Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-20 / 12. szám

i43°- sz.

k. i. 1887 Ungmegye alispánjától.

A főszolgabiráknak és Ungvár város polgár- mesterének, szoros ahoztartás és azonnali közhírré tétel végett kiadatik s az „Ung“ hetilap utján is köz- zététetik.

Ungvárt, 1887. március 15-én

alispán hiv. távollétében TABÓDY JENŐ főjegyző.-A. liere»kedeHnn röl.

(Folytatás.)

De különösen hazánkban még más jellegű feladata is van a kereskedőnek. Egy, •— mint már emlitém ■— évszázadok óta feünálló előítélet ellen kell a magyar kereskedőnek küzdenie, és ezen előítélet az, hogy a kereskedő, már hivatása foly- 1 tán és foglalkozásából kifolyólag mindig károsítja r embertársát, a mennyiben kénytelen saját érdekét ' és előnyét szem előtt tartani, és ebből kifolyólag a 1 másik fél érdekét, miután az a kereskedő érdeké- 2 vei ellentétben áll, — károsítani. •— Ezen felfogás- 1 ban van ugyan némi jogosultság, de csak bizonyos £ határokig, mert ennek legbiztosabb regulatora — 3 vagyis inkább remédiuma — a kereskedő lelkiis- 1 méretében és becsületességében rejlik. Ámde ezen 1 előítélet idővel olyan mérveket öltött, sőt na- > gyón is elterjedt, társadalmi kinövéseket okozott, 1 mert a korunkban divatba jött, úgynevezett „anti- 1 semitismus“-nak is ezen téves nézet az alapindoka, 1 hogy léteznek annyira elfogult társadalmi clique-ek, t kik komolyan állítják és addig állítják, mig utói- 1 jára maguk is elhiszik, hogy a kereskedő nem is 1 lehet a szó szoros értelmében „becsületes és s j ellemes“ ember. s

Pedig ezen állítás annyira hamis, hogy hóm- £ lokegyenest ellenkezik a valóságos tényekkel. 1 Éppen a kereskedőnek kell, hogy becsületes ember e legyen, különben fen sem tarthatja magát. Egy s főkelléke például a kereskedelemnek, bármelyik 1 ágát is vesszük tekintetbe, a „hite 1“. ;

Létezik ugyan kétféle hitel, de mindkettő a 1 becsületességen és jellemességen alapszik. 1

1- ször a „zálog“ hitel, melynek alapját egy 1 bizonyos, mintegy zálogul szolgáló ellenérték ké- 1 pezi, ide tartozik a váltóhit«1 ía (Pna»fouiils t és Acceptations-Credit).

2- szór a „személy P-hitcl, (Personalcredit), <

mely egyenesen a hitelt igénybe vevő kereskedőnek személyéhez, vagyis egyéni tulajdonságaihoz, í tehát „j e 11 e m“-éhez van kötve. Minél jellemesebb < és becsületesebb egy kereskedő, annál nagyoob 1 hitellel fog rendelkezni, és minél n így óbb a hitele, 1 annál könyebben bonyolíthatja le üzleteit, annál nagyohb üzleteket csinálhat. <

Ebből tehát világosan kitűnik, hogy a keres- 1 ködőnek jellemmel kell bírnia, mert ezen cuali- 1 íicátió csaknem ugyanolyan mértékben képezi vál- 1 lalati tőkéjét, mint a készpénz vagyon. De a^n- 1 kívül is egy fontos tulajdonsággal kell bírni. a I kereskedőnek, mely szinte el nem választhatc a t jellemességtől, a mennyiben annak egy alkotó é- í szét képezi :a „pontossá g“, és nem hagyhatcn i említés nélkül azt sem, minő nagy szerepet játszi ; a kereskedelmi világban a „ s z ó“, a keresked ( becsületszava, mely reá nézve még a váltónál i 1 nagyobb kötelező erővel bir. Hány és milyen nagyi üzletet köt a kereskedő pusztán csak a szava alapján, és ha valakinek a szava ezrekre menő értékkel bir, ne volna az jellemes és becsületes ember ?

Mint látjuk tehát, a kereskedelem fogalma és lényege évszázadok óta nagy változásokon ment keresztül. Az előtt a kereskedelem nem volt egyéb egyszerű spekulátiónál, melynek alapeszméje volt, egy árucikket lehetőleg olcsó áron megvenni, azután bevárni a kedvező alkalmat, melyet a véletlen megteremt, és a vett cikket lehetőleg drága áron ismét eladni. Ezen üzletekhez nem kellett egyéb, mint pénz és vállalkozási szellem. E korból eredhet azon közmondás: „A ki mer, az nyer“, de a mai viszonyok között meg kell ezen mondást változtatnunk: „A ki dolgozik, az nyer“. Erre ugyan rá lehet mondani, hogy: „nem rim ugyan, ds mégis igaz!“

Ma, a felvilágosultság korszakábanjegészen más alapon nyugszik a kereskedelem, és sokkal nagyobb igényekkel lép az fel a kereskedővel szemben. Ép úgy, mint az orvosi, ügyvédi, mérnöki, hivatalnoki vagy művészi életpálya bizonyos tudományt és intelligenciát követel, ép úgy követeli a mai korszerű és a mai korszellemnek megfelelő kereskedelem is a tudomány és intelligencia bizonyos fokát, még pedig nagymérvű jellemesség és becsületességgel párosulva. A jövő, illetve a ke reskedelemben rejlő hatalom csakis azon kereskedőé, a ki ezen kivánalmaknak megfelel, az igno- ráns, a tudatlan kereskedő ma már lejárta magát.

