Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-23 / 43. szám
XXV. ÉVFOLYAM. I ngvar 1887. vasárnap, október 23. 43. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztfihöz intézondő minden közlemény, mely a. lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollac8ek Miksa könyvnyomdája VEGYEST A RT ALMU HETILAP. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre ......................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába üngvár, Pollaesek | M. könyvnyomdájába küldendők 1 Nyilttér soronként 20 kr j BBBBBaHHB BOB «hmm ii jini" wwnr r r—rrnn Ungvármegye és az „ungmegyei «;aZciasági egylet.“ hivatalos közlönye.--------- — - --— - — — -— - -• •«— —.— Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Az iparostanonc oktatás. — Második közlemény. — Ha igazságosak akarunk lenni, ki kell mondanunk, hogy iparosaink nem nagyon bánják a ta- noncok oktatására egyesek részéről tett figyelmeztetéseket ; még a törvény fenyegetésével se sokat gondolnak, holott tudják, vagy tudniok kell, hogy az oly mester, ki tanoncát nem küldi az iskolába, pénzbírsággal is kényszeríthető arra. E csökönös magatartásnak erkölcsi hátránya van magára a tanoncra, mert a mester példája nem igen buzdítja őt az iskola iránti hajlamra és ha önmagában érezne is kedvet, hajlamot, elöli benne a tudás utáni vágyat a mester parancsszava, vagy tiltakozása. Már elmondtuk, hogy mivel védekeznek iparosaink, ha a tanoncok iskolába küldéséről van szó ; de e védekezésnek nincs semmi alapja, meri a beosztott óra rendszerint kétszer egy héten kell a tanoncokat kót-kót óráig nélkülözniük, és vasárnap, a mikor a tanoncnak különben is szabad ideje van, tehát a mester nélkülözheti tanoncát. Ha nagyon utána járnánk, hogy kedden és szombaton 6—8-ig a tanonc minő nagy mulasztást köret el azalatt, mig elmegy az iskolába tanulni, bizony alig találhatnánk rá megfelelő okot, mert vannak ugyan kivételes munkaidők, a mikor szüksége lehet a gazdának, mesternek minden munkás kézre, de ezek oly ritkán fordulhatnak elő, hogy szóba sem jöhetnek. Sokkal inkább hozhatjuk fel panaszkópen a mesterek ellen azt a kényelmességet, melyet iparuk üzósénól mutatnak. A kényelem utáni vágy az emberi természet gyarlósága, mert a kényelmet csak a boldog jólét adhatja meg, a mi után minden ember vágyakozhatik ugyan, de az, a kit a sors jóléttel, megfelelő vagyonnal el nem látott, annál a kényelmes élet utáni vágy oly gyarlóság, mely őt az élet különböző nyomása alatt megsemmisíti, elüti attól is, a mit nagy nehezen, fáradsággal egybe gyűjtött maga és családja számára. A kényelem a mi iparosainknál, a szó szoros értelmében véve, alig szemlélhető, mert egyikök sincs azon vagyoni helyzetben, hogy a társadalom ezen irigylendő állapotával dicsekedhetnék. De minden fogalom relativ. Egyiknek ez, másiknak amaz lehet kényelem. A mi társadalmi helyzetünkben se jólétről, se kényelemről nem szólhatunk, mert ilyet városunkban nem találunk, a mi netalán mutatja magát, az csak félrevezetése a valóságnak. Nem is azt a jólétet, azt a kényelmességet értjük mi, a hol a vagyon, a családi boldogság hozza meg a családok állandó örömét, ámbár azt sem állítjuk, hogy a szegénységnek nem volna meg a maga boldog kényelmessége, hanem értjük a mi ungvári iparosainknak azt a megmagyarázhatatlan szokását, hogy mihelyt többre becsüli iparánál a szorgalommal és fáradsággal egybegyüjtött