Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-23 / 43. szám
Hogy minő jót étemény ezen fizetési halasztás azt csak is az tudhatja, a ki felgondolja, hogy mi következett volna ezen szegény családokra, ha ezen halasztás nem engedélyeztetik, mikor a szegény hajléktalanok ingatlana le van fenti kölcsön által kötve, úgy, hogy abból egy részt el nem adhatnak ; ingó vagyonuk pedig hamuvá lett és legkisebb keresetforrása sincs most a szegény föld- míves népnek. KUBOWICH GÁSPÁR, körjegyző. Szüretelési kényszer. Szerednyén és vidékén szüreti határidőül eddig rendesen Lukács napja használtatott, ezt azonban ezidén meteorként meghatározta a járásfőszol- gabirója, még pedig 50 frt, érzékeny büntetéssel a kihágókra. Többen örömmel vettük némely szempontból ezen közhatósági intézkedést ; de a mint megtudtuk, hogy ugyanez a hatóság kivételes engedményekben részesített némelyeket akként, hogy 7 nappal elébb, azaz e hó 17-én szüretelhetnek olyanok, a kiknek hála istennek módjukban van mindenkép segiteni, — eme örömünk nyomban indig- natiová vált, mert hiszen, ha áll az, hogy a kivé" telesek közül, például a püspök Ö Mltóságának bizonyos ok miatt szüretelni kellett már 17-én, úgy neki, mint egyik pontos gazdának, jelen kellene lennie a trágyateritésnél is, már pedig ilyesmi sehogy sem konveniál állásánál fogva. Azóta folyvást esik, majd meglátjuk tehát, merre lettek a kivételesek 24-ike után Mi tagadjuk, hogy a főszolgabíró jogosult volna ma szüreti határnapot meghatározni, mert ezek szerint eltöröltetvén a szőlődézsma, szőlőtermésével kiki szabadon rendelkezhetik. De engem nem a fentebbi intézkedések, illetve érvelések késztettek jelen szerény felszólalásra, hanem az az incidens, hogy tudva azt, miként a külföldön, sőt hazánkban is, Buda, Balaton, Ér- mellék s több más vidéken nem kizárólag egy, hanem szabadon kitűzhető három, négyizben is szüretelnek, mint azt a szőlőfekvés, szőlőfaj magával hozza, különböző határnapon ugyanazon egy vidéken is, — és ezt a különleges szüretelési módot egyik ez idő szerint hires szakférfiúnk, Molnár István, is a legmelegebben ajánlja mindenütt, hol nem dolgoz* nak aszuborokra, — úgy kérdésessé merem tenni: Szerednyén és vidékén célszerű és hasznos lenne e a jövőben, mint ez idén, kizárólagos egy határnapot bármiféle közhatóság ulján is maghatározni és erre az illetőket lekötelezhetni ? — Hogy vélekedik ebben illetékes gazdasági egyesületünk ? A. E. Különfélék. * Uj megyés püspök. A fővárosi napilapok hírei szerint a szatmári püspöki székre a magyar kormány által a római pápához előterjesztett Mész- lényi Gyula, esztergomi apátkanonok, megerősítése már megtörtént s igy kineveztetése rövid idő alatt megtörténik. * Nyugdíjazások. Az itteni 66-ik cs. és kir. gyalogezred tisztikarából, mint halljuk, nyugdíjba mennek Ullman József ezredes, és G o 1 1 alezredes. A derék ezredest, ki oly sokáig lakott városunkban s annyira kedvelt volt a polgári körökben, ösz;ntén sajnáljuk, hogy megvállik szolgálatától és itt hagyja városunkat. * Intelligens egyének mellékfoglalkozást kapnak, mely naponta 2—3 frt jövedelmet hajthat és egész müveit