Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-06 / 10. szám
10. SZÁM. XXV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1887. vasárnap, márczins 6. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely * lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mencesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa köayvsyomdája. VEGYESTARTALMÜ HETILAP. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre ... . . 2 „ — Negyed évre . . . . 1 — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába (Ingvar, Pellacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyílttól- soronként 20 kr Ungvármegye és fiz „ungniegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő' Fincicky Mihály. A megyei tisztviselők nyugdíjához. Ungvármegye tisztviselői részére alkotandó J nyugdíj szabályrendelet, mely a f. évi február 24 I 26-iki bizottsági közgyűlést megelőzőleg egy szűke bb bizottság által szövegezve, az állandó választmány előtt elfogadhatónak látszott, a tör vény ható-1 sági bizottság közgyűlésén szavazat többséggel nem 1 találtatott helyesnek és elfogadhatónak. Az indok igen egyszerű, a bizottság többsége nem akarta el-; fogadni a szab llyrendeletbe felvett 2°/o pótadó ki- j vetést, mely újabb megterbeltetés volna az adózó polgárokra. a tárgy maga igen alkalmas arra, hogy el- j mélkedjunk fölötte, de meg olyan természetű is, hogy a tisztviselők zokon veszik, ha a 2% pótadó megtagadását helyeseljük, viszont az adózók egy csep kedvet sem mutatnak arra, hogy a 2% pétadót ily célra megszavazzák. A kérdés már alapjában el van hibázva azon eljárással, melyet a t. vármegye követett, midőn úgy lóhalálában neki hajtott és két-három hét alatt a szabályrendeletet a bizottság előleges meghallgatása nélkül elkészítette és annak tárgyalását napi rendre tűzte. Álennyivel helyesebb lett volna az elkészített javaslatot kinyomtatni, a bizottsági tagok közt ki- osztátni és felhívni a nagy közönség figyelmét arra, hogy a javaslatot legjobb meggyőződése szerint hazafias intentiokkal vegye bírálat alá s netaláni észrevételeit záros határidő alatt terjessze be. Minden szabályrendelet szerkesztésénél ez az eljárás követtetik. Itt is meglehetett volna tartani ez eljárást s akkor nem mérgesedett volna úgy el a kérdés megoldása. Második hiba volt a javaslat készítésénél az elhamarkodás. A törvény ugyan egy év alatt rendeli a szabályrendelet elkészítését, s ha az érin- j tett módon járunk is el, az egy évi határidő alatt 1 szabályrendeletünk elkészülhetett volna. A legfőbb hiba mégis a szabályrendelet szer- j készt énénél a pótadóra való támaszkodás volt, mertl könnyít ám valami jót kigondolni, de mihelyt az j adózók zsebeit érinti, eliez első sorban maguknak az adózóknak van hozzá szólásuk. Már pedig a mai adózási viszonyok közt senkitől sem lehet rósz néven venni, ha minden újabb megadóztatás ellen tiltakozik. A törvényhatóságok háztartásáról szóló törvény megengedi ugyan a vármegyéknek is a pótadó kivetést, de csak cuíturális célokra : de hogy a megyei tisztvi- viselők nyugdíj alapja nem culturalis cél, az már bizonyos. E kérdést tehát első sorban, miután a törvény határozott értelme ellenére vettetett fel, az adózók megvitatása alá kellett bocsátani. A szertelen kifakadás, gyanúsítás ily kérdés megvitatásánál alaptalan, igazolatlan s nem értünk egyet azokkal, kik a bizottság szavazat többségében ilyen vagy amolyan elemeket láttak. Szerintünk a tisztviselők szavazatát ily