Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-03-24 / 12. szám
Nyilatkozat. A „Lisztok“ c. Ungvárott megjelenő Cyrill betűs lapnak f. é. január 27-ki számában a következő közlemény olvasható ; „Az ungvári főgymn. elöljárósága uj évre (uj évi köszöntőül) azon intézkedést tette, hogy a jövő tanév kezdetétől fogva a gymnasiumi orosz ifjúságnak az Isten igéjét orosz nyelven többé nem lesz szabad előadni, íme orosz testvéreka drága ajándék ! Vide- ant consules“ !! Az ezen közleményben foglaltak szellemével, mely a Sz. Pétervárott megjelenő „Szlavjanskija Istvestija“ c. lapban már is visszhangra talált, intézetünk tanári karának egyetlen tagja sem rokonszenvez, és kijelentjük, hogy a benne nyilatkozó panszlavisztikus irányzatot, valamint tanintézetünket érintő bár honnét jövő ily féle törekvést megvetéssel visszautasítunk és az ellen küzdeni hazafias kötelességünknek ismerjük. Ungvárott 1889 március hó 22-én. Hódoly László igazgató, Barna Mihály, Bodrogi Lajos, Dr. Fibiger Sándor, Haraszthy Gyula, Heverdle Ferenc, Horostsák Gyula, Dr. Laudon István, Mazuch Ede, Medreeky István, Medvigy János, Nátolya Antal, Pogány Gyula, Roskovics Emmanuel, Schürger Ferenc, Sirokai Albert, Szabó Eumén, Yajdafy Géza, Wilcsek János, Zayinus Vince, Dr. Zímányi József. tty timü lestelepe k a 1 api tájánál mire kell ügyelni ? (Folytatás és véga ) Fentebb említtetett, hogy a visszavágott hajtás legfelső szeméből nő ki az új vezérhajtás (azaz a legszebb és legegyenesebb hajtás, mely a törzs folytatását van hivatva képezni,) — ez rendszerint igy is van, miután a nedvkeringés felfelé törekszik, tehát a legfelső szemet táplálja legjobban, néha azonban megesik, hogy a lejebb álló szemek valamelyikéből fejlődik a legszebb és legegyenesebb hajtás; ilyenkor, természetesen, ezt kell meghagyni vezérhajtásnak, a felette lévő szemekből kijövő hajtásokat pedig úgy kezeljük, mint a többi mellékhajtást, azaz nyár folyamán hegyeik többször visszacsipetnek, jövő óv tavaszán pedig ezek, valamint a csonk is egész a vezórhajtás kiágazásáig, azaz hónaljáig le lesz vágva, s a seb oltóviaszkkal bekenve. Szükségesnek láttam a visszanyesósi, illetve a fanevelósi eljárást bővebben tárgyalni, mert a múlt évi nyuirágás miatt igen sok helyen találtatnak fács- kák, melyek a nyuirágás alatt meg lettek csonkítva. Kaphatók még szép oltványok megyénkben Tabódy Jenő főjegyzőnél Budaházán, és Vass György néptanítónál Nyarádon, továbbá Beregben : Uray Imre képviselőnél Hetén, u. p. Csaroda, valamint Petrovay Györgynél Nagykörűben, u. p, Fegyvernek, Ungvári Lászlónál Cegléden, Főtiszt. Jusztus Józsefnél Ala- tyánon, Hevesmegyében stb., végül valamennyi állami gazdasági tanintézet, földmives iskola és vin- cellórkópezde kerttelepén. A gyümölcsfa üzlet néhány év óta hazánkban oly szépen fejlődik, hogy a külfölddel bátran kiállja a versenyt, s miután a hazai faiskola telepek a gyümölcsfajták azonosságára nézve mindig több garanciát nyújtanak, egészen felesleges oltványokat külföldről beszerezni, mert a mint tapasztaltam, az ily külföldi megrendeléseknek rendszerint elégületlen- sóg és csalódás a vége. Sok helyütt láttam külföldről hozott