bármily állású egyének is elvállalhatják e foglalkozást, mely nem kereskedelmi cikkek kolportálásából, hanem hazafias és politikai természetű, igen érdekes müveknek (általunk közlendő) könnyű módon való terjesztéséből áll. Bővebb értesítést ad: Noszlopy E. Budapest IV. lövész-utca 5. * üngvár város ipariskolai bizottsága f. hó 16-án tartott ülésében következőképen alakult meg: elnökké Zoltsák János, alelnökké Hevesi Mihály, jegyzővé Le- vandovszky István, pénztárossá Dolobács Pál, gondnokká Erdős László választattak. Tagok a következők : Bérezik István,|Blanár Mihály, Galambosy Ferencz, Hampel János, Kovács János, Laudon Sándor, Orosz András, Pásztor Ferencz, Peltsárszky Béla, Timkó László, Tom- ’ sios György, Villiger Jakab. Az ipariskolához kinevezett 1 tanítók már szintén megtartották -első tanácskozmá- ' nyukat s következőképen szervezkedtek ; igazgató tanító Lewandowszky István, tanitótestületi jegyző Ober- le János, ipariskolai bizottságba képviselőnek Laudon Sándor, választattak. Az előkészületi A, osztály vezetésével Laky József, B. osztályra Wladimir János, 0. osztályra Laudon Sándor, az I. osztályra Lewandowszky István, a II. osztály vezetésével és a rajz tanításával Oberle János bízatott meg. Azon iparosok, kik tanon ozaikat f. hó 25-ig be nem Íratják, pénzbírsággal suj- tatnak. — A tanórák kedden és szombaton 6—8-ig és vasárnap 1—3-ig tartatnak. Az előadás e hó 25-én veszi kezdetét. * A megyei bizottság’tagjai közöl Rónay Antal ungvári II. választó kerületi tagságáról önként lemondván, a törvényhatósági bizottság f. évi november h . n-ére tűzte ki a választást, melynek foganatosítására Mislinszky József biz. tag küldetett ki. * Az ungvári fiatalság, f. évi octóber hó 31-én este l/a8. órakor szokó nkénti társas összejövetelt rendez. * A szüret. hegyeken e hét folytán leszüreteltek . r alig van hátra egy két szőlő. Az eredmény nagyon csekély, minőségre pe dig a legrosszabb, mert egész héten folytonosan esett. A régi jó szüreti örömek helyett a csendes, zajtalan szüretelést láttuk. * A szereduyei szüret ma veszi kezdetét sokkal kedvezőbb időjárás mellett, mint az ungvári, de ép oly kilátással, mert a jég itt is elverte a termés legnagyobb részét. * Időjárásunk. A lefolyt héten az eső majd mindennap esett, de közbe leesett az első hó is, az ároki hegy teteje két napon át fehérlett a hótól. Az uj hold negyedében hűvös északi szél után kitisztult az ég valahára. * A felszabaditási-dij. Az iparostanulók felszaba. ditása alkalmából fizetendő dij sok nézeteltérésre vezetett az ipartestület körében. E kérdés végre megoldatott. Az iparügyminisztérium ugyanis a miskolezi ipartestület egy felirata folytán rendeletileg kimondotta, hogy minden felszabadulandó tanoncz után — a szabaduló bizonyítványért — 3 frt dijat szedhet az ipartársulat. Ugyanezen rendelet azt is kimondja, hogy az uj inasért beszegődési-dij ezimén 1 frt fizetendő. * Gyásiliir. P i s z k o r M i h á 1 y, a 66 ik gya- ■ logezred I. osztályú századosa, e hó 17.