Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)
1888-08-05 / 32. szám
32. SZÁM. XXVI. ÉVFOLYAM. Ungvar 1888. vasárnap, augusztus 5. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden kö/lemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlö k, ha nein tudjulf; kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pullacsek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre ....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az ür.g kiadóhivatalába üngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr Uugvárineg’ye és* az „ttn^megyel üazdasagi ejrylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények. 4285. sz. ki, Ungvármegye alispánjától A főszolgabirák és Uügvárváros polgár- mesterének. A vármegye törvényhatósági bizottságának folyó“évi julius hó 30-ikán 98(3915). sz. a. hozott határozata alapján a varmegye gyámható sági eljárása és gyámpénztárának kezeléséről szóló szabályrendelete azon nali közhirré'étel végett ide csatolva azon felhívással küldöm meg Czímnek, hogy az annak megtörténtét igazoló jelentést, az esetleg beérkezendő fellebbezésekkel együtt a szabályszerű 30 nap lejárta után haladéktalanül terjeszsze be. Megjegyzem végül, hogy ezen szabályrendelet 1—1 nyomtatott példánya az „Ung“ hivatalos | hetilap folyó hó 5-iki számához mellékelve valamennyi községi elöljáróságnak is megküldetett. Ezen rendeletéin az „Ung“ hivatalos hetilapban is közé tétetik. Ungvárott, 1888. évi augusztás hó 5-ikén. ____ KENDE PÉTER, alispán. 1098. sz. 1888. Ungvármegyében A községi iskolaszékek Tek. elnökségeinek A nagyméltóságu vallás és közokt. m. kir. minister úr f. é. junius hó 13-án 19014 sz. a kelt rendelete tudomás és miheztartás végett ezennel közzététetik. Ungváron, 1888 jul. 28-án TIHANYI DOMONKOS, kir. tanfelügyelő. 19014. sz. A vallás és közokt. m. kir. ministértől. j UNO VÁRMEGYE KÖZIG. BIZOTTSÁGÁNAK. Tudomásomra jutott, hogy némely községi iskolaszékek az üresedésbe jövő tanitói és tanítónői állomásokra a pályázók közül gyakran nem azokat választják, meg, kik vallás erkölcsi, hazafiúi és tan-, képesítés tekintetből a legalkalmasabbak; hanem ellenkezőleg a jó tanítókat mellőzik. Minthogy pedig az 1876 évi XXXIII. tA ez. 13-ik §-nak 1-ső pontja szerint a községi iskolai tanitói választás a közigazgatási bizottság jóváhagyása alá terjesztendő: felhívom a közig, bizottságot, hogy minden községi (elemi, felső, nép és polgári) iskolai tanitói és tanítónői választás esetében valamennyi pályázó okmányolt folyamodványát kivánja be s ha valahol az előadott visszásság fordulna elő, a választás jóváhagyását tagadja meg, az • iskolaszéket a pályázók közül uj választásra utasítsa. Bpesten 1888. évi junius 13-án. ___ TBEFORT s. k. Varmegyénk gyáinpéiiKtári kezeléséről, Múlt hó 30-án a vármegye törvényhatósági bizottság közgyűlése egy szabályrendeletet fogadott el, melyben a vármegye gyámpónztárában levő pénzek és értékek kezelését szabályozza. E szabályrendelet nagy norderejü vármegyénkre, mert egy uj kezelési rendszert hoz be, t. i. a kumulatív, vagyis összesítési rendszert, mely szerint az árvapénzek ezentúl nem egyénenkint fognak az árva pénztárban kezeltetni, hanem összesítve, bankszerüleg. A szabályrendelet mai számunkhoz mellékelve egész terjedelmében könyvalakban megküldetik minden községnek, tehát elolvashatják a község elöljárói, lakosai, hogy mily előnyök származhatnak e pénzkezelési rendszerből egyesekre és különösen a kölcsöntkereső gazdákra. Ha a szabályrendelet a minisztérium által is megerősittetik, 1889 évi január 1-től a/, árvaletót pénztár egy szakértő könyvelő vezetése alatt bank- szerű üzlet vezetést nyit meg, hova a falusi gazda közönség olcsó kamatú pénzért bármikor bizalommal fordulhat és ha ingatlana elég biztosítékot nyújt, a legrövidebb idő alatt kikaphatja azon összeget, melyre szüksége van, a nélkül hogy valami nagy utánjárásába kerülne. Midőn tehát e szabályrendeletre utaljuk a közönséget, melynek rendelkezéseiből kiolvashatja a kölcsön iránt szükséges teendőiket egyúttal szóba hozzuk azt is, hogy már előzetesen is lehet a vármegyei ár- vaszókhez a kölcsön iránt folyamodni, mert mihelyt a szabályrendelet jóváhagyatik, a vármegye gondoskodni fog azonnal a pénztár berendezése felől. Azon előnyök, melyek ez intézmény felállításával a falusi gazdákra nézve várhatók, az olcsó kamatú kölcsönben rejlenek. Bármily engedélyezett összeg kölcsönvétele nem fog járni nagy nehézséggel, visszafizetése pedig könnyítve van az által, hogy 40 féléves részletekben 12°[0 -al a tőkét és kamatokat is lefizeti. Ennél olcsóbb kamatú pénzt ez idő szerint a kölcsönkérők nem igen halálnak a vármegye területén. A