csemetéket, melyek oly hitványak voltak, hogy a fentnevezett faiskolák tulajdonosai bizonyára nem tűrnék meg kertjükben. Csak az a nagy hibája van a mi üzletre berendezett faiskoláinknak, a mi egyébiránt a külföldieknél is még nagyobb mértékben megvan, hogy igen sok fajtát cultiválnak, a helyett, hogy egy fajból, pl. almából csak 4—5 legjelesebb fajta tömeges szaporítására szorítkoznának, s igy gyakran! megesik, hogyha egy fajtából nagyobb megrendelések érkeznek, a keresletet kielégíteni nem képesek. Azért a megrendelést mindig idejekorán kell eszközölni s azt is fel kell említeni, hogy ha vala- j mely fajtából nincs készletben, melyik más fajtából lehet azt pótolni. Sokkal kevesebbe kerül az oltványokat otthon házilag előállítani, ezen esetben vagy magunk esi- í nálunk magvetést kellő számú alany nyerése céljából, j vagy pedig készen vesszük a vadoncokat az állami telepeken. Mindkét esetben szükséges, hogy a talaj meg legyen forgatva (rigolozva), mert e nélkül a csemeték csak igen hiányosan fognak növekedni. Az alanyok ára 1, l'/2 és 2 kr. darabonként, s kaphatók a kassai, debreceni, kolozsmonostori, keszthelyi, magyaróvári gazdasági tanintézetek igazgatóságainál, valamint valamennyi földmivesiskola és vincellérké- pezdénél. Az alanyok gyökérvégeiből egy darabka levá- gatik, hogy fris metszlap támadjon, azután mindjárt elültettetnek, és pedig 2 lábnyi sortávolban s a sorokban a fácskák egymástól egy lábuyira a következő év tavaszán beoltatnak. Megyénkben már igen sok néptanító bir az oltásban jártassággal, tehát inkább hozzájuk kell fordulni, s rájuk bízni az oltás munkálatát, mint tudatlan parasztemberekre vagy vincellérekre, kiknek munkálkodásából ritkán van öröme a gazdának. Szilvások létesítésénél a besztercei vagy veres- szilvafácskákórt felesleges pénzt kiadni, mert azokat mindenki maga beszerezheti. Elhanyagolt gyümölcsösökben ugyanis az öreg szilvafák alatt s a mes- gyókben, kerítések mellett temérdek szilvagyöksarj találtatik. ezek kiásatnak, s állandó helyükre való kiültetésük előtt 2—3 évig iskoláztatnak. A kiásandó gyöksarjak vastagsága lúd toll és kisujjnyi vastagság közt variáljon, s magassága 1 — 2—3 láb legyen. Vastag, megöregedett gyöksarjak nem alkalmasak az átültetésre, mert igen lassan, vagy éppen nem jönnek magukhoz. A kiásott gyöksarjakat azért kell néhány évig! iskolázni, mert ily módon jobban megvédelmezhetők, j könnyebben megmunkálhatók s a gyakori átültetés miatt dúsabb gyökórzetre tesznek szert. Az iskolázás akként történik, hogy bekerített és jól megmunkált (rigolozott) földben, a csemeték 2 lábnyi sortávolban, s a sorokban egymástól egy lábnyira elültettetnek s itt neveltetnek, mig állandó helyükre nem kerülnek. Ültetéskor a sérült részek a gyökerekről éles késsel levágatnak. Ha nemes szilvafajtákat akarunk nyerni, akkor az ültetést követő tavaszon, tehát egy óv múlva, a veres szilvák beoltatnak. A besztercót nem célszerű, de nem is szükséges beoltani. Ugyanily módon lehet a meggygyöksarjakkal j is elbánni. Valamely terület befásításánál, mint fentebb jeleztetett, legelőször azzal kell tisztába jönni, hogy minő faj és fajta gyümölcsfákat fogunk ültetni, azután