Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-24 / 30. szám
?• §• A nyugdíjalapot kezelő választmány elnök, jegyző, pénztárnok és 8 választott tagból áll, kik közül 4-et a törvényhatósági bizottsági közgyü lés, 4-et pedig a nyugdijintézeti tagoknak az alispán által minden hat évben a tisztujitás után ösz- szehivott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke: az alispán, vagy ennek akadályoztatása esetében a főjegyző, pénz tárnoka pe- dig a megyei pénztárnok. Az időközben elhalt, vagy leköszöut tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés illetve a nyugdijintézeti tagoknak a 13. §. értelmében egybehivott rendkívüli közgyűlése választ. 8. §. A fentebbi szakaszban elősoroltakból álló tij zenegy (11) tagú választmány feladata. 1. Az alap vagyonának felelőség terhe alatt való kezelése. Az alap vagyona gyümölcsözés végett csak magyar papírokba, az állam által kamataikra nézve biztosított értékpapírokba, magyar földhitelintézeti zálog levelekbe és takarékpénztárakba helyezhető el. Magán feleknek költsön képen bármely biztosíték mellett sem adható ki. 2. ) Az ellátásért, vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényeinek az alapszabályok értelmében való elintézése s ellátási illetve nyugdíj illetményeiknek utalványozása. 3. ) A megyei, illetve nyugdijintézeti pénztárnok által a megyei házi pénztártól elkülönítve kezelt pénztárnak félévenkénti megvizsgálása, — mely pénztárt azonban az alispán a megyei pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályzatban meghatározott módon és időközben, egy választmányi tag felhívására pedig a felhívó jelenlétében azonnal is megvizsgálni tartozik. 4. ) A pénzintézetek megjelölése, a melyekbe az alap tőkéi elhelyezendők és a be vásári andó értékpapírok meghatározása. 5. ) Az ellátást, vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatásira nézve emelt panaszok megvizsgálása és elintézése. 6. ) A nyugdíjalap múlt évi állapotáról s pénztárának állásáról szóló kimerítő jelentésnek a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való beterjesztése és ennek utján közhírré tétele. 7. ) Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegykönyvbe névszerint iktatandó, be. 8. ) Utalványozza az alapkezeléséből netalán felmerülő költségeket. 9 ) A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőikért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 10.) Érvényes határozat hozatalra az elnökön kívül legalább hat tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megosztásának esetében az elnök szavazata dönt. (Folyt, köv.) megnyomtam az apai ház kilincsét; azt gondoltam, megreped a szivem örömömben, mikor a kút mellett állott őszülő embernek azt kiáltottam : é des a p árn ! Az öreg ember azonban elsápadt, aztán pedig elvörösödött s ölelő karok helyett a vasvillával fordult felém. ■— Hát te még se vesztél el ? te pokol fajzat; kiáltott felém. Tisztulj ki a portámról, vissza a honnét jöttél. — Ez volt a fogadj Isten I Egyszerre mintha valami hegyes vas szűrődött volna a szivembe. Lángba, vérbe borult velem az egész világ. A szemeimet sötétség futotta el. Egyetlen kezem rettentő erővel emelte föl a koldusbotot s mikor kinyitottam a szemeimet------— apám véres fejjel elterülve ott feküdt lábaim előtt. Aztán beszaladtak az emberek az utcáról s elfogtak. — Ó kegyes bírák, ha Istent ismertek, ítéljetek halálra, ezt a kegyelmet én nagyon megszolgáltam ! A bírák könnyeztek, mikor az ítéletet kimondták ; s a szegény bűnös zokogva omlott össze, mikor meghallotta, hogy neki már nem lehet meghalnia! Melegen ajánljuk e könyvet különösen a lel készek, tanítók és jegyzők figyelmébe, melynek terjesztésével kiváló szolgálatot tesznek a népnek s ezzel a közművelődésnek. A mű megrendelhető szerzőnél Pécsett. Ágoston tér. 5 példányra 1 tiszteletpéldány jár. BOGÄTHY MEDÁRD. Miként lehet a gyümölcstermelést afelvidé- . ken a gazdaság jövedelem forrásává tenni. — Negyelik közlemény. — A nemes szilvafijtákat nem besztercei, hanem a legközönségesebb ^szilvákba szokás oltani. Diót szintén őszkor ültetünk, 2 láb sor, s egy láb növénytávoltan, 3 ujjnyi mélységben. Barázdát nem csinálunk, hanem zsinór után duggatjuk úgy, hogy a hegyes vége lefelé kerüljön, A kikelt csemeték gondos ápolásban részesülnek, s 2—3 év múlva állandó helyükre kiültethetők. A dió nem szereti az átültetést, azért legjobb volna a magot azonnal állandó , helyére ültetni, csakhogy ilyenkor a csemete ! oltalmazására nagyobb gond fordítandó. Nagy- ban termelésre vastagabb héjjal bíró diók választandók, az u. a. papirhéjuak nem alkalmasak. Oltványok vételénél a megrendelést idejekorán kell eszközölni^ s kiteendő, hogy csak vadalanyba oltott magastörzsü fák küldendők, mert kint, a szabályul, törpetákkal célt nem érünk, s az is kiteendő, hogy a küldemény, a vasúton teheráruként küldessék, mert így is csaknem akkorra érkezik meg, mint a gyorsáru, s tetemesen kevesebbe kerül a szállítás. Minél közelebbről szerezhetjük be a fács- . kákát, annál jobb, mert ilyenkor nem lévén nagy . különbözet a talaj és éghajlatban, a beültetett , fácskák könnyebben szoknak meg, s mert lát- . hatjuk mit veszünk, s jelen lehetünk a kiásatásnál is. Hazánkban már annyi jóhirü faiskola van, hogy teljesen felesleges oltványért a külföldre fordulni, annál kevésbbé, mivel az ilyen fácskák a hosszantartó áztatás következtében elpodvá- sodaak, s itthon elültetve nem fognak megeredni, azonfelül a fajták azonosságára nézve is a hazai faiskolatulajdonosok sokkal több garantiát képesek nyújtani, mint a külföldiek. Minden megyében akadnak már községi faiskolák, melyek szép, és tetemes mennyiségű oltványokat produciluak éveakint. Beszerzési forrásul kínálkoznak továbbá a megyei gazdasági egyesületek faiskolái, továbbá valamennyi állami gazdasági tanintézet, földmivesiskola és vineellérkópezde kertészete. Ide iktatok néhány nagyobb szabású magán faiskolát: Petrovay György Nagy-Körű u. p. Fegyvernek, Unghvári László Cegléd, Kerkapoly Károly, Balaton Henye, u. p. Köves Kálla, Zalamegye, Justus József Alattyán Hevesmegye, Felsó Leudvai uradalom, Felső Lendva, Vasmegye, Uray Imre, Hete, Beregmegye. Az oltványokat lehet őszkor, s tavaszkor hozatni, őszkor előnyösebb, mert épebb állapotban érkezik meg a küldemény, tavaszkor ellenben, ha az idő hirtelen felmelegszik, útközben sok kihajt, s a szelek által kiszárittatik. Megérkezvén őszkor a küldemény, azonnal kicsomagoljuk a fácskákat, s elvermeljük, mely abból áll, hogy valamely jól elkerített helyen árkot hazunk, s abba álló vagy dőlt helyzetben elássuk a fácskákat úgy, hogy a törzsből is egy lábnyi, a föld alá kerüljön. Tavaszi megrendelésnél, megérkezéskor azonnal el kell ültetni a csemetéket. A felvidéken a tavaszi ültetés előnynyel bír az őszi felett, mert a gödrökből kihányt agyagos föld csak a téli fagy és nedvesség behatására lesz érett és porhanyó, továbbá mert a felvidéken az ősz igen r'övid, s igy az elültetett fa nem képes még azon őszön forranyt (callus) képezni, a megmetszett gyökérvégeken, ezek könnyen beszáradván, tavaszkor a fácskák igen nehezen jönnek magukhoz. A sok csenevész, megöregedett, és száradófélben lévő fa, melylyel a gyümölcsösökben lépten nyomon találkozunk, onnan származik, hogy azok ültetésére, és gondozására vajmi kevés ügyelet fordittatik, hanem a mint a fácskák elültettetnek, a jó Isten gondviselésére bízatnak. Ha valaki ily módon szándékozik gyümölcsöst alapítani, inkább hagyja abba az egészet, legalább sole csalódás, boszuság, és hiábavaló költekezéstől fog megmenekedni. Mert ha ültetvényünkből hasznot akarunk húzni, elkerülhet- lenül szükséges, hogy a fácskákat okszerűen ültessük el, s azután is folytonos ápolásban részesítsük. Az ültetés és faápolás főszabályait a következőkben csak röviden fogom tágyalni, miután arról minden gyümölcsészeti műben részletes utasítás található, ilyennel pedig mindenkinek, ki gyümölcsészettel foglalkozik, el kell magát látni. A fák egymástóli távolságának meghatározásánál azon elv irányadó, hogy minél távolabb állnak egymástól, annál kevésbbé fogják a föld mivelését nehezíteni, s annál kevesebb kárt fognak árnyékukkal okozni. Szántóföldeken tehát minél ritkábban, s mindig négyts kötésben ültessünk, hogy a keresztbe szántás ne akadályoztassák, tehát legalább öt öl legyen az egymástóli távolság. Kijelöléskor minden fa helyére erős karó verendő. Ültetéskor a fák beállítására két embert kell alkalmazni, ezek egjikeasor hosszában visiroz, a másik pedig a keresztbe menő sort nézi, s igazítja be a fát, mert igen boszantó a szemre, s a művelést is akadályozni fogja, ha néhány fa a sorból kiesik. A szántóföldek széleit, utakat sáncpartokat, mesgyéket, s réteket is sűrűbben lehet beültetni, itt azon eljárás alkalmazható, hogy alma, körte, diófa közé szilvafákat ültetünk, mert ezek hamar teremnek, s igy mindjárt adnak jövedelmet, s mire a többi fák termésbe jönnek, ezek kitermették magukat, s el- távolithatók, hogy szomszédaik terjedő koronáinak adjanak helyet. Legelőkön azonban legalább azon távolság tartandó be, mint szántóföldeken, hogy a jószág a legelésben ne akadályoztassák. A gödröket őszkor kell kiásni, hogy a téli fagy és nedvesség a gödör falait, és a kihányt tőidet megtermékenyítse. Minél nagyobb a gödör annál jobb, mert igy a gyökerek puha földben buján terjeszkedhetnek. Legyen átmérője legalább egy méter, s mélysége 80 centimeter. Tavaszkor nem szabad előbb ültetni, mig a föld kellőleg fel nem melegedett, mert ha abban még fagyjegecek csillámlanak, az igy beültetett fa előbb utóbb elvész. Ültetéskor az elvermelt fákból csak annyit veszünk ki, mennyit 1 —1'/2 óra alatt elültetni képesek vagyunk, nehogy a sokáig takaratlan gyökerek a tavaszi levegőn hamar kiszáradjanak. Ezután következik a gyökér megmetszése. Eltávolíttatnak a tulhosszu gyökérrészek s az elszáradt gyökérvégek, miután csak fris seb képes uj hajszálgyökereket ereszteni, végül levág&tik a gyökerekről minden sérült rész, nehogy a fenésedésnek induljon, a metszlapok mindig lefelé nézzenek, hogy a fa mintegy talpakon áll jón. A kiszáradás ellen hordóban vagy kádban trágyalé, viz, és agyagból hig pépet készítünk, s ebbe a már megmtetszett gyökereket 24 óráig áztatjuk, s csak ültetéskor szedjük ki. Ültetés előtt egy héttel vissza kell a földet a gödörbe hányni, hogy az kellőleg megülepedjék, ültetéskor aztán csak olyan nyílást csinálunk, hogv a fák gyökerei beleférjenek. A fának sohasem szabad mélyebben menni a földbe, mintáz előbbeni helyén állott. A gyökerekhez porhanyó föld tétessék, hogy minden hozzá tapadjon, mert ha üres hézagok támadnak, ott penész képződik, ezután letapossuk a földet, s felülre laza, porhanyó földréteget terítünk, mert ez megakadályozza a nedvesség elpárolgását, s elkészítjük a tányért, mely az esővíz felfogására szolgál. A fákat megöntözni ültetés után el ne mulasszuk, mert ez legjobb biztosítéka a mege- redésnek. Ha a kút vagy folyó közel van, egy fogat 3 vizes hordóval, s melléje 3 ember adva, képesek 150 fácskát megöntözni, mindegyiknek 4—5 kupavizet adván, mert öntözni bőven kell, hogy a fácska egészen sárban álljon. BORNEMISSZA ZOLTÁN. A MÉHÉSZETRŐL. Az 1887. évet, vagy legalább annak első te- lét gyászbetukkel Írhatjuk fel a méhészet törzs- könyvébe. Kedvezőtlen időjárás miatt méheink nem használhatták fel a sűrűn viritó ákácfák, s más virító növények mézdus virágait. Tönkre tette a szeles idő a méhészek tavaszkor tápláló szép reményeit. I A méhek általán jól teleltek ki, némely torzi