-én 4I éves korában Virjen Horvátországban, elhalt. * Gyászhir. Leövey Sándor m. k. miniszteri ősz tálytanácsos és neje, szül. Pásztélyi Antonia mély fájdalommal tudatják, hogy egyetlen gyermekük : Leövey Margit 3 heti súlyos szenvedés után f. évi október hó 19 én, esti 7V* órakor, élte 7. évében elhunyt. A boldogult hült tetemei a püspöki lakból f. hó 21-én d. u. 3 órakor, a g. kath. egyház szertartása szerint beszen- taltetvén, a családi sírboltban leendő elhelyezésig ideiglenesen a helybeli székesegyházi sírboltban tétettek le. Áldás és béke lengjen ártatlan hamvai fölött I * Öngyilkos vasúti hivatalnok. Farkas, előbb Wolf Béla, Wolf György szerednyei körjegyző fivére, oszodái, liptómegyei születésű, 44 éves magyar állam vasúti igazgatósági hivatalnok, e hó 19-én délután 5 órakor a Külső-kerepesi-uton, a vasúti nyugdij intézeti 1. sz. ház III. em. 28. ajtó a. lakásán revolverrel szivén lőtte magát és szörnyet halt, , A boldogtalan hosszabb idő óta szenvedett szívbajban, mely az utóbbbi időkben annyira elöfogta, hogy három hét óta az ágyat kellett őriznie. Valószínűleg e miatt való -elkeseredése űzte a halálba is. Levelet, vagy egyéb iratot nem hagyott hátra. • Farkast neje szül. Füzesséry Emma asszony s fogadott fia gyászolja. * A kilencedik paragrafus. Október i-én lejárt a : 3 év, melyben a kézműves-kvalifikáció kimutatására nézve a törvény kivételes határozatai érvényben • voltak. Eddig ugyanis valamely képesítéshez kötött . mesterség önálló üzésének bejelentésekor csak azt kellett a hatóság előtt igazolni, hogy a bejelentő vala. mely szakbavágó műhelyben vagy gyárakban két évig foglalkozott. Október 1. óta azonban ily esetben a tanoncbizonyitványt is elő kell mutatni. Nem szükséges e két igazolásmód közti roppant különbségre figyelmeztetnünk. A két évi műhelyben foglalkozást nem volt nehéz akár „szívességből“ kiállított bizonyitványnyal igazolni, kivált oly hatóságok előtt, melyek a dolgot nem szeretik komolyan venni 'és nem követelik a munkakönyvvel való bizonyítást. De mivel a tanoncfölszabaditás csupán az ipartestület vagy ahol ilyen nem létezik, az iparhatóság közbenjöt tével történhetik, a tanonezbizonyitványt nam lehet egy pár malaczért megszerezui. így tehát fontos az iparosokra nézve, hogy az ipartörvény kilen- czedik paragrafusa október 1 én hatályon kívül épett és mi is figyelmeztetjük őket e helyen arra, hogy használják fel a törvény által biztosított védelmet a kon*árkodás és szédelgés kiirtására. * Kilehel száz éves ? A bécsi közegészségiügyi kongresszuson dr. Corradi orvos igen érdekes előadást tartotf a hosszú életkorról. Többi közt a következőket mondta : „Jól és sokáig élni, ez az egész világ kívánsága, ez acélja a közegészségnek- Keresik a vénülés elleni szert és ifjú szeretne maradni mindenki. Flourens szerint az ember 20 éves koráig nő, a ló 5, a kutya 2 éves koráig. Ez a szám öttel sokszorozva adja a rendes életkort. Az ember rendes életkora tehát loo év. A legidősebb ember, kinek hiteles korát tudták, Jenkins Henrik volt, a ki 157 évig élt. Ez egybevág Haller elméletével, mely szerint a növekedés idejének nyolcszorosa szabja meg az emberi életkor legvégsőbb határát. Ezer egyén közül 40 haladja túl a 70 éves kort. Száz évesek számára nincs