Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-06-23 / 25. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. (Ingvar 1889. vasárnap, jnnins 33. 25, SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bér- mencesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . . 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre .... 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába CJngvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 krUngvármegye és az „ungmejfyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Előfizetési felhívás „UNG“ julius—szeptemberi évnegyedre. A negyedév kézeledtével mély tisztelettel kérjük t. olvasóinkat az elöflzetéa mielőbbi megújítására, hogy a lap további szétküldésé- ben fennakadás ne álljon be. Elélizetéfii ár: Egész évre ..................................4 frt. Félévre . • . . . . 2 frt. Negyedévre..................................1 frt. Az „UNG“ kiadóhivatala. Hivatalos közlemények 219 szám. Ungvármegye főispánjától, ein. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága 1889. év június hó 28-ik napján rendkívüli közgyűlést fog tartani. TÁRGYAK: 1. Ungvár város részéről jóváhagyás alá be- teijesztett képviselő-testületi határozat, a város újabb kölesönügyóben. 2. A vármegye gyámpónztárának 1888-ik évi mérlege. 3. Miniszteri rendeletek, általános községi, községi pénzkezelés és számvitel, fegyelmi birság és rendbüntetések hovafordítása, a közúti közlekedésnek hidakon és kompokon a közbiztonság érdekéből leendő fentartása iránt alkotott vármegyei] szabályrendeletek tárgyában. 4. A közigazgatási bizottság erdészeti albizottságának jelentései. 5. Több felvidéki község által jóváhagyás alá beterjesztett haszonbéri szerződés. 6. Ungvár város tanácsának jelentése Achácz János gyógyszerész által Ungvári engedélyezni kért negyedik gyógyszertár felállítása iránt. 7. Zólyom vármegye átirata a váltóképesség korlátozása céljából, az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt. 8. Beregvármegye átirata az ország kormányához, a magyar honfoglalás ezredéves ünnepének megtartása iránt intézett felterjesztésének pártolása tárgyában. 9. A mármaros-szigeti m. k. jószágigazgatóság átirata, melylyel ezen igazgatóságnak beszüntetésére vonatkozó hirdetményt közli. Ungvári 1889. évi junius 22-én. Gróf TÖRÖK JÓZSEF, főispán. Az ungmegyei gazd. egyesület évi jelentése 1888. évről. Tisztelt közgyűlés I Az ungmegyei. gazd. egyesület múlt 1888. évi működéséről szóló jelentésünket az alapszabályok értelmében van szerencsénk a következőkben előterjeszteni. Az egyesület a múlt évben is, az előbbi évekről áthozott tulkiadások által megzavart egyensúly rendbehozatalára volt kénytelen főgondját forditani, s e miatt működését az adóságok törlesztése után fennmaradt csekély jövedelemhez szabhatta. dálkodás eredményeként a tisztelt közgyűlés tudomására hozzuk azon körülményt, miszerint az előző évekből fennmaradt s egyesületünk pénztárát terhelő tartozások mind le lettek törlesztve, sőt az év végével tetemes pénztári maradvány is mutatkozott, mely egyik pénzintézetnél lett gyümölcsözően elhelyezve. Az adott viszonyok által megszorított működési kört a választmány lehetőleg úgy igyekezett beosztani, hogy a megyénk viszonyai folytán különösebben indokolt gazdasági ágak fejlődése mozdittassék elő. Ezen gazdasági ágak közül legfontosabb a ló és szarvasmarhatenyésztés, melyek közül az előbbi már is szép fejlettségnek örvend, s megyénk gazdái által különös előszeretettel űzetik. A lótenyésztés fejlesztésére régi tapasztalás szerint kiváló fontossággal bir a ló és csikó díjazások rendezése, mely által a gazdák mintegy ösztönöztetve vannak a jobb tenyészanyagok fel- használására, s lovaik okszerűbb nevelésére. E célból egyesületünk a múlt 1888. évben junius 20-án ló és csikódijazást rendezett, kizárólag Ungmegyében tenyésztett lovak részére. Ezen versenyre gelsei Gutmann Izidor karcsavai birtokos, megyénk gazdasági előhaladása iránt való érdeklődése bizoivjritékául 300 arany frankot adományozott, mely nagylelkű adományáért az egyesület választmánya e helyen is köszönetét kívánja kifejezni. Verseny dijakul 33 drb 10 frankos arany tűzetett ki, még pedig szopós csikóval elővezetett anyakancákra 18 drb arany, 3 éves kanca csikókra 15 drb arany. A díjazás az említett napon Ungvárit a vásártéren meg is tartatott szép számú érdeklődő jelenlétében. Elövezettetett 38 drb anyakanca és 14 drb 3 éves kancacsikó, melyek mindenike megyénk lótenyésztésének előhaladásáról tett bizonyságot. Az anyakancákra kitűzött dijak közül 1-ső dijat 6 drb aranyat nyerte Egry Ferenc k.