Ung, 1888. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1888-04-08 / 15. szám
1729 sz. k ^ Ungvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének. A katonai nevelő- és képző intézetekben az 1888[9. tanév kezdetével betöltendő magyar állami alapítványi helyekre és a „Budapesti Közlöny“ hivatalos részében is megjelenendő jelen pályázati hirdetményt, a nmgu m. kir. honvédelmi Minister urnák 13180. száma rendelete folytán cimnek oly felhivással küldöm meg, hogy annak saját hatósága területén és különösen a városi elemi- felsőbb nép- és polgári iskoláknál való közzététele végett intézkedjék. A pályázati hirdetmény az „Ung“ helyilap utján is közététetik. Ungvárt, 1888. ápril 3. KENDE PETER, alispán. 2q7 sz. Ungmegye kir, tanfelügyelőjétől. 1888 KÖRÖZVÉNY. I Sztepics Angyelia, ópalánkai görög keleti szerb tanítónőnek, a zotnbori görög keleti szerb tanitóképezde által 1881. évi jnnius 29-én, 16. sz. a kiállított tanképesitési bizonyítványa elveszvén, másodlatban adatott ki: eredetije pedig a vallás és közokt. m. kir. minister úr f. évi. márczius hó 17-én, 10,984. sz. a. kelt rendeletével megsemisitettnek nyilváníttatott. Ungváron, 1888. április hó 5.-én. 299. sz. 1888. II. Gruzling István, volt bogdásai kántortanitó részére a pécsi képezde igazgatósága által 1842. évi 4. sz. a., valamint Birkmayer, most Bodo- nyi Nándor, sellvei kántortanitó részére ugyancsak a pécsi képezde igazgatósága által 1882. évi, szept. 9-é.n, 14. sz. a. kiadott tanképesitő okmány másodlatban adatván ki, eredetijük a vallás és közokt. m. kir. miniszter ur f. évi márczius hó 18-án 11,060. sz. a. kelt intézvé- nyéve! érvényteleneknek nyilváníttattak. Ungváron, 1888, április hó 5.-én. FELBER DOMONKOS, kir. tanfelügyelő. JYz „TJNGr“ tArcAj a. A házasságról. Egészségtani csevegés. Dr. Welszberg Zsigmondiéi. (Folytatás.) Egészségtan és nemzetgazdászattan tehát, e tekintetben karöltve jár és tapasztalatilag hathatósan támogatja is egymást; amint azt már fentebb a jó termés befolyásának kiemelése által említettük volt. Az egészségtan az által, hogy az élettartamot a lehető leghosszabra nyújtani törekszik, egyszersmind még más tekintetben is hathatósan támogatja a nemzetgazdászatot. Ugyanis: minél hosszabb az élettartam, annál hosszab a munkaképesség tartama egyrészt, és másrészt annál csekélyebb a rokkantak és a nem munkaképes erőknek arányszáma, mely mindkettő a munkaképeseknek terhére van. Abban az arányban tehát, amint egészségtani szempontból nem kifogásolható házasságból eredt egyének munkaképessége előbb kezdődik és később végződik, egyúttal az idő folya mán, az átöröklés törvényénél fogva, meggyérűl a gyengék száma és megszaporodik a jó tulajdonok összessége; vagyis az improductiv lakosság száma napról-napra csökken, mig a productivnek száma nő. Már pedig mi e tekintetben rosszul állunk, mert mig Hollandia productiv lakosságának százaléka 43, Irhoné 44, Olaszhoné 45, Belgiumé 46, Helvétiáé 47, sőt Franciaországé 54 : nálunk a productiv lakosság százaléka csakis 42; és ezen számarányban mozognak valószinüleg egybekelés i statisztikánk számai is. Hölgyeim és Uraim! Azok után, miket az egészségtan a házasság érdekében felhozni máris jónak látott, egyszersmind feladatának tekinti még Csinosodunk, szépülünk. A mai kor haladásának sok barátja, de sok ellensége is van. Minden ujitás, a mit a haladás barátai nagy buzgalommal kezdeményeznek, ugyanoly mérvű ellenszenvvel bjráltatik meg. Városunkban a csinosodás, a szépítés bizony lassú lépést tart, de azért nem lehet hasonlítani a mai állapotot se a húsz év, se a 40 év előtti állapotokhoz, a mikor még a magán vagyon korlátozva volt a kincstári uradalom földesúri jogainak fölénye által. A mi városunk rendezett állapotának hátrányul szolgált a 48- előtti időkben, az a kincstári földesúri omnipotentia volt, mert e miatt nem fejlődhetett arányos méretekben