Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-20 / 12. szám

i43°- sz. k. i. 1887 Ungmegye alispánjától. A főszolgabiráknak és Ungvár város polgár- mesterének, szoros ahoztartás és azonnali közhírré tétel végett kiadatik s az „Ung“ hetilap utján is köz- zététetik. Ungvárt, 1887. március 15-én alispán hiv. távollétében TABÓDY JENŐ főjegyző.-A. liere»kedeHnn röl. (Folytatás.) De különösen hazánkban még más jellegű fel­adata is van a kereskedőnek. Egy, •— mint már emlitém ■— évszázadok óta feünálló előítélet ellen kell a magyar kereskedőnek küzdenie, és ezen előítélet az, hogy a kereskedő, már hivatása foly- 1 tán és foglalkozásából kifolyólag mindig károsítja r embertársát, a mennyiben kénytelen saját érdekét ' és előnyét szem előtt tartani, és ebből kifolyólag a 1 másik fél érdekét, miután az a kereskedő érdeké- 2 vei ellentétben áll, — károsítani. •— Ezen felfogás- 1 ban van ugyan némi jogosultság, de csak bizonyos £ határokig, mert ennek legbiztosabb regulatora — 3 vagyis inkább remédiuma — a kereskedő lelkiis- 1 méretében és becsületességében rejlik. Ámde ezen 1 előítélet idővel olyan mérveket öltött, sőt na- > gyón is elterjedt, társadalmi kinövéseket okozott, 1 mert a korunkban divatba jött, úgynevezett „anti- 1 semitismus“-nak is ezen téves nézet az alapindoka, 1 hogy léteznek annyira elfogult társadalmi clique-ek, t kik komolyan állítják és addig állítják, mig utói- 1 jára maguk is elhiszik, hogy a kereskedő nem is 1 lehet a szó szoros értelmében „becsületes és s j ellemes“ ember. s Pedig ezen állítás annyira hamis, hogy hóm- £ lokegyenest ellenkezik a valóságos tényekkel. 1 Éppen a kereskedőnek kell, hogy becsületes ember e legyen, különben fen sem tarthatja magát. Egy s főkelléke például a kereskedelemnek, bármelyik 1 ágát is vesszük tekintetbe, a „hite 1“. ; Létezik ugyan kétféle hitel, de mindkettő a 1 becsületességen és jellemességen alapszik. 1 1- ször a „zálog“ hitel, melynek alapját egy 1 bizonyos, mintegy zálogul szolgáló ellenérték ké- 1 pezi, ide tartozik a váltóhit«1 ía (Pna»fouiils t és Acceptations-Credit). 2- szór a „személy P-hitcl, (Personalcredit), < mely egyenesen a hitelt igénybe vevő kereskedő­nek személyéhez, vagyis egyéni tulajdonságaihoz, í tehát „j e 11 e m“-éhez van kötve. Minél jellemesebb < és becsületesebb egy kereskedő, annál nagyoob 1 hitellel fog rendelkezni, és minél n így óbb a hitele, 1 annál könyebben bonyolíthatja le üzleteit, annál nagyohb üzleteket csinálhat. < Ebből tehát világosan kitűnik, hogy a keres- 1 ködőnek jellemmel kell bírnia, mert ezen cuali- 1 íicátió csaknem ugyanolyan mértékben képezi vál- 1 lalati tőkéjét, mint a készpénz vagyon. De a^n- 1 kívül is egy fontos tulajdonsággal kell bírni. a I kereskedőnek, mely szinte el nem választhatc a t jellemességtől, a mennyiben annak egy alkotó é- í szét képezi :a „pontossá g“, és nem hagyhatcn i említés nélkül azt sem, minő nagy szerepet játszi ; a kereskedelmi világban a „ s z ó“, a keresked ( becsületszava, mely reá nézve még a váltónál i 1 nagyobb kötelező erővel bir. Hány és milyen nagyi üzletet köt a kereskedő pusztán csak a szava alap­ján, és ha valakinek a szava ezrekre menő érték­kel bir, ne volna az jellemes és becsületes ember ? Mint látjuk tehát, a kereskedelem fogalma és lényege évszázadok óta nagy változásokon ment keresztül. Az előtt a kereskedelem nem volt egyéb egyszerű spekulátiónál, melynek alapeszméje volt, egy árucikket lehetőleg olcsó áron megvenni, azután bevárni a kedvező alkalmat, melyet a vé­letlen megteremt, és a vett cikket lehetőleg drága áron ismét eladni. Ezen üzletekhez nem kellett egyéb, mint pénz és vállalkozási szellem. E korból eredhet azon közmondás: „A ki mer, az nyer“, de a mai viszonyok között meg kell ezen mondást változtatnunk: „A ki dolgozik, az nyer“. Erre ugyan rá lehet mondani, hogy: „nem rim ugyan, ds mégis igaz!“ Ma, a felvilágosultság korszakábanjegészen más alapon nyugszik a kereskedelem, és sokkal nagyobb igényekkel lép az fel a kereskedővel szemben. Ép úgy, mint az orvosi, ügyvédi, mérnöki, hiva­talnoki vagy művészi életpálya bizonyos tudo­mányt és intelligenciát követel, ép úgy követeli a mai korszerű és a mai korszellemnek megfelelő kereskedelem is a tudomány és intelligencia bizo­nyos fokát, még pedig nagymérvű jellemesség és becsületességgel párosulva. A jövő, illetve a ke reskedelemben rejlő hatalom csakis azon kereske­dőé, a ki ezen kivánalmaknak megfelel, az igno- ráns, a tudatlan kereskedő ma már lejárta magát. És a kereskedő társadalmi állása már ezen egyetlen tényező következtében is magasabb szín­vonalra fog emelkedni, sőt mint naponta észlel­hetjük, már most is emelkedik. BRACHFELD LIPÓT. (Folyt, köv ) Különfélék. * A honvéd laktanya gombái. Ki hitte volna, hogy a "mi drága pénzen felépített honvéd lakta­nyánkban a gombák fognak tanyát ütni vitéz hon- védeink helyett. Mindenki azon hitben volt, hogy ha építünk honvéd laktanyát, abba kellő személy­zetet is helyeznek el. A következmények mást igazoltak. Van ugyan egy pár honvéd tiszt és le­génység a laktanyában, de ezek nem képesek az épület szellőztetését eszközölni, mi által a ki nem szárított és ki nem szellőztetett uj épület azon részében, hol a raktárak vannak, ideje korán be­vette magát a gomba s most nincs egyébről szó, mint arról, hogy miként kellene a gombát a hon­véd laktanyából kiűzni. A szakértői vélemények nagyon is alapos eszközöket ajánlanak, a mi nem szakértők szerint is túlságosoknak vehetők. De bár lennének szükségesek is, a város terhére nem róhatok fel, mert egy uj épület kiszárítását, s a száradáshoz szükséges külső levegő közvetíté­sét mindig a lakó köteles eszközölni. A mulasztás a jelen esetnél egyedül és tisztán a honvéd zász­lóalj parancsnokságot terheli, mert az átvett uj épületbe alig hurcolkodott be, már a raktár helyi­séget hermetice elzárta, csak hogy a moly meg ne egye a mundurokat, de a moly helyett belopó- zott a gomba s most ez fenyegeti nem a mundu­rokat, hanem az épületet. Volt két száraz nyárunk, ha a parancsnokság tavasztól őszig kellően szel­lőztette volna a helyiségeket, a gomba bizonyára be nem ereszkedik oda ; de minden száraz levegő­től elzárva, a gombák szépen kikeltek és most ja­vában virágzanak s eltávolításuk nagy gondot fog okozni. ■ Az ungvári intelligens fiatalság folyó évi ápril hó 2-ikán vagyis szombaton este 8 órakor a Savanyuvizi vendéglő nagytermében összejövetelt tartrmirőt, úgy a helybeli, valamint a vidéki in­telligens fiatalság is értesittetilc. * A magyar földhitelintézet vidéki bizottsága a napokban gyűlést "'tártőit gróf Török Napoleon főispán elnöklete alatt, melyen a közgyűlésre kép­viselőül Tomcsányi László országgyűlési képviselőt választották meg. Ugyan ez alkalom­ból szóba jött a vidéki becslö bizottság újra alaki- teása is, s miután az eddigi három tag kevésnek találtatott, az uj bizottság öt taggal következőleg alakíttatott meg: elnök gróf Török Napoleon fő­ispán, Tabódy Jenő, Berzevicy István, Bernát Zoltán, Kende István birtokosok. Egyúttal kimon­datott az is, hogy a bizottság a hitelintézet adósa­inak vagyoni viszonyait, gazdálkodási rendszerét is figyelemmel kisérendi. * Beit tájt. a. biróitáblát. Hlubokán biró válasz­ás volt, mely alkalomból, ősiszokás szerint, köte* s lett volna az uj biró megvendégelni a válasz* I közönséget; az uj biró azonban e szokást mei­ste s a választók nem kaptak áldomást. De a megyszer szokás, attól nem lehet eltérni. A vá- lasrók tehát elmentek a birói házhoz, levették a l*ói lakot jelző táblát s elvitték a korcsmába és litták a táblát. Akadt azonban az ivók között 1 egy>a ki megrestelte e dolgot és kiváltotta a : tábla a korcsmárostól, gondolván, hogy a biró 1 majAsak megtéríti neki a 2 ftját, a mit a táblá- : ért fiZett. De a biró bejelentette az esetet a fő- t szolgaiónak, ki ráparancsolt a buzgó emberre, : hogy ajyataios táblát azonnal adja ki, ha kotno- , lyabb b nem akar magára venni. Kérdés már most, hq a 2 ftot kinek kell megtéríteni? 3 * I^árás.uuk a lefolyt héten egyszerre téliessé r változott _ Két napig esett a hó, úgy, hogy a szán- . kák isméüőkeryitek, mikor már az ibolyákat vár­- tűk. Segíti azonban a tavaszi légáramlat és a- hó két naftán erős olvadásnak indult. A gaz- j dák örömmel vették e havazást, mert a különben is kiszáradt földet jól átnedvesiti, habár ez egy heti hó a tavaszi munkában nagy hátramaradást idézett elő. * A vásárok túlságos számáról s ennek káros következményéiről értekezik az „Ungvári Közlöny“. Eszünkbe jut ez alkalomból egy eset, mikor az ungvári csizmadiák közül egy elszánta magát arra, hogy elmegy az ubrezsi vásárra. Nyári napon há­tára vett egy csomó csizmát ő és segéde s gyalog elment vele Ubrezsre. Egy maga árult csak cziz- mát, de egész nap nem tudott elárulni egyetlen egy párt sem, s mert bízván a vásár szerencséjé­ben, pénzt se vitt magával, úgy, hogy este kény­telen volt éhen, szomjan vissza gyalogolni Ubrezs- ről, a hol országos vásár volt, de csizma nem kel­lett senkinek. Éz is egy példa arra, hogy nem minden országos vásár egyúttal vásár. * A népfölkelési tisztek közé városunkban e hó i5-éig 25-en jelentkeztek. * Halálozás. Rákosy Jánosné szül. Albrecht Mária e hó 14-én hosszas szenvedés után 46 éves korában elhalt * Nyilvános számadás. Az „ungvári da 1 ár- d a“ r 887. iiictíő. 15-én tartott dalestélyén bevétel volt jegyekből 64 frt, felülfizetés 14 frt. összesen 78 frt. Felülfizettek: Royko Béla 50 kr., N. N. 50 kr., Csorba Károly 50 kr., Tarnócy Fe­renc 50 kr., Reismann Bertalan 2 frt, Richter Mik­lós 1 frt, Fiala Károly 50 kr., Schneider Gyula 1 frt, Havas Tivadar 50 kr., Lám Gyula 50 kr., Ma­gyar József 1 frt. Popovics Emil 1 frt 50 kr., Pó- láuyi Imre 50 kr., Kende Péter t frt, Özvegyi J. 50 kr., N."N."5o kr., Kemény Bertalan 50 kr., N. N. 50 kr., Sziklay Lajos 50 kr. * Hálás köszönetét nyilvánít az „ungvári önkén­tes tűzoltóság“ parancsnoksága az „ungvári népbank­nak“ az ez idei 20 frtos kegyes adományért. Mo- csáry főparancsnok. * Elitéit gonosztevő. Capócsák Sándor képezt- dei tanulót, ki a múlt év nyárán Leszo cimborájá - val tolvajlást követett el s mikor a pénzen osz­tozkodnának, cinkosára rálőtt, e napokban a be­regszászi kir. törvényszék 10 évi fegyházra ítélte el, Leszot pedig két évre. * Tehénhimlő «termelő intézet felállítását enge­délyezte a Belügyministerium Dr. Pápai Vil­mos fővárosi orvosnak, a kinél ezentúl mindig fris. kitűnő minőségű oltó nyirk kapható lesz ; és igy megszűnik azon visszás állapot, hogy mindennemű megbizhatlan oltó anyagot kellett külországból drága pénzért hozatni. * Perlstein Józsefnél Szürthén e napokban öt darab lovat kellett lebunkóztatni takonykór miatt. *, Sándor-Ede nap. Március. _l8-in esik e két szent napja, melynek előestéjén kedélyes névesté­lyek esnek. Atyafiak, rokonok, jó barátok össze jönnek ilyenkor és hosszú életet kívánnak az est ünneplőjének. Sok éven át a tanuló ifjúság Sziebar Ede igazgatót köszöntötte fel, az idén Dr. Fibiger Sándor hitszónokot üdvözölte s W. J. tanuló a következő ódát irta a megtisztelt tanárhoz. Szóljon a lantnak egyszerű szózata Néked oh lelkek fölként pásztora, A ki szelídség, egyszerűség között „Nyájadat“ őrződ. Nem az önérdek zsarnoki karjai, Sem a dicsőség syrén szózata. A szeretetnek mennyei érzete Vezetik élted. Jársz te a földen 9 köriiled itt lebeg Égi urunknak ihlető szelleme És keze folyton vezeti lépteid A rögös úton. Mint,-ha a földet éji homály födi S néma komorság szunnyad a bérceken,- Eljön a földre hinteni esékjait Hajnali kellem : Emberi lelkek éji homályait, Mennyei tannak égi apostola Ostorozó és intő lángszavad Messzire űzi. Es inig e földön ifjú szivekben S rejtőkében az agg kebeleknek Ezeren áldják hála szavakkal Fáradozásid­Fönn a mennyekben Isteu angyala Jegyzi föl nagyérdemű tetteid ; S eljön a végnap, melyen az érdem Elnyeri diját! * JJugmegye lótenyésztőihez! a nagy méltóság« földmivelési Minisztérium 12892. sz, a. értesítése alapján, tisztelettel tudatom a megyei lótenyész­tőkkel a n. m. Minisztérium azon intézkedését, mely szerint az év folyamán megyénkben az ál­talános csikó vásárlás nem fog megtar­tatni, s eladók csikóikat Nagy-mihályba folyó hó 131-én, és Deregnyöti április hó 3-án, a megjelent

Next

/
Oldalképek
Tartalom