosító-társaságok megfizették rájuk eső káraikat, a hatóságok részéről azonban egyetlenegy lépés sem történt a végből, hogy a meglepően sürü tűz veszedelmek igaz oka megtudassék és semmiféle hatósági intézkedés nem gondoskodott arról, hogy a jövőb :n a tűzbiztonsági szabályok szigorúbban megtartass,inak. A most lefolyt augusztus hó folyamán a biztositó.társasá- goknak összesen 3VS millió forintnyi tűzkárt jelentettek az ország különböző vidékeiről, az elpusztult érték azonban, mely biztosítva nem volt több, mint kétszer ekkora. Nem túlzott tehát az a számítás, hogy nemzeti közvagyonunkból csak aug. hóban 12 millió frt érték lett füstté és hamuvá.

* Fejedelmi jótékonyság Hirsch Móric báró Bitchitz Dávidné kezdeményezése folytán 50,000 irtot küldött nevezett úrnőnek a magyarországi tüzkárosultak javára. Ha tekintetbe vesszük, hogy a bárónak Budapesten állandó jótékonysági irodája van, melynek rendelkezésére már 13 év óta éven- kint 120,000 forintot bocsájt, akkor a nemes báró ez ujabbi adománya valósággal meglepő, Magyar- szág, melyhez semminemű érdek a bárót nem köti, különös hálával tartozik a nagy emberbarátnak, de hálával tartozik Bischitz Dávidnénak, ki a báró figyelmét hazánkra irányította és el nem lankadó buzgalommal szolgálja a jótékonyság ügyét.

* Papírfogyasztás. Egy belga statisztikus a konzulsági és egyéb kereskedelmi jelentésekből, az államok által kiadott statisztikai adatokból utána számított a papírgyárak forgalmának, s azt az eredményt kapta, hogy az egész világon egy milliárd és nyolszáz millió font papirost készítenek évenkint. Khináról azonban megjegyzi, hogy megközelítő adatokat sem szerezhetett, ott pedig rend kívül nagy a papírfogyasztás, mert ipari célokra, díszítésekre sokkal nagyobb mértékben használják, mint bármely más országban. A papír felét a nyomdák fogyasztják el, körülbelül 900 millió fontot. Közel négyezer papírgyár működik, s azokban

90,000 férfi és 180,00 nő foglalkozik. Mennyi azonban még azok száma, kik a rongyok összegyűjtésével foglalkoznak és mennyien vannak, kik a papirt dobozoknak vagy másképen dolgozzák föl. A gyirak kimutatásai után arra lehet következtetni, hogy csomagolásra 240 millió font. Az államok mintegy 200 millió font papirt használnak el hivatalos aktákra. E számítás — mint maga a belga statisztukus is bevalja — nagyon hozzávetőleges, mert a fölhasznált adatok sem ugyanazon

Háztulajdonosok figyelmébe! .

Bérbeadási bejelentés és Laküresedési bejelentés

czimű kész nyomtatványok Pollacsek Miksa könyv nyomdájában kaphatók.

IRODALOM.

— Minek tartsunk divatlapot? Hiszen a „Képes Családi Lapok“ „Nő a házban“ czimü mellékletén a divatlevelek és divatképek, a divat minden mozzanatáról, minden újabb tüneményéről hűségesen értesítenek, s azonkívül közleményei a magyar családok háztartásának, gazdaságának minden ágát szakszerűen tárgyalják. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50. kr. s a kiadóhivatal (Budapesten nagy korona-utcza 20. sz.) melyhez az előfizetések legczélszerübben postautalványon iutózendők,kivá- natra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal.

