Ung, 1890. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-05 / 1. szám

-XXVIII. ÉVFOLYAM.

1. SZÁM.

Megjelen

MINŐÉN VASÁRNAP.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

KIADÓHIVATAL : Pollacsek Miksa könyvnyomdája.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK:

Egész évre — — — 4 frl.

Félévre — — — — 2 »

Negyedévre — — — 1 » Egyes szám ára 10 kr.

HIRDETÉSEK

szintúgy mint előfizetések az «Urig» kiadóhivatalába Ungrár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. VEGYESTARTALMU HETILAP.

UNGVÁRMEGYE ÉS AZ „UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

~==s^> Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY,

Előfizetési felhívás

az

„U N G”

1890. (huszonnyolcadik) évi folyamára.

Lapunk jelen számával a f. évi folyam megkezdődvén, nély tisztelettel kérjük t. olvasóinkat az előfizetés tieiőbbi megújítására, bogy a lap további szétküldéséin fennakadás ne álljon be.

Illlöflzetési ár :

Igéik érre — — — —- — — — 4 frt.

'élévre ,— — — — — — — — 2 frt.

legvedévre — — —r — 1 frl.

Az „UNG ‘ kiadóhivatala.

Hivatalos köziem ónyek.

igvármegye közig bizottsága által Ungvárt 1889. ,c. hó 10 én tartott ülésjegyzökönyvének kivonata :

616.(930.) sz. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy skolalátogatásai alkalmával meggyőződött arról, hogy a anoncok kevésbé vannak a legszükségesebb tankönyvekkel s tanszerekkel ellátva, inirészben a szülők szegény- I igében, ds leginkább a községek elöljáróinak az iskolaügy I j \it.i közönyében leli magyarázatát

Mert babár az 1868. évi 38. t. c. 32. §-a az isolaikönyvek és tanszereknek beszerzését a községek kelességévé teszi, a községi elöljáróságok ezen kötel- mket. kevésbbé teljesítik.

Miért véleményezi, hogy a közig, bizottság a községek elöárósígait eme kötelességük teljesítésére szigorúan utaitsa.

A közig, bizottság a kir. tanfelügyelő véleményét elfogadva, utasítja Ungvármegye összes községi elöljáróságait, hogy az iskolaszékek és iskolai gondnokságok hivatalos megkeresésére az iskolába szükséges tankönyveket és tanszereket az 1868. évi 38. t. c. 32. §-a értelmében szerezzék be és a tanulók között az iskolaszék, avagy gondnokság és a tanító által számadás mellett osztassák ki, s a könyvek és tanszerek árát ebből fizessék ki.

Miről további eljárás végett, Ungvármegye y ► összes iskolaszéki és gondnoksági elnökeit,

valamint a községek elöljáróságait, ezen határozatnak az «Ung» lapban való közzétételével értesíteni határozza.

Grf. TÖRÖK JÓZSEF, főispán.

mint a közig. biz. elnöke.

2544. sz.

.....1889. Köröz v£iiy.

Az állami, lözségi gondnokságok és iskolaszékeknek.

U n gvármegyébe n.

A válás és közokt. m. kir. minister 42.045. sz. a. kelt rendeletének másolatát szigorú miheztartás céljából midőn közzéteszem, tisztelettel értesítem, hogy az alábbi tanszerek alkalmazói az 1876. évi 28. t. c. 7. ij-a

5. pontja, vaamint az 1883. évi 30. t. c. 49. §-a értelmében 300 í'tig terjedő pénzbírsággal, a használó tanító pedig hivatal vesztéssel fog sujtatni.

Ungvárót, 1889. évi deczember hó 28-án.

TIHANYI DOMONKOS,

kir. tanfelügyelő.

42.045. sz. A vallás- és közokt. in. kir, ininistertől.