következik a fák egymástóli távolságának meghatározása, azaz hogy mily távolra ássuk ki egymástól a gödröket. Rendszerint azon hiba követtetik el, hogy a kik túlsűrűn ültettetnek, s midőn erősen nekiindulnak a növésnek, egymást beárnyékolják s gyökereik egymástól vonják el a táplálékot. Már pedig árnyékban gyümölcsrügyek nem képesek fejlődni, s csak fába történik növekedés. Ez pedig nem lehet célja a gyümölcsfatenyósztőnek. A fák egymástóli távolságát tehát az ültetésnél szigorúim be kell tartani. A távolságok következők: alma és körtefánál: 8 — 10 méter, dió, gesztenye, cseresznyénél 12—14 méter, meggy, mandula, kajszibaracknál 5—6 méter, őszi barack, birs és szilvánál 4 méter, azaz ilyen távolságra kell egymástól a fákat ültetni, hogy egymást növésükben ne háborgassák. A nagyobb távolságot kívánó fák közé, minők: alma, körte, dió, cseresznye, lehet szilvát, barackot stb. ültetni, hogy a hely ki legyen kellően használva, mert ezek már akkorára kitermették magukat, s eltávolithatók, midőn az almák, körték, stb. koronái, az egész helyet igénybe veszik. Az ültetés történik hármas, négyes vagy ötös kötésben, ha a talajt állandóan szántani akarjuk a fák alatt, akkor csak négyes kötésben, hogy keresztbe is lehessen szántani, vagy pedig ha keresztbe szántani nem akarunk, a fák a sorokban sűrűbben állhatnak, de a sorok egymástól távolabb, 20—30 méternyire essenek. Felvidéki utaimban gyakran volt alkalmam tapasztalni, hogy az odavaló köznép miként szokott fát ültetni; egy két kapavágással ugyanis kis gödröt csinál a gyepben, abba a sok helyen megsérült, s hajszálgyökereitől megfosztott fa gyökereit össze-visz- sza görbítve, betuszkolja, egy-két gyephanttal befedi, megtapossa, s készen van az ültetés, a többit a jó Isten gondviselésére bízván. Magától értetik, hogy ily eljárás mellett gyümölcsfát nevelni nem lehet. Minél nagyobb a gödör, annál jobb, mert csak puha földben képesek a gyökerek terjeszkedni. A gödrök tavaszi ültetéshez még őszszel kiásandók, hogy a gödör falai, s a kihányt föld a téli fagy és nedvesség által megtermékenyittessék. A felső, termékenyebb földréteg a gödör egyik, az alsó, vadföld a gödör másik oldalára hányandó, hogy ültetéskor a termékeny föld alulra kerüljön a gyökerekhez, a vad föld pedig felülre. Sokkal hátrányosabb, ha a gödröket csak ta- vaszszal ássuk ki, e miatt azonban az ültetést nem kell abba hagyni. A fácska kissé megsinli ugyan a nyers földet, de ennek elejét lehet venni, ha a fácska körül a földet hamuval, vagy érett istállótrágyával behintjük s azt bekapáljuk, az eső mihamar le fogja az ezekben lévő tápanyagokat a gyökerekhez mosni. A gödör fenekére semmi esetben sem szabad trágyát, különösen pedig fris trágyát hányni. Ültetésnél arra kell vigyázni, hogy a föld már meg legyen szikkadva, s benne fagycsillámokat ne lehessen találni, továbbá hogy semmi sérült gyökér- rész a földbe ne menjen, azért ezek szorgosan levágatnak. Ha vastagabb gyökkérrészek vannak kis mértékben megsérülve, a sérülések éles késsel simára vágatnak, s oltóviaszkkal bekenetnek, a túlhosszú gyökérrészek megkurtittatnak, valamint a gyökórvégek- ből is levágatik egy darabka, egész