uteaszerte, sőt megfordítva, a legnagyobb rendetlenségben épültek az utcák és házak, úgy, hogy most az elkövetett hibákat igen nehéz helyre hozni és csak nagy áldozatok árán lehet pótolni a gondatlan, helytelen intézkedéseket. Nem akarjuk a múltak emlékeit egészen felbolygatni, de még ma is láthatjuk, hogy minő hibákat követtek el azok, kik városunk kedvező elhelyezése mellett a célszerű utcai, piaci és építkezési berendezéssel alapját vethették volna meg e végvidéki városka szerencsés jövőjének. Az utókornak hagyták fel ama költséges, fáradtságos munkát, hogy rombolások, uj építkezések által a város modern Ízlés s berendezkedés szerinti ^átalakítását eszközöljék. Sajnos, hogy az átalakítás csak igen lassan halad előre, mert hát nincs meg hozzá a módunk. A magán, heverő vagyon kevés ; a kincstári javak egy része eladva, másrésze hivatalos célra fentartva és részben eladás alá szánva, újabb építkezés által nem gyarapittatik, ennélfogva városunk uj építkezéssel nem emeltetik, tehát valami gyorsan nem szépül. A város, mint erkölcsi testület szintén tehetetlen s valamire való monumentális épületet nem képes emeltetni. Az építkezés tehát nálunk nagyon lassan halad előre; e miatt van az úri kónyelmü lakások tekintetében is a panasz. A szegény ember csak úgy építkezik, a hogy tud. Utcáink kövezése tiz óv alatt, mióta a kövezetvám behozatott, mégis nagy előhaladást mutat s a kikövezett, csatornázott utcák azóta tisztábbak, csinosabbak. De mit ér, ha mind szűkek, mert hajdan roszul mérték ki a belhelyeket s engedték a házakat a kerítésig kihúzatni, mi által lassankint az utánépitkezósek az utcákat megszűntették s ma már alig van tágas utcánk. Mind e rendkívüli állapot, ha nem is orvosolazon okokat is fürkészni, melyek rendesen a házasság létrejöttének útjába szoktak állani. Ezen okok elősorolásánál, ha tárgyilagosságom dacára mégis őszintébb volnék, mintsem Önök feltételeznék, kérem bocsássák meg ezt a tárgy érdekében, Ígérem, hogy részrehajló nem leszek ! A nősülési kedvre, a férfi világ egybehangzó véleménye szerint, rendesen 3 tényező szokott befolyással lenni: u. m. a papucs, — a házibarát — és — tisztelet a kivételeknek és jelenle vöknek, kiket szintén kivételnek tekintek, — az anyóstól való félelem ! De ezen egészségtani csevegés tulajdonképeni keretén messzire túl vezetne, ha részletesen bocsátkoznám a férfiak részéről felhozott eme tényezők taglalásába. Mindamellett el nem titkolhatjuk, hogy általán elfogadott elv az, miszerint — eltekintve a férfi jó vagy rósz tulajdonságaitól — minden házasság sorsát, kevés kivétellel, a nő szabja meg! S minthogy nem igen lehet valaki asszonynyá, mielőtt leány nem volt és leány anya nélkül sem képzelhető, észrevételeink, első sorban az anyákat, vagyis a jövendőbeli anyósokat illetik. E tekintetben pedig a tapasztalat azt tanítja, hogy azon anyák, kik gyermekeikért a világ által nyújtott előnyökről szó és fájdalom nélkül lemondani képesek, mindig kitűnő anyósokká is lesznek. Ellenkezőleg azon anyák, kik saját szépségükre és egyéni egyébb tulajdonaikra túlságosan hiúk, egyszersmind a legrosszabb anyósok is. A hiúságnak ugyanis nagyon nehezére esik, saját — különben természetes — alkonyodását látni, é; még nehezebb, maga előtt folyton látni oly nőt, kinek, habár saját gyermeke is, valaki mindennap hódol 1 A ragyogni vágyó, vagyis a nagyravágyó nők, általában rósz anyák és még rosszabb anyósok! Ők nem nézhetik el békén, hogy a női kor mánypálca, a férfiak rettegett papucsa, máskezében legyen. Azért is a nép szava Isten szava lévén, a háztüznézők különös figyelmébe ajánljuk, azt a ható ma már, de legalább a csinosításra ösztönzési!, szolgálhat, s fokozhatja a tevékenységet, hogy a jövő nemzedéknek Útmutatóul szolgálhasson a majdani teendőkre ama csekélység is, a mit ma képesek vagyunk önerőnkből elvégezni. A szépészeti bizottság már egy pár éve fáradozik