Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)

1889-02-24 / 8. szám

tűiét, mert akkor koldusbotra jutunk mindnyájan. A 3 lótartás megeszi a város összes pótadóját s ítkkor végünk van, és elmehetünk az abrakos tarisznyával.

Ezzel a discursus ki volt merítve, a határozat a Grabóvszky Román indítványa nyomán kimon datott.

Második tárgy volt a virilis lajstromba az alispán által felvétetni elrendelt legtöbb adófizetőkre vonatkozó leirat felolvasása. E szerint Dr. Novak Endre igazolván azt, hogy ő 94 frt. egyenes államiadót fizet, ennek duplájával, 188 írttal a névjegyzékbe felveendő. Seidler Lipót felvétele is megrendeltetett, de tekintve, hogy nem Seidler Lipót fizeti az 1153 frt adót, hanem a műmalom, felebbeztetik az alispán határozata a közigazgatási bizottsághoz, hogy a műmalom vétessék fel, és nem Seidler Lipót, a ki aztán mint meghatalmazott képviselheti a mümalmot.

Bródi Markusz a virilis lajstromból elhalálozás folytán törültetik s helyébe Dr. Novák Endre jön be, de tekintettel arra, hogy Dr. Novák Endre és Bugyis András virilisek egyúttal választott tagok is. felhivandók, hogy melyik tagságot akarják megtartani.

A választottak közül Tarnócy Ferenc elhalá- lozván, helyébe az első póttag Paly o János jön be.

Ezzel egyidejűleg Royko Béla indítványt tesz, hogy Tarnócy Ferenc elhunyt képviseleti tag emléke, ki éveken át a várost, mint tanácsos, mint képviselője és a szakbizottságok tagja szolgálta, vétessék jegyzőkönyvbe és hátrahagyott családjának a jkönyvi kivonat küldessék meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott.

A m. é. keleti vasút megküldte véleményezés végett Szatmár város^abbeli kérvényét, melyben a sziget-szatmár-debreceni vasútvonalon újabb menetrend életbe léptetése iránt tesz javaslatot, ha helyeseknek tartjuk e. A megküldött irat véleményezés végett a polgármester elnöklete alatt Mocsáry, Grabóvszky Román és Reizman Bertalan tagokból álló bizottságnak adatik ki.

Ezzel kapcsolatban Mocsáry Géza indítványt tesz, hogy a Budapest felé közlekedő vonatok menetrendje ránk nézve kedvező lévén, annak további fentartása érdekében a vasúti igazgatósághoz Írjunk fel, egyúttal emeijiik ki, hogy hasonló előnyös menetrendet állítson fel a perlekedő közönség érdekében Beregszász felé is. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatott, csak Weinberger Lipót

szólt még Debrecen mellett is, miután neki ott sok a járni-kelni valója van és szeretne egy nap oda és £ visszajönni, a mi nem lehet. A közgyűlés azonban Debrecent nem találta oly fontos positionak, hogy é Weinberger Lipót javaslatát hajlandó lett volna 1 támogatni és hangos zugás után a javaslattevő is s leült. c

Következett a kövezetvámi bizottság jelentése j 1 , az 1888-ik évi kövezeti számadásokról 2., az 1889-ik évi költség előirányzatról. 3 , az 1889-ik j évben teljesítendő kövezési munkálatok sorrendjéről.

A kövezeti számadásokból kiemeljük a következő adatokat. Múlt évi bárca bevétel az Öt sorompónál 10346 frt 66 kr., kiadás 13099 frt 79 kr ; pénzmaradvány 1888. december 31-én 1847 ft 85 kr. ^ A kövezetvám alap vagyona pedig a pénzkészlet- ^ tel, a kint levő járdakő téritményekkel és a vá- ^ rosnál levő kölcsönnel 5081 frt 21 kr.

A számadások a számvevőszéknek adatnak ki megvizsgálás végett.

Reizman Bertalan indítványt tett, hogy a kövezetvám jövedék, adassák bérbe, mert bérlet utján kezelve a város évenkint 4—5000 írttal többet fog kapni. Az indítványt pártolja Dr. Molnár Mór, ellene szól Makay Dániel, mig végre abban történt megállapodás, hogy az indítvány a köve- zetvárn bizottságnak adassák ki véleményezés végett s 8 nap alatt jelentést tegyen.

Az 1889 ik évi költségelőirányzat, mely 14105 ft I' 39 kr., bevételt irányoz elő, kövezésre 9945 frt 39 krt helyez kilátásba, a többi személyi és dologi kiadásokra megy fel.

Az utcai kövezések sorrendjére vonatkozólag határoztatott :

a. , a sörház utcán a volt ispáni laktól a kisfádig készítendő gyalogjárda ;

b. , a nagyutca járdakővel való ellátása ;

c. , a Széchenyi és a radvánciutca befejezése ;

d. , a Kadubec patak szabályozása és ennek mentén szükséges járdák lerakása ;

f., a kaposiutca ésatornázása és járdával való ellátása.