az elevenig, ha azok netán be volnának száradva, mert csak eleven gyökérvégen képződik forrany (callus) s ebből hajszálgyökerek. A koronát ültetéskor nem szükséges viszszametszeni. A fácskának sohasem szabad mélyebbre jutni a földbe, mint az előbbeni helyén állott. A gyökerekhez csak porhanyó löldnek szabad kerülni, a rögöket tehát szét kell morzsolni, ültetéskor a fácska gyakran megrázatik, hogy a föld mindenütt a gyökerekhez feküdjék, mert ha ott üres helyek támadnának, az penészkópződósre nyújtana alkalmat. Ültetés után a fa erősen megöntöztetik, 3—4 cseber vizzel, hogy mintegy sárban álljon, -s kerülete arasznyi vastagon, szalma, polyva, törek, falevél, vagy bárminő gazzal betakartatik, hogy a föld nedvessége el ne párologhasson. Az elültetett fácskát ezután, ha szükséges, megkarózzuk. A karó északi oldalról, egy arasznyira a törzstől ültettetik a földbe, s szalmakötelékkel a fácska hozzákötöztetik. Súrlódás elkerülése végett a kötelék a fa- és karó közt többszörösen meg lesz nyolcas alakban csavarva, s úgy lesz megkötve. Nyáron át a fa kerülete folyton kapa alatt tartandó, mert ha itt a föld porhanyó és tiszta, részint a talaj kiszáradása lesz gátolva, részint a gyom nem fogja a fa gyökereitől elvonni a táplálékot. Azért óvakodni kell attól is, hogy lóherét, lucernát vessünk a fácskák körül, mert ezek mélyreható gyökereikkel elszívják a tápanyagokat. Szántáskor óvatosan kell eljárni, hogy a fácskák az eketaliga által meg ne sértessenek, a fácskák közti tér, hová ekével hatolni nem lehet, kapával lesz felporhanyítva, — ha egy fa az eke által, vagy bármi más módon sérülést szenvedett, a roncsolt rész éles késsel azonnal simára faragtatik, s oltóviaszkkal lesz bekenve. Ha nyáron át nagy a szárazság, az öntözést 2—3-szor, nem kell elmulasztani. A fácskákon élődő mindenféle féreg szorgosan pusztítandó, s a fa törzse télire nyulak ellen szalmával vagy tövisgalyakkal bekötöztetik, Ha ezen ültetési szabályokat szem előtt tartjuk, a kiültetett csemetékből egy sem fog elpusztúlni. Végezetül ide iktatok nehány vidékünkre alkalmas, bőventermő téli alma és körte- fajtát, melyek megérdemlik, hogy tömegesen szaporíthassanak: Almák: Téli arany parmaine, Londoni pep- pin, Parker peppin, Canadai reinette, Francia szürke reinette, Welteni Jansen, nagy Casseli reinette, ma- sánszki, Batul, Muskotály reinette, Ananász reinette. Körték: Hardempont, Angoulemi hercegnő, Téli esperes, Egri körte, Esperen Bergamotteja, Liegel téli vajonca, Arenberg vajonea, Blumenbachi (téli császárkorié.) Bornemissza Zoltán. Különfélék. * József napja. E héten a tavasz hírnökét, József napját üdvözöltük, de a Józsefeket is. A távollevő főispánhoz, gróf Török Józsefhez, Ungvármegye tisztikara, valamint a városi tisztikara, is Budapestre üdvözlő távsürgönyt menesztett névnapján, üdvözölvén őt, mint vármegyénk kiváló és közszeretetben álló főispánját, s kérve azegek urát, hogy tartsaőt meg számunkra sokáig a legjobb egészségben és boldogságban. Hasonló kívánsággal üdvö- zöitéksokan Mislinszky Józsefet, a veterán jó barátot, ki névestéjét a „Korona“ éttermében kedé lyes társalgással ünnepelte. Az Isten éltesse őketl
