Ung, 1890. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1890-02-16 / 7. szám

Bevett a közpénztár összesen 114,217 frt 52 krt, kiadott 112,987 Irt 32 krt, maradt 1889 év december végén pénzkészlet 1290 frt 19 kr.

Az 1890. évi költségelőirányzat készitése alkalmával 1889. évi szeptember 2-án vagyonmérleget készítettem, mely 763,772 frt 46'/s kr. vagyon ellenében 547,691 frt 96 kr terhet mutat, az egyenleg 216080 frt 50 kr. tiszta vagyon.

A kövezetvám jövedéknél a múlt 1888-iki pénzmaradvány volt 1513 frt 46 kr., befolyt 1889. évi december 31-óig 9184 frt 23 kr., járdatérit- ményekből 1800 frt 74 kr., tőkésített kamatokban 144 frt 07 kr., átfutó tételekben 52 frt 78 kr,, összesen : 12,695 frt 28 kr., kiadatott 1 1,269 frt 66 kr., pénzmaradvány 1425 frt 62 kr.

Utcai kövezésre, csatornázásra a múlt évben jelentékenyebb összeg fordittatott, mint az előző években, mert a magyar aszfalt társulattal kötött szerződés szerint a beépített összeget 3 év alatt kell fizetnünk csak s igy bátrabban építkezhettünk.

Az árvavagyon kezelésénél a szabályrendelet életbeléptetése óta szigorú rend és ellenőrzés hozatván be, a nyilvántartás által a pénztár bármikor kimutathatja egyes árvatömeg állását. A forgalom készpénzben 7205 frt 77 kr., kötvényekben 37609 frt 61 kr., bankbetétben 43730 frt 69 krt tett ki december végén, miről a rendszeresen készült kimutatás a közigazgatási bizottsághoz beterjesztetett, a vagyonmérleg pedig annnak idején a t. képviselőtestülethez fog beterjesztetni.

Pénztári vizsgálatot a pénzügyi és gazdasági bizottság, valamint a számvevőszék közrevonásával egyszer tartottam, de.azonkívül jelen vagyok mindennap a pénztári zárlatnál s gyakrabban megszámlál- tatom a pénzkészletet.

A rendőri hivatalnál az ügyforgalom évről-évre szaporodik, a kihágási esetek feljelentése 663 volt, ebből 201 érdemileg elintézést nyert, a többi panasz ©lntasittatott vagy más hatósághoz tétetett át.

A kapitányi hivatalnál vezetett birságnaplók szerint befolyt az államot illető bírságpénz 239 frt 50 kr., a város közpénztárát illető 220 frt 96 kr. Másnemű jövedelmek 1507 frt 69 kr. Ezek a közpénztárba szállíttattak.

A közrendószetet a lefolyt évben leginkább igénybe vette a szarvasmarha és sertések közt uralkodott száj és körömfájás, mert az állategészségügyi törvény sok oly intézkedést követelt, melyeknek végrehajtása leginkább a rendőrség hatáskörébe tartozott.

Az állategészségügyi kihágásokról vezetett bir- ságnapló szerint befolyt az államkincstár javára 35 frt, a város pénztárába 35 frt.

A tűzrendészetnél a múlt évben következő adatok érdemelnek figyelmet. Volt 5 tüzeset, 3832 frt értékig biztosítva volt, 250 frt nem volt biztosítva.

Az illetéktelenül bolyongó egyének közül 199 lett eltoloncolva városunk területéről.

A közbiztonság általában normálisnak volt mondható minden erőszakos megzavarás nélkül.

A közegészségügy általában egészséges volt, szórványosan merültek fel bajok a gyermekek között, különösen az őszi hónapok alatt. A múlt évben ösz- szesen 486 egyén elhalálozásáról adatott ki bizonyítvány, ebből 2/3-rész a gyermekekre. Az elhaltak közt képviselőtestületünk is 3 tagot számit.

