Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1887-10-09 / 41. szám

Boszniában és Hercegovinában fennálló biróságok és hatóságok által kiállított "s a magyar korona országaiban használandó okiratok hitelesítésére nézve a következők rendeltetnek : I. cikk. A boszniai és hercegovinál bíróságoktól peres vagy peren- kivüli polgári ügyekben, valamint bűnügyekben, kiállított okiratok, ha hivatalos pecséttel ellátva, s a mennyiben a járáshivatalok seriátbirósági ki adványait tartalmazzák, — azonfelül még a járáshivatal főnöke vagy helyettese által Is láttamozva vannak, további hitelesítést nem igényelnek.

II. cikk. A boszniai és hercegovinál kormány a kerületi és járási hivatalok, továbbá úgy a katonai posta — és távirdai igazgatóság, a Boszniában és Hercegovinában fennálló katonai posta és távirdai hivatalok, továbbá úgy a katonai kezelés alatt álló, mint a boszniai és hercegovinál egyéb államvasutak igazgatóságai, az ottani hadcsapatok és hadkiegészítő járások parancsnokságai, a boszniai és hercegovinál országos csendőrségi parancsnokság, az ottani adófelügyelőségnek és a szera- jevói városi kormány biztosság által saját hatáskörükben kiállított okiratoknak további hitelesítése nem szükséges, ha az illető hivatal hivatalos pecsétjével vannak ellátva. A járáshivatalok azon kiadványainak azonban, melyek ezen hivatalok adóügyi vagy más külön közigazgatási hatáskörében a járáshivatalnak erre utasitásszerüleg hivatott saját közegeitől állíttatnak ki, ezen felül még a járásfőnök (járásvezető) vagy helyettese állal láttamoztatni kell. A serajevói bányakapitányság kiadványai, valamint a boszniai s hercegovinai nyilvános iskolák és tanintézetektől kiállított bizonyítványok, hitelesítést szintén nem igényelnek. Oly közhivatalok és nyilvános közegek okirataihoz, melyek a fentebb elősorolt hatóságoknak alá vannak rendelve, az illető felettes hatóság hitelesítése szükséges.

III, cikk. A boszniai és hercegovinai bíróságoknak magán okmányokra vezetett hitelesítési záradéka, tovább hitelesítést nem igényel. Egyúttal köztudomásra hozatik, hogy a fennebb említett megállapodás értelmében viszont a cs. és kir. közös minisztérium is intézkedett az iránt, hogy Boszniában és Hercegovinában fennálló bírói és közigazgatási hatóságok az A j. alatt mellékelt jegyzékben felsorolt magyarországi biróságok, hatóságok, hivatalok, tiszti közegek és intézetek által kiállított s hivatalos pecséttel ellátott okiratok hitelesítését vagy felülhitelesítését ne követeljék. Budapesten, 1887. május hó 18-án. Tisza Kálmán s. k.

A.) Jegyzéke azon magyarorsz' gi bírói s közigazgatási hatóságoknak, közhivataloknak, tiszti közegeknek és intézeteknek, melyeknek hivatalos pecséttel eliátott kiadványai a m. kir. kormány s a cs. és kir. közös minisztérium közt létrejött megállapodásnál fogva, Bosznia és Hercegovinában való használatra külön ne n hitelesitendők.

A.) A m. kir. miniszterelnökség alatt álló hatóság: a fővárosi közmunkák tanácsa. B.) A m. kir. belügyminisztérium alatt álló hatóságok, tiszti közegek és hivatalok: 1.) a fiumei kir. kormányzóság, 2.) a vármegyei és városi főispánok, mint a köziga •- gatási bizottságok főnökei. 3.) az alispáni hivatalok, 4.) a polgármesteri hivatalok a szab. kir. és törvényhatóságok joggal felruházott váró sokban, 5.) Fiume városa s kerülete polgár- mesteri hivatala, b.) az árvaszékek, 7.) a járási fő- < szolgabirói hivatalok, 8.) a rendezett tanácsú vá- - rosok, 9.) a kis és nagyközségek elöljáróságai, de i az ezek által kiállított okiratok csak akkor fogadtatnak el, hitelesítés nélkül, ha az illetékes szolga- birák által látamozvák, 10.) az anyakönyvek veze '■ tésével megbízott egyházi hatóságok és közegek, 11.) a rendőri hatóságok és pedig: a.) a budapesti m. kir. áilamrendőrség főkapitányi hivatala, b.) a szab. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri főkaj lányi hivatalok, 12.) az összes m. kir csendőrparancsnokságok, 13. magánjellegű okmányok, melyek az (ezen jegyzékben

B. 1—9 és 11 s 12. sz. alatt felsorolt közigazgatási hatóságok alatt álló valamely intézet részéről állíttatnak ki, akkor nem hitelesitendők, ha az illetékes felsőbb közigazgatási hatóság láttamozásával vannak ellátva.

C. )Am. kir. vallás és közoktatás- ügyi minisztérium alatt álló hatóságok, hivatalok: 1.) valamennyi egyházmegyei hatóságok, 2.) a tudományos egyete mek rectorai s igazgatói. 3.) a József műegyetem rectora, 4.) a jogi akadémiák igazgatói, 5. a tankerületi főigazgatók, 6.) a tanfelügyelők, 7.) a múzeumok és könyvtárak orsz. tőfelügyelője. 8.) a siketnémák és vakok intézeteinek igazgatói, 9.) a bábatanodák igazgatói, 10.) az országos mintarajz- tanoda igazgatója, 11.) az iparművészeti iskola igazgatója, 12.) a zeneakadémia igazgatója, 13.) a színi képezde igazgat ja, I4.) a rabbi seminárium igazgatója, s I5.) a középipariskolák igazgatói.

D. ) Am. kir. igazságügyi ministórium alatt álló hatóságok, hivatalok s közegek: i.)az összes m. kir.

biróságok, 2.) az összes m. kir. ügyészségek, 3.) a telekkönyvi hivatalok, 4.) a kir. körjegyzők, 5.) a bírósági végrehajtók, s 6.) a kir. biróságok vagy kir. körjegyzők által hitelesített magán okiratok felülhitelesítése szintén nem szükséges.

E. ) a m. kir p ínzügyiministerium alatt álló 1 hatóságok, hivatalok és tiszti közegek, 1., A m.|l

kir. pénzügyi közigazgatási bíróság Budapesten,

2., a m. kir. pénzügyi igazgatóságok, 3., a m. kir. illetékszabási hivatalok, 4., a m. kir. adófelügyelők,

5., a m. kir központi állampénztár Budapesten, (Budán) 6., a m. kir. állampénztár Zágrábban, 7., a m. kir. állampénztár Budapesten (Pesten), 8., az összes m. kir. adóhivatalok, (fogyasztási adóhivatalok), 9., a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság Budapesten, 10., a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság Zágrábban, 11., a m. kir. kincstári ügyész ségek, 12., a pénzügyi illetőleg vám- és adóőri biztosok, 13., a Selmecbányái bányászati és erdészeti akadémia, 14., a Selmecbányái és felsőbányái bányász iskolák, 15., a határvám hivatalok, 16., a

i föfémjelző és beváltó hivatal Budapesten, 17.) a

> dohányjövedéki központi igazgatóság, 18., a do> hánybeváltási felügyelőségek, 19., A dohánybeváltó : hivatalok, 20., a dohánygyári igazgatóságok, 21.,

• a lotto igazgatóság Budapesten, 22., a temesvári és nagyszebeni lotto hivatalok, 23., a só hivatalok,

• 24., az állami jószágigazgatóságok, 25., a seimec- ■ bányai és nagybányai bánya igazgatóságok, 26., a : bányahivatalok, 27., a kohóhivatalok, 28., a kohó

• és kémdehivatalok, 29., körmöcbányai pénzverőhi- i vatal 30., a nagybányai vegyelemezőhivatal, 31.,

az abrudbányai és zalathnai fémbeváltási hivata- i lók, 32., a központi vasmű iga igatóság Budapesten,

: 33., a vasgyárak, 34., az államnyomda, 35., a te- : lekzeti igazgatóságok, 56., a telekzeti felmérési és 1 helyszinelési felügyelőségek, 37, a háromszögméreti , számitó hivatal.

F., A m. kir. földmivelés- ipar- és , kereskedelemügyi mi nisterium alatt : álló hatóságok, hivatalok és tiszti | közegek, 1., m. kir. erdőigazgatóságok, 2., am.

: kir. főerdőhivatalok, 3., a m. kir. erdőhivatalok,

4., a m. kir. erdőfelügyelöségek, 5., a ménes intézetek parancsnokai és gazdasági igazgatói, 6., az állami méntelepek parancsnokai, 7.. a m. kir. állat- orvosi tanintézet, 8., a m. kir. vesztegintézetek felügyelősége, 9., a m. kir. vesztegintézetek, 10., a m. kir. állami bikanevelő telepfelügyelősége, 11., a gazdásági akadémia igazgatósága, 12., a gazdasági tanintézetek igazgatóságai, 13., a m. kir. föld- mives iskolák, I4., a m. kir. vincellér képezdék,

15., az országos borászati kormány biztosság. 16., az országos selyemtenyésztési felügyelőség, 17., a m. kir. zálogház igazgatósága, 18., az állami köz- ' ponti mértékhitelesitési bizottság, 19., a m. kir.j tengerészeti hatóság, 20.. a m. kir. szabadalmi levéltár, 21., a m. kir. "bányakapitányságok, 22., a m. kir. bányabiztosságok, 23., a m. kir. földtani intézet.

G.) Am. kir. honvédelmi ministe- rium alatt álló hatóságok. 1., am. kir. honvéd főparancsnokság, 2., a m. kir. honvéd-kerületi parancsnokságok^., a m. kir. honvéd főtörvényszék, 4., a m. kir. honvéd-kerületi hadbiróságok.

A másolat hiteléül: BATTAY s. k. főigazgató

3715 sz- T

k j# 1887. Uugrarmegye alispan|atol.

A vármegyei árvaszéknek, Ungvárváros polgár- mesterének és a főszolgabiráknak.

A magyarországi, valamint a boszniai és her- , cegovinai biróságok, hatóságok, hivatalok s intézetek által kiállitott okiratok kölcsönös hitelesítése iránt a magyar királyi kormány és a cs. kir. közös 1 minisztérium közt létrejöttt megállapodás követ- I keztében kibocsátott s a „Budapesti Közlönyének ■ sa „Rendeletek Tárá“-nak is közzététel végett meg- j küldött rendeletet s az ahoz tartozó jegyzék másolatát a nmgu m. kir. Belügyministeriumnak f. hó 7-én 34689. sz. a. kelt körrendeleté folytán címnek tudó- 1 más és ahoztartás, illetve a községi elöljárók kellő utasitása végett -j, alatt megküldöm.

Ezen rendelet s a hozzátartozó melléklet az , „Ung“ helyilap utján is közzététetik.

Ungvárt, 1887. évi julius hó 20-án.

KENDE PÉTER, alispán.

Az eperjes-ungyár-munkácsi vasút.

Mint már lapunkban jelezve volt e hó 6-ára Láng József budapesti mérnök egy értekezletet hivott egybe Ungvárra, hogy az általa megpendített vasút tervnek propagandát szerezzen, egyszersmind a további teendőkre nézve, az érdekelt vármegyék vidékeinek nagybirtokosait s illetve érdekelt vezér egyéniségeit megnyerje és a terv keresztül vitelének módozatait megvitassa.

Az értekezleten elég számosán voltak jelen. Képviselve volt Sáros megye Péehy Zsigmond alispán, Gilányi József, Feszi Lajos országos képviselő, Kováesy János és Bilek László által; Z e m- plénmegye: Spielenberg József, Bencur Aba, báró Balassa István, Werner Péter budapesti lakosok által; Beregmegye: Merényi János munkácsi polgármester, Günther Ágost jószágigazgató és Papp József uradalmi ügyvéd, Púm József kir. mérnök, Katona Sándor főszolgabíró által; U n gjVármegye főispánja, Kende Péter alispán, Farkas Ferenc mint Ungvárváros tanácsa s képviseletének megbízottja, Petrócy Gellért ügyvéd, mint a gróf Hadik Barkócy Endre hitbizományi uradalom meghatalmazottja, Dr. Iváncsy László, Guttmann Izidor, Grabovszky Román által részint saját személyeikben részint nagyobb uradalmak képviseletében és még számosán az érdekeltek közül.

Az értekezlet Petrócy Gellértet tisztelvén meg az elnökséggel, hosszabb eszme csere után az értekezlet következő megállapodásra jutott:

1., A tervezett vasút létesítését az értekezlet kívánatosnak találja s ha létesítésének alap föltételei meg lesznek, a széles vágányu tervet fogadja el.

2., Az előleges munkálatok költségeinek mikénti fedezése céljából egy Petrócy Gellért elnöksége alatti végrehajtó bizottságot nevez ki a fent felsorolt képviselők személyében.

3. Hogy a végrehajtó bizottság az előleges költségek mennyisége és szótvetóse iránt javaslatot készítsen,

E megállapodások egy közhasznú, a felvidék egy nagy részére jótékonyan hatható vasút létesítésének alapfeltételeit képezik, mert pénz nélkül nem lehet ily nagy vállalatot megindítani. De hogy e megállapodásoknak gyakorlati érvénye legyen, kell hogy a végrehajtó bizottság erélyesen fogjon a reáruházott mandátum teljesítéséhez.

A mi megyénk kétségkívül sokat nyerne e vállalat által bármiként vélekedjenek is azok, kik minden nagy és terhes eszmének ellenesei, mert a közforgalom iránya e vasút által Ungvár felé irányítva, városunk ezen közforgalomból anyagi hasznot élvezhetne, a mire nagy szüksége van. A kereskedelem és ipar gyorsabb lüktetésbe jönne • ez által kereskedőink nem volnának a vasút szállítás nehézségeinek annyira rabjai.

Lapunkban már méltányolva volt e vasút némely előnye még pedig a szakértő mérnök fejtegetése által ' Hogy ezen előnyök részletezve még inkább feltűnőbbekké válhatnának, az kétségen felül áll. Mert addig, mig valamely közlekedési vonal rendeltetésének át nem adatik, a közforgalmi tényezőket alig ismerhetjük fel előre; de az alkalom maga után vonja az érdekeltséget s idővel megcáfolja a kétkedőket, a pessimistákat is.

Kívánjunk, hogy az értekezlet megállapodása mielőbb létesüljön !

Különfélék.

* A király uevenapjáu a róm. kath. templomban szent mise volt, melyen az összes katonai, polgári tisztikar és az összes tanulóság tanáraikkal együtt jelen volt. A szeut misét Bugyis András prépost végezte. A mise végén a katonai zenekar az osztrák néphym- uust játszotta.

* Október ö-áu az 1848/#-iki honvéd egylet bajnokai a ceholnyai gk. egyházban az aradi vértanuk emlékére szent misét tartattak, melyen a még élő kevesek voltak jelen csak. A szent misét Valkóvszky Miklós esperes lelkész végezte.

Kinevezés. Both Miklós, a munkácsi kir. alj biró, a beregszászi kir. tszékhez bíróvá lett kinevezve.

Gyászhir. A beregszászi bir. tszék egy munkás tagja, Nizsalószky Endre, bitó e hó 6-án szivszélhüdésben hirtelen elhunyt 63-éves korában.

* A beregszászi szüret e hó 17-én veszi kezdetét.

* A szerednyei szüret. Az ungvári járás főszol- gahirája közhírré teszi, hogy Szerednye városa és vidékéhez tartozó szőlőhegyekben a szüretelés megkezdésének ideje a szolgálatban levő vincellérekre nézve folyó hó 20-ik, az általános szüretelés pedig folyó hó 24-ik napjára határoztatott; a ki e határozatot áthágná, 50 frt-ig terjedhető birsággal fog büntettetni.

* Táncestély. (Reunio.) A szegény iskolaköteles gyermekek felruházó egyesülete, mint biztos kutforrásból halljuk, f. év novemberhó 5-én a Korona nagytermében, Lányi Gyula zenekarának közreműködésével, táncestélyt rendez. Kívánjuk, hogy ezen társulat ,mely több éven át a nyomor enyhítésének oly fényes tanujelét adta, a nemes és a jótékonyság iránt lelkesülő közönség által ez alkalommal is pártolás és támogatásban részesüljön.

* Bereghy Eudre az „Ungvári Közlönyben“ válaszolt a lapunkban megjelent felszólalásra s úgy írja alá magát mint „I. osztályú segéd telekkönyv- vezetö.“ Ez vonatkozással van azon megjegyzésre, melyben másodrendű segédnek volt bemutatva s már a válaszban is aprehensive jegyezte ezt meg.