Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)

1889-01-27 / 4. szám

XXVII. ÉVFOLYAM..

Ungvár 1889. vasárnap, január 27.

4. SZÁM.

Megjelen:

MINDEN VASÁRNAP

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Pollacsek Miksa könyvnyomdája

Előfizetési feltételek:

Egész évre . , 4 frt —

Félévre . . . . *. 2 „ —

Negyed évre . . . . 1 „ —

Egyes szám ára 10 kr.

Hirdetések.

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába CJngvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők

Nyilttér soronként 20 kr

• VEGTESTARTALMU HETILAP.

CJngvármegye és az „linífmeyyei gazdasági e«:yleí“ hivatalos ícözlöuye.

Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály.

Hivatalos közlemények,

34. szám

eln- Ungvármegye főispánjától.

Ungvármegye törvényhatósági bizottsága 1889. évi január hó 31-ik napján rendkívüli közgyűlést fog tartani.

TÁRGYAK:

1. Belügyminiszteri leiratok a községi pénzkezelési és általános községi szabályrendeletek tárgyában.

2. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium körrendeletéi, ártereken történő építkezések, — törvényhatósági utakra vonatkozó építkezési határozmányok és szabványtervek alkalmazása, kisajátítási tervezetek mikénti felszerelése és leirata a községeknek Ungvár város kövezetvámmentessége tárgyában.

3. Az 1889-ik évi törvényhatósági útfenntartási költségelőirányzat és közmunka felosztás.

4 Alispáni jelentések, közsógiköltsógelőirányzatok és főszolgabírói számadások felülvizsgálása tárgyában.

5. Küldöttségi jelentés Ungvár város szőlőhegy-rendőri szabályrendeletére vonatkozólag.

6. Ungvár város 1887. évi pénztári számadása és szabályrendelete kőbányák mívelése tárgyában.

7. Bés község kérvénye a község tulajdonát képező erdő fáinak eladhatása iránt.

8. Darvas Adolf vmegyei állatorvos kérvénye, melyben a marhaállomány tavaszi megvizsgálása alkalmából felmerülő költségeinek megállapítását kéri.

9. A közigazgatásibizottságba tiszti ügyészi helyettes választás.

10. Kolozsvár szabad- kir. város átirata Mátyás király szobra ügyében.

GRÓF TÖRÖK JÓZSEF, _________ főispán.

Hirdetmény.

I.

Az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-czikk 70. §-ának ötödik bekezdése alapján f. évi január hó 5-én 1888. évi 78,188. p. ü. min. sz. a. a belügyministerrel egyetértve kiadott szabályrendelet értelmében nyílt helyeken (ide értve Budapest és Pozsony zárt városoknak az adóvonalon kívül eső területét is) szeszes italoknak kis mértékben az idézett szabályrendelet 9. §-ában megszabott korlátok között való elárusitására 1889. évi február hó 1 -tői kezdve a pénzügyi hatóság engedélye szükséges.

Ilyen engedélyt nyerhetnek 1889. évi február hó 1 -töl kezdve mindazok, kik szeszes italoknak kis mértékben regaledíj-mentes eladásával jelenleg is foglalkoznak, továbbá azok, kik az 1889. év folyama alatt olyan üzletet nyitnak, melylyel összekötve az eddigi törvények és szabályok szerint a kis mértékben való elárusitást is gyakorolhatták volna, névszerint:

1. az anyaországban (ideértve Szilágymegyét

is) :

a) a bejegyzett czégü anyag-, fűszer- és ve gyeskereskedők : honi csemege- és külföldi boroknak, külföldi söröknek, valódi szerémi szilvoriumnak. édesitett égetett szeszes italoknak, mint likőrnek,- rumnak, roso'glionak 50 literen aluli mennyiségben mértékre való tekintet nélkül, és szesznek, melynek a ioo-foku szeszmérő szerint legalább is 75 fokot kell tartalmaznia, iparosoknak mesterségük folytatására vagy másoknak is házi czélokra egy liternél nem nagyobb és */s liternél nem kisebb mennyiségben főüzletükben zárt edényekben való eláru- sítására;

b) a czukrászok és kávésok (ide nem értve a tisztán csak kávéméréssel foglalkozó iparosokat) saját üzleti helyiségeikben vendégeik részére éde- siteit égetett szeszes italoknak, mint likőrnek, rumnak, rosoglionak poharankint való kiszolgáltatására, és

c) a szőlőtulajdonos bortermelők saját termésű új és régibb boraiknak 50 literen aluli mennyiségben zárt edényekben az üzleti vagy elárusítási helyen kívüli fogyasztásra való el árusítására ;

2. úgy az anyaországban, mint az erdélyi részekben és a volt határőrvidéken is : az italmérési jog tulajdonosai, illetve bérlői és ezeknek engedményesei, ha a kis mértékben való elárusitást nem az italmérésre szolgáló vagy avval szoros kapcsolatban levő helyiségben gyakorolják.

Figyelmeztetnek ehhez képest a fennebb említett felek, hogy a mennyiben iiyen engedélyre igényt tartanak, ezt az alábbiak szerint idejekorán megszerezzék.

Azok, kik szeszes italokban kis mértékben való elárusításaival jelenleg is foglalkoznak, ha ebbeli vállalatukat tovább is folytatni akarják, az idézett szabályrendelet to. §-a értelmében tartoznak az erre szóló engedélyért legkésőbben 1889. évi február hó 15-ig az illetékes pénzügyigazgatósághoz Írásban folyamodni. Az alábbiak szerint szerkesztendő ebbeii folyamodvány egyszersmind a kis mértékben va1ó elárúsitás eddigi gyakorlását igazoló hiteles hatósági bizonylattal is felszerelendő. Folyamodók kérvényük jogerejü elintézéséig vállalatukat akadálytalanul gyakorolhatják.

Azok, kik szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásával eddig nem foglalkoztak, de olyan üzletet nyitnak, melylyel összekötve az eddig fennállott törvények és szabályok szerint a kis mértékben való elárúsitás is gyakorolható : ilyen engedélyért szintén az illetékes pénzügyigázgató- sághoz tartoznak folyamodni, de ebbeli kérvényük jogerejü elintézéséig a kis mértékben való eláru- sítást nem gyakorolhatják.

Az engedély iránti folyamodványban, -— melynek első ive 1 frtos, s minden további ív 50 kros bélyeggel látandó el, — a következők tünteten- dők ki:

a) az engedélyt-igénylőnek neve, lakása és foglalkozása ;

b) az üzleti helyiségnek megnevezése, utcza, ház- és ajtószám szerint ;

c) a kicsinyben elárusítani szándékolt italoknak névszerinti elősorolása, valamint a pinczéknek és egyéb helyiségeknek a megnevezése, melyekben az elárusitásra szánt italkészletek tartatnak.

d) az elárúsitás módja a kezdetben említett szabályrendelet 9. §-ban foglalt Útmutatás szerint;

e) vájjon folyamodó szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásával már foglalkozik-e. vagy csak jövőre kiván-e, és mely időtől kezdve foglalkozni ?

f) annak a kijelentése, hogy az elárusitást folyamodó maga fogja-e gyakorolni, avagy megbízottja utján, s névszerint ki által kívánja gya koroltatni ;

g) folyamodónak magyar állampolgársága, vagy az, hogy az 1886. évi XXII. t.-cz. 15. §-a értelmében a magyar korona országának valamely községében letelepülési engedélyt nyert, a folyamodványhoz csatolandó, szabályszerű alakban kiállított községi illetőségi bizonyitványnyal. illetőleg a község letelepülési engedélyével bizonyítandó.

A folyamodványhoz egyúttal a kiállítandó engedélyre megkivántató 1 frtos bélyeg is csatolandó.

Ha folyamodó valamely községben több külön üzletben szándékozik a szeszes italoknak kis mértékben való elárusí'.ását gyakorolni, tartozik magának mindenik üzleti helyiségre nézve, külön engedélyt kieszközölni, melyeket azonban egy folyamodványban is kérhet ; megjegyeztetvén, hogy az engedély tulajdonosa személyesen csak egy üzletet gyakorolhat, s a többi üzletben az engedélyt kérőre nézve a törvény 5-ik § ában előirt feltételeknek megfelelő üzletvezetőt köteles tartani.

A bortermelők helyett a szóban levő engedélyért a község közösen is folyamodhatik; tartozik azonban ebben az esetben a folyamodványt annyi 1 frtos bélyeggel ellátni a hány bortermelő nevében azt beadta.

II.

