Ung, 1888. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1888-02-05 / 6. szám
XXVI. ÉVFOLYAM. Dilit var 1888. vasárnap, tebrnár 5 6, SZÁM. Megjalen: MINDEN VASÁRNAP A szerkasztébö?. intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részit illeti. Levelek csak bér- meuieeeu fogadtatnak «I. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal = Petitesek Miksa könyvnyomdája VEGYESTARTALMÜ HETILAP. Előfizetési feltétetek: Egész évre . 4 firt — félévre ..........................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 te'. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ufig kiadóhivatalába CJngvár, Pellaosek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr. Uiigrármeg;ye és az „ungme^yei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények. 72927. sz. A m. kir. pénzügyministeriumcol. I Körrendelet az ország- összes törvényhatóságaihoz. 1 A bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok némely határozatainak módosításáról szóló XLV. t. c. 3 és 4 §§-ainak az ingatlanok értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéséi szerint az 1881. évi XXXIV. t. c. 8. §-ának b., pontjában említett adó- és értékbizonylatok helyett ezentúl oly bizonyítványok szükségesek az illeték kiszabás céljaira, melyekben a földbirtokra, a házbéradó alá tartozó házakra és a kir. kisebb haszonvételekre nézve a törvény 4. §-ánák 1. 2. és 5. pontjaiban meghatározott tisztajövedelem,- a házosztály adó alá tart rzó házakra nézve pedig az idézett törvényszakasz 3. pontjában meghatározott adóösszeg (földtehermentesitési járulékkal együtt) legyen kitüntetve. A törvényhatóság ehez képest utasítsa az ezen bizonylatok kiállítására, hivatott (községi bírákat és jegyzőket, és a rendezett tanácsú városok polgármestereit) városi törvényhatóságoknak az adótelekkönyv vezetésével megbízott hivatal főnökét, hogy a náluk meglevő kataszt. birtakivek, illetve adólajstromok alapján 1888. évi januárhó 1-től kezdve a fentebbiek értelmében állítsák ki az említett bizonylatokat, s egyúttal figyelmeztesse ókét arra, hogy az 1881. évi XXXIV. t. c.-nek egyéb határozmányai s igy a kérdéses bizonylatok kiállítása, illetve beküldése körül netán felmerült mulasztások esetében alkalmazandó 47. § is az uj törvény által érvényükben nincsenek érintve. Ezen felül az uj törvény 16. §-ának rendelkezései által az 1875. évi XXV, t. c. 14. §-ának határozatai úgy a marhalevelek bélyeg kötelezettségére, mint a bélyeg illeték lerovási módjára nézve is lényegesen módosíttattak. Minthogy az 1887. XLV. t. c. már 1888 évi január 1-ső napján lép érvénybe, de a marhalevelek kiállítására használandó bélyeges kincstári űrlapok mintája, azok kezelési módja, valamint érvényességük ideje és a külföldi marhaleveleiknek minő alakban való elfogadhatása a törvény 16. §-ának 3. bekezdésében foglalt határozmányok értelmében általam egyetértőig a föld.- ipar és keresk. ministerrel külön rendelet utján csak később fog megállapit- tatni, ezen §. egyéb intézkedéseinek végrehajtása céljából, egyetértve a föld. ipar. és keresk. minister úrral, egyelőre a következőket rendelem : 1., A törvény életbe lépésének napjától, vagyis 1888. évi január 1-től kezdve nemcsak a lovakról és szarvas marhákról a 16. § első bekezdése értelmében kiállítandó marhalevelek, hanem azok a marhalevelek is bélyegkötelesek, melyek a juhok, kecskék és sertések tulajdon átruházásánál vaSy szállításánál úgy a tisztán belföldi, mint a belföldi és külföldi forgalomban az e tekintetben fennálló törvény vagy rendeletek szerint kiálli- tandók. 1888. évi január 1-től kezdve továbbá meg- azünik azon kedvezmény, hogy a szopós csikó anyjával külön illeték fizetése nélkül egy lóivélra (marhalevélre) jegyezhető, hanem ezen időn túl a szopós csikó után külön 3kr . illeték számítandó. 2., A bólyegköteles marhalevelek kiállítására addig is, mig a fentebb mondottak szerint későbbre hagyott intézkedés meg nem történik, a jelenleg forgalomban lévő bélyeges kincstári ló és marhalevél űrlapokat kell használni. Azok a marhalevelek azonban, melyek juhok, kecskék és sertésekre vonatkoznak, tekintettel a 10—10. drb. szerint meg- | állapított 5 kr. illeték fmérvre, kizárólag az 5 kros! bélyeggel ellátott marhalevél űrlapokon lesznek kiállitandók. 3., Éhez képest az az eljárásos, mely a bélye' ges kincstári ló* és marhalevél űrlapok kezelése! körül az 1875. évi okt. 28-án 54669. szám alatt illetve a f. évi julius 7-én 30104 szám alatt az ország összes törvényhatóságaihoz intézett körrendeltek alapján ez idő szerint követtetik, egyelőre további érvényben marad. 