Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-17 / 29. szám
készen vesszük az oltványokat valamely jó hir- nevű faiskolából. Ha igen sok oltványra van óvenkint szükség, jutányosabb azokat otthon előállítani, ha ktllő ügyességgel biró ember felett rendelkezünk, kisebb mennyiségben azonban célszerűbb készen venni az oltványokat valamely jó hírnevű faiskolából, miután ezekben üzletszerüleg folyván a gyümölcsfaproduetió, a nemesitésbeni nagyobb gyakorlottság több garantiát nyújt arra nézve, bogy az oltványok egyenletesek, és szépnövésüek lesznek. De az olcsóság is tekintetbe jön, miután 15—20 krért mai nap a legszebb csemetéket kaphatjuk. S végül azon körülmény, hogy időben legalább 5—6 évet nyerünk. Az állami telepeken évenkint több százezer darab vadoncot bocsátanak áruba, darabját 1 és 1V* krjával, ezeknek beszerzése szintén célirányos, miután ez esetben nem kell magvetéssel bajlódni. Akár magunk állítjuk elő, akár vesszük az oltványokat, csak szép növésű, erőteljes példányokat ültessünk, mert csak ilyenek képesek vidáman növekedni, s később bőven gyümöl-! csözni. Elvénült, görbe, mohhal lepett példányokat el se ültessünk, mert boszuságunkra azt fogjuk tapasztalni, hogyha az ilyenek meg is fogannak, csak senyvedni fognak, mig végre előbb utóbb pusztulásnak indulnak, s a fáradság és költség hiába való volt. A nemesitési eljárások már sokkal ismertebbek, semhogy itt azokkal bővebben foglalkozni szükséges volna, csak annyit jegyzek meg, hogy mindent el kellene követnünk a köznépnél dívó hasítékba oltás kiküszöbölésére, s hogy ennek helyét okszerűbb nemesitési eljárások, u. m. párosítás, lapozás, héjazás, szemzés stb. foglalnák el. A beszterczei szilva és dió oltás alá nem kerül, mivel a nélkül is jó gyümölcsöt teremnek. Előállításuk költségbe nem kerül, s oly könnyű, hogy ebbeli szükségletét minden birto- j kos maga fedezheti. Besztercei szilvát magról és gyöksarjakrói lehet szaporítani. Midőn a szilva teljesen érett, őszkor, jól megmunkált talajban 4 láb széles ágyakat csinálunk, ezekben kerti zsinórral 4 sort huzunk, s a sorokban 2 ujjnyi mélységbe, körülbelül egy hüvelknyire egymástól elvetjük a szilvát egészben, azaz gyümölcshusostól. Szükséges, hogy a téli nedvesség már a földben találja a magvakat. A tavaszi vetés ritkán szokott sikerülni. A következő tavaszon a magvak kikelvén, a fiatal csemetéket gyomtól tisztán kell tartani, a földet meglazítani, nagy szárazságban öntözni, s a nap sugarai ellen földbe szúrt zöld gályákkal oltalmazni. A jövő tavaszon, tehát egy év múlva, a csemeték kiszedetnek, gyökereik bekurtittatnak, azaz hegyeikből egy darabka levágatik, s szintén jól megmunkált földbe 2 láb sortávolban, s az egyes fácskák a sorokban egymástól egy lábnyira elültetfetnek. Nedves időjárásban a magvak bizton kikelnek, szárazságkor ellenben a siker kétségesebb. Sokkal biztosabban szaporíthatjuk a szilvát gyöksarjak által. Mostohán gondozott kertekben öregebb szilvafák alatt százszámra találhatni gyöksarjakat. Csak olyanokat kell választani, melyek VI, lábnál nem magasabbak, s ludtoll, legfeljebb kisujjnyi vastagságúak. Ezeket tavasz- szal vagy őszkor kiássuk, nedves időben ki is lehet huzgálni mint a kendert, gyökereikről a roncsolt részeket eltávolitva, iskolába ültetjük, azaz 2 láb sortávol, s 1 láb növénytávolban, két három évi gondozás után állandó helyükre kiültethetek. A szilvafáknál ép úgy mint minden egyéb oltványnál áll azon szabály, hogy csak fiatal fákat kell kiültetésre alkalmazni, mert minél fiatalabb a fa, annál több hajszálgyökérrel van ellátva, s azonnal vidáman fog uj helyén tenyészni, a nagyobb fáknak hajszálgyökerei kivételkor mind beszakadoznak, s igy csak huzamosabb idő múlva kaphatnak erőre. BORNEMISSZA ZOLTÁN. A törvényhatósági közgyűlésből. — Elnök: Komié Péter alispán. — Ungvármegye törvényhatósága azon alkalomból, hogy a belügyminister, által arról értesittetett, hogy ő császári és királyi Felsége f. évi ja nius 17-én kelt legfelső elhatározásával grf. Török Napóleont főispáni állásától saját