— Előfizetési felhívás a következő illusztrált diszmüre : „Aradivértanuk album a“. Arad sz. kir. város közönsége és az aradi „Kölcsey Egyesület“ megbízásából szerkeszti Varga Ottó. Budapest, 1890. — Arad város tulajdona. Az Aradi vértanuk Albuma könnyed, tárczaszerü modorban, de históriai hűséggel mondja el mindazt, mi minden magyar embert kell, hogy érdekeljen. Elmondja, hogy miért is volt az a küzdelem, mely minden gyászos vége daczára mai, jobb jelenünknek alapja ; azután jellemző vonásokban bemutatja a szabadság- harczot és annak nyomában szereplési episodokban a 13 vértanút. Ez a műnek első érdekes része A küzdelem. A második részben ismertetve a világosi fegyverletétel, utána a Vértanuk tragédiája, továbbá azok a szomorú idők, melyek 49-re következtek 67-ig tartottak. Ez a rész Golgotha czimet visel. A harmadik részben az Apotheosis. Ebben el van mondva, hogy mikép keletkeztek, mikép tartatnak meg amaz ünnepek, mikkel Arad október 6 át évenként ünnepeli ; elmondva, hogy a kegyelet a kivégzés helyét mikép tartotta emlékezetében és mikép jelölte meg. Ezeket követi a szobor története, a szobor leírása és Aradnak, mint a vértanuság színhelyének és a felvirágzó haza égy részének bemutatása. Végül mindezeket bezárja annak demonstrálása, hogy vallás és nemzetiség különbség nélkül édes mindnyájunké e haza, annak gyásza, dicsősége egyaránt és hogy nemcsak történeti múlton, nemcsak a létezésen, hanem a legmagasabb emberi érdekek ..alapján nyugszik e közös hazában a magyar fajnak hegemóniája.^ Az Aradi Vértanuk Albumá-nak szövegét 40-nél több. csupa eredeti kép, rajz illusztrálja. Az Aradi vér tanuk Albuma az emlékszobor leleplezésének napján ez évi októbcsr 6-án jelenik meg 10 ívnyi (160 oldal) tersedelemben, ez előfizetési felhívásnak nagyságában, (nagy negyodrét) papirján és betüi- v<-l. A mű kiállítása fényes: hogy beüljék a palotákba és olcsó : hogy utat találjon a nemzet min zet minden rétegébe és az iskolákba is. Előfizetési ára kötetlen 2 frt ; eredeti, Zichy rajzával diszitett szép vászonkötésben ára 3 frt. Könyvkereskedésbe e mű egyelőre nem kerül; kötött példányokat csakis szeptember végéig megrendelt számban készít tétünk. Az előfizetési pénzeket Arad sz. kir vá.- ros pénztárához kérjük beküldeni.— \ a r g a Ottó.

KÖZGAZDASÁG.

Gazdaság é3 üzlet.

Ungvár, szept. 13-án. Folyó szept. 11-én tartott heti vásárról a következő piaci árak vannak a város hiteles jegyzőkönyvében feljegyezve. Búza (100 kilogram

6.60, Rozs 5.50, Árpa 5.50, Zab 6.10, Tengeri

7.50, Burgonya 2.50, Borsó 18.—, Lencse 7.—, P ászul y 5.20, Köleskása 16.—, Árpadara 5. -, Szesz 24 fokú 1 liter 40 kr. V a j 65 kr, Sertés-zsír t kilóg. 76 kr. Marhahús 40 kr. S z a 1 o n a 72 kr, Öntött gyertya 44 kr, Széna 100 kilogr.) 1.60 Zsupszalma 1.25.

Nyilttér.*

Schwarze Seidenstoffe von 60 kr. bis fl. 11.65 p. Meter — glatt und gemustert (ca. 180 versch. Qual.) — vers. roben- und stückweise porto- und zollfrei das Fabrik-Depot G. H e n n e b e r g (K. u. K. Hoflief.), Zürich. Muster umgehend. Briete kosten 10 kr Porto.

HIRDETÉSEK.

Ungvár város rendezett tanácsától.

3349.

1890.

HIRDETMÉHÍ17.

Ungvár város rendezett tanácsa közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező s alább megnevezett bértárgyakra, valamint szállítási vállalatokra, u. m.;

1. A Fehérhajó épület III. es IV. számú bolthelyiségére évenkinti...................................... 380 frt.

2. A kaposi utcai temető melletti

szántóföldre évenkinti................................41 frt.

3. A domonyai útnál levő szántóföldre évenkinti

....................................................18 frt.

4. A kishid-utcai bolthelyiségre évenkinti .......................................................................81 frt.