-geőci, 2-dik dijat 5 drb aranyat Sipos András iskei, 3-dik dijat 3 drb aranyat Palásthy Sándor vajkóci, 4-dik dijat 2 drb aranyat Füzesséry István vajkóci, 5-dik dijat 1 drb aranyat özv. Füzesséry Vincéné vajkóci. 6-dik dijat 1 drb aranyat Mokcsay Sándor mok- csai lakosok. A három éves kancacsikókra kitűzött dijak közül 1 dijat 5 drb aranyat nyerte Füzesséry István vajkóci, 2-dik dijat 4 drb aranyat Felföldy Ödön mátyóci, 3-dijat 3 drb aranyat Mokcsay Sándor mokcsai, 4-dik dijat 2 drb aranyat Thuránszky Tivadar baranyai, 5-dik dijat 1 drb aranyat Hercegh Ferenc palágyi lakosok. Ezen szép sikertől buzdittatva, a választmány elhatározta, hogy ezen lódijazásokat állandósítja, s azt minden évben megfogja tartani, még pedig, hogy az egyesületi tagoknak nyújtott kedvezmények egy újabbal szaporittassanak, kimondta, hogy ezután csupán egyesületi tagok lovai fognak dijaztatni. Szoros összefüggésben van az okszerű lóte nyésztéssel a lovak helyes patkolása, a tudatlan kovács rövid idő alatt tönkre teheti a gazda legszebb reményeit, számtalan oly vidéki kovács' van, ki az okszerű lóvasalásnak legelemibb ismereteit is nélkülözi annyira, hogy a kényszerűségből hozzájuk vitt lovak lábait hibás vasalás által anyira megrontják, hogy az többé gyors és hibátlan járásra, s igy a katonaság részére való megvételre teljesen alkalmatlan lesz. Hogy a lovak okszerű vasalását a vidéki kovácsok könnyen elsajátíthassák, a kassai kereskedelmi és ipar kamara felszólítására a választmány a földmivelési minisztériumhoz folyamodott egy p.itkoló tanfolyamnak Ung váron való felállítása s a költségek egyharmadának adományozása végett. A 600 frtra menő költségek egyharmadát a kassai kereskedelmi és iparkamara vállalta el, a még fennmaradó 200 frtnyi összegnek nagyrészbeni fedezését a megye törvényhatósága az általunk e tárgybani átiratra válaszolólag, az esetben ha a magas kormány ezt engedélyezi, elvállalta ; a még hátralevő résznek fedezése aláírási ivek utján remélhetőleg összehozható lett volna. Ebbéli kérvényünkre, melyet hoszabb vára- kozás után megismételtünk, mindezideig válasz nem érkezett, s igy kétséges, hogy a minisztérium hajlandó lesz-e ezen tanfolyamot jövőre felállítani. Megyénk viszonyai folytán a szarvasmarhatenyésztés sokkal fontosabb a lótenyésztésnél. A felvidék lakossága a mezőgazdaság jövedelméből nem képes megélni, s mindennapi kenyerét a szarvasmarhatenyésztésböl fedezi. Sokkal inkább el van azonban ez hanyagolva semhogy abból a mindennapi megélhetésen felül is képes lenne jövedelmet felmutatni. Pedig a felvidéknek igen nagy terjedelmű s dús legelőd vannak, melyek a szarvasmarhatenyésztést ezen vidéken különösen indokolttá teszik. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére legelső teendő volna a községeknek jó apaállatokkal való ellátása, mely azonban oly nehéz feladat, hogy azt a gazdasági egyesület saját erejével véghezvinni nem képes, s csak úgy lenne végrehajtható, ha a községek a gazdasági egyesülettel egy etér tőleg Iigyekeznének pár ezer forintnyi szarvasmarhate- ! nyésztési alapot létesíteni, melyhez a földmivelési minisztérium egy újabb leirata értelmében évenkint ugyanolyan összeggel járulna. Ezen szarvasmarhatenyésztósi alap lehetővé tenné, hogy a községek állandóan elláttassanak apaállatokkal. A gazdasági egylet már megalakulásakor erre fektette egyik főgondját, s 1880—81 és 82 években mintegy 30 drb bikavásárlását közvetítette a földmivelési minisztériumtól, ezen szám azonban sokkal csekélyebb semhogy a felvidék szarvasmarhatenyésztésére döntő befolyással lehetne; számtalan oly község van, mely ha bir is bikával, az inkább a szarvasmarhatenyésztés visszafejlődésére lehet befolyással. Felvidékünk szarvasmarhatenyésztése jelenleg igen szomorú állapotban van, s bár a fentebb említett években beszerzett bikák által némi eredmény mutatkozott is, a visszaesés csakhamar bekövetkezett, s jelenleg a jobb apaállatok által elért eredmény alig észlelhető. A gazdasági egyesület szarvasmarha díjazásokat is szándékol létesíteni, ha anyagi ereje ezt megengedi, nagy eredményeket ezáltal ugyan elérni nem remél, s csupán csak szarvasmarhatenyésztésünk hiányait kívánja ezáltal szemmellát- hatólag felismerni, s kipuhatolni, hogy mely vidék van leginkább e téren elmarad va. Szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése már csak azért is elsőrendű kérdés, mert idővel több felvidéki és erdélyrészi megyék példájára egy nagyobb szabású tejgazdasági szövetkezetei lehetne alakítani, mely a felvidék vagyonosodásának alapját lenne hivatva megvetni. Régi vágyát képezi megyénk gazdáinak a dohánytermesztés engedélyezése, s bár i-zért nemA szigorú takarékossággal keresztül vitt gazLAPUNK MAI SZÁMÁHOZ FÉLÍV MELLÉKLET VAN CSATOLVA.