kérelmére felmenteni s helyébe gróf Török Józsefet Ungvármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni mél- tóztatott, f. hó 14-én rendkívüli adhoc közgyűlést tartván : az erre vonatkozó határozatot, mint a vár- megye közönségét legközvetlenebbül érdeklőt, egész terjedelmében az alábbiakban közöljük. A törvényhatósági bizottság a m. kir. belügy- miniszser Önagyméltóságának leiratával közölt legfelsőbb intézkedést hódolatteljes tisztelettel tudomásul vévén, közhelyesléssel fogadott indítvány alapján, midőn egyrészről határozatba hozza; hogy a nyugalomba térő főispán szendrői Török Napoleon gróf ur Öméltóságának a vármegye alkotmányos jogai tiszteletben tartása és ápolása, anyagi és szellemi javára és érdekeinek hathatós előmozdítása és fejlesztése és a vármegye köz- igazgatásának nehéz s változó viszonyok! között is mindenkor minden érdeket kielégítő tapintatos bölcs és atyai kormányzatában 1867. évi ápril 30. napjától 20 évet meghaladó időn túl nyilvánuló elévülhetlen érdemek iránt érzett legbensőbb hálás elismerése jegyzőkönyvbe foglalva, annak emléke az utókor számára maradandólag fenntartassök. Másrészről a legfelsőbb bizalommal szendrői Török József gróf személyében a vármegye fiának kitüntetését a vármegyére is felette megtisztelőnek, a jövőre nézve megnyugtatónak s reményekre jo- gositónak tekintvén, a főispáni kinevezést a törv. bizottság annál nagyobb örömmel üdvözli és a főispáni széknek mielőbbi elfoglalását annál melegebben óhajtja, mert ezen kinevezés nemcsak a vármegye közönségének élénken táplált vágyával találkozott, hanem, mert abban az eddigi főispáni működés sikereinek legfelsőbb helyen is nyilvánuló elismerését és biztosítékát látja annak, hogy a vármegye kormányzata oly férfiú kezébe leend letéve, ki mint elődjének minden tekintetben örököse és a vármegye viszonyainak alapos ismerője, teljes mérvben van hivatva és képesítve a vármegye javát célzó munkát, elődje 20] éves nemestörekvésének megfelelőleg közmegelégedésre folytatni és a férfias erő kitartására hatalma s a helyzet magaslatán élvezett széles látkörrel párosult eszélyes tapintattal a tökéletesedés céljához vezetni. Végül a törv. bizottság a nagy lelkesedéssel fogadott e részbeni indítványnak megfelelőleg el* határozván azt is, hogy a vármegye kegyelete és a korszakot alkotó főispánság látható emlékéül szeretve tisztelt volt főispánja, szendrői Török Napoleon grófnak életnagyságu hű arcképe a vármegye számára lefestessék, egyszersmind ezen határozatnak legfeljebb egy év alatti végrehajtásával a vármegye alispánját megbízza, és erről őt, valamint a határozatok szives tudomásul vétele végett, úgy gróf Török Napoleon, valamint gróf Török József főispán ő méltóságukat jkvi kivonat megküldésével értesíteni rendeli. Ugyanezen közgyűlésben inditványoztatván, hogy a vármegye uj főispánjának a törvényhatóság területére leendő megérkezése alkalmával őt a vármegye közönségének nevében egy tisztelgő küldöttség üdvözölje és hogy a beiktatási ünnepélyességek előkészítése és rendezése céljából egy bizottság alakíttassák ; a tisztelgő küldöttség tagjaiul megválasztattak az alispán elnöklete alatt Árky Fiilöp, Bernáth Dezső, Bernáth Zoltán, Berzevicy István, Bugyis András, Felföldy Ödön, Fircák Gyula, Guttman Izidor, Hercegh Károly, Lám Gyula, Lasztókay Béla, Markos György, Mislinszky József, Molnár Elemér, Muzsik Mihály, Nehrebecky György, Patay Gyula, Pribék Pál, Redvitz Sándor báró, Ros- kovics Ignácz, Szepesy Gusztáv, Talapkovics Emil, Tomcsányi Gyula, Tomcsányi László, Zolt- sák János. Az előkészítő és rendező bizottság tagjaiul, szintén a vármegye alispánjának elnöklete alatt megválasztattak : Árky Fűlöp, Barna Mihály, Bernáth Dezső, Bernáth Zoltán, Berzevicy István, Bradács Gyula, Cornidesz György, Dézsy Ferenc, Farkas Ferenc, Fekete Vince, Felföldy Ödön, Fircák Gyula, Gu- lácsy Egyed, Guttman \ Izidor, Ibrányi László, Dr. Ivántsy László, Kusnyiry Gyula, Lám Gyula, Lám Sándor, Lasztókay Béla, Lehocky Béla, Markos György, Mislinszky József, Mocsáry Géza, Molnár Elemér, Nehreb°cky György, Dr. Novák Endre, Uelberg Károly, Orosz Mihály, Pribék Pál, Br. Redvitz Sándor, Seidler Lipót, Dr. Spitzer Sándo^ Stéger Arthur, Szepesy Gusztáv, Szóráth János, Talapkovics Emil, Tasnády Dezső, Tomcsányi Gyula, Tomcsányi László, Thuránszky Tivadar, Zoltsák János A közigazgatási bizottság julius havi üléséből. Elnök : KENDE PÉTER a,ispán. Havi jelentések. — Alispán jelenti, hogy az elmúlt junius hóban a személy és vagyonbiztonság kielégítő volt s rendkívüli körülmények által nem zavartatott meg- A megye területén júniusban öt tüzeset fordult elő, 62379 frt érték erejéig pusztított, ebből azonban 42.640 frt érték biztosítva lévén, a valódi kár 20739 frtot tesz. A közigazgatási ágazatban semmi oly akadály elő nem fordult, a mely különös intézkedést igényelt volna. — Az árvaszeki elnök jelentése szerint, pénztári kezelés alatt maradt junius hó végével 50.343 frt 67 kr., — kötvény 294 drb, 98043 frt 98 kr. értékben ; —• s a tiszti főügyésznél 8 drb. kötvény 675 frt 56 kr. értékben. — A megyei tiszti főorvos jelenti, hogy a közegészségi állapot általában véve s tekintettel úgy a betegülésre, mint a halálozásra junius ha. vában kedvezőnek nem mondható, amennyiben több községben heveny-fertőző bántalmak, {mint himlő, de különösen vörheny és roncsoló toroklob uralkodtak. Csap községében himlő, Kapóson, Jénkén, Botfalván s Ungvárt — vörheny. Különösön uralgott betegségekként szerepeltek •— az említett heveny-fertőző bántalmakon jkivül — az emésztő szervi betegedések, Általános, az egész megyére vagy nagyobb részére kiterjedt járvány nem észleltetek. — Ungvárt, a múlt havihoz képest — a betegülés ugyan nagyobb számú — de a halálozás csekélyebb mérvű volt, A szerednyei járás kereknyei körében az egészségi állapot határozottan kedvezőtlen volt. Orvostörvényszéki boncvizsgálat foganattositott 3 esetben. Orvosrendőri bonevizs- gálat s hullámszemle 7 esetben. — A közhelyiségeknek, élelmi szerek s italoknak havonta megejtetni szokott egészségügyi vizsgálataiból ki :melendők : a korcsmahelyiségek közül kifogásoltatott tisztátlanság miatt egy korcsma; udvar Ungvárt. A vágószékek közül kifogásoltatott tisztátlanság miatt a szürthei. Az Jállategészségi állapot kielégitőleg jó volt. — Kir. tanfelügyelő jelentése : A bajanházi állami elemi iskolához tanítóul Gábor János dub- rinicsi old. tanító neveztetett ki. A nkaposi állami elemi iskola taiitói állomásától elmozdított Kilin György tanítónak, más állomásra való alkalmaztatása iránt, amennyiben az csere utján eszközölhet* lenne, az illetékes minisztériumhoz felterjesztés tétetett, A bajánházi állami elemi iskola épület javítási munkálatait a vallás és közokt. m. kir. minisztérium — pénzhiány miatt — nem engedélyezte. — Az iskei községi iskolai tanító fizetése hiányainak pótlására 160 frt államsegély utalványoztatok] A szobránci községi iskola számadásainak felülvizsgálata alkalmából a minisztérium elrendelte, hogy a 170 frtnyi ’tandijhátralék behajtása iránt a legszigorúbb eijárás alkalmaztassák, — ez iránt az'mtézkedések megtétettek. A radvánci állami elemi iskolánál teljesített r. kath. hitoktatás diját a vallás és közokt minisztérium 80 frtra emelte fel, Végül jelenti, hogy az évi zárvizsgák junius hó végével mindenütt befejeztettek.| — A kir. adófelügyelő jelentése szerint — az 1887 évi adókivetés, a fegyveradó és had mentességi dij kivételével — minden adónemre nézve teljesen befejeztetett. Befizettetett egyenes adókban januártól—julius hó [végéig: 91.860 frt óo1/, |kr, marad hátrálék junius hó végén 349.394 frt 95 kr. Hadmentességi dijban befizettetett : 1746 frt 75 kr hátrálék junius hó végén 21.596 frt 53 '/, kr. Nyilvános nyugtázása azon adományoknak, melyeket Ungvárváros rendezett tanácsa kezdeményezése folytán az erre felkért városi polgárok az eperjesi, nagykárolyi és torockói tüzkárosultjainak javára gyűjtöttek.. A kiadott gyűjtőivel? szerint adakoztak. X. Mikula János és Pásztor 1st. ván ivén: Gregorovits József 50 kr, Varga FOLYTATÁS A MELLÉKLETEN.