tipus, azaz nem mondható, hogy milyen alkatúnak kell lennie az embernek, hogy száz évessé legyen. Kövér, vézna erős, gyenge, dohányzó, gazdag és szegény egyaránt lehet száz évessé. — Különös, hogy az ily magas kort elért egyének kétharmad része nő. — Olaszországban 1881-ben 380 száz ember közt volt 247 nő és csak 133 férfi, dacára annak, hogy a lakosság közt a férfiak vannak túlsúlyban. Azt nem bizonyíthatni be, hogy a vegetáriusok érnek el nagyobb kort, mert a legtöbb száz éves hússal is táplálkozik. Természetes, sokat tesz célszerű nevelés és életmód, testedzés, úszás, tornázás I“ Corradi értekezését a kongresszuson jelen volt tudósok zajosan megél- , jenezték. (x) A helybeli gyógyszerész urak s nevezetesen, Hoffmann Béla, Bene Lajos és Lám Sándor a fel- . tűnő gyógy hatás és az ebből kifolyó kérdezősködés miatt indíttatva lettek az oly rövid idő alatt annyim . híressé vállt Meissner gyógyszerész-féle tyúkszem- tapaszt meghozatni, s raktáron j tartani, mire tisztelt olvasó közöségünk ezúttal figyelmeztetik. * Nyilvános nyugtázás. A dohóruszkai tüzká* rosultak javára a városi hatóság által eszközlött gyűjtés folytán adakoztak: Jovánovics János 70 krt, Korláth Gyuláné 1 ft,Haraszty Auguszia, 30 kt, N. N. 30 krt, Dr. Herz Mór 50 krt, Hoffmann Béla 1 ft, Okolicsni János 20 krt, Peltsárszky Adolfné 20 krt, N. N. 20 krt, N. N. 40 krt, Bradács GyuD r ft, Grosz Abrahám 20 krt, Dr. Ferderber Vilmos 50 krt, Weinberger Albert 2 ft, Krön Haim 1 frt Seidler L. 1 ft, Hirtenstein József 1 ft1 Herz Ber- nát 20 krt, Peltsárszky Béla 20 krt, Schwarz 20 krt, Schuh Miksa 20 krt, Schaffer Majer 10 krt, . Jakobovits 10 krt, Samunovits 20 krt, Guttmann . Leopold 10 krt, Tüchler H. 20 krt, Fried Salamon 10 krt, NimbergtrMór 10 krt, Klein Ignác 20 krt, Schulman Jakab 20 krt, Zips2er Mór 20 krt, Gott- ( lieb M. 20 kr, Rosenbaum Majer 20 krt, Grünwald , Gyula 20 krt N. N. 50 krt, Philiphovits H. 1 frt, . Fendrich E. 30 krt, Roth P. 20 krt, Schlanger Emánuel krt, Holländer Adolf 20 krt, Mittelman Herman 20 krt, Guttman Salamon 25 krt, Pólányi , J. 40 krt, Dr. Brujman Vilmos 1 frt, Krausz A. 40 krt, Hegyi György 40 krt, Tüchler Salamon 30 krt, olvashatatlan név lo krt. Összesen : 19 frt 35 krt. (Folytatjuk.) NyilatkozatDr. Turner Ferenc körorvos, ki azt tartja magáról, hogy ide s tova 50 éve forgatja az irói pennát, írván egyről másról, közbe satyrikus lapot is szerkesztvén, hébe-korba hozzá nyúl még most is ama tollhoz, mely meglehetősen berozsdált kezei között. így e lapokba is beküldött egy „utazási karcolatot“, melynek bevezetését közé is tettük. A „karcolat“ második részében már nem láttam karcolatot, hanem egy jókora bunkós botot, melyikei a nemzet egy kitűnő, a külföld által is bámult lángeszű költőjét, bunkózza le, midőn ezeket Írja róla : „Első István király szobra itt bár nem valami nagyszerű, de izlésteljes, Egervárosa e tekintetben túl tettBuda-Pesten. Budapest a többi közt egy csiszolatlan szájú költőnek is állíttatott szobrot* olyannak, a ki nem restelte 1848-ban már március 16-án egy ódájával sérteni akarni a jóságos I. Ferdinándunkat, de hagyján ezt, Budapest egy