E tervezet jóváhagyás és megerősítés végett a vármegyei törvh. bizottsághoz fog felterjesztetni.

Olvastatott a városi gyámpénztári számadási . mérleg megvizsgálásáról szóló számvevőszéki jelentés, mely egyhangúlag elfogadtatván, felterjesztetni határoztatott. A mérleg szerint 1888. december 31-én a gyámpénztárban őriztetett készpénz 24 frt : 50 kr., bank betétkönyvben 41494 frt ió’/s kr.

adóslevelekben 22470 frt kr., ezüstnemüekben 828 frt. A tartalékalap 126 frt 46Y2 kr.

Olvastatott Saarosy Károly i848|49-iki honvéd őrnagy kérvénye, melyben felhívja Ungvár városát, hogy az isaszegi győzelem emlékére emelendő szoborra hazafias adománynyal járuljon. E hazafias célra a képviselő testület 50 frtot megszavaz s jóváhagyás végett a vármegyéhez felterjeszti.

A közgyűlés másnap folytattatott, a miről a jövő számban Írunk.

Különfélék.

* Gróf Török József főispán e héten a szolga- bírói járásokban megvizsgálta a hivatalokat, a jövő héten Ungvár városánál fogja a vizsgálatot megejteni.

* Jótékonyság. Nagy-Berezna mezőváros iskoláinak szegény sorsú tanulói, a község áldozatkész közönségének jószívűségéből, mint nehány év óta minden télen, úgy ez idén is, hálára kötelező jótéteményben részesültek, a mennyiben közöttük néhány, — a múlt évről felmaradt — felsőruha és 24 pár lábbeli (bocskor) osztatott szét. Igaz ugyan, hogy tavaly sokkal nagyobb mennyiségben osztattak ki a ruhafélék, de a körülmény azon igyekezetben leli magyarázatéi, melylyel a közönség azon fáradozik, hogy a szegény tanulók legszükségesebb ruhadarabjainak beszerzésére néhány 100 forintot tevő alap gyüjtessék. Megtestesül-e valaha ezen igyekezet, mely a község szegény szülőinek, s azok gyermekeinek valódi áldása lehetne, ez az áldozatkészség állandóságától függ. Mi, kik ezen áldozatkészségnek tanúi vagyunk, erősen hiszszük és reméljük, hogy igen, mert már ez ideig is elég nagy összeg gyűlt egybe e célra. Az 1887|8. tanév telén eszközölt kiadások után a létesítendő alap javára 40 forint maradt fel. Azóta pedig a közönség áldozatkészségéből 51 frt folyt be a szegény iskolába járó gyermekek felsegélésére. Ezen összegből ez idén csak 11 frt adatott ki, 40 forint pedig az alaphoz csatoltatott, mely így 80 írtra szaporodott fel. Íme, az első lépés a kitűzött cél felé 1 A legutóbb gyűjtött 51 írthoz következők járultak hozzá filléreikkel : Majorossy Sándorné, Duchon Sándorné, Seregélyi Antalné, Bereznay Jár.osné úrhölgyek 1—1 frtta.1; Lörincy Jenő főszolgabíró úr 4, Adamkovich Jenő róm. kath. plébános úr 2 írttal ; Popovich Miklós, Jakab János, Horátius Pál, Szendery József, Pembeiger

Az „TJTsTGr“ tárcája.

Jegyzetek a németrend történetéhez.

Bornemissza árpádtól.

— Hátrahagyott kézirat. —

A. rend eredete.

(Folyt.)

A német rendnek súrlódásai voltak a temp- láriusokkal, kik szintén fehér köpenyt, de veres kereszttel viseltek, A pápa reájuk parancsolt, hogy békében éljenek. Walpot Akka bevétele után a szent Miklós kapunál nagy kertet vett, hol a zarándokok számára ispotályt és templomot épít - tetett.

Itt épült az első convent a lovagok számára, kik együtt laktak és étkeztek, hol áldozárok miséztek és gyóntattak, utóbbiak e functiókért bizo nyos összeget kaptak.

Walpot miután a Syriát pusztító- Saracéuek ellen harcolt, 10 évi uralkodás után Akkában meghalt és sváb Frigyessel együtt az általa épített templomban eltemettetett.

II. Kar pen Ottó, egy nyolcvan éves aggastyán lett utóda. Szorgalmasan ápolja a betegeket. Azalatt a kard-rend (vagy kard-testvérek rendje) virágzott, melynek statútumait Ince pápa III. megerősítette s megengedte, hogy mindazt, mit a rend a pogány ok tói elhódít, saját birtokaként tekintheti. Ez a Liefflandi pogányoknak szól. A német rend ezen időben egy pecsétet használt, melyen Mária és Jézus szamáron ülve s József által vezetve ábrázoltatik, á la aegyptomi szökés, e felirattal: a német rend mesterhivatalának pecsétje Jeruzsálemben. Kärpe.n 6 évi kormányzás után meghalt Akkonban s elődje mellé temet- tetett.

