Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1889-07-07 / 27. szám

A cukorrépa termesztésről. Midőn a szerencsi cukorgyár létesítésének ügye napirendre került, megyénk gazdái is fel­szólítást kaptak nagyobb mérvű cukorrépa ter­mesztésre. A gazdák nem idegenkedtek ezen eszmé­től, azonban tekintve azon körülményt, hogy megyénkben erre nézve még kísérlet sem történt, abban állapodtak meg, hogy előbb kisérletképen fognak kisebb területen cukorrépát termelni, s ha az sikerül, úgy jövőre ezen jövedelmező növény termesztését nagyobb terjedelemben fogják esz­közölni. Az eddigi kilátások szerint az idén kisérleti termesztés jó eredményeket felmutatni nem fog, az állandó szárazság miatt a cukorrépa csak igen hiányosan kelhetett ki, s ott is hol kikelt, kellő fejlődésnek nem indulhatott. Azonban ez nemcsak megyénkben van igy, hanem a szerencsi cukor­gyárnak a gazdasági egyesülethez küldött értesítése szerint Zemplén megyében is, hol az előbbi években tett kisérleti termesztések fényes eredményeket mu­tattak fel, az idén igen rósz termésre van kilátás, s a hatvani cukorgyár területén is, a mely hazánk egyik legtermőbbvidékét foglalja magában, akilá­tások oly roszak, mint emberemlékezet óta egy év­ben sem. A gazdára nézve mindenesetre lehangoló, ha oly növény melynek, termesztésétől a jövőben sokat várt, nem sikerül, kivált ha ez kisérletképen ter- mesztetett, mert a jövőre nézve ezen növénytől a gazdák mintegy ösztönszerüleg tartózkodnak, bárha az első év rósz eredménye még korántsem zárja ki annak jövőbeni sikerültét. A cukorrépa termesztés megyénkre nézve különös fontossággal bir. A mostoha időjárás miatt a kalászos termények már évek ót? nem szolgál­tatnak kielégítő termést, a drága szállítási díjté­telek pedig még ezen csekély termés értékét is annyira lenyomják, hogy a gazdának jövedelmi feleslege csak igen ritkán marad. A folytonos búza termesztés földünk termő­erejét igen kihasználta, s ezen egyoldalú gazdál­kodás káros hatása mindinkább szembeötlő. Az újabb gazdasági rendszerek a különböző növényeket alkalmas sorrendben következtetik egymásután, különösen ügyelvén arra, hogy két kalászos növény ugyanazon földbe közvetlen egymásután ne kerül­jön, hanem közé kapás vagy takarmány növényt illesztenek. A különböző növények a föld táperejét nem egyformán veszik igénybe ; a kapás növények a földben levő tápanyagokat más arányban veszik igénybe mint a kalászosok, ugyanily eltérés mu­tatkozik a takarmánynövények tápigényét illetőleg is, s mig az egyik növény a neki szükséges táp­anyagokat a talajból áthasonitja, addig az általa fel nem használt tápanyagok a földben maradván, újabb felbomlások által tetemesen megszaporodnak, s a következő évben odakerülő növénynek bő táplálékul szolgálnak. Megyénkben eddig a kapásnövények közül leg­inkább a tengeri termesztetek, s bár ez is, tápigényét illetőleg, eltéréseket mutat, a kalászos növények fejlődésére mulhatlanul szükséges. Sokkal több előnyei vannak e tekintetben a cukorrépának; kitűnő táperőben hagyja maga után a földet, s normális időjárás mellett korán kerülvén le a föld­ről, az általa igényelt gondos megmunkálás folytán már egy szántással kellő képen elkészithető a talaj a kalászos vetemények alá, melyek utána rendesen kielégítő terméseket szoktak adni. A cukorrépa ára a gyár által szerződésileg hosszabb időre meg lévén állapítva, a gazda az árhullámzásnak nincs kitéve, s igy évről évre bi­zonyos egyenlő jövedelemre számíthat. Igaz, hogy a művelési költségek tetemesek, azonban többre, mint más kapás növényeknél, nem rúgnak, s a cukorgyár által nyújtott kamat nélküli előleg által kellő időben fedezhetők. Nem hagyható figyelmen kívül a gyár által visszaadandó s díjtalanul bár­mely vasúti állomásra szállítandó répaszelet, mely mint kitűnő takarmány eléggé ismeretes, s mely esetleg a gyár által készpénzen meg is váltatik. Mindezek oly előnyök, melyek a cukorrépa termesz­tését kellőképen indokolttá teszik, s egyszersmind kívánatossá, hogy megyénkben mentői nagyobb elterjedést nyerjen. Könnyen átlátható, hogy eddigi gazdasági rendszerünk mellett jövedelmi forráshoz jutni alig fogunk, s a kereskedelmi növények termesztését kell gazdaságainkba behozni, s ha a kormány a dohánytermesztés engedélyezését, mely pedig me­gyénk leghíresebb terménye volt, következetesen megtagadta, karoljuk fel a cukorrépa termesztést mentői nagyobb terjedelemben, hogy gazdaságunk megzavart egyensúlyát ez által némileg helyre állíthassuk, Ne engedjük magunkat az idei rósz kilátások miatt elriasztani, hanem fokozott erővel kisértsük meg jövőre, azon reményben, hogy a kitartás végre is sikerre vezet. y. <f. A törvényhatóság ad hoc közgyűlése­Elnök •• gróf Török József főispán. A közgyűlés tárgya: a pénzügy igazgatóság székhelyének Ungvári leendő elhelyezése iránt a pénzügyministeriumhoz egy küldöttség kiküldése és megválasztása, a miniszternek átnyújtandó kér­vény felolvasása. A szép számmal egy begy ült bizottsági tagok figyelmes elismeréssel hallgatták a Tabódy Jenő főjegyző által szerkesztett feliratot, mely kifejti, hogy Ungvár városa igényli a pénzügyigazgató- sági székhelyet, múltja, jelene és jövő fejlődése indokából; s hogy Beregszász város fölött minden tekintetben előnyben áll arra nézve, hogy ily köz­hivatal itt elhelyeztessék. Nem ismételjük sorba a szépen kidolgozott felirat indokait, mert egész ter­jedelmében veszik olvasóink e laphoz mellékelve s csak arra kérjük a szives olvasót, olvassa el azt egész terjedelmében. Hire jár egy pár hete már, hogy adófelügye­lőségünk megszűnik s beosztatik f. évi augusztus i-jével a Beregszászban felállítandó pénzügyigaz­gatósághoz. E hírekkel szemben a vármegye tör vényhatósága küldöttségileg kíván a pénzügymi­niszternél tisztelegni s kérni őt, hogy ne itassa ki ismét e keserű poharat szegény földig tiport vár­megyénkkel. Fog-e használni a küldöttség esedezése? még nem tudjuk. A bizottsági közgyűlés a főjegyző által meg­szerkesztett feliratot egész terjedelmében egyhan­gúlag elfogadta és a küldöttségbe, mely a feliratot a pénzügyminiszternek átadja, beválasztattak : Kende Péter alispán elnöklete alatt : Lehocky Béla polgármester vagy ez idő szerinti helyettese; Fincicky Mihály, Sztáray Antal gróf, Hadik Bar- kócy Endre gróf, Apponyi Albert gróf, Vécsey Alajos báró, Patay Gyula, Redvitz Sándor báró, Markos György, Nehrebecky György, Dr. Iváncsy László, Mocsáry Géza, Bugyis András, Zoltsák János, Makay Dániel, Hampel János, Thuránszky Tivadar, Berzevicy István, Bernáth Zoltán, Fel- földy Ödön, Guttmann Izidor, Szepessy Gusztáv, Tomcsányi László, Fircák Gyula, Kende Mihály, Bernáth Dezső, Dr. Novák Endre, Tabódy Jenő, Oelberg Károly, Seidler Lipót, Dr. Spitzer Sándor, Tasnády Dezső, Dr. Preusz Adolf, Widder Albert, Reismann Bertalan, Roskovics Ignác, Drohobecky Gyula. E bizottság egyúttal megbizatott azzal is, hogy a vármegye főjegyzője által szerkesztendő feliratot adjon át az igazságügyminisztemek a kir. törvényszék visszaállítása tárgyában. A küldöttség útját bevárjuk, hogy e kérdéshez hozzá szóljunk, mert keserű szívvel bár, de kény telenek vagyunk ez ügyben az igazságot meg­mondani. ______ Különfélék. * Kinevezés. Boross Béla, honvédelmi ministeri segédfogalmazó, kineveztetett fogalmazóvá. Gra­tulálunk I * Péter Páli bál. A szobránci fürdő hajdan hires péter-páli bálját ez idén is válogatott közönség tartotta meg, nem ugyan nagyszámban, de ke­délyesen és jó kedvvel. A négyest 14 pár táncolta a legjobb hangulatban. Másnap a tengerszemhez érdekes kirándulást rendeztek a bálban résztvevők. * Névváltoztatás. Moncsák István zavatkai elemi tanító, valamint Béla és László nevű kiskorú gyermekei nevöket belügyminiszteri rendelettel „Budai“-ra változtatták. * A pót8orozások e hó 5-én megkezdődtek s ezentúl minden hónapban kétszer lesz. A legköze­lebbi e hó 20-án lesz ismét. * Rendkívül szépen sikerült tánc mulatsága volt a múlt hó 30-án az „Ungv. kath. legény egy­letnek.