vármegye törvényhatósági közgyűlésétől— Elnök : gróf Török József főispán. — Múlt hó 30-án Ungvármegye törvényhatósága rendkívüli közgyűlést tartott, melynek bár érdekes tárgysorozata volt, a tagok nagyon kevés számmal jelentek meg arra. Nem csuda, his/, a vidéki tagok ilyenkor nagyon el vannak foglalva s nem igen érnek rá a közügyek tárgyalására. A letárgyalt ügyek a következők voltak: — Olvástatott a belügyminiszteri leirata a vármegyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemólyzet, ezek özvegyei s árváinak ellátásáról szóló szabály. A_z „U IV Gr“ tár oá, j a,. JPárbaj a jénai deákokkal. (Hátrahagyott kézirat.) Fiatal, alig 16 éves huszártiszt lépésben lovagol a Wels—Lambachí országúton. Mögötte potrohos szürkén egy, magyar fiúból angollá változtatott lovász zsembel, de csak önmagával, mert boszankodik a lassú tempón, melyben ura halad, nem lévén érzékkel, a természet szépségei iránt s alig várja, hogy elérjék Lambach városát. A huszár elmereng, s eszébe sem jut, prózai szolgájának talán korgó gyomrára gondolni. Tizenhat éveiddel igazságod van, Mars ifjú fia számodra e festői táj, e vadregéuyes sziklacsoportok s erdőktől körülvett tavak partjain csak az idyll honol ; az ólet rettentő, minden poeisi arcul ütő, földhöz tapadó árnyoldala korodban még ismeretlen. Rózsás kedély — hiszen sötét árnyak még nem boriták el láthatárodat s az élet drámáját csak tapasztalásból, nem. pedig regényekből, lehet megismerni — a kedves mama által jól megspékelt erszény, angol paripa, s csillogó egyenruha, oh mit kívántok még Olimposz istenei ? Az utas végig néz a fenyvesekkel borított halmokon figyelemmel vizsgálja a háttérben magasan kiemelkedő Traunsteiut, keresve XVI. Lajos profilját, melyet kissé merész fantáziával meg is lehet találniA dombon fekvő bencések zárdáját elhagyva, Lám' bach városába ér, s megállítja lovát Deisinger úr hires vendéglője előtt. A kapu fölött pléhből kivágott vadállat, mely ki* nyúló vas karján nyikorogva himbálózik, s mely disz minden felső-ausztriai vendéglő attribútumát képezi, itt sem hiányzott. A „Schvemme“ raásodraugú vendégszoba falain pár szeut kép, padok és asztalok két oldalt mint az iskolában, a padló kisurolva, s homokkal behintve, az állváuyou csillogó poharak, mindenütt példás tisztaság. A csillár helyén az itteni viszonyokat jellemző pár szerkesztmóuy, függ három egymásnak kezet nyújtó alak rémséges nagyságú kiflin, állva alatta e felirat : a a becsületes pékeknek. Vándor legények utazások alatt ily terembe lépve ha megpillantják mesterségük jelvényét, éjjeli szállást kérnek, s pár krajcárért kapnak egy ágyat, ott valahol fönt a padláson, s a becsületes pók vagy timár álomra hajtja fejét. A leirt terem szomszédja „az Extra ziminer“ Ez már elegans&bb az előbbinél, falai festvék, s abrosz a á hosszú asztalon. Kardját csörtetve nagy lármával pam- lagra vágja magát Bendegúz Atilla. — Hó, koresraáros, van-e újság V kiáltja az ifjú vitéz. Deisiuger úr, ki nyomban követte vendégét mosolyogva feleli. — Igen is, a Fremdenblattal szolgálhatok. — Mit — mordúl rá a vitéz — hát magyar lapot ebben a fészekben uem kaphatok ? Egy beduin, kitől aSahara kellő közepén fagylaltom kérnék, nem lesz inkább meglepetve, mint Deisiuger úr, kitől Lambachban magyar lapot kivántak. — Hadnagy úr városunkban egy magyar sem lakik, minek volna tehát. — Az ostoba Fremdeublatt pedig nekem nem kell, értette ? Vitézünk a szerencsétlen Fremdeublatt után nyúl, megrázza a levegőben és hősi elszántsággal földhöz vágja. Deisinger úr azon édes reményben, bogy megnyomorgatott lapját majd a számla végén megboszúlja, hallgat s várja a hatalmas úr parancsait. Az ifjú rengeteg ebédet rendelt, nagyot ásított, s kezdé a legyeket verni. Pár percei később magas szikár 20—25 éves fiatal ember lépett a terembe. Poros cipői, s egy kis bőrönd, melyet hátán hordott, sejteni engedék, hogy gyalog jött. Kopott, de 8zakadós és fótnélküli zubbony, szürke nadrág, bőr harisnyák, s durva pár garast érő szalma: kalap képezték öltözetét. Első pillanatra szegény ördög, de csak első pillanatra, mert a következő percben történt bemutatása alkalmával hanglejtése, modora, s meg, hajtása rögtön elárulta, hogy előkelő világfi. Az idegen első teendője volt, a pamlagon elnyúló tiszthez lépni s magát megnevezni. — Gróf Lamark Oliver ! A huszár felugrott. — Bendegúz Atilla I kiáltá hetykén s nyilván elszörnyüködött, hogy e zengzetes név dacára az idegen arcza változatlan maradt. . Otthon kedves mamája azt allitja, hogy égy maLapunk mai számához a vármegye gyámhatósági eljárása és gyámpénztárának kezeléséről szélé szabályrendelete ván csatolva. VEGYESTART A EMU HETILAP.
