Ung, 1888. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1888-01-01 / 1. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, r agrár 1888. vasárnap, január 1. 1. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely » lap irodalmi rés/,ét illeti Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitol jön. Kéziratok riss/.a nem adatnak. Kiadóhivatal; Poiíaoíak Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetéssk ** U# kiadóhivatalába [Ingvar, Pellaessk M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr " VEGYEST A RT ALKU HETILAP. 1 ' üngvíírmegye és sxx „ungmegyei •» áldássá«:! egylet.“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Felhívás előfizetésre, Lapunk betöltötte 25 éves pályafutását, a mai számmal már a 26-ik évbe léptünk.’ E' hosszú idő alatt lapunk Iliig vármegye és Ung- várváres közönségének érdekeit minden ; irányban híven és kitar* t6t>n szolgálta. Az olvasó közönség viszonzásul iparkodott lapunkat íentartani ; anyagi és szellemi támogatását mindenkor készséggel ajánlotta fel, hogy a vidéki sajtónak egyik legrégibb lapját, az „Ungot“, a pártoskodással járó hullámvetések el ne sodorják. Midőn közönségünk e szives figyelmét megköszönjük, egyúttal kikérjük jövőre is becses támogatását, mert e nélkül úgy sem tudnánk feladatunknak megfelelni. Mint eddig, úgy ezután is főtörekvésünk oda fog .irányulni, hogy vármegyénk összes érdekeit képviseljük s e végből felkérjük mindazokat, kik a községi élet menetében tényezők, bogy a nyilvánosság elé tartozó eseményekről tudósításaikat küldjék be lapunknak. A gazda ’Tközonség érdekeli az »uugmegyei gazdasági egylet“ kép- vifteii, s mert lapunkat választotta közlönyéül, egyuttal gondoskodott, hogy a gazdaközönséget érdeklő minden ügy lapunk utján jusson a nagy közönség iudomására. Helyet adunk tehát minden közérdekű felszólalásnak, mely valamely ügy megvilágításira, az eszmék tisztázására befolyással lehet ; de kerülni fogjuk a személyes érdekek tulságba hajló polémiáit. Lapunk szükterjedelméhez mérten tárca rovatunkban szórakoztató .és tanulságos olvasmányokra is helyet engedünk. Az uj évnegyedben tehát felhívjuk ismételten vármegyénk es városunk közönségét lapunk további pártolására. Ungvárt, 1888. január 1-én. FINCICKY MIHÁLY, felelős szerkesztő.. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre .... 4 frt — kr. Félévre .......................2 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 frt — kr. Az előfizetési pénzek az ,,U1TG” kiadóhivatalába. küldendők. Vidéki előfizetések posta- utalvány utján eszközölbetők. A kiadóhivatal iparkodni fog a t. olvasó közönség kívánalmainak pontosan megtelelni. Az „UNG“ minden vasárnap meg log jelenni. oA\on t. előfizetők, kik még múlt évi dijai- kát máig sem küldték be, felbérelnek, hogy hátralékos dijaikat szíveskedjenek lehetőleg mielőbb beküldeni. A kiadóhivatal Az uj év. Minden év első napján ugyanazt tesszük, e mit tettünk egy évvel előbb : íiz uj óvet remény- teljesen üdvözöljük, hogy hozza meg nekünk azt, j mire vágyunk, nyugalmat, jólétet és a szerencsét Ezekben rejlik az emberek vágya a boldogság után, És minden évtől lehangoltad búcsúzunk el, mert ugyanakkor érezzük, hogy a mi elmúlt, soha többé vissza nem tér. Az érzelmek különböző hatása alatt virradunk az uj évre, melyet általános szokás szerint jobb szívvel fogadunk, mint az elmúlt évet, mely talán nem hozta meg nekünk, azt a mit vártunk, a mi után reménykedtünk. Az emberi gyarlóságban rejlik e vágy, mert a jelennel vajmi kevés ember van megelégedve s mindig jobbat remél a meglevőnél. E reménykedések határpontja az uj év. I. napon minden ember visszapillant akaratlanul is a lefolyt év eseményeire s a jót a roszszal egybevetve, figyelmét, valami jobb felé irányítja, mely rá nézve kellemes hatással van az élet sanyarusága között. Az érzelmek e meg-iv.ogujuló változása éven- kint tartja fen- az emberiségben az önbizalmat az élet iránt; ez ad ösztönt a tovább munkálkodásra, mert e nélkül nem volna Lépes elviselni az élet terheit. Helyzetünk olyan, hogy ez érzelmek ma talán még jobban elővesznek mindnyájunkat s aggódó félelemmel nézünk a jövőbe, mert a múlt nem sok •jóban részesített. I)e akármilyen volt az ó év, azért üdvözöljük bizalommal az újat is, “ mivel a jövőbe vetett remény .. sugara „világíthatja meg azon utat, melyen haladnunk• kell az élet . E reménvnyel telve fo . *i *• viszont t, olvasóinknak a Boldog uj é1 Átestünk ezen is: A városi költségvetési vita után ily kifejezéseket hallottunk egyiktől, másiktól, mely kifejezés kissé különös jcÜMjizést ad egyrészt a közadmi- nisztratio vezetéséről, másrészt a t. képviselet tagjainak erélyéről. Az administratio vezetői a tárgyalás folyama alatt megkapták jobbról is balról is