És a kereskedő társadalmi állása már ezen egyetlen tényező következtében is magasabb színvonalra fog emelkedni, sőt mint naponta észlelhetjük, már most is emelkedik.

BRACHFELD LIPÓT.

(Folyt, köv )

Különfélék.

* A honvéd laktanya gombái. Ki hitte volna, hogy a "mi drága pénzen felépített honvéd laktanyánkban a gombák fognak tanyát ütni vitéz hon- védeink helyett. Mindenki azon hitben volt, hogy ha építünk honvéd laktanyát, abba kellő személyzetet is helyeznek el. A következmények mást igazoltak. Van ugyan egy pár honvéd tiszt és legénység a laktanyában, de ezek nem képesek az épület szellőztetését eszközölni, mi által a ki nem szárított és ki nem szellőztetett uj épület azon részében, hol a raktárak vannak, ideje korán bevette magát a gomba s most nincs egyébről szó, mint arról, hogy miként kellene a gombát a honvéd laktanyából kiűzni. A szakértői vélemények nagyon is alapos eszközöket ajánlanak, a mi nem szakértők szerint is túlságosoknak vehetők. De bár lennének szükségesek is, a város terhére nem róhatok fel, mert egy uj épület kiszárítását, s a száradáshoz szükséges külső levegő közvetítését mindig a lakó köteles eszközölni. A mulasztás a jelen esetnél egyedül és tisztán a honvéd zászlóalj parancsnokságot terheli, mert az átvett uj épületbe alig hurcolkodott be, már a raktár helyiséget hermetice elzárta, csak hogy a moly meg ne egye a mundurokat, de a moly helyett belopó- zott a gomba s most ez fenyegeti nem a mundurokat, hanem az épületet. Volt két száraz nyárunk, ha a parancsnokság tavasztól őszig kellően szellőztette volna a helyiségeket, a gomba bizonyára be nem ereszkedik oda ; de minden száraz levegőtől elzárva, a gombák szépen kikeltek és most javában virágzanak s eltávolításuk nagy gondot fog okozni.

■ Az ungvári intelligens fiatalság folyó évi ápril hó 2-ikán vagyis szombaton este 8 órakor a Savanyuvizi vendéglő nagytermében összejövetelt tartrmirőt, úgy a helybeli, valamint a vidéki intelligens fiatalság is értesittetilc.

* A magyar földhitelintézet vidéki bizottsága a napokban gyűlést "'tártőit gróf Török Napoleon főispán elnöklete alatt, melyen a közgyűlésre képviselőül Tomcsányi László országgyűlési képviselőt választották meg. Ugyan ez alkalomból szóba jött a vidéki becslö bizottság újra alaki- teása is, s miután az eddigi három tag kevésnek találtatott, az uj bizottság öt taggal következőleg alakíttatott meg: elnök gróf Török Napoleon főispán, Tabódy Jenő, Berzevicy István, Bernát Zoltán, Kende István birtokosok. Egyúttal kimondatott az is, hogy a bizottság a hitelintézet adósainak vagyoni viszonyait, gazdálkodási rendszerét is figyelemmel kisérendi.

* Beit tájt. a. biróitáblát. Hlubokán biró válaszás volt, mely alkalomból, ősiszokás szerint, köte*

s lett volna az uj biró megvendégelni a válasz* I közönséget; az uj biró azonban e szokást meiste s a választók nem kaptak áldomást. De a megyszer szokás, attól nem lehet eltérni. A vá- lasrók tehát elmentek a birói házhoz, levették a l*ói lakot jelző táblát s elvitték a korcsmába és litták a táblát. Akadt azonban az ivók között 1 egy>a ki megrestelte e dolgot és kiváltotta a : tábla a korcsmárostól, gondolván, hogy a biró 1 majAsak megtéríti neki a 2 ftját, a mit a táblá- : ért fiZett. De a biró bejelentette az esetet a fő- t szolgaiónak, ki ráparancsolt a buzgó emberre,

: hogy ajyataios táblát azonnal adja ki, ha kotno- , lyabb b nem akar magára venni. Kérdés már most, hq a 2 ftot kinek kell megtéríteni?

3 * I^árás.uuk a lefolyt héten egyszerre téliessé

r változott _ Két napig esett a hó, úgy, hogy a szán- . kák isméüőkeryitek, mikor már az ibolyákat vár- tűk. Segíti azonban a tavaszi légáramlat és a- hó két naftán erős olvadásnak indult. A gaz- j

dák örömmel vették e havazást, mert a különben is kiszáradt földet jól átnedvesiti, habár ez egy heti hó a tavaszi munkában nagy hátramaradást idézett elő.

* A vásárok túlságos számáról s ennek káros következményéiről értekezik az „Ungvári Közlöny“. Eszünkbe jut ez alkalomból egy eset, mikor az ungvári csizmadiák közül egy elszánta magát arra, hogy elmegy az ubrezsi vásárra. Nyári napon hátára vett egy csomó csizmát ő és segéde s gyalog elment vele Ubrezsre. Egy maga árult csak cziz- mát, de egész nap nem tudott elárulni egyetlen egy párt sem, s mert bízván a vásár szerencséjében, pénzt se vitt magával, úgy, hogy este kénytelen volt éhen, szomjan vissza gyalogolni Ubrezs- ről, a hol országos vásár volt, de csizma nem kellett senkinek. Éz is egy példa arra, hogy nem minden országos vásár egyúttal vásár.

* A népfölkelési tisztek közé városunkban e hó i5-éig 25-en jelentkeztek.

* Halálozás. Rákosy Jánosné szül. Albrecht Mária e hó 14-én hosszas szenvedés után 46 éves korában elhalt

* Nyilvános számadás. Az „ungvári da 1 ár- d a“ r 887. iiictíő. 15-én tartott dalestélyén bevétel volt jegyekből 64 frt, felülfizetés 14 frt. összesen 78 frt. Felülfizettek: Royko Béla 50 kr., N. N. 50 kr., Csorba Károly 50 kr., Tarnócy Ferenc 50 kr., Reismann Bertalan 2 frt, Richter Miklós 1 frt, Fiala Károly 50 kr., Schneider Gyula 1 frt, Havas Tivadar 50 kr., Lám Gyula 50 kr., Magyar József 1 frt. Popovics Emil 1 frt 50 kr., Pó- láuyi Imre 50 kr., Kende Péter t frt, Özvegyi J. 50 kr., N."N."5o kr., Kemény Bertalan 50 kr., N. N. 50 kr., Sziklay Lajos 50 kr.

* Hálás köszönetét nyilvánít az „ungvári önkéntes tűzoltóság“ parancsnoksága az „ungvári népbanknak“ az ez idei 20 frtos kegyes adományért. Mo- csáry főparancsnok.

* Elitéit gonosztevő. Capócsák Sándor képezt- dei tanulót, ki a múlt év nyárán Leszo cimborájá - val tolvajlást követett el s mikor a pénzen osztozkodnának, cinkosára rálőtt, e napokban a beregszászi kir. törvényszék 10 évi fegyházra ítélte el, Leszot pedig két évre.

* Tehénhimlő «termelő intézet felállítását engedélyezte a Belügyministerium Dr. Pápai Vilmos fővárosi orvosnak, a kinél ezentúl mindig fris. kitűnő minőségű oltó nyirk kapható lesz ; és igy megszűnik azon visszás állapot, hogy mindennemű megbizhatlan oltó anyagot kellett külországból drága pénzért hozatni.

* Perlstein Józsefnél Szürthén e napokban öt darab lovat kellett lebunkóztatni takonykór miatt.

*, Sándor-Ede nap. Március. _l8-in esik e két szent napja, melynek előestéjén kedélyes névestélyek esnek. Atyafiak, rokonok, jó barátok össze jönnek ilyenkor és hosszú életet kívánnak az est ünneplőjének. Sok éven át a tanuló ifjúság Sziebar Ede igazgatót köszöntötte fel, az idén Dr. Fibiger Sándor hitszónokot üdvözölte s W. J. tanuló a következő ódát irta a megtisztelt tanárhoz.

Szóljon a lantnak egyszerű szózata Néked oh lelkek fölként pásztora,

A ki szelídség, egyszerűség között „Nyájadat“ őrződ.

Nem az önérdek zsarnoki karjai,

Sem a dicsőség syrén szózata.

A szeretetnek mennyei érzete Vezetik élted.

Jársz te a földen 9 köriiled itt lebeg Égi urunknak ihlető szelleme És keze folyton vezeti lépteid A rögös úton.

Mint,-ha a földet éji homály födi S néma komorság szunnyad a bérceken,- Eljön a földre hinteni esékjait Hajnali kellem :

Emberi lelkek éji homályait,

Mennyei tannak égi apostola

Ostorozó és intő lángszavad Messzire űzi.

Es inig e földön ifjú szivekben S rejtőkében az agg kebeleknek Ezeren áldják hála szavakkal FáradozásidFönn a mennyekben Isteu angyala Jegyzi föl nagyérdemű tetteid ;

S eljön a végnap, melyen az érdem Elnyeri diját!

* JJugmegye lótenyésztőihez! a nagy méltóság« földmivelési Minisztérium 12892. sz, a. értesítése alapján, tisztelettel tudatom a megyei lótenyésztőkkel a n. m. Minisztérium azon intézkedését, mely szerint az év folyamán megyénkben az általános csikó vásárlás nem fog megtartatni, s eladók csikóikat Nagy-mihályba folyó hó

131-én, és Deregnyöti április hó 3-án, a megjelent