4., Ha a bélyeges kincstári űrlapon kiállított marhalevélbe jegyzett állatok darab száma szerint fizetendő bélyegilleték többet tesz ki, mintáz űrlapra nyomott bél yeg értéke, a fizetendő illeték többlet bélyegjegyekben rovandó le, melyek a marhalevelekre még a kiállítás előtt fe lragasztandók és azok alsó színes része a törvény 16 § a értelmében a kiállítás keltével « a kiállító nevével keresztül írandó. A marhalevelek kiállítására hivatott közegek e törvényes rendelkezések szigorú betartására utasitandók, és különösen figyelmeztetetendök, hogy a bélyeg jegyek használata által pótolandó illetékre nézve elkövetett megrövidítések ezentúl is az 1875. évi XXV. t. cikknek 16 § a értelmében minden darab szarvasmarha és ló, illetőleg minden 10—10 darab sertés, juh és kecske után külön-külön 50 krtól 2 frtig terjedő birsággal, a bélyegjegyek keresztül Írása körüli szabály ellenességek illetve mulasztások pedig az illetéki szabályok 117. §-ának 1. pontja értelmében 1 írttól 50 frtig terjedő birsággal fognak büntettetni. 5., A 4. pontban említett törvényes intézkedésre való tekintettel felhatalmaztam a kir. pénz- ügyigazgatóságokat, hogy oly községekben, melyekben bélyeg árudák nincsenek, a községben lévő postamestereknek, a mennyiben pedig posta nincs, a községekben a község elöljáróság inak indokolt és a kir. adóhivatal utján előterjesztendő kérvénye alapján legfeljebb 30 frt. értékig terjedő bélyeghitelt engedélyezhessenek azon esetben, ha ily kivételes intézkedés a helyi viszonyoknál fogva kellően igazoltnak mutatkozik. Az adóhivatal az engedélyezett hitelnek megfelelőleg készletet a kívánt érték osztályzatú bélyegjegyekből a postamestereknek s illetőleg a község elöljárónak bélyegmentes vétbizonyitvány és az utólagos havi elszámolás kötelezettsége mellett fogja kiszolgáltatni. Utasítom a törvényhatóságot, hogy a marhalevelek bélyeg kötelezettségére nézve, a területéhez tartozó községeknek a fennebbiek értelmében azonnal utasítást adjon, s hogy egyáltalán jelen rendeletem pontos és gyors végrehajtása iránt azonnal kellően intézkedjék. tounaegyletek mröveisé g©. Az élet naponta több s nagyobb követelméay- nyel lép az egyén elé ! A földmives, az iparos, a kézműves, a kereskedő s a szellem munkása egyaránt érzik a kielégítésre várakozó követelmények terhét. Az egyén fokozott munkásságra van utalv a, a társadalmat pedig azon kötelesség terheli, hogy az egyént munkásságában támogassa. Ez a kötelesség- vezérelte a magyar társadalmat, midőn a nemzeti élet magasb fokú működésének előkészítése végett módot keresett, és azt az értékes eszmét ragadta meg, a mely a szellemi erők szabad kifejlését a test erőitől függővé téve látja. A szellemi és testi erők arányos és párhuzamos művelésének szüksége egyike azoknak az eszméknek, a melyek most törnek utat az emberiség jobbjainak szivéhez, hogy az egész emberiség culturalis emelkedésének s jóllétének emeltyűjeként szolgáljanak. Ez az eszme indította a magyar társadalmat is arra, hogy torvényhozásilag intézkedjék a nemzet azon részéről, a mely most készül ki az élet föladatainak megoldására; ez indította arra, hogy a szellemi erők művelése mellett a testi erők egyidejű képzése és fejlesztése iránt nyomatékosan rendelkezzék. A törvényhozás ezen bölcs intézkedése azonban csali lassan fejti ki áldását. Rendelkezései csak hézagosán hajtathatnak végre s mindinkább sürgősnek bizonyul annak szüksége, hogy a társadalom azt az eszmét, a melyet az alapnevelésra elfogadott, más utón is, és erőteljesen terjeszsze 1 Az a reformtörekvés, a melyet ezen eszme alapján társadalmunk kifejt, nem csupán a serdülő nemzedékre terjed ki; kiterjeszkedik ez a nemzettest azon anyagára is, a mely a nevelés előkészítő munkáját már befejezte s már az élet föladatainak megoldásával küzd. A magyar társadalom ezen reformtörekvése intézményeket teremt és tart főn azon egyesületekben, melyek a testgyakorlás áldását — a társadalom alapvető munkájával öszhangban azok számára is biztosítják, kik rendszeres testi nevelésben csak hiányosan, vagy épen nem részesültek ; intézményeket ta.rt főn, melyek stylszerüen folytatják e müvet azoknál', a kiknél a2 már megkezdve lön s a kiknél a fölkelteni célzott szükséglet érzete már kifejlődött és fölerősödött. A testgyakorló egyesületek hazaszerte üdvös föladatot töltenek be; nemcsak saját anyaguk gondozásával, hanem egyidejűleg azzal is, hogy létük > tevékenységük a nevelési célokat erőteljesen támogatja. A társadalom actiója úgy azon ágában, mely I az iskolára fekteti a súlyt, mint azon másik ágában, ; a mely a szabad egyesülés ulján tör ugyanazon I cél felé: egy és ugyanazon actió, más és más J téren kifejtve. Ezen actió egyes mozzanatai a siker érdekében I sürgősen vannak arra utalva, hogy egymással ; teljes, és tiszta összhangban álljanak. A társadalmi actió tervszerűségében ezt az összhangot keresik a hazai testgyakorló egyletek közül azok, a melyek a tornázis rendszere s a tornaegylet elnevezés körül — azon átgondolt, és minden részében teljesen kidolgozott rendszer körül — csoportosulnak, a melynek se- I rétén belül a fejlődő szervezet épen úgy, mint a bér 27. TISZA, s. k. ngvármegye alispánjától.- és Ungvár város erének. Ahoztartás. közhirrététel, illetve a községi elöljárók kellő utasítása végett kia- datik s az „Ung“ helyi lap utján is közé tétetik. Ungvári. 1888. január 31. Az alispán távollétében. . TAB ÓD Y JENŐ, főjegyző.