vagyonkáját, azontúl már nem iparának, hanem vagyonának szenteli legfőbb gondját és figyelmét. Szóval elkezd gazdálkodni. Ez a gazdálkodás tart addig, a mig az illető vagyonkáját, iparának teljes mellőzésével, legtöbb esetben abba hagyásával, egészen el nem gazdálkodj a. A kényelmesség pedig ott kezdődik, a mikor az iparos megszerzett vagyonkájának munkálását célba véve, lemond szokott napi teendőiről. Ipari foglalkozását mindig gyérebben folytatja, mert hol a mezőre, hol a szőlőbe kell mennie. E mezei munkához természetesen igénybe veszi a tanoncot is, mert a mezőre, hegyre csak nem fogja maga vinni a szükségeseket. Itt megint meg kell jegyeznünk, hogy a mi csudálatos politikai s társadalmi viszonyaink közt nem feltűnő dolog az sem, ha iparos vagy nem iparos, magának ingatlant szerezve, annak műveléséi különös gond alá veszi ; de feltűnő nálunk az, hogy a mi iparosaink csekély ingatlan vagyon megszerzése után elhanyagolják iparukat s neki adják magukat a szőlő és földmivelésnek, ezzel pedig az ipar nemes hivatását eltolják maguktól. Mire viszi ez iparosainkat ? A kényelmesség felé, melynek vége, a mező gazdasággal ily csekély mérvben való foglalkozás után, teljes tönkre jutás, elszegényedés. Az"iparral kellene tehát behatóbban foglalkoz- niok, mert bár mit beszéljenek az ipar hanyatlásáról, a szorgalmas iparos mindig és minden körülmények közt megtalálja a maga munkáját s annak illendő bérét. De nemcsak az bántja iparosainkat, hogy nagy a concurrentia, hogy a szabadipar elnyomja a jó igyekezetét s lassan észre veszik, hogy nem tudnak megélni iparukból; sokkal fontosabb náluk azon álláspont, melyre a politikai életben elhelyezkednek. Mikor ipartársulati ügyekről van szó, a gyülekezést i nem tartják oly szükségesnek, mintha országos képviselői választások forognak szóban. Egy választás egészen kihozza őket sodrukból; irányt akarnak adni a közvéleménynek, de a közvélemény erősebb mint az ö kívánságuk s e miatt megindul a harc, mely hetekig eltart. Felizgatják a kedélyeket, ez alatt csökken a munka kedv, nagyobb ez elvesztegetett munkanapok száma és kevesebb az anyagi haszon a netalán elért politikai sikernél. Ezek mind visszás állapotok. Az iparos is gyakorolhatja politikai jogait, a nélkül, hogy különösen kellene magát, munka körét a politikáért feláldozni. Ilyen dolgokban legjobb politika az, ha kitérünk a szenvedélyek zaja elől. Egybe foglalva tehát az elmondottakat, vegyék iparosaink egy kissé jobban lelkűkre tanoneaik oktatását és ne ellenkezzenek azon jó akarattal, melyet a kormány, a hatóság és egyesek buzgalma érdekükben kifejt, mert csak úgy mutathat fel eredményt ez ügyben a tanitóikar, ha a mesterek maguk a legszigorúbb felügyeletet gyakorolják. Az ungvári választó kerület, okt. 19. (A kép- viselöház bíráló bizottságaiból.) A képviselöház hetedik bíráló bizottsága ma délután 4 órakor vette tárgyalás alá a Kende Mihály országgyűlési képviselő megválasztása ellen beadott kérvényt. A bíráló bizottság következőkép alakult meg: elnök Szomjas József, tagok : Szlávy Olivér, Münnich Aurél, Zay Adolf, Olay Lajos, Koczkár Zsigmond, Papanek Lajos. A választást védi dr. Nagy Dezső budapesti ügyvéd ; a kérvényt védi Dr. Ferderber Vilmos ungvári ügyvéd. A múlt ülés jegyzőkönyve zárt ülésben felolvastatván, a nyílt ülésben legelőször is a dr. Grűnn Sándor és társai ungvári választók által Kende Mihály megválasztása ellen beadott kérvény fel- olvastalott. A kérvényezők az állítják, hogy Kende Mihály szabadéivüpárti jelölt csak azért kapott hatvan szavazatnyi többséget, dr. Iváncsy László szintén szabadelvüpárti jelölt ellenében, mert a központi választmány nem teljesítette híven kötelességét; az Iváncsy-párti választók megakadályoztattak joguk gyakorlatában, a hivatalnokok visszaéltek hatalmukkal a Kende-párt érdekében, mely párt vesztegetéseket is követett el és azonkívül elhalt és távollevő választók helyett mások szavaztak Kende Mihályra. Kende Péter alispán különösen sok jogtalanságot követett el Kende Mihály érdekében. Alaki szempontból a kérvény ellen kifogás nem emeltetett. Fölolvastatott ezután a választást védő dr. Nagy Dezső ügyvédnek előzetes nyilatkozata, mely a kérvény egyes pontjaira külön-külön reflec- tál s ezek cáfolatára több mellékletet csatol. Ezután Dr. Ferderber Vilmos a kérvényezők képviselője röviden ajánlotta a kérvényt a bíráló bizottság figyelmébe ; recapitulálta annak tartalmát és kérte, hogy a választást a házszabályok 67-ik és 71-ik paragraphusai értelmében semmisítse meg és rendelje el a vizsgálatot. Dr. Nagy Dezső a választást védő ügyvéd egyenként cáfolta a kérvény támadásait. Megjegyezte, hogy a kérvény csak 101 frtnyi vesztegetést igyekszik bebizonyítani, pedig egy választásnál a törvényes költségek is rendesen sokkal többre rúgnak. Iváncsy két nappal a választás előtt lépett fel, Kende pedig három héttel előbb, az utóbbi volt tehát a helyzet ura, nem lehet tehát az ő pártja részéről hivatalos hatalommal való visszaélésről és fenyegetésekről beszélni. Kéri a kérvény elutasítását. Dr. Ferderber Vilmos ügyvéd replicázik Nagy Dezső beszédére. Leírja az ungvári választás lefolyását. Megjegyzi, hogy dr. Iváncsy László nem akart föllépni s csak a választás előtt két nappal sikerült öt rábírni a jelöltség elfogadására, miután a Kendecsaláddal a választók ellen szavaztak. Megjegyzi továbbá, hogy a vesztegetést nem az összeg nagysága határozza meg, hanem maga a vesztegetés ténye s ennek bebizonyítására elég az a 101 frt is. Dr. Nagy Dezső rövid felszólalása után Zay Adolf bíráló bizottsági tag föl világositást kér a kérvényezők képviselőjétől a hlubokai választók állítólagos megvesztegetése iránt, melyre nézve Dr. Ferderber Vilmos ügyvéd fentartja a kérvény állításait. Ezután a bíráló bizottság zárt ülésben tanácskozván, hosszú szünet múlva esti 7 órakor Szomjas József elnök azt a határozatot hirdette ki, hogy a bizottság a választás megsemmisítésére vagy a vizsgálat elrendelésére mi okot sem látott fenfo- rogni, ennélfogva Kende Mihályt igazolt képviselőnek jelenti ki. (Nemzet.) Nyilvános köszönet. Dobóruszka község lakosai a szász-meiningeni földhitelintézetnek földbirtok vételárába törlesztéséi kamat címén ez év őszén I800 frtot tartoztak volna, küldeni de mivel a lakosok fele tüzkáro- sult, a törlesztés fele után nevezett intézet minden kamat nélkül egy évig várakozási időt engedélyezett, mig t, i. a szegény károsultak az uj aratás hasznát bevehetik. A magyar földhitelintézetnek is régebbi birtokvásárlás folytán 708 frtot tartoztak küldeni s ez intézet alapszabályai fél évnél hosszabb fizetési halasztást nem engedélyezhetvén, kamat 'mellett azt engedélyezni kegyes volt, mely év után újabb félévi halasztásra is reményt nyújtott. Fogadja e nemes tettéért ezen két intézet a szegény tüzkárosultak hálás köszönetét.