a Széchenyi liget kellemessé tételében. Na- gyobbára közadakozás utján gyűjtött pénzből iparkodott e szép üdülő helyet a nagy közönség részére élvezetes sótánynyá berendezni. A mit a kertben jónak és hasznosnak talált a közönség, ezt most átviszi utcáinkra is. A folyó évi költségvetés tárgyalása alkalmával tétetett azon indítvány, hogy célszerű volna utcáinkat befásitani, s az indítvány elfogadtatván, egy szépészeti bizottság választatott és felhatalmaztatott, hogy utcáink befásitását már ez évben kezdje meg, a szükséges költségekre egy bizonyos összeget utal- ványoztatván. Elérkezett az idő s a bizottság azonnal hozzáfogott az utcák befásitásához és alig egy pár nap alatt már a város több forgalmi utcái be vannak ültetve oly fákkal, melyek ha megfogannak, városunk egészen más szint fog mutatni. A megye és városház előtti tér parkírozva lesz, a hol eddig csak szemétdomb volt; a nagy utca, Teleki utca és Széchenyi tér két sor fával van beültetve. A szópitőbizottság fáradtságát elismeréssel emeljük ki s kívánjuk, hogy városunk szépítésére irányuló minden törekvésük eredményes legyen. Különfélék, * Pelikán tábornok e hó 4 én távozott el városunkból. A katonai tisztikar kikisérte a vasutig s ott búcsúzott el tőle. Távozása előtt bucsulátogatáso- kát tett a tábornok minden ismerősénél. * Hadik-Barkócy Endre gróf jelenleg Pálócon időzik egész udvarával. * Kinevezések. Terestényi Dániel ügyvéd és városunk közigazgatási tanácsosa a nagy szölősi kir. jbirósághoz albiróvá lett kinevezve. Örvendünk barátunk e kinevezésén és sok szérencsét kívánunk uj pályájához, a birói karnak és igazságszolgáltatásnak pedig csak gratulálhatunk, hogy ily munkás, értelmes és jellemszilárd férfit nyer; meg. — Az ungvári kir. jbirósághoz aljegyzővé, Aschenbrier István neveztetett ki. * Áthelyezés. A m. kir. honvédelmi miniszter Csics Ödönt, a ii-ik féldandár ungvári 3-ik és Pazar István, munkácsi 2-ik zászlóaljának segédtisztjeit kölcsönösen és hason minőségben áthelyezte. régi közmondást: Nézd meg az anyát vedd el a lányát 1 Hogy kivételek is vannak a szabály alól, az csak a szabály általánosságának bizonyitéka. A francia — mint a nők irányában fölötte udvarias nemzet — megenged ugyan egyetlen egy kivételt ezen nagyszabály alól, és azt mondja : Csak egy rósz anyós van a világon t. i. a magunké I a mi azonban túlzás ! De túlzás ama másik nézet is, mely szerint csak háromféle anyós volna; t. i. rósz, rosszabb és legrosszabb ! S végre nem áll ama harmadik nézet sem, mely azt tartja, hogy: Igenis, mindegyik anyós jó, t. i. a másé 1 Hasonlóképen mint az anyós felől, kit a házasélet „szélkakas“-ának lehetne nevezni,megoszlanak a nézetek a férfi és nő közti szükséges, de nem mindenütt fenállható egyenjogúságra nézve is, mely a házi boldogság nélkülözhetlen és legszilár- abb alapja. Ugyanis hol a férj az ur, az asszony pedig a cseléd szerepét játsza, ott tartós boldogságról, nem lehet szó; hasonlóképen ott sem, hol az asszony a divatlapot képviseli, a férj pedig az Igavonót. De végre ott sem, hol a férfi a dajkát fogadja fel, az asszony pedig az Írnok diját szabja meg; és elvégre ott sem és a legkevésbbé sem hol a nő oly egyenlőségre törekszik, mely a természettel ellentmondásban van. „A nyugodt megfontolás“ — mondja egyik publicistánk — „mindig az emberi lények egyenlőtlen voltának megismerésére vezet. Ezen az. egyenlőtlenségen alapszik utóvégre minden magasabb törekvés, a kultúra minden haladása. Minden emberi lét alapja azonban, nem az egyes egyéniségben, hanem a családban rejlik, melyen az emberi nem életképessége alapszik. Bárminek is kell történnie a női nem emelésére vonatkozólag, mindig arra való tekintettel fog kelleni történnie,milyen állást foglal el a nő a családban. szem előtt tartva a két nem különböző állását. El nem vitatható ugyan, hogy nincs a tudománynak és művészetnek oly tere, a melyen a nő, ne