A fentebb i-ső és 4-ik alatt említett felek

közül azok, kik engedélyt nyernek s.eszes italok nak kis mértékben való el árusítására, az általuk kis mértékben eladandó szeszes italok után italmérési adót tartoznak fizetni, mely adó az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-cz. 70. §-ának harmadik bekezdése alapján s a fennebb idézett szabályrendelet értelmében az 1889. évre a jelenlegi jogosultakat illeti.

Jogosult alatt a szóban forgó italmérési adóbeszedésére az olyan községekben, melyekben az italmérési jogot 1888. évben személyesen vagy házilag maga a tulajdonos gyakorolja, az italmérési jognak tulajdonosa, ellenben az olyan helyeken, hol az italmérési jog haszonbérbe -van adva, az a haszonbéélő értendő, ki a jogot közvetlenül a tulajdonostól bírja haszonbérben ; há azonban Jaz italmérési jog tulajdonosa és a haszonbérlő között netán létrejött külön megállapodás szerint a kis mértékben való elárúsitás után járó adó az ital-, mérési jog tulajdonosának lett fentartva, az esetben az adó beszedésére a tulajdonos van jogosítva.

Mindén jogosult arra a területre nézve bir igénynyel a kis mértékben elárusító felek által fizetendő italmérési adóra, a mely területen az ital mérési jogot tényleg gyakorolja, illetve a mely területen az italmérési jogosultságot haszonbérben birja.

A végből, hogy az adószedésre jogosítottak nevei minden községben idejekorán közludomásra hozathassaak, mindazok, kik a fentebbi határozmányok értelmében egyes községekben, vagy esetleg a községnek szabatosan megnevezendő bizonyos részében a szóban forgó adóra igényt tartanak, kötelesek ezt saját érdekükben a lehető legrövidebb idő alatt az illetékes királyi pénzügyigazgatóságnál írásban bejelenteni, s ebbeli igényük alapját, vagy is azt, hogy az italmérési jogot az illető községben mint e jog tulajdonosai személyesen gyakorolják, illetve 1889. évre, vagy annak pontosan megnevezendő bizonyos részére közvetlenül a jog tulajdonosától haszonbérben bírják, az illető község elöljárósága (a város tanácsa) által kiállított, nagy és kis-községekben a főszolgabíró által megerősített bizonyitványnyal igazolni.

Abban az esetben, ha az italmérési jog tulajdonosa és a haszonbérlő között létrejött külön megállapodás szerint az adószedés joga az italmérési jog tulajdonosa részére lett fentartva : az ebbeli megállapodást tartalmazó okmány eredetben vagy hiteles másolatban a pénzügyigazgatóságnak bemutatandó.

Ha valamely községben ugyanazon területen többen közösen volnának a jogosultak, valamennyi társjogosult részéről egy kiállítandó közös nyilatkozatban az italmérési adó beszedésére egy közös meghatalmazott jelölendő ki, s az ebbeli nyilatkozat a jogosult áltál teendő bejelentéshez szintén csatolandó.

A fentebbiek szerint tett bejelentés a pénz- ügyigazgatóság által érdemleges tárgyalás alá vétetvén, a pénzügyigazgatóság, ha akadály nem forog fenn, a jogosult részére az adószedési jogosultságról igazolványt szolgáltat ki, s erről az illető községi elöljáróságot (a városi tanácsot) szokásos módon leendő közhírré tétel végett, valamint az illető pénzügyőri biztost és szakaszt is nyomban értesíti.

Ha valamely jogosult bérlőnek ebbeli bérlete 1889. év vége előtt járna le, a fenti igazolvány részére csakis bérlete tartamára áliittatik ki.

Mindaddig, mig a jogosult az italmérési adó- szedésre feljogosító igazolvány birtokában nincsen, az italmérési adó beszedéséhez nem foghat, s ugyanazért a bejelentés'késedelmes benyújtásának, vagy annak teljes elmulasztásának avagy hiányos fölszerelésének következményeit — kártérítésre Való igény nélkül — viselni tartozik, a mennyiben az italmérési adót csakis az igazolvány kézhezvétele utáni időre szedheti.

Figyelmeztetnek ennélfogva mindazok, kik a szóban forgó adószedési jogosultságra igényt tartanak, hogy saját érdekükben a fennebbiek szerinti igazolványt mielőbb megszerezni igyekezzenek.

III.

Az 1889. átmeneti évben a szeszes italoknak kis mértékben való elárusitására, valamint az el-