Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-25 / 39. szám

tagja ezen jegyzéket is névaláírásával ellátni tartozik.

35- §•

Az ujraoltásokról a mellékelt •/. alatti minta szerinti rovatos jegyzék vezetendő, s az minden oltási eljárás befejeztével a bizottság minden tagja által azonnal aláirandó.

36- §•

Ezen rovatos jegyzék 13, 14 és 15. rovatai akként töltendők ki, hogy amint az illető „a törvény által ujraoltásra kötelezett“, vagy „a törvényhatósági határozattal ujraoltásra kötelezett“, vagy „ujraoltásra önként jelentkezett“, a megfelelő rovatba egy függélyes vonás teendő, a másik két rovat pedig üresen hagyandó.

Ungvár, 1887. szept. 24.

Az „Ungvári Közlöny“ hasábjain B e r e g h y Endre, az ungvári telekkönyvi hivatalnál alkalmazott másodrendű segéd telekkönyvvezető, heteken, hónapokon át „Igazságszolgáltatásunk“ cimü hangzatos vezércikkeket ir. A közönség azt képzeli, hogy a cikkíró az „Igazságszolgáltatás“-ról alapos fejtegetéseket közöl, és kész neki el is hinni, pedig a VIII. fejezet alatt eddig elmopdottak nem annyira az igazságszolgáltatás érdekében, mint a hiú és pöffeszkedő önhittség érdekében írottaknak látszanak.

A hosszúra nyújtott értekezés mutatja, hogy cikkíró tárgyával nincs egészen tisztában, mert egy féléven át tücsköt-bogarat összehord javaslataiban, de mind e sok handabandának gyakorlati értéke egy eszmében nyer kifejezést és ez nem más, mint az, hogy a cikkező ur nem dirigálhatja az ungvári telekkönyvi hivatalt úgy, a mint ahoz szokva volt előbbi állomásán.

Nem akarunk reform eszméihez hozzá szólni, mert azok jogi szempontból nem érdemlik a bírálatot és ez oldalról már megkapta a kellő bírálatot a jogi szaklapban, hanem hogy az igazságszolgáltatás érdekében tett általános megjegyzései szó nélkül nem hagyhatók, azt már engedje meg nekünk a tudós reformátor ur.

Első sorban csudálkozunk a beregszászi kir. törvényszék területén levő bírói karon, másod sorban az ügyvédi karon, hogy egy ily cikksorozatban felhozott alaptalan és minden tájékozottság nélküli, privát affectióból eredhető nézet nyilvánítások fölött tiltakozó nyilatkozatát nem tette közé. Mert az mégis különös, hogy egy alantas hivatalnok, mint cikkező legutóbbi közleményében teszi, a bíráknak hivatales működését oly bírálat alá veszi, mely köz megbotránkozásra ad okot, a nélkül, hogy példázatában csak távolról is igazat mondana.

Sajnálatos tény, hogy egy arra nem hivatott egyén oly dolgokat hozzon a közönség elé, melyek egyátalán nem találnak hitelre senki előtt. A modor és előadásból pedig mindenki látja, hogy cikkező melyik kir. járásbíróság bírói karát kívánja sértegetni, holott a t. urnák egyátalán nincs joga, mert a bírói kar ily sértegetésre távolról sem szolgáltatott neki okot.

A mi a tárgyalások tartásáról szóló azon megjegyzését illeti, hogy az ügyvédek „puszta perbeszédeket“ irkáinak a jegyzőkönyvbe, melyek mindenhez, „csak a per érdeméhez nem tartoznak“, az ügyvédi kar nevében visszautasítjuk eme insinuáló otrombaságot, mert akárki meggyőződhetik, hogy ilyes dolog járásbíróságunknál nem történik.

Az ungvári ügyvédi kar még eddig a collegi- ális viszony és tisztesség határai között mindig támogatta a bírói kart, mely támogatás viszonos lévén, a törvényesség színe alatt se törvénytelen, se erkölcstelen jelenségeket nem engedett meg a perlekedés terén és hisszük, hogy ezentúl sem engedi meg,

Annál megbotránkoztatóbb az említett hírlapi közlemény, midőn a bírói és ügyvédi kart a nagy közönség előtt pellengérre állítani iparkodik egy oly egyén, ki vak szenvedélyét a hirlapirás epéjével olvasztja fel. És még inkább sajnáljuk azt, hogy laptársunk ily célzatos, valótlan állításoknak helyt enged lapjában és egy pár meggondolatlanul kiírt szó által a bírói kar tekintélyét, reputatióját lerontani segédkezik.

Nem akarunk ezúttal tovább foglalkozni a tudós reformer eszméivel, mert az „igazságszolgáltatás“ kérdéseivel jelenleg sokkal alaposabb és felvilágosultabb szellemek foglalkoznak és bizonyára meg is oldják azon kérdéseket, melyek még megoldandók a nélkül, hogy szükségük volna Bereghy Endre privát nézeteire.

Sr. Armella 25 éves jubileuma.

Lemondott a világ örömeiről, élvezeteiről, hogy örömét egyedül a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésében keresse ; megvált testvérei, töl, rokonaitól, hogy testvére, rokona lehessen a szerencsétleneknek ; a zárda csendes falai közzé rejtőzködött, hogy távol a világ zajától annál zavartalanabbal szentelhesse életét Istenének és embertársainak, tanítsa a kisdedeket, ápolja a betegekét, megédesítse a haldoklók utolsó perceit. S ez önfeláldozó szeretetéért nem kért jutalmat, nem hajhászta a kitüntetést: de a jó lelkek nem feledkeztek meg róla, az érdemet becsülni tudó nemes szivek fölkeresték szerény hajlékában, s 25 éves működésére rátüzték az elismerés legszebb koszorúját.

Sr. Armella közkórházi főnöknő e hó 21-én töltötte be a 25 évet, mióta Ungvár városában működik, 46 év óta tagja már a Paulai sz. Vincéről nevezett irgalmas nővérek szerzetének, ama kevesek közül való, kik mindjárt a szatmári anyaház megalakításakor beléptek a zárdába, s kik közül ma már csak kármán vannak életben, 46 év óta fárad a gyermeknevelés és betegápolás emberbaráti munkájában, s ebből 25 év Ungvárra esik.

Mikor városunkba jött a „Gizellaház“ volt az egyedüli leánynevelő intézet, itt tanított 17 éven át, tiszta erkölcsre, vallásosságra, tudományos ismeretekre oktatva városunk leányait, derült kedélye, jó szive, kiapadhatlan türelme és s selid bánásmódja által nemcsak társnői és növendékei, de a szülőknek is kedvencévé lön, 1879-ben a közkórház az irgalmas nővérek gondjaira bízatván, főnöknővé neveztetett ki, hol a mennyivel nehezebb volt uj hivatási tere, annyival élénkebben kitűnt hivatottsága, ügyessége. A nővérek szeretik mint édes anyjukat, a betegek mint jótevő angyalukat. Az a példás rend, mintaszerű tisztaság, mely közkórházunk jó hírét, nevét messze vidéken megalapitá, a kórház buzgó, érdemes igazgatója s orvosai után kétségkívül az ő érdeme, ki aggkora dacára fáradhatlan tevékenységet fejt ki az intézet vezetésében. — Ez érdeme szép elismerésben részesült f. hó 22-én. A kis házi kápolnában mondott mise után a tisztelgők díszes sora vette körül az egyszerű irgalmas nénét. A megye részéről Kende Péter alispán, a városi hatóság nevében Farkas Ferenc r. kapitány, a kórház elüljárósága nevében dr. Novák Endre kórházi igazgató és főorvos üdvözölték meleg szavakkal az ünnepeltet, majd a „Gizellaházi“ növendékek nyújtottak át virágcsokrot megható beszéd kíséretében. Ott láttuk a róm. kath. papságot, Török Hermina és Sztáray Sarolta grófnőket, Talapkovics Emil kir. tanfelügyelőt. Fekete Vincét családjaikkal, és nagyszámú férfi- és női közönséget.

Lelkesült szívvel néztük végig a szerény irgalmas nővér iránt nyilatkozó őszinte becsülés s nemes méltánylás e megható jelenetét. A meghatottság könyei szivárogtak föl az ünnepelt és a jelenlévők szemeibe, s e könyek bizonyságot tettek arról, hogy bármennyire dúljon is az önzés és rideg önérdek társadalmunk kebelében: az önfeláldozó szeretet ma is a megérdemelt elismerésben részesül. Azt kívánjuk az ünnepeltnek, hogy a Mindenható adjon neki lelki és testi erőt, hogy még sokáig működhessék a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésében. —r.—

Különfélék.

* A városi képviselet e hó 24 én közgyűlést tar tott. A választók névjegyzékét a kiküldött választmány bemutatta. E szerint az I-ső savanyuvizi kerületben 359, a Il-ik belvárosi kerületben 409 és a Ill-ik túl a hidi kerületben 585 választót írtak össze. Az igazoló választmányba a képviselet Mislinszky József és Mihal- kovics József képviselőket választotta be. A fehérhajót és PeketeRast Philipovics Herman regálé bérlő vette bérb > 3500 írtért, valamint a szabadkorcsmáltatási jogot 300 írtért. A cantin jog bérbeadási feltételei megái- Iapittattak. Egy pár jelentéktelen kérvény elintóztetett. Inditványoztatott, hogy a kassa-eperjes-gálszécs-ungvári stb. vasút létesítése tárgyában jövő hó 6-án Ungvárt tartandó értekezleten a város is képviseltesse magát. Kiküldettek : Lehocky Béla polgármester, Árky Pülöp, Telendy Antal, Seidler Lipót és Reizmann Bertalan.

* Értesítés. Az eperjes-nagy-mihály-ungvármunkácsi.;, illetve gálszécs-kassai vasúti vonal ügyében 1887. évi. szeptember hó 23-ára Ungváron tervezett értekezlet megtartása ezen napon el nem

hárithatott módon akadályozva lévén, a fennebb említett ügyben 1887. évi október hó 6-án d. e. n órakor Ungváron a „Koronához“ címzett szálloda helyiségében az értekezlet mindenesetre meg fog tartatni. Bpest, 1887. szeptember hó 18-án. Láng József mérnök, Budapest, Bajnok-utca 6.

* Ringer Mihály svábutcai gazdát e hó 22-én háza előtt két dulakodó salamoni lakos egyike revolverével meglőtte. A golyó az álkapcába fúródott s az orvosok még nem vették ki. A szerencsétlenül járt egyén aggasztó helyzetben van.

* Gyászhír. Az ungmegyei 1848j9-iki honvédegylet, az elhunyt rokonai s barátai nevében is, kegyelettel tudatja csópánfalvi Teőke Vilmos nyugalmazott 1848|9-ik honvédhuszár hadnagynak folyó évi szeptember hó 20-án 73 éves korában bekövetkezett halálát. Temetése nagy részvét mellett ment véghez e hó 22-ón. A ravatalról régi bajtársai emelték le és vitték a gyászkocsira, a temetőben a honvédtisztek emelték a sirig. A megyeház előtti téren állt a ravatal s innen a közös hadsereg zenekarának gyászindulója mellett kísérték örök nyugalomra a féllábu csonka honvédet. Nyugodjék békével !

* Iparos tanonc iskola. A városi iparhatóság felügyelete alatt álló iparostanonc iskola az i887|8-iki iskolai évben egészen uj erőkkel gyarapítva s nagyobb érdeklődés mellett fog ez évi október hó i-én megnyittatni. Az iskolai felügyelő bizottság újra alakittatik nagyobb számmal, melybe az ipartársulatok ez ügy iránt érdeklődő egyénei fognak beválasztatni és a ministeri szabályrendelet alapján és utasításaihoz képest fogja teendőit végezni. A bizottság e hó 18-án tartott gyűlésén elhatározta hogy minden iparostanonc után a mesterek 1 frt, beiratási dijat kötelesek fizetni, mely jövedelem a különben is szűk segély forrással rendelkező iskola évi költség fedezetéül fog szolgálni. Ez alkalomból figyelmeztetjük az iparosokat, hogy a tanoncok beiratására határidőül Jf. évi szeptember hó 25-ik napjának d. e. 10-órátóI 12-ig d. n. 1—3-éráig a rom. kath. fltanoda IV-osz. tantermében tűzetik ki, hova minden mester tanoncát beiratás végett elvigye.

* Thomán István hírneves zongora művész városunkban október hó vége felé hangversenyt fog tartani. Thomán, ki a legnagyobb művészek közt foglal helyet, méltóan képviseli hazánk művész világát a külföldön is, hol a nyilvánosság előtt folyton emelkedik hirben. Jelenleg Weimarban tartózkodik s onnét tesz Németország nagy városaiban művész kirándulásokat. A hangverseny rendelkezésével Lévai Mór helybeli könyvkereskedőt bízta meg, kinél a helyek iránt, már is rendelkezhetni. Kíváncsian nézünk a programm elébe.

* A paliéi óvoda. A közigazgatási bizottság 1887. évi szeptember hó 6-ik napján tartott ülésének jegyzőkönyvi kivonata. 635(794) sz. A kir. tanfelügyelő f. évi 1714. számú jelentésével tudomására juttatván a közig, bizottságnak, hogy B u g y i s András prépost főesperes és ungvári plébános születése helyén Pálóc községben az el- tótosodott lakosság vissza magyarosítása s vallásos nevelése érdekében saját költségén egy 30 m. hosszú és 15. m. széles elemi leány iskola és óvoda épületet emelt 3 tágas tanterem, 3 tanítónő lakásául szolgáló helyiségekkel és megfelelő felszerelés és mellék épületekkel 15000 frton, indítványozza, hogy a nemes lelkű főpapnak, a ki, ezen már megnyílt uj intézet fentartására 20000 frt alapítványt is tett le és aki már 1879-ik évben Ungvárt is ily nagy alapitványu intézkedést tett, a közig, bizottság jegyzőkönyvi elismerést nyilvánítson. A közig- bizottság az indítványt lelkesedéssel elfogadván, határozatba hozza, hogy Pálóc községben a kisdedóvás és népnevelés érdekeinek hazafias és vallás erkölcsös irányban való hathatós fejlesztésére szolgáló és azt maradandólag biztositó nagyszabású intézet áldozatkész létesítése felett a köz. bizottságnak az ülés alatt is nyilvánult s az elnöklő főispán ur ő méltósága által a nemes s önzetlen lelkületű alapitó bizottsági taggal szemben, a közérzületnek megfelelőleg emelkedett szellemben s meleg hangon tolmácsolt öröme hálás elismerése s köszöneté jegyzőkönyvbe foglaltassák, annak kivonata az alapitónak kézbesittessék s a Nagy méltóságú vallás- és közoktatási ministeriumnál a pá- lóci leány iskola és óvoda, miként történt létre jövetele a közig, bizottság részéről bejelentessék. Gr. Török József főispán mint a közig, bizottság elnöke.

* Hirdetmény. A magyar ejszakkeleti vasút. A Lawoczne-Bátyu között kpzlekedő 203. és 204. számú személy- és a Csap-Ungvár között közlekedő 318 és 319. számú omnibusvonat közlekedése folyó évi október hó 1-én be fog szüntettetni, mely naptól fogva az 1. és 2. számú gyorsvonat csakis S.-A.-Ujhely-Szerenes közt fog közlekedni a 315]15. számú omnibusvonat pedig Ungvár-S.-A,-Ujhely közt ismét forgalomba fog bocsáttatni.

— „Képes Családi Lapok“. Egy fogadás az égben. (Elbeszélés.) Brankovics Györgytől. — Idővel. (Költemény.) Szkurkay Ernőtől. Szent Mihály. (Regény, vége.) Werner E.-től. Foiditotta: Brankovics György. — Otthon. (Költemény.) Takács Mihálytól. — A fe-