kérdésben mellőzni lett volna a leghelyesebb, mert ők, mint érdekeltek, maguk ellen különben sem szavazhatván, szavazatuk a bizottsági tagokéval egyenértékűnek nem tekinthető. Ezek formai kérdések i^ryan, de befolyással voltak minden esetre a/szavazásnál, mely oly izgalmat idézett elő a közönségben, hogy sokan szenvedélyes j kifakadásokra is feljogosítva érezték magukat. A szabályrendelet intentióját tekintve, kétségtelen, hogy abban a jelenlegi tisztviselőkre nagyobb súly van fektetve, mint a helyzet megengedi. Ki van ugyan is mondva, hogy a mostani tisztikar tiz évre visszamenőleg tartozik fizetésének 2% -val hozzá járulni az alap megteremtéséhez, bizonyosan azért, hogy a mandátum lejárta után, mely markét év múlva elkövetkezik, esetleg a nyugdíj élvezetben részesüljön. E felfogás sem eléggé indokolt legkivált azokra, kik továbbra is közszolgálatban maradnak, mert a nyugdíjazottak ellátásához igy ők nagy mérvben fognának hozzá járulni. A megyei tisztviselők nyugdíj alapjának létre hözása évek óta foglalkoztatja a vármegyéket. Nem lehet mondani, hogy Ungvármegye e téren nem tett semmit. Ez előtt 6 7 évvel meglehetős jól átgondolt tervezetet dolgozott ki néhai Bánócy Ferenc főjegyző, ki azt közölte is akkoriban az érdeklődőkkel, sőt általánosságban lapunk is szólt a tervezetről. Az akkor készített tervezet igen egészséges s jól kigondolt alapokra volt fektetve ; maga a szöveg legnagyobb részt a minister által leküldött minta szabályrendeletben is benfoglaltatik. Ebből azt látjuk, hogy Bánócy Ferenc tervezetét felküldte a bel- ügyministeriumnak, s hogy e tervezet sok szakaszban érvényre is jutott. Minden vármegye más és más megoldási alapot gondolt ki; de a pótadóra egyik sem fektette a nyugdíj alapot, mert az adózók megterheltetése nem látszik sehol alkalmasnak. Ha tehát vármegyénk és a nyugdíj alapot úgy akarja megteremteni, hogy az minden oldalról helyeselhető legyen, akkor gondoskodnia kell, hogy a 2°/., pótadótmássál helyettesítse. Nem tudjuk, hogy a kiküldött bizottság minő uj eszmét fog felvetni, hanem az előre látható, hogy a magas kormány támogatása nélkül bajosan fogjuk e kérdést megoldhatni; mert hogy vármegyénk bár honnan is képes legyen oly tökét előteremteni, mely a tisztviselők nyugdíjazását már a legközelebbi választások után lehetővé tegye, azt nehéz elképzelni, miután semmiféle tőkével nem rendelkezik vármegyénk, amit ily célra fordíthatna. A-Z „UNG“ tárcája,. A forgalom íőtényezői. 3-or. Az idő. (Vége.) A föld mozgása saját tengelye körül, valamint a nap körül, képezi alapját az idő fogalmának. Az „időt“ önmagában véve teljesen felfogni képtelenek vagyunk; csak az események egymás, utánja, általában véve pedig- valamely test mozgásával, mely mozgás egyenletesnek feltételeztetík, bíráljuk meg az „idő“-t. Ily egyenletes mozgást észleltek az óraingán, s ez az oka, hogy az inga az óra szabályozására használtatik. De az égi testek, és a mi földünk is bir oly egyenletes mozgással, mely az idő meghatározás alapjául szolgál. A föld mozgását legjobban észlelhetjük az állócsillagok segélyével, ezek ugyanis helyüket az égboltozaton nem változtatják, de a föld mozgása következtében úgy tüuik föl előttünk, mintha az állócsillag naponta a föld körül mozogna. Ha szemünket, egy biztos pontból, pl. a torony csúcsa felett, egy álló csillagra irányítjuk, és ezen időt egy pontos órával megfigyeljük, úgy a következő napon, ugyanazon időben,"a szem- ügyre vett állócsillag