A laktanyai ügynél ezúttal megemlitendőnek találom, hogy a múlt évi építkezés kellő időben befejeztetett s október hóban az átadás megtörténvén, azonnal használatba vétettek az uj épületek.

Ezen ügy külön előterjesztést igényel, de csak a most folyamatban levő collaudirozás után fogom megtenni a részletes előterjesztést ; most csak kiemelem, hogy a katonaság teljesen meg van már elégedve az állapotokkal, miután a múlt évi építkezés által a panaszolt hiányok el vannak enyésztetve.

Egy nevezetes elhatározás is a múlt év eseményeibe vág, midőn a képviselő-testület a kincstári földek megvételét elhatározta, e vételt a minisztérium jóváhagyta s most Ungvármegye törvényhatóságához van felterjesztve megerősítés végett.

Elértük végre, hogy szervezeti szabályrendeletünk is jóváhagyatott s ennek alapján és rendelkezéséhez képest teljesítjük a közszolgálat feladatait, úgy a tisztikar, mint a tisztelt képviselő testület, mely a múlt, évben 18 közgyűlést tartott és 132 határozatot hozott.

Még egy bejelentésem van hátra, s ez az, hogy a t. képviselőtestület sorából ismét kidült egy régi, fáradhatatlan tag, Koyko Béla, kinek emlékezete soká fenmarad az őt közelről ismert tagok között. Helyébe mint póttag Hacked Bertalan lesz behívandó. Egy másik tagtárs, Kusnyiry Gyula, főszolgabíróvá választatván meg, városunk kötelékéből kilépett s igy helyébe mint póttag dr. Grün Sándor hivandó be.

A felolvasott jelentés egész terjedelmében örvendetes tudomásul vétetett.

Második tárgy volt a főgymnasium újjáépítésének ügye. Lapunk már ismertette ez ügyet, ma sem mondhatunk egyebet. A közgyűlés elfogadta a pénzügyi és gazdasági, valamint a jogügyi bizottság javaslatát, hogy a város a vármegye által megajánlandó adomány V» részéig kész áldozatot hozni, de. a hely meghatározásában magának köti ki a döntő szót. Egyébkint egy tiz tagú küldöttséget biz meg a h. polgármester elnöklete alatt, hogy a vármegye küldöttségével egyetértőleg oldják meg a kérdést. A küldöttségbe beválasztattak : Hampel János, Dr. Spitzer Sándor, Mocsáry Géza, Lipcsey József, Seidler Lipót, dr. Weinberger Salamon, dr. Preusz Adolf, Nehrebecky György és Farkas Ferenc.

Van-e Ungvárnak szüksége polgári fiúiskolára ?

A feltett kérdésre a legrövidebb és helyes felelet az volna, hogy : van. De nem elégszünk meg azzal, hanem egy kissé bővebben akarunk e kérdéssel foglalkozni, hogy mindenki meggyőződjék annak szükséges voltáról. Azonban, mielőtt ezt termők, nem lesz talán fölösleges és kárba veszett munka, ha az 1868. évi 38. t. c. erre vonatkozó §§-ait idézzük. Lássuk tehát, mit mond a törvény ?

*59. §. Oly falvak és városok községei, melyek keblűkben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejök engedi, polg. iskolákat állítani s tartani fenn.-»

»67. §. Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje engedi, kötelesek felső népiskola helyett polg. iskolákat állítani és tartani fenn a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül.»

tme a törvény szavai szerint már régen kellett volna polg. iskolát felállítani, de a mint látjuk polg. (iskolánk — fiuk számára — mind ez ideig nincs. Sokan lesznek, kik azt fogják mondani : hát miért nincs ? Ne hogy azt gondolja valaki : bizonyosan azért nincs, mert nem volt rá szükség, vagy felállítása iránt nem tettek lépéseket, azért felvilágosításul a következőket említjük meg.