A harmadik Bart Armin holsteini születésű. Egynéhány porosz történész állítása szerint a Tripolisnál súlyosan megsebesült Bart herceg fia

Henrik jeruzsálemi király ekkor adta az engedélyt, hogy a lovagok fekete keresztben egy kisebb arany keresztet viselhetnek. Csak négy évig uralkodott. Meghalt Akkában.

Salza Hermann, kit nagyon dicsérnek. Midőn nagy mesteri megválasztatásáról értesült, mondják, hogy igy kiálltott föl : „Odaadom egyik szememet, ha mindig 10 lovagot fegyverben láthatok“. Halálakor 2000 lovagja volt, köztük Thüringen Konrád örgróf 24 nemessel. 1212 a magyar és a jeruzsálemi királylyal III. Ince pápa felszólítására a hitetlenek ellen síkra kelt s vitézül harcolt. 1220. bevette Damiettét, melyet egy évvel ezelőtt ostromolni kezdtek.

A nagymester fáradozásainak sikerült — mi már nagy befolyásról s jelentőségről tanúskodik — II. Frigyes császárt odabírni, hogy a szent földet segítendő 50 nagy hajót küldeni ígért. Miután azonban e segély magára soká várakoztatott, s a hitetlenek majdnem egész Palaestinát ismét hatalmukba keriték, a mester számos lovaggal elhagyta Akkát s Velencébe költözött.

Akkában a német rend tehát négy nagymester alatt 33 évig működött. Azon súrlódások, melyek III. Honorius pápa és a császár között voltak, egy egyszerű lovagot. Salza Herman nagymestert mint békebirót kaptak. Ő volt hivatva, a pápa és császár közölt ítélni s a békét létrehozni, s az a nevezetes, hogy mindkettő ebben megegyezett. Ü nagy szerényen kijelenté, hogy nem illik egy egyszerű lovagnak a világ leghatalmasabb 2 ura fölött Ítéletet hozni, mire azzal feleltek, hogy őt s minden utódát hercegi rangra emelték.

Ennek megerősítésére a császártól, Il ik Frigyestől, engedélyt kapott címerében vagy lobogóján a birodalmi sas viselésére s a pápa egy gyűrűt adott. Ő volt az első. ki tulajdonkép a nagymesteri cimet kapta, miután a többi tartományi mestert Poroszországban, Liefflandban s Némethonban, kik mind alatta állottak, meg kellett a főnöktől különböztetni. Az ö idejében a

Biesseni társház következőleg vette kezdetét: Mech tildis Münsterbilteni apátnő és gróf Lohn Arnold egy Biessenben fekvő kápolnát a rendnek 1220-ban ajándékoztak, Hugo, Lüttich püspökének beleegyezésével.

Ugyanabban az időben a (hitetlen) pogány poroszok (a mai provinz Preusen) kegyetlenkedtek s Lengyelhonba is, betörve, á la Batu gyilkoltak, falvakat fölégettek etc. több mint 250 plébániát számos zárdával egyetemben kiraboltak, a papokat az oltároktól elragadva leölték, aggokat, nőket s gyermekeket fölnyársaltak (az akkor dívó pogány szokás szerint), apácákon erőszakot követtek el s a lakosság többi részét rabszolgaságba hajtva sanyargatták. A kulmi és dobrini tartomány puszta lett s Konrád Masovia hercege ez árnak, e pusztításoknak nem bírván gátat vetni, a rigai püspökhöz segélyért folyamodott, ki a kard lovagokat vagy (kardtestvéreket) segélycsapat kíséretében a herceg rendelkezésére bocsátotta. A poroszok azonban nem igen szívesen látták az idegen vendégeket s a dobrini tartományba teljes erővel rontva, a lovagokat tönkre verték. A kardtestvérek bízva jó fegyverük s páncéljukba, a számra nézve sokkal erősebb ellenséggel bátran szembeszálltak, a csata két napig tartott az akkori krónikák szerint, s csak 5 lovag néhány száz harcossal maradt életben, kik visszatértek Livóniába, a nélkül, hogy követelésüket a meghódolást illetve, megújították volna. Conrád erre kényszerítve volt a bókét igen szigorú föltételek mellett a poroszokkal megkötni. Miután azonban attól tartott, hogy a pogányok szokásaik szerint, a béke ellenére is országába törnek, s az akkor mint mindig bel- villongások által gyöngített Lengyelországtól segélyt nem várhat, elhatározta magát a német rend oltalmáért könyörögni, követeit Hermann Salzához küldé. ki akkor Velencében tartózkodott.

(Folyt, köv.)

■