ugyanazon pontban fog megjelenni. Az „idő“, mely ezen körforgás alatt eltelt, i. napnak neveztetik, mely időt mi azután alosztályokra osztjuk, nevezetesen 24 órára, egy órát 60 elsöpercre, és a perczet 60 másodpercre, ezen kisebb idörészecskék számlálására használjuk az ingát, illetve az órát. Ezen theoriából ismét szép praxist vonhatunk le, t. i. ha mint előbb jeleztetett, egy jó órával egyszer meghatároztuk azt az időt, melynél az állócsillag bizonyos ponton megjelenik, úgy később bármikor abban a helyzetben vagyunk, hogy az óra késését avagy előrehaladását helyreigazítsuk. Nálunk rendesen a déli órát határozzák meg a csillagászok, és ezt sürgöny utján továbbítják. A dél azonban nem minden helyen egyenlő, helyesebben mondva a föld minden pontján különböző, de a különbség csak nagyobb távolságokban vehető észre. A mi fontosabb időmértékünket a nap határozza meg. A mindennapi változás földünkön okozza a napot és éjét, a szerint amint valamely pont épen megvilágittatik avagy sem, azonfelül a tavaszpontra való visszatérés által kapjuk a 4 évszakot és ezzel együtt az évet. Az év 365 napból áll. Az előadottak szemlélhető magyarázatát adja ezen gépezet, mely a földnek a saját tengelye körüli forgását, a földnek a nap körül és a holdnak a föld körüli mozgását előtünteti. Az idő pontos meghatározására szolgál még a napóra. Ez egy falba vagy lapra erősített pálcából áll, mely első alkalommal pontos óra segítségével a falra rajzolt osztó vonalokra veti árnyékát. A napsugár irányának változása, az árnyék helyváltozását vonja maga után, más szavakkal . az árnyék, mint az óramutató, haladó mozgást végez. Ködös időben, avag-y éjjel, a napórát időjelzésre nem használhatjuk ; azért az ingaóra, feltéve hogy időnként csillagász által helyreigazittatik, a gyakorlati időészlelésre legalkalmasabb. A forgalomban az „idő“ igen jelentékeny szerepet játszik, amennyiben minden tetteinket az idő szabályozza, tudomással kell bírnunk egyszersmind arról is, hogy mindaz amire szükségünk van, mikor ? mennyi idő alatt érhető el avagy beszerezhető. Éhez képest teszszük meg intézkedéseinket, és mi ismét az általán bevett rendhez ragaszkodni köteleztetünk. így van pl. az intézetekben megállapított „órarend“, a forgalomban „menetrend“ az országgyűléseken pedig dívik: a „napirend“, de e felett napirendre kell térnünk. Bármily rendről is szólunk, mindenütt egy követelménynek kell eleget tennünk, és ez a pontosság. Miként előbb láttuk, még jó órával sem mehetünk messzire, anélkül hogy a pontosság ellen ne vétsünk, a jó óra is, csupán csak bizonyos helyre lehet absolut érvényű. Az emberek, hogy egymással, egy bizonyos időpontban érintkezhessenek, egyes helységek} idejét alapul, elfogadták ; igy pl. létezik budapesti idő, prágai idő, párizsi, londoni idő, minálunk Ungvárt a budapesti idő használtatik, de természetes, hogy ezen idők szintén különböznek egymástól. Ha tehát oly helyzetbe jutunk, hogy valamely megrendelést nagyobb távolságból kell eszközölnünk, de egyszersmind az is kívántatik, hogy a megrendelt tárgy a lehető legrövidebb idő alatt kezeinkhez érjen, ily esetekben kötelességünk a. fennálló menetrendeket tanulmányozni, s a legközvetlenebb összeköttetéseket kipuhatolni, de ily vizsgálódás közben a különböző idők kiegyenlítéséről sem szabad megfeledkeznünk. Végül a legújabb időben fölmerült igen szellemes javaslatot kívánom felemlíteni, mely az egy Lapunk mai számához téliv melléklet van csatolyá.