1881-ben augusztus hóban 25.619. sz. rendelettel hívta fel a kultuszminiszter az akkori tanfelügyelőt, hogy egy felállítandó polg. fiúiskola — kapcsolatban ipartan- mühelylyel — iránt véleményes jelentést tegyen. — A jelentés megtörtént és a mint tudjuk, felölelt mindent, hogy az illető miniszter urat meggyőzze az iskola jövőjéről és szükséges voltáról. Azonban, mint látjuk, polg. iskolánk nincs és nélkülözzük ezt mai napig.

Hogy miért nem állíttatott fel az iskola, arról tudomásunk nincs. Tudjuk azonban azt, hogy jelenlegi tanfelügyelőnk rövid itt léte alatt teljesen megismerkedett, nem csak Ungvár város, de a megye tanügyi viszonyaival is, és csak hamar bel-átta azt, hogy Ungvár város — a reá nagyon is szükséges - polg. fiúiskolát nélkülözi, miért is az elmúlt 1889. évben a közig, bizottságban felemelte szavát és terjedelmes jelentést tett a polg. fiúiskola felállítása érdekében. A közig, bizottság jelenvolt tagjai az előterjesztést egyhangúlag elfogadták, mivel az iskola hiányát ők is ismerik, és elhatároztatott, hogy nevezett iskola felállítását a nm. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter urnái kérelmezik. A kérvény el is jutott a nm. miniszter úrhoz és onnét vissza, de a várt iskolát nem hozta magával, hanem azon megjegyzést: hogy ez idő szerint nem engedélyezhető. Ez szerintem nem elutasítás, hanem csak halasztás, mit a jelenlegi körülményeknek lehet tulajdonítani. Hogy melyek azon körülmények, azt könnyen kitalálja bárki, de azért mégis célszerű lesz azokra rámutatni.

Azt hiszem, hogy nincs a városnak lakója, ki tudomást nem szerzett volna már arról, hogy egy uj gimnasiumi épület fog építtetni, mihez talán a bekövetkező tavaszon hozzá is fognak. Ha a gimnasiumnak uj épülete lesz, mi történik a régivel? Szerény véleményünk szerint elhelyezik benne a polg. fiúiskolát. Ez tehát azon körülmény, mely a polg. fiúiskola felállítását hátráltatja.

Valaki felvethetné azon kérdést, hogy miért helyezik el a polg. fiúiskolát azon épületbe, mely gimnasiumnak rósz volt ? Feleletül szolgáljon azon megjegyzésünk, hogy a polg. fiúiskolának nincs szüksége annyi tanteremre, mint a gimnasiumnak, és igy a földszinti sötét, nedves pince szobákra nem lesz szüksége.

A mint a fentebbiekből látjuk, közeledik azon idő, hogy Ungvár város — a régen óhajtott és szükségesnek elismert — polg. iskolával bírni fog.

Hogy milyen hatással lesz azon uj intézet majd a város minden egyes tagjára, azt annak idején fogjuk látni. Nem akarunk előre jósolni annak jótékony hatásáról, de örömünket sem titkoljuk el, mert megvagyunk győződve, hogy a polg. iskola lesz az, mely a várost sok tekintetben emelni fogja. Különösen pedig örülhet a nép azon osztálya, melynek szellemi szükségét az elemi oktatás nem elégíti ki, és felsőbb oktatásra elkészülni nincs célja; az ilyen a polgári iskolában találja fel mindazt, mire, mint müveit mezei gazda, iparos és kereskedőnek szüksége van, vagyis úgy közgazdasági és politikai általános műveltségét itt szerezheti meg. Ez célja a polg. iskolának. Ezt tűzte ki feladatul a törvényhozás is akkor, a midőn a polg. iskolák életbe léptetését törvényre emelte.