a sok figyelmeztetést, hogy itt vagy ott mi kívánni való van még hátra, tehát azokat teljesíteni iparkodjanak, ha nem akarják azt, hogy súlyos mulasztással, vagy hanyagsággal vádoltassanak. A felszólalók majd mindegyike hangsúlyozta, hogy a költségvetéshez a zárszámadásokat is mellékelni kellett volna és a többi. E felszólalás a közgyűlésben elhangzott, ellene senki sem szólott. A kik igy felszólaltak nem vették figyelembe a községi törvény 142, §-át, mely azt rendeli, bogy a községi zárszámadások a tavaszi rendes közgyűlés elé térj esztendők s azokat maga a képviselő testület vizsgálja meg, melyet a számvevőszék vizsgálata előz meg. Az 1886-ik évi zárszámadások még március hóban megvizsgáltattak a számvevőszók által és a képviselő testület a számvevőszók jelentését egyhangúlag elfogadta, tehát a tanácsot felmentette a további felelőség terhe alul. A folyó évi zárszámadást nem mellékelhette a tanács, mert az csak az év végén záratik le. A ki tehát a zárszámadásokat mellékeltetni kivánta és szavazatát a költségvetés elfogadására nézve ettől tette függővé, az nem törvényes okot hozott fel állításának igazolásául. És ebből az lát- -szik, hogy a. képviselő testület különben nagyon is intelligens tagjai a községi törvény ide vonatkozó szakaszait nem igen tanulmányozták. l)e hogy más kérdésekben sem néztek nagyon utána a törvénynek, mint csendes szemlélője a lefolyt vitáknak, a következőkből győződtem meg. A fogyasztásiadó-kezelés kérdésénél a polgár- mestert annyira sarokba szorították, hogy alig volt képes a támadásokra felelni. Számadást kértek tőle a múltra, hogy következtetést vonjanak le abból a jövőre. A mi elmúlt, s a mit három éren át nem bolygattak, abhoz többé szavuk nem lehetett, mert a három éven át tárgyalt köllségvetések illető tételét mindig elfogadták, tehát jogos téren mozgott a polgármester. Egész más tekintet alá esik az 1888-ik évi január 1-től 3 évre kibérelt fogyasz- tásiadó-kezelós. E kérdésnél a polgármester részére kiadott korlátlan meghatalmazást tették keresztbe, mint valami boszorkányseprőt, hegy a titok valahogy ki ne törjön és világgá ne menjen. ' Hát szerintem a képviselőtestület érdemes felszólalói itt sem vették a törvényt alkalmazásba. Mert 1. A községi törvény 123 és 124 §§-ai értelmében „a költségvetésbe a község minden oly- nemű jövedelmei felvétetnek, melyek eddig is a községi célokra fordittattak.“ De 2., a 120 §-szerint „a községi vagyon béjB| beadása rendszerint csak nyilvános árverés utj JB eszközöltethetik.“ Alább utána teszi: „ lul a közárverés sikerre nem vezet vagy a község- érdeke kivételesen- a magánutoni egyezkedést j avail a ná: a vagyon szabad (kézből is kiadható, d e az erre vonatkozó szerződés 1 községre nézve csak a törvényhatóság jóváhagyása után válik k ö t e. I e- i ő V é.“ Mi 'következik ebből ? Hogy a fogyasztási adó 20°io-os pótléka, mely a bérbevétel folytán a város pénztára javára kiköttetik, mint községi jövedelem veendő számba, tehát mint ilyen a község oly vagyonát képezi, mely — nem bérbeadás, — hanem „magánutoni egyezkedés“ utján adatik kezelés alá szerződés mellett, ezen szerződést köteles a meghatalmazott elöljáró a képviselő testületnek bemutatni és jóváhagyás végett a törvényhatóságnak beterjeszteni, mert máskép nincs kötelező ereje. * Vájjon megtörtént-e a fogyasztásiadó-kezelés szerződésének bemutatása ? Nem. A képviselő testület ily szerződést nem látott. A törvényhatósághoz felterjesztendő költségvetés megfelelő tétele hogy fog tehát jóváhagyatni ? Mert ha a törvény világos rendelkezése ellenére jóváhagyja és megerősíti, törvény adta jogát feladja és kiteheti a város közönséget azon kellemetlenségnek, hogy a kezelők mulasztása a bíróság előtt peressé nem tehető, mivel a szerződés nem vált kötelezővé. Hallottam a korlátlan felhatalmazásról is, melyet a polgármester kapott a képviselő testülettől. Á községi törvény fent idézett §-a ily meghatalmazást egyenesen kizár és ha adatott ily meghatalmazás, az eo ipso érvénytelen. Miért ? Azért, mert a község vagyoni viszonyait titokban tartamúéin lehet, nem szabad ; a korlátlan meghatalmazás pedig nem egyóbb, mint egy egyénnek jogot adni arra, hogy tetteiről senkinek se számoljon ; vagy esetleg kitegye személyét olyan támadásoknak, mint a december- 20-iki közgyűlésen is hallható volt. Ennek nem szabad történni, mert ha az elöljáró személye a titokzatosság miatt megtámadtatik, ennek legjobb orvossága ateljes nyilvános s á g. De hát ez a nyilvánosság mellőztetett és pedig mint látható volt, csupa makacsságból, a mi ismét nem helyes ; mert a képviselet joga mégis eminensebb, mint a polgármesteré. Azért tehát végzem azzal a mivel kezdtem, hogy „átestünk ezen is,“ de hozzá tehetjük : ezut- t al nem törvénvesen !