5. A vár alatti pincére évenkinti . 55 frt.

6. A rendőrség lábbeli szükségletének szállítása,

7. Az utcai világítás ellátása,

8. A városháza, tűzőrségi laktanya és vámsorompók világítása,

bérösszeg mint kikiáltási ár mellett í. évi szeptember hó 17-én d. e. I© órakor a

városháza termében zárt és szóbeli nyilvános árverés, illetve a szállításokra árlejtés fog tartatni, melyre a bérelni és szállítani szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a zárt ajánlat utján versenyzők tartoznak az 50 kros bélyeg és a kikiáltási ár 10°/o-ával ellátott zárt írásbeli ajánlataikat, melyeknek magukban kell foglalniok a megígért évi bérnek vagy szállítási ősz- szegnek számokkal és betűkkel való kiírásán kivül az ajánlattevő azon nyilatkozatát, bogy az árverési és szerződési feltételeket ismeri, s azoknak magát feltétlenül aláveti, — a szóbeli verseny megkezdése előtt az árverelő bizottságnál beadni. Utóajánlatok el nem fogadtatnak.

A részletes feltételek a főjegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők.

Kelt Ungvárt 1890. szept. hó 13-án tartott városi tanácsülésből.

MISK0LCZY LÁSZLÓ FINCICKY MIHÁLY

h. főjegyző. polgármester.

8926. szám.

Polg. 1890.

Hirdetmény.

Sáros-Polyánkn községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási ősz- szegre vonatkozólag az 1889. évi 45896. számú igazságügymin. rendelet 9. és 10. §§-aihoz képest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi október 7. napjának d. e. 9 órája a kir. törvényszék 18. számú hivatalszobájába kivetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kózbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire

évekről szólanak, hanem az utolsó tíz év valamelyikéről. Már pedig a papírfogyasztás évről-évre rohamosan emelkedik, főkép Európa, keleti részén és KözépA merikában.

* A vakok kiállítása. A vakok országos egyesülete által rendezendő tárlat előmunkálatai serényen folynak. Érdekesnek ígérkezik a női kézimunkák kiállítása, melyeknek anyagát az egyesület kérelmére Ádám Károly fővárosi nagy kereskedő adományképen ajánlott a fel a humánus czélu egyesületnek. A női szakosztály, mely a kiállítás e részét rendezi, a napokban alakult meg, és saját- szerű volt, mikor a vak nők a kiállítandó tárgyak színéről értekeztek, s olyanok, kik e; ész életükben a színekről érzéki utón fogalmat nem szerezhettek, a színek harmonikus csoportosításáról vitatkoztak. Egyébként különféle gyöngyözési. horgolási és varrási munkákat állítanak ki.

Én, alólirott néhai Dobé János kisebb örököse Dominika a Munkácsi Népbanknál elhelyezett 46 Írtról és Julia Mikla Potyuska névre szóló betétkönyvecskéjét 1887. jul. 10-én a munkácsi vásártéren elvesztettem és a megtalálója mai napig sem szolgáltatta vissza. Én ez esetet azonnal bejelentettem a Munkácsi Népbank pénztárnokánál Snistsák urnái, hogy a pénzt ne szolgálják ki a betétkönyvecske megtalálójának. — Ez ügyben már 3 kérvényt adtam be a beregszászi törvényszékhez, mely 20 frt költségembe került, hogy semmisittesse meg a betétkönyvet és rendelje el az illető banknál a pénz kiadatását kamattal együtt Julia Mikla Potyus- kának; háromszori folyamodványom sem vezetett eredményre, a mennnyiben mai napig sem kaptam ki a pénzt, pedig a betétkönyv elvesztése szabályszerüleg, szóval be volt jelentve. Azt hiszem, a kis leány pénzének nem szabad elvesznie, a mi után 3 év óta kamat is nőtt.

Dóbey Dominika

* E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk.

ezennel idéztetnek.

Kelt Beregszászon, a kir. törvényszéknél 1890. évi augusztus hó 13-án.

Patakr István Arnold Sándor

kir. tvszóki jegyző. kir. tvszék elnök.

4—800 öl bükktüzifára olcsó árajánlatokat kérünk,

Ungvári porcelián és agyagipar részvénytársaság.