A következő cimü térképek : Neue Karte von Europa, dem miteiländischen Met Sirien, Klein-Asien, Kaukasien und dem schwarzen Meer, von C. F. Baur (Hartlebens Verlag in Wien u. Pest) ;

2., Oesterreich-ungarische Monarchie, bearbeitet von C.

F. Baur (Wien, Verlag von Ed. Holzel) ;• 3., Europa fali abrosza, tervezte és rajzolta Közeim Balázs (Bécs és Olmütz Hölzel Ede sajátja) ; 4., Europa, proiectata sí desemnata de B. Kozenn (Provedictura lin Ed. Hölzel in Wien a edata de .1. M. Moldovana in Blasin si W. Krafft in Sabiin) : 5., -Gesterreichiscb-ungarische Monarchie, etwoiTen und gezeichnet von B. Kozenn (Wien und Olmütz, Verlag von Eduard Hölzel) ; továbbá a következő cimü földgömb : b.. Pamentulu, edatu de J. Fellel in Prag a romanesce de Jonn Simu ; a magyar állam közjogi, helyzetével és viszonyaival ellenkező hamis adatokat tartalmazván, a magyar földrajzi helynevek helyett azokon német, illetőleg román nevek használtatván, a földgömbön azonfelül Romania a monarchia jelentékeny részére kiterjesztvén és Magyarország meg sem emlittetvén a felsorolt taneszközöket az összes hazai iskolákban való használatból ezennel kitiltom.

Erről a kir. tanfelügyelőséget tudomás, illetőleg további eljárás végett oly felhívással értesítem, hogy ezen rendeletemet a közvetlen felügyelete alatt álló összes iskolákkal az 1876. évi XXVIII. t. c. 7. §-ának 5. pontjában, illetőleg az 1883. évi XXX. t. c. 49. §-ában foglalt határozatokra való figyelmeztetéssel közölje.

Budapest, 1889 évi, dev^her hó 6-án.

Grf. CSÁKY, s. k,

Uj évi gondolatok.

Maga a cim, a benne rejlő következtetések sorozata nem uj ; minden évben elmondjuk azt egymásnak, csakhogy egyszer így, másszor amúgy.

Mi sem lehetünk különbek másoknál, tehát beszélünk egymásnak. És hogy a sorrendet megtartsuk. kezdhetjük az erkölcsi, társadalmi, politikai stb. világból vett tapasztalatok elmondásával.

Az erkölcsi világ valamikor ez országnak volt az alapköve, mert a magyar költő is igy zengte :

•Ha a tiszta erkölcs megromlik,

Róma megdől s rabigába görnyed.»

Ez a tanítás igaz. Igaz ez ma, a mikor az erkölcstelen, vallástalan világ kérkedik a maga szemérmetlen cselekedeteivel, melynek istápolására alakulnak a társadalmi sziikségintézmónyek, melyek aztán megmételyezik az emberiséget, elfásitják az emberek kedélyét s kiölik a szivekből a vallásos érzést.

E lélekölő szüksógintézmények között a leg- : hitványabb valamennyi között a mai értelemben vett ; kávéház. Kávéház alatt a mai nemzedék egy oly gyülekező helyet ismer, melyben rósz kávét, rósz italt drága pénzen fogyaszt, de mellé kap egy Kis 'ótlesitő italt is, mely édes a mikor issza, kábít a mikor megitta, lélekölő, a mikor rágondol.

Ez a gondolat kerget sok embert a halálba, mert olvassuk a naprhirek között, hogy itt meg ott * egy szerencsétlen ember, vagy egy pár elhatározta j magát kivégezni. Minek tulajdonítható az ilyen 1 elhatározás ? A szerencsétlen ólet viszonyoknak. De ! ki teremti az egyesnek az életviszonyt ? Az illető maga. A ki tehát rósz utat vágott magának az | erkölcstelen életmezején, annak vége is csak !rosz lehet,

A mit a fiatal szenvedély a szív heves vérüktetése alatt elkövet, mentségéül felhozhatja ifju- ágát, szenvedélyét, az élet viharos zaját; de amit kiforrt, megállapodott egyén elkövet, arra már lehezebb a felmentő okokat megtalálni. Pedig lát- uk, hogy az egyéni élvezet mámora kihatással vau » családi életre is.

Nem vizsgáljuk az oly családi életet, melynek hitelekét a vallás és politikai törvények képezik, imbár itt is sok visszás állapot fordul elő, hanem íézzük azon családi ügyeket, melyeknél a vallás íem adta meg a szentséget, a politikai hatóság >edig nem ismeri el a család jogait.

Ez a vadházasság,, mely napról- íapra terjed és ma-holnap összekuszálja a magán- ogi ügyeket annyira, hogy törvényhozási intézkedés léikül alig lesz elintézhető az a sok bonyolult (érdes, mely már is zavarja a politikai hatóságok igykezelését.

Ha folytatjuk a körültekintést, társadalmi életűiknek van még több oly kimagasló zátonya, me- yen az emberek szétzúzzák családi örömeiket, jó- ótüket és utoljára koponyájukat is, de ezeket a zátonyokat kerüljük most ez uj óv első napján s gondolkodjunk kissé a fölött, minő gyó .yerokkeí 'endelkezik a társadalom, hogy tagjait kigyógyitsa, ia lehet, azon betegségből, mely nem halálos egé- izen, csak veszedelmes.

A városi képviselő-testület közgyűlése.

Múlt hó 30-án várakozás teljes közgyűlés volt, uely a korcsmárosok ügyével foglalkozott. Már az előző közgyűléseken jóváhagyatott az italmérési adó beszedéséről szóló kincstári szerződés, egyúttal az is kimondatott, hogy a város a maga jogát a korcsmárosokra ruházza it, illetve albérbe adja ezen jogot.

A bérszerződés jóváhagyása forgott tehát szóban s 3 fölött kellett volna határozni ; de már a közgyűlés -lőtt híre ment, hogy a korcsmárosok meghatalmazottjai; hatan, a pálinkát monopolizálni akarják, ennélfogva a korcsmárosok egy része külön gyűlést tartóit és kérvényt idott be a képviselő-testülethez, hogy a szerződés ama részét, mely a pálinka monopolizálását megengedné, ne bagvja jóvá.

A közgyűlés ugyan lassan népesült meg, mégis a kis számú hallgatóság élénk érdeklődéssel kisérte a felszólalók vélemény nyilvánítását.

Első tárgy volt a virilis lajstrom kiigazítására kiküldött választmány jelentése, mely egész terjedelmében ^fogadtatott. A virilisek névsorát más helyen közöljük.

Ezután felolvastatott az italmérési adó beszedésére vonatkozó kezelési szerződés, melyhez olvastatott Oes- terreicher Lipót és társai korcsmárosok kérvénye, melyben kérik a szerződéstől a jóváhagyás megtagadását.

A tárgyhoz többen hozzászóltak.

N e h r e b e c k y ti y ö r g y a szerződést nem látja korreetnek, mert hiányzik abból az egyetemlegesség, s mert kezelési szerződésnek van címezve, holott az albérleti szerződés. Mindez okoknál fogva ő szükségesnek látja, hogy a szerződés utasittassék vissza a kiküldött bizottsághoz újra szövegezés végett.

Dr. Preusz Adolf fejtegeti az italmérési adó és illeték közti különbséget, a mit senki sem tett kérdés alá s beszél a három év utáni dolgokról, a mikre sem kiváncsi, mert senki sem tudhatja előre; véA&U sxavnz. bogy a szerződés hiánya igazit lassúk pálinka 11a>iü<|>oi n i, (>t m-j mia-sek H íf %

Ungvár 1890. vasárnap, január 3.

„ "■ 1 " ' » ‘ ' 1 ' •» 1 M ».'.A U ■ ■- ’ 'J-TT