Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

XXV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1887. rnsriiap, jnlins 27. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér- menteseu fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéz,iratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Poilacsek Miksa könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évr ; 4 frt — I Félévre 2 „ — I Negyed évre .... 1 „ — I Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az fing kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr — VEGYESTARTALMT HETILAP. Ungvármegye és az „linginejfyei ^aziaság'i egylet.“ Hivatalos közlönye.--, - ... : -------------------------; _ - • - ^ " - - r- -- - Felelős szerkesztő: F.ncicky Mihály. Felhívás előfizetésre. Huszonöt éve immár, hogy lapunk Ungvárme- gye és Ungvárváros közönségének érdekeit képviseli s e hosszú idő alatt iparkodott e lap mindenkor a kellő hangot megtalálni ott, a hol a közönség érde­keit megvédeni, vagy a niegrovandőt megróvni kellett. E hosszú pályafutásból erőt merítünk a jövőre is és főigyekezetünk oda fog irányulni, hogy a kö­zönség érdekében teendő felszólalásaink megtalálják ama támogatást, n ky t: migyei és városi ügyeink vezetőitől várunk. Mint a vármegye hivatalos közlönye, iparkodni fogunk a községi életre vonatkozó szükséges adatok gyors közlésével közvetíteni a hivatalok különben is terhes teendőit, miután egyes miniszteri rendeletek kiadása, közhirrététele nagy munkával jár. Helyet adunk minden közérdekű felszólalásnak, mely vala­mely ügy megvilágítására szükséges ; de iparkodni fogunk tárcánkban szórakoztató és ismeretterjesztő olvasmányokat is adni. Az „ungmegyei gazdasági egyesület“ megbízá­sából a gazdaközönség külön érdekeit képviseljük, s ez egylet minden működését lapunk utján teszi közzé. Az uj évnegyed elején vagyunk s ez alkalom • hói felhívjuk megyénk és városunk -■közönségét la­punk további pártolására. Ungvárt, 1887. julius hó 2. FINCIOKY MIHÁLY, felelős szerkesztő ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre . . . . 4 írt — kr. Félévre .........................2 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 írt — kr. Az előfizetési pénzek az ,,UNGU kiadóhi­vatalába küldendők. Vidéki előfizetések post a- utalvány utján eszközölhetők. A kiadóhivatal iparkodni fog a t. olvasó közön­ség ' kívánalmainak pontosan megfelelni. Az „UNG“ minden vasa r n a p meg fog jelenni. CÁ{on t. előfi{etők, kik még mull épi dijai­kat máig sem küldték be, felkéretnek, hogy hát­ralékos dijaikat sjpeskedjenek lehetőleg mielőbb beküldeni, A kiadóhivatal. Miként lehet a gyümölcstermelést a felvidé­ken a gazdaság jövedelem forrásává tenni (Első közlemény.) Azon állításhoz, hogy hazánkban a gyü­mölcs mindenütt megterem, bővebb magyará­zatként hozzá kell tenni, hogy egy vidéken job­ban, más vidéken pedig kevésbbe, a szerint, a mint a gyümölcsfatenyésztését a talaj, éghíjlat, helyi fekvés, stb. előmozdítják, vagy hátráltatják. A nagy alföldön, a kései fagy, nagy szá­razság, szelek, s a temérdek rovar pusztításai miatt, jövedelmező nagybani gyümölcdermelés­ről alig lehet szó, miután ott tiz közül alig egy­két év az, melyben a gyümölcstermést sikerült­nek lehet nevezni. Kivételt képeznek dombos, hegyes vidékek, melyek az időjárás betol vácié­tól védve vannak, vizparti ültetvények, s más kedvező viszonyoknak örvendő vidékek, melyek gyümölcstermelés terén régóta jó hírnévnek örvendenek. okának évi jövedelmét legalább is megkisze- ■ezte. Birtokának terjede’me 418 magyar hold, sbből szántó, rét, és legelő 272 hold, a többi srdó. A birtok átlagos jövedelme mezőgazd aság is állattenyésztésből 35)0 frt, s ugyanannyi [oly be gyümölcsből. Ezen temérdek gyümölcs a szántóföldeken termeltetik a nélkül, hogy az a mezőgazd iság jövedelmét legkevé,abbé is ('.sok­ként éné. A szántóföldeken ugvanis 4, 8, és IG-öl távolságban 16.000 db. gyümölcsfa van kiültet­ve, faj szerint következő arányban : alma 1600, körte 1600, cseresnye 500, dió 500, a többi mind szilvafa a szilvának egy részét poroszok veszik meg a fán, a többi lekvár, szilvoriura, és aszalvánnyá készíttetik. Csehország és Ausztria egyéb tartománya­iban, bár ott a viszonyok a gyümölcstermelésre kevésbbé kedvezők, mint nálunk, annyi gyümöl­csöt termelnek, bogy avval nevezetes külkeres­kedelmet űznek, hozzánk is nagy mennyiséget szállítanak évenkint, holott ép mi nem volna arra szükség, hogy szorult helyzetünkben pénzünk ezen cikkért is kiszivárogjon az országból, mert ha a gyümölcstermelés nálunk nagyobb mérve­ket öltene, nemcsak a hazai szükségletet fedez­hetnénk, de még kivitelre is nagy mennyiség maradna. A szántóföldeken a gyümölcsfák rendsze­rint vidámabban tenyésznek, mint a belső tel­keken, mert a mezei terménynek .adott trágya és munka az ő javára is válik. A levegő és nap­fény jobban éri a koronát, s így nem hull le annyi gyümölcs éretlenül. Hernyók, s rovarok pusztításának sincsenek annyira kitéve, mert távolabb állváu egymástól, a közlekedést ne hezi tik. Szükséges, hogy a köznépnek jó péld a adas­sák, mert tapasztalati tény, hogy hiába a sok buzdítás, szép szó, kényszer és erőszak, a nép csak akkor fogja teljes erejéből felkarolni a gyü- rnölestenyésztést, ha annak hasznosságát m ások ■ nál tapasztalta. Csak akkor köthetünk biztos reményeket hazánk felvirágoztatásához, ha más nemzetek példáján okulva, komoly munka és okszerű be­fektetések által igyekszünk birtokainkat értéke­sebbé tenni, s jövedelmeink fokozása által jólé­tünket biztosítani. Mirt éljünk bármily alkot­mányos világot, Hibáztassunk fel bár a legna­gyobb politikai jogokkal, ezek csak: akkor fog­nak érvényre jutni, ha gazdag nemzet élvezi azokat. Kínálják meg az éhes embert a legtel­jesebb szabadsággal, vagy egyéb szellemi kin­csekkel, az minden bizonnyal elébb a kenyér­hez fog nyúlni. A gyű nölcstermtlés azon gazdasági mellék­ág, melyet legkevesebb Költséggel lehet életbe léptetni, s mégis nigy jövedelmet biztosit, tehát minden földbirtokos által megerőltetés nélkül kivihető. Szorult anyagi viszonyaink közt na­gyobb kiadásokat igénylő beruházásokat nem is lehetne j (.vallani. Egyedül ez azon eszköz, mily- lyel a felvidék sivár talaját jövedelmezővé te­hetjük, s megélhetésünket rajta biztosítjuk. Mert ha Trencsénbeu biztos jövedelem for­rást nyújt a birtokosoknak, miért ne lehetne az a Treue sóiméi analog viszonyokkal bíró töb­bi kárpátmenti megyékben is? Azt hiszem, hogy ezen állítást senki sem fogja illusoriusnak találni. Magyarország felvidéki elenben a gyű- t mölcsfa valódi hazája, annak div,lésére a viszo- i nyok feltűnően kedvezők, s tiz <v közül legalább | öt-hat évet lehet számítani, melyben a gyű- ( mölcsfa bő szürettel jutalmazz: meg gazdáját.' < A mennyiben tehát nem helyesen járnak < el azok, kik az alvidék lakóit vnnes remények- i kel kecsegtetve reáveszik a gyümölcstermelés,; nagybani felkarolására, uiiutáü^zen vérmes re- ; menyek, az eddigi tapasztalatokszerint sohasem igazolták be magukat, s az illtő tulajdonosok­nak tetemes fáradsága, és költége füstbe ment, 1 ép oly jó szolgálatikat tesz az.ki a felvidéken lakó gazdákat igyekszik a nag'bani gyümölcs- termelésre reávenni. A felvidéken annyival inkáb van ez indi­kálva, mert ott a talaj és eg;éb viszonyok a mezőgazdasági terményekre kerósbbó kedvezők, mint az alföldön, s igy a gümölcstermésből befolyó jövedelem hivatva vai az egyensúlyt helyreállítani. A mezőgazdaság mostoha jövedelmezősége miatt azért van annyira sujtv; a felvidéki bir­tokos, mert a gazdaság viteléé szükséges üz­leti forgó tőke ugyanaz, mint az alföldön, inig j a tiszta jövedelem feleannyi, ce sőt a föld mun­káltatását és javítását drágábfán kell eszközölni, mert a hegyvölgyes Vidék, több vonóerőt, s a talaj sokkal több trágyát igényel részint sovány­sága miatt, részint azért, hogy az esőzések azt a magaslatokról a mélyebb helyekre lemossák. Továbbá,a külország!|versenv is, mely a nagymérvű és olcsó gabonanemiiek termelése által, a mi terményeink értékét tetemesen alá- szállitotta, kívánatossá teszi, hogy oly jövede­lemforrásokról gondoskodjunk, melyek ezen vesz­teségeket pótolni képesek. A mig tehát az alvidóken elegendő, ha a belső kertek, s egyéb védett helyek fiitettetnek be, saját szükséglet fedezése végett, gyümölcs­fákkal, a felvidéken ellenben nem szorítkozunk a belsőségre, hanem átviszszük a gyümölcsfa­ültetést a szántóföldek, utak, rétek legelő ere is, sőt betelepítjük a vízmosásokat, kopár területe­ket, melyek egyéb célokra alig használhatók, s egy garast sem jövedelmeznek. A gyümölcs nagybani termelése tapasztalás szerint a felvidéken igen gyakran felülhaladja a szántóföldekről nyert tiszta jövedelmet, .mint ezt Trencsénuiegyében számtalan példa bizonyít­ja, hol nagy birtokok ép úgy, mint paraszttel­kek, melyekben a gyümölcs kedvező években egyedüli jövedelemforrását képezi tulajdonosaik­nak, sőt akadnak olykor évek, midőn az egész birtok értékét ki lehet a gyümölcs árából fizetni. így Sztavnicán Sándor Lajos birtoka 2400 írton volt bérbeadva, s már gyakran volt oly termése, hogy 3 — 4000 frtot kapott gyümölcsért. Nozd- vicky Miklós birtokáért 3000 frt haszonbér fi­zetteti, s gyümölcsért 4üí)0 írton felül kapott. Ni rinicen Benieky AUjos birtikaSOO írton ha- szonbáreltetik, s mir gyakrabban 3000 frtért adta el gyümölcstermését. Égy veszkai paraszt­gazda, ístványik András, egy parasztteleknyi gazdaságából gyümölcsét mar többször eladta 2000 írton felül, li >!ott gyümölcsfa nélkül az egész birtokért sen adtak volna annyit s a községben még több ily gazda találtatik. Venio iiunc ad fortissimum virum ! Legnagyobb érde­mei vannak a gyümölcsfatenyésztésnek a mező­gazdaságba való átvitelében Midnyínszky Sán­dor földbirtokosnak, ki ez által mednei ősi bir­Liapunk mai szamához féliv melléklet vau csatolva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom