Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1890-09-07 / 36. szám
nyokban szállított szénkénegért aránylag kevesebb szállítási dijat fizetnek. Annak pedig, a ki állami tartányban — vashordóban — hozatja a szénkéne- get; szintén módjában áll a hordóban a gyérítés befejezte után netalán visszamaradt anyagot saját kis tartányába átiiritve, az állami hordót a 3 havi határidőn belül visszolgáltatni. A kik ilyen tartányokat óhajtanak szerezni, vonatkozó megrendeléseiket a legközelebb eső raktárkezelőséghez intézhetik. E tartányok megrendelésére nézve ugyanazon határidők érvényesek, mint a szénkéneg rendelésére (j. IV. pont a) b) c). VI. Kölcsönvett állami tartányok visszaszolgáltatása. Mindaz, a ki nem a saját tulajdonát képező, hanem állami tartányban vásárol szénkéneget, térit- vényt állit ki a raktárkezelőnek azon kölcsönnyert tartányokró), melyekben a szénkéneget átveszi és kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a tartány azonnal a gyérítés befejezte után, de mindenesetre legkésőbben az átvételtől számítandó három hónap lejártával, telje se njó állapotban, bérmentve visszaküldi azon raktárba, mely a szénkéneget kiszolgáltatta ; egyszersmind kötelezi magát az üres tartánynak a raktárból a gyárba való visszaszállításával járó költségeket is megtéríteni. A ki ezen kötelezettségének eleget nem tesz : a) mindaddig, mig a tartányt vissza nem küldte — további megrendelésének figyelembe vételére nem számíthat; b) az átvételtől számítandó három havi határidő lejártával olyannak tekintetik, mint aki az eddig vissza nem küldött tartányokat megvásárolta, s ennélfogva a raktár — az ő költségére — a visszatartotthoz hasonló uj tartányokat szerez be, melyek ára tőle beszedetik ; és pedig : az 500 kgos tartányok ára fejében 50 frt, az egy métermázsás és a 25 kgos tartányokért pedig a jelenjjhirdet- mény V. 2. a) b) c) és V. 3. pontja alatt megállapított összegek ; c) Amennyiben a kölcsönvett tartány sérült állapotban küldetnék vissza : az illető raktárkeze- lőség a tartányt az érdekelt fél költségére kijavíttatja. VII, Bizományi raktárak felállítása. Felhivatik végül az érdekeltek figyelme arra, hogy a jelen hirdetmény III. pontja alatt jelzettekhez hasonló bizományi raktárak felállítását a minisztérium mindazon érdekelt borvidékeken engedélyezni hajlandó, melyeknek közelében még ilyen raktár nem létesittetett; és ahol a felállítandó raktár kezelésére akár valamely hatóság, akár pedig az illető vidék védekezési szövetkezete, avagy gazdasági, vagy borászati egyesülete vállalkozni hajlandó; akként, hogy — anyagi felelősséget vállalva a bizományba nyerendő eszközök és anyagok értékéért — egyszersmind kötelezi magát arra, hogy a raktárt a minisztérium által előírandó elszámolási módozatok mellett fogja kezeltetni. Budapesten, 1890. évi augusztus 16-án, Földmivelésügyi m. kir. minisztérium. 5066. sz. Ungvármegye alispánjától. k. i. Az „Ung“ helyi lap utján közhírré tétetik. Ungvár 1890. augusztus 29. KENDE PÉTER, alispán. 4881. sz. Ungvármegye alispánjától, k. i. A főszolgabirák s Ungvár város polgármesterének. A kisvárdai járás föszolgabirájának folyó hó 16-án 2293. sz. a. kelt értesítése szerint, a szarvas- marhák között fellépett lépfene-járvány miatt Kis- várda község zár alá helyeztetvén, erről címet közhirrététel végett értésitem. Ezen rendelet az „Ung“ helyilap utján is közzététetik. Ungvári, 1890. aug. 29-én. KENDE PÉTER, alispán. Az iskolai év kezdetén. Elmúlt a két havi szünidő, tanárok és tanulók e hó elsején ismét találkoztak, hogy az iskolai évet megkezdjék tanítva és tanulva. Midőn ezt, mint heti eseményt feljegyezzük, hírlapírói tisztünk, hogy ezen esemény során némelyeket elmondjunk, ami érdekli ugyan a közönséget, de alig tehet róla vagy ellene. Ilyen heszédtárgy első sorban a főgymnasium épülete, mely, mint halljuk, e tanévben is tulnépes lesz. A tulnépesség nem ártana ugyan a város lakosságának anyagi érdekei szempontjából, de árthat közegészségi tekintetekből. A főgymnasium három ódon rósz épületben van elhelyezve, valamennyi tanterme szűk és alacsony, ezekben tehát a tul- tömöttségnél fogva közegészségi követelményeket kívánni teljes lehetetlenség. A főgymnasium felépítésének ügye évek óta húzódik, s amily mérvben fokozódik az érdeklődés egy uj monumentális épület iránt, ép oly mértékben lazul, bomlik az ócska épület s megérjük, hogy előbb roskad össze az iskolaépület, mint az uj épület felépülne, ami nagy kár és veszedelem lehetne. Miért húzódik oly soká az uj építkezés ? Ennek sokféle okát hallottuk már. Egyik évben pénz nincs, a másikban helyet nem tudnak rá találni; volt idő, amikor már a közoktatási miniszter a költségelőirányzatában is emlegette, hanem azért tovább még sem mentünk, minthogy a jövőbe vetett reményünkkel nyugtattuk meg magunkat. Végre komoly elhatározás is történt. Csáky Albin gróf, közoktatási miniszterünk ez ügyben is kellő tájékozottságot szerezvén, leirt Ungvármegyéhez, hogy Ungvár várossal egyesülten az általa tervbe vett gymnasiumi építkezés költségeihez természetben vagy készpénzben járuljon hozzá, mert másként a kormány az építkezést alig foganatosíthatná. Vármegyénk, városunk közgyűlései készséggel járultak a felhívás után ajánlataikkal a miniszter elé, hanem onnan a felajánlott adomány, kissé furcsa indokolással, visszautasittatott s most már nem tudjuk, hogy miért nem kell a közoktatási miniszternek a mi adományunk, a 25000 frt, mert a belügyminiszter ezen megajánlott összeg jóváhagyását tárgytalannak jelentette ki a közoktatási miniszter jelentése alapján. Később ismét megindult a jó száudék szekere és Kauser építész lezónázott Ungvárra, hogy helyet keressen az uj épületnek Igaz, hogy e tekintetben nem érintkezett se a vármegye alispánjával, se a város polgármesterével s nem tudhattuk ki véleményét, hogy hova is szeretné ő vagy a közoktatási miniszter ő nagyméltósága elhelyezni ama szép és nagy épületet. A hely kérdésében két nézet köré csoportosulnak, akik ez ügy felett eszmecserébe bocsátkoznak. Egyik, a hivatalos (tanári) rósz a nagy-utcán négy belhely kisajátításával le akarja vinni egész az Ung folyam partjáig, hogy ott vódfal emelése mellett a part hoszában a nagyhidig egy corzóval kösse össze. E helyen az épületet északról védené a várhegy, és szembe kilátás nyílnék a füzesre, melyből idővel nagyszerű sétány lehet; de minden tekintetben nyugodt, csendes helyen volna s a tanuló ifjúság háborítatlanul adhatná magát neki a múzsák nak; és amennyiben szembeállna vele a gör. kath. leánynevelőintézet, a múzsa még villanyos áram hiányában sem szenvedne. A másik csoport akként gondolkozik, hogy egy monumentális épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a város fejlődésére vonzó erővel bírjon s úgy emelkedjék ki, hogy a forgalom központjává legyen. Ily központtá tehetné az uj épület a savanyuvizi városrészt, melynek meg van minden előfeltétele arra, hogy egészséges, idővel pedig csinos városrész legyen. E két nézet közt persze a közoktatási miniszter van hivatva dönteni és hisszük is, hogy a város érdekeit magas figyelmére fogja méltatni. Ám ezek mind csak tervek, de vajon addig is mig e tervek megvalósulnak, hogy fog az az ötszáz tanuló elférni a rongyos épületekben ? A mily keserves elhelyezése van a főgymnasium nak, ép olyan a négy róm. kath. elemi iskolahelyiség is, melynek a pénzügyminiszter a pátronusa, de bizony meglátszik ezen a deficit. Ez a tárgy különben olyan, hogy legközelebb külön is fogjuk tárgyalni, mert amint körülnéztük az épületet, valóban megbotránkoztunk. Még nagyobb baj van a leányiskolákkal. A három intézet közül a Fekete Otte Hedvig magán nevelő intézete megszűnt, a leányok most a gör. kath. nevelő intézetbe es a Gizella-házba lesznek felvéve csak. De vajon elférnek-e e két intézetben ? Aligha. Ez nagy baj a szülőkre, mert nem lesznek képesek gyermekeiket hol járatni az iskolába. Mindkét leányiskola túl lesz, tömve s ez a tanítás rovására fog történni. Az állami elemi iskolák szintén, úgy el vannak már látva, hogy ott alig fognak elférni a gyerekek. Tanuló van tehát elég. Kár hogy a tanulással egyenletesen hanyatlik az erkölcsisóg is. Felhívás!! Tokaj — a haragos sors sújtuló kezének e legkegyetlenebb csapása alatt összeroskadt, vesztes fél lett az elemek ádáz harcában és Hegyalja gyöngyére ráborúlt a sötét hamvak gyászos szemfedője s a drága halottra hasztalan hullatjuk fájdalmunk keserű könnyeit. Százan és százan koldusbottal kezükben —- elfásúlt lélekkel vánszorognak utcáról-utcára, a mint régi édes otthonukból száműzetve keresnek egy—egy origót, hol éhség — fáradtság s a kiállott szörnyű izgalmaktól agyongyötrött tagjaiknak pár órai pihenést szerezhessenek; — vagy néznek némán, mozdulatlanúl, merev szemekkel össze omlott tűz- helyök romjaira, melyek alatt évek szorgalmának, nehéz munkájának összes eredménye örökre eltemetve van. Hangos jajj kiáltásunkkal hívjuk könyörületre szíveiteket az örök szeretet nevében ! Tegyétek magatokat kedvesebbekké Isten előtt — javaitok feleslegéből juttatván egy csekély részt nekünk — szerencsétleneknek. S ha majdan nemes szíveitek részvéte nyomán az össze omlott hamvak új életre kelnek: a hála s az érdem tietek leend! A gyűjtő iveket bármily csekély eredmónynyel is, az alanti címre kéri mielőbb beküldeni. Tokajban, 1890. augusztus hó 28-án. „A tokaji ifjúság gyűjtő bizottsága.“ Y. NAGY GÉZA a gy. b. elnöke. PÉRCHY ANTAL CSONTOS LAJOS pénztárnoka. jegyzője. Bizottsági tagok: Balajthy Sándor, Mihalkó Béla, Farkas Dávid, Friedman Farkas, Sehvarez Lipót, Yáradi Mór, Glüksman Mór, Fehér Henrik. Látta : Füzesséry Ödön, a tokaji járás főszolgabirája. Különfélék. * Gróf Széchényi Béla és Gróf Erdödy György mint a kincstári vadászatok bérlői, felvidékünkre e héten megérkeztek s a vadászatokat a kosztrinai kincst. erdőségekben megkezdték. Ezzel kapcsolatban azt a hirt hallottuk, hogy Gr. Széchényi B. szives meghívására Gr. Bethlen földmivelési miniszter ur is körünkbe jő és részt fog venni ez őszi grófi vadászatokon. * Az ungvölgyi vasút építési tervezete annyira előhaladt, hogy egyedül a közlekedési minisztérium ebbeli elhatározása hiányzik még csak, menynyi évre és mily árban hajlandó a földmivelésügyi ministeriumtól az ungi kincstári erdők bükköseinek kihasználását szerződésileg átvenni. * Magyar mise Ungvár közelében. Szép és lélekemelő ünnepély folyt le augusztus 31-én Koncz- házán, A helybeli és a közeli vidékről szép számmal összegyűlt hívek ekkor a boldogságos sz. Mária halálának emlékére fölszentelt konczházi gk. templom felszentelésének évfordulóját ünnepelték meg. A lelkészeihez tartozó anya- és leányegyház hívei legnagyobb részben magyarajknak lévén, az ünnepélyes szent misét Drohobeczky Gyula tanitóképezdei igazgató magyar nyelven tartotta, a miért is a keleti szertartás magasz- tosságát, a hívek any^n velvüköi érthették meg ; mely által a hit és szertartás iránt való érzelmük fokozva lévén, lelkiörömük határtalan volt. Mise közben Chanáth Nikefor mondott hatásos szent beszédet, buzdítván a híveket a boldogságos szűz tiszteletére. A mise végén a miséző lelkész két istenfélő és buzgó asszony ajándékát egy misemondó papi ruhát és egy szép csillárt szentelt fel és áldott meg, ezen alkalommal a miséző lelkész lelkes beszédet intézett a hívekhez, melyben előadta, hogy az Isten már Mózesnek meghagyta volt, hogy templomokat építsen és azt kellő szerelvényekkel lássa el, és igy az istenfélő két asszony eme ajándéka bizonyára tetszeni fog az Istennek, — lelkesítette ezután a híveket hasonló szép cselekedetek utánzására. — A harmadik magasztos ténykedés volt a templom mellett Tóth N. konczházi gör. k. hivő adománya és nagylelkűségéből felállított szép vaskereszt megszentelése, melyet felsőbb engedély folytán szintén Drohobeczky szentelt fel és hatásos szent beszéddel a híveknek, mély kegyeletébe ajánlott. Volt még egy negyedik szent ténykedés is. melyet a történtek szerint legelsőnek kellett volna említeni; a konczházi gk. hívek ugyanis, hogy lelkészüket, a ki eddig Minajban lakott, körükbe állandósítsák,