Ismerve röviden a célt, nem lesz talán érdektelen tudni azt is, hogy milyen tantárgyak szolgálnak e cél elérésére, 'ezek pedig a következők :

a) Kötelezett tantárgyak :

1. Hit- és erkölcstan. 2. Történeti tárgyak: földrajz, statisztika és történelem. 3. Nyelv és irodalom: magyar- nyelv és irodalom, németnyelv és irodalom. A vidék szüksége szerint egy hazai más nyelv. 4. Természet- tudományi tárgyak : természetrajz, természet- és vegytan. 5. Mennyiségtani tárgyak : számtan és könyvvitel, mértan ée mértani rajz. 6. Állam- és jogtudományi tárgyak :

nemzetgazdaság elemei, köz-, magán-, büntető és váltójog elemei. 7. Gyakorlati tárgyak : mezei gazdaságtan, vegyi és gépi ipartan. 8. Művészeti tárgyak : szépírás gyakorlata, szabadkézi rajz és ének. 9. Test- és fegyvergyakorlat.

b) Rendkívüli tantárgyak :

1. Latin. 2. Francia. 3. Angol. 4. Zene.

Ezen kimutatásból láthatjuk, hogy a polg. iskolábau oly tantárgyak taníttatnak, melyeknek tudását úgy a müveit mezei gazda, mint az iparos és kereskedő sem nélkülözheti, miért ezen intézetet már ez úttal is az illető szülék figyelmébe ajánljuk.

Hogy azonban ismertetésünk teljes legyen, azért még a következőket is megemlítjük, mintegy tájékozásul azoknak, kik gyermekeik jövőjét tudni óhajtják, ha azok t. i. a gyermekek polg. iskolát végeztek. Fentebb azt mondottuk, hogy valaki müveit mezei gazda, iparos vagy kereskedő legyen, annak polg. iskolát kell végeznie; ebből azonban nem következik az, hogy a polg. iskolát végzett növendék egyéb ne lehessen. Igen sok mindenféle pálya áll előtte, hogy tetszés szerint választhat, mely úgy ambitiójának, mint tehetségének legjobban megfelel. Tehát lehet a 4. osztály elvégzése után értelmes és müveit mezei gazda, iparos, továbbá felvétetik a tanítóképző intézetben, nem különben a középkereskedelmi iskolába. A 6. osztályt elvégzettek felvétetnek : a gazdasági középintézetekbe, állat orvosi tanfolyamra, sőt a selineci erdészeti akadémiába. Hogy ezen tanulmányok elvégzése után miféle pályákra mehet, azt itt kimutatni fölöslegesnek tartjuk, de meg elég ismeretesek. Azonban helyesnek tartjuk megemlíteni azt, hogy igen sok szülő tudományos pályára szánja erőnek erejével gyermekét, akár van tehetsége és kedve hozzá, akár sem. Ez a leghelytelenebb felfogás a szülők részéről. Megtörténik néha, hogy gyenge tehetséggel biró gyermekek is elvégzik a középiskolát és ennek elvégzése után tovább haladni nem bir, nem tud, vagy nem akar, hogy ilyenekből mik lesznek nagyon ismeretes dolog. De hiába ! Nálunk még megvan az a beteg állapot, hogy az iparost lenézik, és azért akárhányszor halljuk azt, hogy az apa tanulni nem akaró fiának mondja : »Oda adlak csizmadiának, suszternek» stb. Ezen állapot azt hiszem, megszűnik, mihelyt müveit, értelmes iparosaink lesznek. Vegyünk példát Angolországtól, hol a család egyik tagja a tudományos, a másik nagy vagy kisiparos, vagy kereskedőipályára lép.

Ennek köszönheti Angolország műveltségét és gazdagságát. Igen találóan és jelemzően festi állapotunkat és gondolkozásunkat Kubinyi »Iparunk» müvében, a hol ezeket, mondja : Mit mondanának, és mit mondanának kivált az urhölgyek azon emberre, kinek társas találkozás alkalmával az volna első vagy második kérdése : Mi az ön mestersége ? Mivel szokott ön foglalkozni ? Vagy miből él ön ? és hogyan ? Jól megy-e üzlete ? Van-e kielégítő nyereménye ? stb. Ilyen kérdések a mi társas életünkben fehér hollók. Nálunk ily beszélgetésért elitélik az embert, vagy legalább »prózaidnak mondják. Nálunk a «költői» dolgok érdekesek, még ha a pénz költőkről szólnak is. Társas találkozásoknál a név, a család, a rokonság stb. jön kérdésbe, ezek a főszereplők, a többi mellékes. Tehát sok jót várhatunk a polg. iskolától, melyből úgy egyesek, mint a társadalomra csak haszon fog háramlani. Tartózkodunk azonban a sok dicséréstől, nehogy ártsunk az ügynek, a mint azt a közmondás is mondja : «A jóból is megárt a sok.»

Az elmondottak után valaki azt kérdezhetné: hogy van hát az, ha a polg. iskoláknak oly szép jövőjök van, mégis több helyen alig van növendékük ! Feleletül, valamint felvilágosításul szolgáljanak a következők. Igaz magunk is ismerünk több iskolát, hol kevés tanuló van. Hiába a polg. iskolának is megvannak a maga nehézségei, hibái. Ilyen hiba volt azon körülmény, hogy tanítói különféle elemek voltak. Vagyis működött a polg. iskolánál : középiskolai tanár, polg. iskolai- és elemi iskolai tanító s ezek szerint a polg. iskola is változott. A tanár gimnasiumot, a polg. iskola tanító polg. iskolát, az elemi tanító népiskolát csinált belőle. E körülmény azonban ma napság majdnem teljesen elenyészett, mert most már oki. polg. iskolai tanítókban nem szenvedünk hiányt. A fenti körülményhez, mintegy betetőzésül járult az, hogy a különböző elemek közt folytonos súrlódások voltak, lenézve egymást. Különösen a tanár csak úgy félvállról beszélt Schulmeister collegájával. Elég ferde felfogás az ilyen, kivált müveit ember részéről. A valódi müveit ember a falusi tanító működését sem kicsinyli, annál kevésbé teszi azt egy tanár, ki maga is tanítással és neveléssel foglalkozik. Tudva tehát azt, hogy a különböző elemek ritkán férnek meg egymás mellett, azért legcélszerűbb a polg. iskolai tanitó-testületet homogen elemekből választani.

Nagy baj volt az is, hogy sok szülő, azért adta a községében levő polg. iskolába gyermekét, mégha papi, vagy ügyvédi pályára szánta is, mivel a távolabb fekvő gimnasiumban a költség nagyobb volt, mint otthon. Ilyenkor persze latin nyelvet is kellett tanítani és meg volt a gimnasium. Ehhez járult aztán az is, hogy sem ipar, sem kereskedelmi iskolával nem voltak kapcsolatban a polg. iskolák, s igy a polg. iskola elvégzése után a tanulók nagy része nem tudta mihez fogjon. Legyen iparos, kereskedő, vagy folytassa a tanulást. Ma már ezen is segítve van az által, hogy részint ipar- tanmühelylyel, részint kereskedelmi iskolával vannak kapcsolatban. Mint biztos forrásból tudjuk az Ungvártt felállítandó polg. fiúiskola úgy ipartanmühelylyel, mint kereskedelmi iskolával lesz kibővítve, miért is itt semmiféle aggályok nem lesznek, tekintve a tanulók jövőjét.

Az eddigiekből, mintegy önként következik az, hogy Ungvár város és a megyének elkerülhetetlen szüksége van polg. iskolára, és előre mondjuk azt, hogy jövője biztos. Mert egy oly város, mely dacára a nehéz időknek oly rohamosan fejlődik, és halad úgy az iparés kereskedelem, mint egyéb tekintetben, ott a polg. iskolának jövője is biztosítva van. De leginkább biztosítja jövőjét az agyag és faipar szép fejlődése. Ezt művelni és fejleszteni lesz hivatva a polg. iskola. És végre felemlítjük azon körülményt is. hogy a polg. isko-