“ Két havi fönnállás óta, oly szép eredményt mutatott fel, mely mindenkit meglepett. A mulatsá­got az egyleti dalárda a szózatnak eléneklésével kezdte meg, melyre azonnal egy órai tánc követ­kezett. Tánc után színi előadás volt, mely alatt a Széchényi ligeti táncterem a szó szoros értelmé­ben tömve volt néző közönséggel. Nem bocsátkoz hatunk az előadás megbirálásába, de tény, hogy a jelenlevők mindannyian várakozáson felülinek tartották a sikert. Ennek végeztével Félegyházi S. egyesületi tag nyújtott a közönségnek élvezetet, szavalata által. Végül az egyesület énekkara „Kitárom reszkető karom“ cimü darab eléneklésével a megszakított tánc folytatását tette lehetővé, mely egész hajnalig tartott. A négyest 76 pár táncolta. A zártkörű jelleget a rendező bizottság mindvégig gondosan ellenőrizte, s főleg innen ma­gyarázható ki, hogy a díszes közönség nagyon jól érezte magát. S midőn a jelen volt közönségnek e helyen a legmelegebb köszönetét nyilvánítjuk szives pártfogásáért, elismerésünk kifejezése mellett ide iktatjuk a felülfizetők neveit : Juhász I. 1 frt, Kirschenbaum I. 1 frt, Orosz A. 80 kr, Harajda M. 80 kr, Drohobe-ky Gyula, Laudon Sándor, Peltsárszky B., Moldován A., Dr. Fibiger S., Dr. Levy J., Szomráky I- és Orosz Aladár 50 krjával, Bercik I. 30 kr,'Erdős L., Mártonyi Gy., Fodor K., Vajnay Márton és N. N. 20 krjával. Összesen : 8 frt 90 kr. Ezenkívül az összes bevétel 174 frt 60 kr.. melyből a tiszta jövedelem körülbelül 100 frtot tesz ki. * Az adófelügyelőség városunkban feloszlik és tisztikara elvándorol, de még egyenkint nem tud­ják, hogy kire mi sors vár. Tény az, hogy e hó 15-től kezdődik a pakkolás, mert augusztus 1-jén már az uj helyen kell szolgálatba lépni. * Az idei aratás megkezdődött, de a jelentések szerint bizony silány eredménye lesz. A keresztek nagyon ritkán telnek, a szem se mindenütt jó, agy, hogy ez idei termésünk, csekély kivétellel, alig fogja a gyenge közép termést megközelíteni. Árpa és zab általában rósz ; a kapás növények is gyengén állnak, mert a nagy szárazság elölte a fejlődést. A szőlők jól Ígérnek. * Áthelyezés. Würth Lajos honvédfőhadnagy Egerből áthelyeztetett Ungvárra. * A kassai keresk.- és iparkamara legutóbbi újjáalakulása alkalmával megválasztattak: elnökké, Novelly Sáudor, alelnökökkó, illetőleg az ipari szakosz­tály elnökévé Halyko Mihály, a keresk. szakosztály elnökévé Szakmáry Károly. * A gazd. egyesület tagjai tisztelettel felké­retnek, hogy hátralékos és f. évi tagsági dijaikat az egyesület pénztárába (Ungvár, mümalmi iroda) mielőbb befizetni szíveskedjenek. Thuránszky Ti­vadar alelnök. * A gazd. egyesület elnöksége értesi a t. gazda­közönséget, miszerint a gabnanemüek vasúti szál­lítási díjtételei tetemesen leszállittattak. A díjtétel Ungvártól Budapestig ezelőtt volt 116 frt 09 kr. jelenleg 89 írtra lett leszállítva 100 mmázsa rako­mány után, 50 mmázsa díjtétele 47 frt 25 kr, 1 mmázsa díjtétele 109.* kr. Ungvártól Kassáig ezelőtt volt 51 frt, jelenleg 43 frt 80 krra lett le­szállítva 100 mmázsa rakomány után, 50 mmázsa díjtétele 24 frt 35 kr, 1 mmázsa díjtétele 50.® kr. Bárha ezen díjleszállítás megyénk viszonyait te­kintve még nem kielégítő, mindazáltal megyénk gabnaáraira fontossággal bir, s a közlekedésügyi m. kir. ministerium ezen intézkedésével is a gazda­közönség iránti érdeklődésének adta tanúbizonyságát. * Marha betegség. Tarnóc községében a szar­vasmarhák közt ragályos láb- és száj betegség uralkodik, mi végből a községet a hatóság bezá­ratta s azon keresztül szarvasmarhát hajtani, takar­mányt vinni tilos. * Menetrend változás. A m. é. k. vasút köz­hírré teszi, hogy f. évi julius hó 15-étől gyorsított személyvonatok fognak közlekedni a S. A. Ujhely- Mező-Laborc, Nagy-Károly-Zilahi vasút vonalokon’ * Beküldetett. A fürdőbe utazók figyel­mébe ajánljuk, hogy el ne mulaszszák megszerezni az „Útmutató“ m e n etre n d kö n y v julius havi füzetét. Ez az egyetlen könyv, mely az összes mérsé­kelt árú fürdőjegyeket tartalmazza, fürdőjegyek vétele pedig jelentékeny kedvezménynyel jár. óva intjük a kö­zönséget az idegen nyelvű, külföldről importált utazási könyvek megszerzésétől, melyek az utazót tévútra veze­tik, miután sem a fürdőjegyekről, sem a nagy számban fönálló mérsékelt áru menet-térti jegyekre nézve nem tartalmaznak fölvilágositást. * A párisi kiállításra utazók figyelmébe ajánljuk, hogy az „U t m u t a t ó“ magyar hivatalos menetrend­könyv f. hó 28-án megjelenő julius havi füzete, miut külön mellékletet, a budapest-pári-i és páris-budapesti teljes menetrendet fogja tartalmazni valamennyi útirányon át. Valamennyi állomás Budapesttől Parisig és vissza egy menetrendben lesz összefoglalva, a mi semmiféle más menetrendkönyvben sem magyar, sem más nyelven nem található meg. Ezen kívül az „Útmutató“ tartal- talmazza a teljes páris-londoni menetrendet is, a mi a közkézen forgó menetrendkönyvekben szintén nem ta­lálható meg. Ily módon az „Útmutató“ nólkülözhetlen szolgálatot tesz a Párisba utazóknak, megszerzése tehát minden utazónak érdekében fekszik. Az „Útmutató“ kiadóhivatala Budapesten van, VI., Podmauitzky-utcza 17|b szám alatt. A jelenkor legszámbavehetőbb gyógy találmányai között War­ner Safe-Curé-je a vese, máj- és hólyag bajai­nak gyógyítása körül elért sikernél fogva, joggal az elsőrendű helyet foglalhatja el. Ezt az alábbi pár sor a legvilágosabban igazolja. Tavaly nyáron Karlsbadban egy orvoshoz folya­modtam, ki konstatálta, hogy epekő és májdagana­ton szenvedek. Mindjárt ezen helyet ajánlta a cura tartására is. De ez nem mehetett oly egyhamar, jólehet ugyancsak kedvezőtlen helyzetben valék. Az ülést nem bírhattam ki tovább, az éjjeli fek­vés is csak kínomra szolgált. Étvágyam úgyszólván semmi sem volt, minden étel úgy Ízlett mint a föld. Gyakran szédülés fogott el és ájulás állott be. Ilyeténi nyomorult állapotomban Warner Safe- Curé-jére figyelmeztettek és én még ezzel is kísér­letet véltem szükségesnek tenni. A mellékelt füzet átolvasása után pedig elhatároztam, hogy egész­ségem visszanyerése végett ezen curánál maradok. Most pedig tiszta lelkiismerettel állíthatom- hogy hál’Istennek betegségemből teljesen felépül, tem és minden szenvedőnek ajánlom, hogy ezen csodagyógyszert a legnagyobb bizalommal alkal­mazza, mivel csak ez a szer az, mely engem családom számára fentartott. Königsberg, a. Eger. BRANDL FÁNNI, divatárusnő. Egy üveg ára 2 frt. Kapható Hoffman Béla gyógyszertárában. Színház. Tiszay Dezső színtársulata tegnap tartotta búcsú előadását a „Thurán Anná“-val szép számú közönség jelenlétében. A társulat nem panaszkod- hátik városunk közönsége ellen, mert e színi évad alatt is megtette azt, a mit tehetett. Voltak kelle­metlenségei is a társulatnak, de azt a hitvány nyegleség idézte elő s beszámítás alá csak azoknál jöhetett, — ha Ugyan egyáltalán jött, a kik a jár- dataposók nyegl ségei előtt meghajolnak. Tisztes- éges ember a maga szemüvegén néz és birál s nem a szomszédén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom