Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-08-21 / 34. szám
II. IDEIGLENESEN a. ) Ha az árva egyébként ellátásban részesül, ' ezen ellátás tartamára ; vagy 1 b. ha az árva valamely nem becstelenitő 1 bűntény, vagy vétség miatt szabadság büntetésre ítéltetik, a szabadság büntetés tartamára. 42' §‘ Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése, vagy felfüggesztése a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti, sem fel nem vili6 a nyugdíjintézmény életbe lépte. 43. §. A nyugdíjalap létre hozása 1887. január hó i-én kezdődik. IX. ÁTNÉZETI INTÉZKEDÉS, 44’ §• Ha a nyugdíjintézmény megalakítása után kezdetben esetleges nagyobb számú ellátások bekövetkezése folytán az alap jövedelme a kellő ellagosan leszállitandók lesznek. Esetleg a megye közönsége, a nyugdíjalap fizetés képességének emelése iránt, általa célszerűnek vélt módon a belügyminiszteri jóváhagyás mellett intézkedend. X. A NYUGDINTÉZMÉNY FELOSZLÁSA. 45- §• Ha a jelenlegi megyei közigazgatási intézmény államosittatnék, az esetre fentartja a vármegye közönsége, az általa befizetett alap feletti szabad rendelkezési jogát. 3241 szám. kTÁ) Ungvárinegye alispánjától. A fŐszolgabirák és Ungvárváros polgármesterének. A vármegyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet, valamint özvegyei és árvái nyugdíjintézetének, folyó évi május hó 27-én 72 (2685) szám alat kelt törvényhatósági bizottsági határozattal megállapított szabályrendelete j*°^f^;urnak közhirrététel végett oly felhívással küldetik meg, hogy a hirdetésről szóló bizonyítványokat a netán beadandó felszólamlásokkal, illetve felfolyamodványokkal együtt annak idején ide terjeszsze be. Ezen, valamint a szabályrendelet az „Ung„ helyilap utján is közététetik. Ungvári, I887 évi julius hó 16 án. > KENDE PÉTER, alispán. „Segítség.»« Gyakori ezen szomorú szó, s leggyakoribb az őszi hónapokban, midőn a gazdának egész évi fáradsága még csépeletlenül asztagban áll. Megyénknek a vagyon szerzésről leghíresebb községe: Dobóruszka f. hó 16-ika alkonyára hamuvá lett. Egyesek adománya talán segíthetne a község köznyomorán pár nap vagy hónapra, de egész évre egészen más segitségrőUkell gondoskodni. Ezen népnek majd minden egyese csekély ősi telkén kívül vásárolt 16 év előtt gróf Buttlertői földeket, a vételárt a magyar földhitelintézettől egy összegben (25.000 ft) kölcsönvette, azt 16 év óta törleszti úgy, hogy az intézetnek ezen 90 adósával, mint erkölcsi testülettel, soha semmi pere patvara nem volt. Ezen 16 évi törlesztés szerintem uj kölcsön alapul elfogadható, tekintve, hogy a földhitelintézet különben sem adott az ingatlan egész értékéig kölcsönt s e kölcsön 33 évéből is 16 év lejárt, letörlesztetett. Továbbá 5 év előtt vett e község lakosainak legnagyobb része 300 lóid földet a gróf Buttler féle uradalomból, raelyYöld egyjtagban van, ezen vételár ‘/5 részét már aí első évben lefizette, jólle-' hét ez */5 rész egyrésze az ungvári pénzintézetektől, vagy magánosoktó került ki váltóra, de tekintve, hogy oly vevő rincs ezek közt kinek megfelelő marhaállománya nem lenne, mely el nem adható ugyan, mert a öidek mivelóséhez, család fenntartásához nélkülÖ2Íi*tetlen,jde értéketjképvisel- vén, biztosítéknak jó és elég alap. így a tüzkárosulta: vetőmag és takarmány szükséglete s egy évi kmyér és építkezési szükséglete egy évenkint 250—300 írtban megállapítandó lenne, melynek biztosiására vagyoni állapotuk kimutattatnék, s ez össsget 13 hónapra az ungvári 3 pénzintézetből felkölcsönözhetnék váltóra úgy, hogy kiállítanák háronizben 3 hóra, negyedízben 4 hóra a váltókat és :sak ezen 4 hónapos váltó lejártakor vagyis jövő <v szeptembere közepén fizetnék be a kölcsön egészösszjegének */, részét, a többit pedig rá t és két év múlva ugyanígy, időközben 3 havonként a kamatok fizetési kötelezettségével, mely eljárás a rendes, szokásos három- havonkénti io°/0 tőke törlesztésnek megfelel. A tűz" károsultakkal, mint erkölcsi testülettel, kellene tárgyalásba bocsátkozni, kinek-kinek ingó és ingatlan vagyonát szokásos mólon lekötni. így a pénzintézetek is jó üzletet csinálnának, a szegény nép sem kergettetnék az egyes uzsorások körmei közé, kik magokat fenti módon nem biztosíthatván, nem is csoda ha Péteren igyekeznek kihúzni azt is a mit Pállal szemben vesztettek. Ennyi a jelen alkalomra. Jövőnket illetőleg pedig: mivel a statisztikai adatokból igen pontosan tndni mennyi az ország őszi vetéssel bevetett ízülete s hozzávetőleg a termése, s mennyi szokott ebből évenként átlag fagy, jég, árvíz és tűz által elpusztulni, igy mennyi lenne . a biztos kiadás és kezelési költség azon esetre, ha a biztosítóintézetek államosittatnának, s e kiadás főösszegét néhány millió osztaléktőkével együtt a termelőkre állami biztosítás címén kivetni s az állami adó módjára beszedni. Én az onreményben vagyok, hogy ha a biztosítási °|0 félannyira szállíttatnék is le mint azt most fizetjük a magán biztosi tó intézeteknek, még is oly eredménye lenne már az első évben a kincs- • tárnak ez üzletből, hogy a 3°j0 általános jövedelmi ! pótadó kirovása és szedése már az első év végével feleslegessé válnék. Természetes, hogy a viz-ár és fagy károknak földrajzi fekvésök szerinti külön területük megálla- pittatnék, s az épületek általános biztosítása a számításból szinte ki nem hagyatnék. Ha a vasutakat átadták a tőke pénzesek az államnak, adják át a biztosítást is, ez még inkább sorsjáték természetű üzlet, igy magán kézben nem is kellett volna eddig sem hagyni. KUBOWICH GÁSPÁR. Jegyzőkönyv. Felvétetett az ungmegyei községi és körjegyzők egyletének Ungvárt Sztankócy Géza házában I887. évi julius hó 25-én tartott rendes évnegyedi gyűlésén. JELENVOLTÁK : Sztankócy Géza egyl. elnök, Ruttner Gyula egyl. főjegyző, Petrecky János egyl. pénztárnok, Bereznay János, Besztercey Gyula, Volf György, Kecer Vilmos, Strecker Alajos, Köröskényi Béla, Móré Márton, Blaskó Sándor. Elnöklő Sztankócy Géza a mai napra összehívott közgyűlésen megjelent egyleti tagok szívélyes üdvözlete után a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította, a jegyzőkönyv vezetésével Ruttner Gyula egyl. főjegyzőt megbízván indítványozza : I. Barta László, a községi'közlöny szerkesztője, által ezen egylethez beküldött 10 példány „Kistükör“ munkájának, s a jegyzői évkönyvek szétosztását. II. Az egyleti belépési s tagsági dijak hátralékainak a pénztárnok által való kimutatását, illetőleg a főjegyző általi fizetésre való felszólittatá- sát, esetleg a behajtás iránti komoly intézkedést. III. A földadó kataszter nyilvántartásról szóló 1885. évi XXII. t. c. 13-ik szakaszában körülírt teendőknek „a mennyiben a körjegyzők nem lennének technikusok“ — s ezeknek műveletei szakértelmet igényelnek, a megyei törvényhatóságnál kérelmezni ezeket a kataszteri nyilvántartóra ruházni. S az ugyanezen törvény által előirt azon munkálatainak, melyek a nyilvántartás I mintájára, vezetendők biztosabb végrehajthatása céljából a községek által a kataszteri térkép és telekkönyvek beszerzését, és ezen munkálatokért tekintetbe vételével a körjegyzők rendkívüli munka halmazok általi tulterheltetésének némi munkadijak engedélyezését. IV. A körjegyzők fuvar és ló átalányának 300 írtra való felemelését. V. A segédjegyzők rendszeresítése mellett 200 írtról 300 írtra való emelését, s ezek által vezetendő hivatalos munkálatoknál a személyes felelőség kimondását kérelmezni. HATÁROZTATOTT: I. Az egylet részére küldött 10 drb. „Kistü kör“ és a körjegyzők évkönyveinek legazonnal szétküldetése. Az egyleti belépési és tagsági dijak hátralékaira nézve a pénztárnok által kimutatandó hátralékosok 8 nap alatti fizetésre szólitandók fel a A.z „TJfNTGr“ tárcáj a. Műépitmények felemeléséről és eltolásáról. — Közli : Kemény Bertalan, kir. mérnök. — (Folytatás.) A műemlékek legtöbbnyire oly költségesek, hogy legnagyobb figyelem fordítandó azoknak gondos jés megbízható felállítására. — Ezen célra szilárd állvány létesítendő, melynek birképessége a felszállitandó darabok súlyának megfeleljen. Sok esetben a műemléket alkotó egyes ré szék hosszú utón szállitandók; oly helyeken hol sem ut, sem vasút, sem pedig vizi ut, nem áll ren- delkezésre, aláékelt faút létesítendő, hasonlóan az épületek eltolatásánál leirt úthoz, melyen az egyes darabok hengerekkel tovamozgattatnak. Mily bámulatos munkát vittek véghez e téren már az ókorban, kitűnik az egyptomi, Görög és Olasz műemlékek maradványaiból. A középkorban, a technikai fejlődés nem sokkal haladt előre, és bárha a fennforgó nehézségeket legyőzték, e célra rendkívül sok idő és munkaerő használtatott fel, azt igazolja a Vatikanobe- lisknek 1585—86 évben lett átszállítása és felállítása. A jelentékeny előhaladás, mely jelzett időtől fogva nagy terhek szállítása körül eléretett, főleg a jelen században végrehajtott munkálatoknál észlelhető. Sándoroszlop szt. Pétervárott. Ez emlékoszlop felállítását Montferran francia mérnök vezette. Ezen munka, az elhelyezendő volt nagy teher és az e célra tett nagy terjedelmű előkészületek miatt kiváló. Bárha a technikai segédeszközöknek mostani fejlettsége mellett, a felállítást könnyebben és gyorsabban lehetne eszközölni, mégis mindenkorra érdekes marad az itt követett eljárás. Ezen emlék egy piedestáloa nyugvó dóri oszlop, a római Trajánoszlopának és a párisi Ven- domoszlopának mintájára alkotva. Granitmonalith magassága a csúcsig 54 métert tesz. Alépítménye 4V2 m- átmérőjű. — A monolitot a finnig öbölben levő Pytterlaxi kőbányákból hozták hajón sz. Péter várra. Ezen műemlék 10 millió márkába került, felállítása 5 évig tartott. Az oszlop durván faragott állapotban szállíttatott, egyes helyeken kidudorodások hagyattak oly célból, hogy azokra a köteleket megerősíteni lehessen A Newa partjától a helyszínéig 162 m. hosszú és 33 m. széles faút lett építve. A monalith szállítása közben az út fakötésein semmi változást nem észleltek; azonban a nyomás hatása abban nyilvánult, hogy a fenyő fanedv és a mézga mindenütt kisajtoltatott. Ezután az alapfalazat elkészült, és az 51 m. magas Jállványou alkalmazott emelő gépekkel és csigás kötelekkel a felhúzás művelete megkezdetett. A felhúzásnál 60 felhúzó készülék mellett összesen 1440 közlegény, 60 altiszt, 30 dobos, 300 matróz és megfelelő számú utásztiszt alkalmaztatott. Az állvány szegletein 4 műépítész tartózkodott, kik a műszaki ellenőrzést teljesítették, és az elöhaladásról jelentést tettek. Azonkivül 100 matróz volt elfoglalva azzal, hogy a kötél hálózatot rendezze, 50 ácslegény a különböző magasságokban mindenféle baj elhárítása céljából felállittatott. A mozgás egyenletes menete, harangjelekkel szabályoztatott; — szerencsétlenség által okozható sérülések gyógykezelése végett egy sebészt alkalmaztak, bizonyos számú munkás szerszámokkal ellátva oly célból tartatott készen, hogy bárminő nehézségeket elhárítson. Miután minden előkészület meg volt téve, az emelés megkezdetett, az emelő gépek megindittat- tak, a kötelek meghuzattak és evvel a monolith felségesen emelkedni kezdett. Az emelés 1 óra 40 percnyi időt vett igénybe, és midőn a munka beszüntetésére jel adatott, a monolith 2.30 m. magasan állott a piedestal felett — Az oszlop függélyes állása egy néhány emelő csavar segélyével biztosíttatott. — Ezután ismét jel adatott a leeresztésre, mire az oszlop a talapzatra leszállt, anélkül hogy az állványon a legcsekélyebb mozgás észleltetett volna.
